Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
Hogyan jobban ? Vezetőségválasztó taggyűlés a tanácsi építőipari vállalatnál A tekintély növekedéséről tanúskodik a halomnyi távirat, melyet a megyében szerteszét működő építésfőnökségektől kaptak a politikai mérleget elkészítő taggyűlés megkezdése előtt. Saját hibájából senki nem maradt távol erről a taggyűlésről, a hiányzásokat a betegség, vagy az éppen halaszthatatlan munkaátadás igazolta. Sajátos nehézségek között tevékenykedő pártszervezet a tanácsi építőipari vállalaté, a szétszórtság nehéz feltételei között egy szervezetbe tartozik a vállalat egész párttagsága. Az előző párttitkár eltávozása folytán rövid ideje „ titkároskodó Márkus László terjesztette elő a félszáz kommunista által nagy figyelemmel kísért, önkritikus és bíráló beszámolót. Értékelésük szerint maradéktalanul végrehajtották a két évvel ezelőtti taggyűlés intelmeit. Akkor hozott határozatuk alapján, a két esztendő alatt különös gondot fordítottak a szervezeti élet javítására, a nevelő, felvilágosító munka erősítésének, a fizikai dolgozók párttaggá érésének kiemelt, fontos teendőire. A két választás között élénk viták zajlottak a párttagság és a dolgozók körében a vállalat távlatait meghatározó, alapvetően fontos teendőkkel kapcsolatban. Az alaposság jegyében több jó, módosító javaslatot tett a párttagság a vállalat gépesítési irányvonalát, az anyaggazdálkodás megjavítását meghatározó és célzó témák megvitatása folyamán. A hosszabb távú gazdaság- politikai tevékenység helyességét bizonyítandó, a taggyűlésen is választ kaptak azokra az aggályokra, mely szerint a pártszervezet túlzott mértékben foglalkozna a termelési problémákkal. Megállapította a párttaggyűlés, hogy jelentős szerepük van a kommunistáknak abban, hogy a tanácsi építőiparban túljutottak az önálló vállalati gazdálkodás kezdeti akadályain. A tudatosabb tevékenységhez közrejátszott, hogy ebben a ciklusban egyik évről a másikra közel négyszeresére — 237 fő —növekedett a politikai oktatásban résztvevők száma. A KISZ- szervezetben a nevelő munka került előtérbe a vállalatnál. Tudnak a fiatalokra építeni. Ezt bizonyítja a város szépítése érdekében végzett 400 óra társadalmi munka és a szekszárdi gyermek- intézmények patronálása során végzett 6454 forint értékű társadalmi segítség. A fiatalok közül százhuszan vettek részt a munkaversenyben, a vállalat IX ifjú tanulója mind a megyei, mind az országos versenyeken megállta a helyét és valamennyien 3 hónappal korábban szerezték meg a szakmunkás-b’zonyítvónyt. A vállalat dolgozói körében végzett, elsősorban szakszervezeti mozgósítás eredménye, hogy 4230 óra társadalmi munkát végeztek a dombori vállalati üdülő megépítésénél. A javuló politikai munka a pártszervezet és a vállalat gazdasági vezetői között erősödő, jó kapcsolat eredménye, hogy az építési létesítményeket a kívánt határidőre átadják megbízóiknak és a minőség ellen is mind kevesebb a jogos kifogás. A teendőkről szólván, foglalkoztak az üzemi demokráciával. Komoly erőfeszítést kíván a jövő év január elsejével bevezetendő 44 órás munkahét előkészítése. „Mint eddig, e kérdésben is kikérjük a dolgozók, a párttagság véleményét, mert fontos, hogy közösen tervezzünk és nem közömbös, realizálódnak-e a dolgozók és a vállalat együttes érdekei.” A közös törekvések folyamán éleződött eszmecserékről a beszámolóban a következő hangzott el: „Esetenként adódtak éles viták a mozgalmi szervek vezetői között, azonban ezek soha nem személyeskedésből, hanem a munka megjavításának erős szándékából adódtak.” Miről szóltak a vitában ? Megerősítették a pártvezetőség irányításával végzett politikai, gazdaságpolitikai tevékenység értékelését, elismerve az összegezés alaposságát. Kilencen szóltak hozzá a vitában a tanácsi építőipari vállalat párttaggyűlésén. Bíráló javaslat gyanánt hangzott el, hogy a jövőben menet közben és a tanév végén is hívja össze a pártvezetőség a politikai oktatás vezetőit, mert ez hasznára válik a pártoktatásnak. A pártszervezethez csak öt hónapja tartozó kommunista a pártcsoportok politikai tevékenységének javítását ajánlotta. Az eligazodást megkönnyítő marxista ismeretek növeléséhez a pártoktatás résztvevőinek növelését tartotta fontosnak a másik felszólaló. Politikai kérdésként tárgyalták a folyamatosságot biztosító téli munkákra az alapos szakmai-politikai felkészülést. Elismeréssel szóltak a vállalati ifjúság példamutató termeléséről és politikai magatartásáról, valamint a szakszervezetekben tevékenykedő kommunisták jó politikai munkájáról. Erősödött az építőipari vállalat pártszervezete a vezetőségválasztó taggyűlésen. Az esti órákba’ nyúló taggyűlésen, a második napirend keretében sorra került választás során egybevágott a jelölő bizottság javaslata a párttagság akaratával. A titkos szavazás végeredményeként Márkus Lászlót egyhangúlag párttitkárnak, a 7 tagú pártvezetőség többi tagjai közül néhányat pedig 1—1 ellen- szavazattal, többségét egyhangúlag választották meg.-i -é ki hűen az emberek részesedését a munkából, tehát nem megfelelően differenciáltak. A távolság az I. és a III. kategória között túlságosan nagy, a különbség, ami ez esetben pénzr ben is kifejeződik, feltűnően sok, amely nem jó hangulatot kelt a dolgozók körében. Nyilván, hogy az okos vita eredményeként megtalálják a gyárban a megfelelő arányt. Abban egyetértenek a párt vezetői és a dolgozók ÍJ5, hogy különbségnek lenni kell az I. és a III. kategória között. Másik ilyen vitás kérdés, a szabad szombatok kapcsán a szabadságok módosítása. A kollektív szerződés értelmében, most éppen a gyár törjnxárdája károsodik, ami semmiképpen sem helyes dolog. Ezen is változtatni akarnak, s ezzel a változással egyetért a gazdaságvezetés Is. Itt is, most hosszú elemző munkák, vizsgálódások végén döntik el, hogy kinek mennyi szabadság jár. A növényi cseres üzemrészben nincs olyan kérdés, hogy ne hívnák össze a pártvezetőséget döntés előtt Hihetnénk azt its, hogy a gazdasági vezetők ezzel magukról akarják a felelősség egy részét áthárítani a pártvezetőségre. Szó sincs erről. A sok beszélgetés nem felelősség- átvállalás. A jó bácsi U ta 1'" ” k már rá, hogy korábbi években igencsak az egyen! ósdi volt a divat a gyárban. Akkor olyan nézet uralkodott, hogy kinek szóljanak, hisz abból csak sértődés, vagy örökös harag származhat. A hangulat az egész gyárban ma ilyen: a jó bácsi, nem jó bácsi. Tehát a vezetők nem elnézőek. Pontosabban, a munkások egymás között, a munkapadnál sem elnézőek. És azt hisszük, ez a hangulati változás legfontosabb jele. A politikai érettségre jellemző, minden műhelyben olyan a légkör, hogy a hanyag, lógós munkásoknak nincs maradása. Nem egy alkalommal fordult elő, hogy egy-egy műhely kollektívája kérte a gyár vezetőit, hogy egyikmásik dolgozót helyezzék el, vagy küldjék el az üzemből, mert nem érdeke senkinek sem. pontosabban álhumánum az, ha elnézik egyeltek lógását, vagy trehányságát. Olyan gyakorlat is megfigyelhető, hogy egy-egy üzemrész kollektívája szinte közelharcot folytat egy-egy jobb képességű karbantartóért. A. krómo«_gyár kollektívája például a másik gyárrészből úgy akarta e'hívni az egyik kiváló szerelőt, hogy egv forinttal több órabért adnak' neki, mint a mostani munkahelyén. A gyáregység önállóságának kellett eljönni ahhoz. hogy az egész kollektíva kéoletfPen szólva a saját zsebéből adjon egy forinttal többet annak a szerelőnek, hogy gépiéi olyan állapotban legyenek, amely mindig üzemképes, amelyen dolgozni lehet, a gépen dolgozó is keresni tud, és végeredményben a gyáregység kasszája is gyarapodik, az év végére több pénz jön össze, amit majd fel lehet osztani. De most már nem egyenlősdi alapon. Szinte hihetetlen — azok számára, akik régebb óta ismerik a Simontornyai Bőrgyárat —, hogy a dolgozók megmondják egymásnak, egyik-másik miért nem, másik miért kap több prémiumot. Mondani sem kell, amíg ez a hangulat kialakult, sok-sok munkába került. A pártszervezet, a kommunisták sokat agitáltak, magyaráztak. Persze, a pénz is — a több pénz is — számot tevő abban, hogy az emberek érdeklődése megnőtt a termelés ügye iránt. Az üzemrészlegek vezetői gaz- damódom vezetnek. Személyesen felelnek a kollektíváért, a kollektíva előtt. A nagy felelősség érthető módon közelítette a politikai vezetéshez a gazdasági vezetőket. S ezen mindannyian nyertek. Nem dolgoznak a gazdasági vezetők helyett a pártvezetők. Nincs ilyen látszat. Viszont az megfigyelhető, hogy az új mechanizmusban a gyárban végzett pártmunka egy sajátos, követendő módszerét dolgozták ki, valósították meg Simontor- nyán. A rugalmasság amit már most mefffievelhetünk. a kiválóan képzett vezetek körében a továbbiakban is alapja lesz a párt munka dinamikus fe jlődésé- tökéletesedésének. PÁLKOVÁCS JENŐ JANTNER JÁNOS Megnyílt a Richards-bolt Szombaton új szaküzlettel gyara podott a megyeszékhely kiskereskedelmi hálózata, megnyitották a Győ ri Richards Finomposztógyár és a Tolna megyei Népbolt Vállalat közös boltját. A gyár vezérigazgatója, Ligeti Imre tájékoztatta a megnyitó ün népség résztvevőit a vállalat tevékenységéről. Elmondta többek közt, h ogy sok irányú intézkedésekkel készültek fel az új gazdasági mechanizmus ra, ezek közé tartozik ennek az üzletnek a létesítése is. Közelebb akarunk kerülni a fogyasztókhoz, gyorsan reagálni a divat, az igények változására ezt segíti elő az ilyen üzletek létrehozása. Berendezkedtek arra is, hogy kis szériában állítsanak elő újdonságokat, a szekszárdi bolt mindig kaphat ez ékből is. Bár a megnyitás napján csak két és fél órát tartott nyitva a bolt, mégis tizenegyezer forint értékű szövetet adlak el. Mi legyen az új alapszabályban ? Javaslatok, elképzelések AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZ- lat szerint fokozottabban kellerje TÄSI és értékesítő szövetkezetek érvényesíteni a tagság k .-ellen új alapszabályának kidolgozásával kapcsolatban már nagyon sok értekezleten, szőkébb körű beszélgetés során mondtak véleményt. A sok száz javaslat, elképzelés zöme jó, megszívlelendő, de akad olyan is, amelyik törvényesítése nem lenne helyes. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az új alapszabály előkészítése az fmsz-i demokratizmus kiszélesítésének további megnyilvánulása. E módszer jó, sok hasznos javaslat kerül általa felszínre. Egy-két helyen későn láttak ugyan munkához, sőt, olyan tapasztalat is volt, hogy az előkészítő, szervező munkát néhol reszortfeladatnak tekintették, általánosságban azonban a kívánt mederben folyik az előkészítés. A felvetett javaslatok többsége közérdekű és a helyi jelleg kidomborítását jelenti, mint ahogyan az új alapszabálynak ez is az egyik alapvető célkitűzése. íme néhány a javaslatok közül: Szekszárdon javasolták, hogy a város területi tagolódásának megfelelően az fmsz-nek legyen négy helyi szervezete. Az új névre is számos figyelemre méltó elképzelés van. A dombóváriak körében elhangzott olyan javaslat, hogy az új névbe bele kellene venni a „járási” szót, mert ez az fmsz járási jellegű. SOK A JAVASLAT a szolgáltatási tevékenység kiszélesítésére: kalapszalon, kozmetikai üzlet nyitása, mosoda berendezése. Ugyanígy sok a javaslat a fiatalokkal kapcsolatban. Ebben az a törekvés jut kifejezésre, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a munkájukat, fejlődésüket egyre inkább a fiatalokra kívánják alapozni. Pakson javasolták, hogy az fmsz hozzon létre és működtessen munkás kertszövetkezeteket. Ugyanitt javasolták, hogy az fmsz szervezze meg a kis tételű áruk felvásárlását Is. Hőgyészen nedig a női munkaerő foglalkoztatására tettek javaslatot. Az fmsz-ek és más szervék kooperációjával sok feladat megoldható. Nem véletlen, hogy töbh helyen tettek javaslatot valamiféle együttműködésre. Az egyik a helyi élelmiszer-ellátás megjavításával kapcsolatos, a másik termelési jellegű. Számos javasérdekeltségére vonatkozó . . veket. Jó lenne például anyagi előnyt biztosítani a tagoknak a különféle szolgáltatásoknál. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek körébe tartozó állások betöltésekor részesítsék előnyben a tagokat és hozzátartozókat. Aki fmsz-i alkalmazásban áll, legyen tagja is a mozgalomnak, tehát ne csak egyszerű munkáltatói, munkavállalói viszony legyen. NÉHOL NEM TÖRŐDNEK eléggé az alacsonyabb típusú társulásokkal, s emiatt helyenként visszaesés tapasztalható. E társulások jelentősége nagy, a helyi ellátás és népgazdaság szempontjából egyaránt, ezért nem szabad hagyni, hogy elsorvadjanak, inkább a további fejlesztésükre kell törekedni. Egyes helyeken ennek érdekében azt javasolják, hogy az alacsonyabb tíousú társulások vezetőit lehetőleg be kell kapcsolni az fmsz vezetőségébe, így esetenként jobban tudnának tevékenykedni a társulás érdekében is. Nem lehet egyetérteni az olyan elképzelésekkel, amelyek általában a demokratizmust csorbítanák. Akadt, aki azt javasolta, hogy csökkenteni kell az Igazgatósági és helyi vezetőségi tagok számát. Viszont napvon helyesek azok a javaslatok ame- lvek szerint tovább kell növelni az eeves testületek hatáskörét. Valaki azt tanácsolta, hogy a vásárlási visszatérítés a részjegyeken alapuljon, ne a vásárláson. Ezzel nem lehet egyetérteni, mert a visszatérítés a nyereségből következik, a nyereség nagysága viszont a forgalmon, a vásárláson alapszik. A részjegyek a nyereség képződésében sokkal kisebb szerepet játszanak, mint a kereskedelmi forgalom. B. F. 1968. október 8.
