Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
V > Gyarapodó anyagi, szellemi jólét Gyulaj, 1968 Gyulajon 2267 ember él. Nagyságát, lakottságát tekintve a dombóvári járás egyik nagy községe, viszonylag közel a székhelyhez. Messzinek legföljebb azért tűnik, mert az út, amelyen megközelíthető, elég elhanyagolt, alaposan rászorul a felújításra. Isten háta mögöttinek ennek ellenére sem lehet nevezni ezt a községet, lakóira sem illik az elmaradottság jelzője. E falu is fejlődik, a gyarapodó szellemi, kulturális jólét szorosan összefügg a lakosság anyagi helyzetének javulásával. Mint kiderül, ez utóbbira épül a szellemi gyarapodás és minden más egyéb, amit a növekvő igények sürgetnek életre. Sokan szeretik hangoztatni, hogy a statisztikák számadatai ridegek. Amennyiben a tárgyilagosságot lehet ridegségnek bélyegezni, ez igaz. Ám többnyire emberi arculatot öltenek ezek a számadatok, különösebb kommentár nélkül arról tesznek tanúbizonyságot, hogy egy-egy település lakóinak élete miben és hogyan változott meg. A gyulajiak életének változásairól beszélő számokat egyáltalán nem lehet a rideg számadatok közé utasítani ... Tanulópénz — kézenfekvő igazság A felszabadulás előtt — emlékezet szerint körülbelül — 50 nagyparaszti család birtokolta a községet körülvevő földterület na- gyob részét. A középparaszt kevés volt ezen a tájon. Annál többen voltak a napszámosok. A puszta tény elegendő annak következtésére, milyen volt a község lakóinak élete. Azok az anyagi, egészségügyi, kulturális jólétet biztosító változások, amelyeknek eredményeivel Gyulajon ma lépten-nyomon lehet találkozni, tulajdonképpen a földosztással kezdődtek, a termelőszövetkezet létrejöttével, küzdelmes megerősödésével folytatódtak, való, hogy nem mindig síma úton, nem zökkenőmentesen, de folytatódtak. Mit mond erről Balogh Gyula, a községi tanács elnöke? — Nehéz éveket éltünk a termelőszövetkezet alakulását követő esztendőkben. A közös gazdálkodás „életképtelenségét'’ nálunk is sokan úgy kívánták volna bebizonyítani, hogy amíg tartalékaik végére nem értek, alig, vagy nem is dolgoztak. Abban az időszakban rengetegen vándoroltak el a községből, hogy az iparban próbáljanak szerencsét, akik pedig maradtak, súlyos tanulópénzt fizettek a kézenfekvő igazság fölismeréséért: a termelőszövetkezet nem hoz csodát munka nélkül. Munka nélkül nincs élet. — Az eredmény? — A kezdetben állami támogatásra szoruló tsz-ből közepes termelőszövetkezetté lett és az elvándoroltak körülbelül 60 százaléka visszatért a községbe. Lassan kialakuló összkomfort Gyulajon sok az új ház, sok a motortulajdonos és öt személy- gépkocsi is van. Négyszázötvennégy család otthonában van rádió: 133 televíziót tartanak számon; 45 házban cserélték ki a fatüzelésű tűzhelyeket gáztűzhelyre; havonta 7300 példányban fogynak el a különféle napilapok, folyóiratok; 3800 kötetes a községi könyvtár, amelynek állományát évi ötezer forintos költséggel gyarapítja a község. És az a termelőszövetkezet, amely nemrégen még állami támogatással tudott csak boldogulni, ma 150 ezer forintot tud szánni szociális célokra, évente 60 ezer forinttal tud hozzájárulni az új kultúrház fenntartási költségeihez. A megyei ösztöndíjjal végzett Czinkon Erzsébet személyében már függetlenített igazgatója-könyvtárosa is van a kultúrháznak, könyvtárnak. A külön épületben működő filmszínházat a közelmúltban újít- tatta fel a moziüzemi vállalat, hetente kétszer van filmelőadás és bár a művelődési idény csak most kezdődik majd igazán, gazdag programjával, már volt itt egy alkalommal a Déryné Színház egyik társulata és nagyon nagy közönségsiker ünnepelte az ORÍ itt-megtartott slágerparádéját. — Jó, jó — vélem hallani — amit felsorolt való igaz mind, de nézze meg utcáinkat esős időben, igyék a vizünkből, ami híresen rossz ivóvíznek! Hiányzik _ még sok olyan dolog, ami életünket közelebb viszi a városlakók életszintjéhez, ha már meglesz ... Alig vitatható, hogy sok még az, ami hiányzik. De elegendő, ha az ellenvetők Gyulajnak csak az elmúlt tíz évét pergetik visz- sza: mi volt akkor és mi van most, akkor megnyugodhatnak afelől, hogy ami ma a hiányjegyzéken szerepel, nem fog ott szerepelni örökkön. Sok tellett már eddig is a község gyarapítására, a jelek szerint mind több FIGYELŐ Ragadós lesz? A hivatalon szóhasználat ma már nem melléküzemági tevékenységről beszél, hanem a tevékenységi kör bővüléséről. S ez az utóbbi megjegyzés a pontosabb, mivel kellőképpen érzékelteti, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége az új gazdasági mechanizmusban átértékelésre került. Magyarán: nem tekinthető mellékesnek, tized.-, vagy huszadrangúnak, mert esetleg ugyanolyan értékű lehet, mint a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés. Jobb és pontosabb tehát a „tevékenységi körbővítése kifejezést használni ami azt is jelenti, hogy adott esetben a közös gazdaság akár gombgyártással, vagy bármilyen más szolgáltatással foglalkozhat, ameddig az kifizetődik. A tevékenységi kör bővítésébe vastagon belefér például a tamási Vörös Szikra Tsz bisztrója. Ez a bisztró úgy nőtt ki a tamási új üzemanyagtöltő állomás szomszédságában a föld- bőlf mint eső után a gomba. Egyik napról a másikra be is rendezték és a bisztró megkezdte közhasznú működését. Külföldön el sem képzelhető üzemanyagtöltő állomás presszó, bisztró, más szóval afféle korszerűi modern útszéli csárda nélkül. Bizonyára a külföldi tapasztalatokból merítettek a tamási Vörös Szikra Tsz tagjai, amikor a megyében elsőként ismerték fel az üzemanyagtöltő állomások szomszédságában rejlő üzleti, gazdasági lehetőségeket. Nem valószínű, hogy ráfizetnek a: boltra. Inkább az a valószínű, hogy megtalálják számításukat. De vajon ragadós lesz-e a példa? Dombó- várott is működik és Szekszárdon is készül egy új üzemanyagtöltő állomás. A többi már a termelőszövetkezetek dolga. ir — telik majd, ha a termelőszövetkezet a jelenleginél is eredményesebben gazdálkodik. Nem hinném, hogy titkot teregetek ki azzal, ha hivatkozom a gyulajiak ötmilliós takarékbetét-állományára. Ennyi pénzük van a község lakóinak postai és szövetkezeti takarékban. A zömében tsz-ben dolgozó lakosság szorgalmas, jobban él, mint elődei valaha is élhettek, sőt, jut forintjaikból takarékosságra is, anélkül, hogy bármiben nélkülözniük kellene. Jogos büszkeség És most nézzük a várható újabb gyarapodás lehetőségeit... A községi tanács fejlesztési tervében jelentős helyet foglal el a vízműépítés, folytatni kívánják a már megkezdett útépítést, és szerepel a fejlesztési tervekben a községen kívüleső település a szőlőhegy felszámolása. Közös erővel, egy emberként vállalt munkával közelebb lehet hozni e tervek megvalósulását. A gyulajiak egyébként is nevezetesek arról, hogy készek a társadalmi munkára. Egy példát... Tíz évvel ezelőtt került fiatal orvosként Gyu- lajra dr. Katatics Imre. Eleinte sokan panaszolták, hogy kemény szavú ember, mások azt kifogásolták, hogy barátsaftalan. Nehéz egy, a hivatása folytán a közérdeklődés reflektorfényében élő embernek úgy dolgoznia, viselkednie. hogy abban kivetnivalót a kötődő természetűek se találjanak. Ä fiatal orvos derekasan látott a munkájához, ennek révén annyira gyulajivá lett, mint akik itt születtek. Történt, hogy az akkor alig egykét évvel azelőtt felújított orvoslakást a belvíz lakhatatlanná rongálta. Életveszélyessé vált az épület. Az orvos családjával az egészségházba volt kénytelen költözni, rendeléseit a községi tanácsházon tudta végezni. Az elődök méltán csodálkoznának Sürgősen kellett az új orvos- lakas, mert végül is új felépítése mellett döntöttek. Hatvanezer forint a társadalmi munka értéke, ami beleépült az új orvoslakásba. — De ott dolgozott ám velünk a doktor úr is! — Áz igaz. Nem vonja ki magát semmiből. Amikor végzett a rendeléssel, végiglátogatta a fekvőbetegeket, már öltözött át a munkához. — Mondjon még nekem egy orvost, aki annyit csinál, mint a miénk! Jó a község közegészségügyi helyzete. Ez önmagában igénybe veszi az orvosunkat. De neki arra is jut ideje, meg ereje, hogy újra, meg újra bizonyítsa közénkvalóságát. Elvállalta a tsz labdarúgó-csapatának az edzését. Legutóbb egy mécsesén „nem volt ki” a csapat, a doktor úr beállt. Nem lett ezzel kevesebb ember a szemünkben, sőt! — Tudjuk róla, hogy számíthatunk rá, az a legkevesebb, hogy ő is számíthatott a községre, amikor építettük az új orvoslakást. Jó érzés végighallgatni a véleményeket, a módjával való dicsekvést. No meg azt is, hogy a gyulajiak nem kívánnak megpihenni községgyarapító babérjaikon. Életük változásain ugyancsak elcsodálkoznának a régvoltak, ha bejárhatnák a falut, ha akár csak egy napra is élőkké válhatnának azok az elődök, akiket a csak nevében „édes haza” arra tanított, hogy igába állni zokszó nélkül kell, továbbá arra, hogy nem mindig az dúskál a földi jókban, aki szakadtáig dolgozik... LÁSZLÓ IBOLYA Három négyzetméteres hobby Senki sem állíthatja, hogy egy községi postahivatal vezetőjének nincs éppen elég munkaköri elfoglaltsága, így van ezzel bizonyára Diósi István is Tamásiban. Persze a munkán kívül azért mindenkinek van arra is ideje, hogy hódoljon valami egyéni kedvtelésnek, sőt többnek is, persze ez ritkaság, de Diósi István munkája mellett még négy-ötféle dologgal is foglalkozik behatóan. Postai régiségeket gyűjt, szép gyűjteménye van régi pénzekből és több mint 450 féle régi újságot szedett már össze. A legfontosabb azért a vasútmodellezés. Pontosabbon itt nem is elsősorban a vasútról, annak technikai részéről van szó. hanem a környezetről, a természetről. Meséli, hogy jártak nála Kaposvárról modellezők, de nekik is az tetszett, hogy nem a vasúti pályaudvar a lényeg itt, hanem as a környezet, amelybe az egész beleépül. Évről évre lett nagyobb a mai, természetesen ma sem végleges terepasztal, mindig valami új került a több iek mellé, míg elérte a háromszor egyméteres nagyságát. Egy szászsvájci települést épített fel, mindez arányos a vassúttal, az emberekkel, a két alagúttal, a két híddal, viadukttal, váltókkal, fényejelzökkel és sorompóval. Húsz-huszonöt mgter az a sínpálya, mely az egész terepasztalt befutja, rajta két személy- és egy tehervonat. A három, szerelvényt vontató mozdonyon kívül van még egy negyedik. Ez képviseli a pályafenntartást. Utána, kell akasztani egy posztódarabot, el kell indítani a pályán, hogy leporolja a síneket, ha netalántán emiatt rossz az érintkezés. Diósi István bekapcsolja a 12 volt egyenáramot. ... egy szászsvájci tel épülést épített fel... „Légifelvétel" az álló másról és környékéről.
