Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
Olvasó ifjúságért A KISZ KB határozata : csatlakozzanak a fiatalok az Olvasó népért mozgalomhoz A Magyar írók Szövetsége ez év elején „Olvasó népért” címen olyan mozgalom indítását kezdeményezte, amelynek az a célja, hogy a napjainkban még állandó és rendszeres olvasáshoz nem szokott rétegeket a társadalmi és állami szervek segítségével olvasóvá nevelje. A KISZ kulturális, nevelési célkitűzései azonosak az Olvasó népért mozgalom célkitűzéseivel. Ezért a KISZ Központi Bizottsága úgy határozott, hogy Olvasó ifjúságért jelszóval csatlakozik az író- szövetség által meghirdetett mozgalomhoz. Figyelmeztető adatok Az 1966. év végi könyvtári statisztikai adatok szerint 4205 városi, 5309 községi könyvtár, könyvtárfiók, könyvkölcsönző állt a lakosság rendelkezésére. Egy könyvtárra országos átlagban 232,1 KISZ-korosztályú fiatal jutott. A közművelődési könyvtárakban 19 millió kötet könyvből válogathatnak ízlésüknek. érdeklődési körüknek megfelelően az olvasók. A tanácsi fenntartású könyvtárakba 1966- ban 290 ezer 14—18 év közötti fiatal iratkozott be. A szakszervezeti könyvtáraknak 96 ezer, a középiskolai könyvtáraknak pedig 143 ezer ifjúsági korosztályú olvasója van. Az országos irányító könyvtári szervek becslése szerint a KISZ-korosztályú fiatalok 50 százaléka könyvtári tag. A középiskolai tanulók 82. a szakmunkástanulók 20—25 százaléka jár könyvtárba. A mezőgazdaságban és az iparban dolgozó fiataloknak pedig mindössze csak 20 százaléka olvas rendszeresen, amint Bonyhád központjában KÉT ÉS FÉL SZOBA, HALLOS, KÖZPONTI FÜTÉSES ÖRÖKLAKÁSOK EZ ÉVI BEKÖLTÖZHETÖSÉGGEL ELADOK. Érdeklődni lehet a bonyhádi és szekszárdi OTP-fiókok- nál. (54) azt egy reprezentatív felmérés megállapítja. A KISZ-bizottságok és könyvtárak együttműködése alapján a közelmúlt éveiben is születtek eredmények az olvasáskultúra terjesztésében. Az együttműködés nyomán születtek meg az olvasóklubok, a könyvbarát-körök, a könyvtári klubok, művelődési körök, amelyekből 150 működik az országban. Ezt a célt szolgálták a meghirdetett irodalmi rejt- vényverseriyek és pályázatok és a KISZ falusi könyvterjesztési akciói. Mindezek ellenére is a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felmérésének adatai arról beszélnek, hogy az ország lakosságának 59 százaléka egyetlen kötet saját könyvvel sem jelentkezik. A KISZ KB határozata A fenti statisztikával a KISZ Központi Bizottsága sem elégedett. A cél nemes. Az ifjúságot kell hozzászoktatni a rendszeres, az állandó és az igényes olvasáshoz. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve az Olvasó ifjúságért mozgalom meghirdetésekor a KISZ határozatot adott ki, amely szerint a következő alapelveket kell érvényesíteni a mozgalomban: „— az ifjúság irodalmi ízlésének kialakításában tartsuk szem előtt a szocialista eszmeiség elvét; — a fiatal könyvtár; tagok számának bővítése és intenziv olvasóvá nevelése érdekében tegyük szervezettebbé és hatékonyabbá a KISZ-szervezetek és a könyvtárak együttműködését; — a differenciáltság követelményének megfelelően vegyük figyelembe a különböző ifjúsági rétegek eltérő adottságait, mű- veltséebeli szintjét; — fordítsunk nagyobb figyelmet a meglevő lehetőségek jobb kihasználására, a fiatalok öntevékenységének és kezdeményező készségének biztosításával.” A határozat gyakorlati tanácsokat is ad. A KlSZ-szerveze- teknek már akcióprogramjaikban kell biztosítaniuk az olvasás lehetőségét. Nagyon fontos, hogy állandó könyvtári tagtoborzást tartsanak a fiatalok között. Tartsanak olyan rendezvényeket — lehetőségek szerint a könyvtárakban —, amelyek felébresztik az olvasási kedvet. A politikai, kulturális akciók során könyvajánlásokkal, kiállítások rendezésével kell felhívni a figyelmet az akciók eszmei gondolatát kifejező, az akciók tartalmát illusztráló művekre. A KISZ-he- lyiségekben legyenek kézikönyvtárak. A könyvtárak segítségével növelni kell az olvasó és a hírlapolvasó klubok számát. A KISZ-bizottságok a helyi adottságok figyelembevételével kezdeményezzék klubkönyvtárak építését. S a fiatalok továbbra is vegyenek részt a könyvterjesztési akciókban. A KISZ Központi Bizottsága az Olvasó ifjúságért mozgalom részeként hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére olvasónapló-pályázatot hirdet majd a KISZ-korosztályú fiatalok részére. A megyei feladatok A napokban ültek össze a járási KISZ-titkárok és a járási könyvtárak igazgatói, hogy megbeszéljék a határozattal kapcsolatos tennivalókat. Megegyeztek abban, hogy a járási könyvtárak dolgozóival, a KISZ-szervezetek titkáraival ismertetik a határozatot, s területenként a helyi adottságok figyelembevételével megegyeznek a tennivalókban. A könyvtárosok módszertani útmutatókat sürgettek, amelyek segítségükre lehetnek a könyvajánlásban. Elmondották, hogy a jó könyvtárosnak ismernie kell az iskolai tanmeneteket is. A tananyag ismeretének hiányában nem lehet az iskolások részére jól biztosítani az olvasmányokat. Elhangzott, hogy a megválasztandó olvasófelelősök képzéséről, felkészítéséről is gondoskodni kell. E mozgalomnak csak hasznára válhat majd az a kezdeményezés, amely a szekszárdi járásban bontakozik ki mostanában. A könyvtár és a kultúra háza egy ember kezelésébe került már például Várdombon és Alsónyéken. Ez a módszer a kisebb községekben az összehangoltabb, a jobb kulturális munka biztosítéka, amint azt az eddigi tapasztalatok bizonyítják. Az Olvasó ifjúságért mozgalom tehát elindult útjára a megyében is. A kitűzött cél nemes. Érdemes fáradozni kibontakoztatásán egy általánosan és szakmailag, politikailag műveltebb ifjúság reményében. Október 5-én, ma 11 órakor nyílik cSzekszávdún a Cpf ótí ^Hiehanh Cjzi uőtupős ztő (jij ár wiintab&Ltfa A gyár különleges férfi- és női szövetei és exportárui a boltban megvásárolhatók. ÖNT iS SZERETETTEL VÁRJUK! — Légy nyugodt, hamarosan utazni fog. Ez már az én gondom. — Egyáltalán mit remélsz attól, hogy McGinnis New Yorkba utazik? — Ezzel ne törődj. Nem akarlak jobban bevonni az ügybe, mint amennyire muszáj. Minél kevesebbet tudsz, annál jobb! Nos, tölts még egy pohárral búcsúzóul... Miközben Helen kibontott egy palackot, O’Keefe elgondolkozva elsimította nadrágján az ülés okozta gyűrődést. Közben önkéntelenül is elismeréssel adózott, hogy évek óta féken tudta tartani a bandát. Kerek egymillió dollárt „jégre tenni”, s nem szétosztani a pénzre áhítozó gengszterek között — erre igazán csak McGinnis képes! Másnap Helen Pokus jelentkezett McGinnisnél a háztartási alkalmazotti állásra. McGinnis néhány szokványos kérdést tett fel neki, s megállapodott vele, hogy másnap munkába áll. Szinte ugyanabban az órában O’Keefe a Seneca Street egyik ütött-kopott házában benyitott egy füstös helyiségbe, ahol fél tucat ingujjas ember egy táblára írt számokat tanulmányozott. Egy pillanatra megállt, mielőtt benyitott a fogadóiroda belső helyiségébe. — 196 — — Joe! Hát visszajöttél! — kiáltott fel Johnny Carlson bukméker az íróasztala mögött. O’Keefe nevetve válaszolt. — Dehogy is jöttem vissza. Még mindig Bradfordban ülök és kártyázok a börtönigazgatóval... — Hiába, a régi vagy, mindig van kedved tréfálkozni — sipította Carlson. A sipító hangot az okozta, hogy már csak egyetlen ép foga volt. — Feltételesen szabadlábra helyeztek — magyarázta O’Keefe komolyra fordított hangon. — De ezt senkinek sem szabad megtudnia, megértetted?... Mint látom, te mit sem változtál az elmúlt évek alatt. Még mindig nem csináltattál magadnak műfogsort... — Miből, Joe, miből? — panaszkodott Carlson. — Az üzlet egyre rosszabbul megy. Alig fogad már valaki lovakra. Amióta a televízió bevezette a dupla, vagy semmi adásokat, és nagy jutalmakat fizet a nyerteseknek, szinte csődbe jutottam. — Ezt a nótát már ismerem. Négy évvel ezelőtt ugyanígy panaszkodtál, csakhogy akkor nem a televízióra, hanem az adóra. Mindig más az oka, hogy nem hozatod rendbe a fogaidat. Az igazi ok pedig az, hogy fukárabb vagy, mint három skót együttvéve. — Csak azért jöttél ki a börtönből, hogy engem bosz- szants? — zúgolódott Carlson. — Dehogyis. Sőt ellenkezőleg. Azért jöttem, hogy alkalmat adjak neked néhány dollárt keresni. Akkor végre elmehetsz egy jó fogászhoz ... Carlson dünnyögött valamit. — Látom, hogy fogadóirodád még mindig virágzik, még mindig akadnak emberek, akik utolsó centjüket is felteszik valamelyik lóra. Sokan járnak hozzád, sok ismerősöd van. Nos, azt akarom, add be ezeknek az alakoknak, hogy McGinnis egy rakás pénzt örökölt, hamarosan feladja pálin- kásbutikját, és elköltözik Bostonból. — 197 — Carlson értetlenül nézett a beszélőre. — Ezt a legszigorúbb titoktartás mellett mondod el ismerőseidnek. Akkor egészen biztosan továbbadják. S ha a mese elterjedt, száz dollárt kapsz tőlem. Abból futja műfogsorra. — Hallod-e Joe, a dolog egyáltalán nem tetszik nekem. Ha McGinnis megtudja, hogy tőlem ered a mese, én terjesztem róla ezt az ostobaságot, akkor menten szétveri a bódémat. Márpedig nem vagyok biztosítva... — Százötven dollárt kapsz Jonny... — Kétszázért talán elvállalom... — Meg akarsz zsarolni? Közben a barátomnak tartottalak... — Legyen száznyolcvan, hogy lásd, ki vagyok... — Nem bánom, megadom, pedig túlfizetlek. Ha meggondolom, mennyi ostobaságot beszélsz össze naphosszat, anélkül, hogy egyetlen centet kapnál érte, akkor a száz- nyolcvan dollár igazán sok. * O’Keefének csak két szövetségese volt: Helen Pokus és Johnny Carlson. Rajtuk kívül az idő is számára dolgozott. Óvakodott attól, hogy a bostoni alvilágban mutatkozzon. Otthon ült, türelmesen várt, hogy körmönfont terve megérlelődjön, mint a jó konyak. Johnny Carlson titokzatos arcot vágva buzgón híresz- telte, hogy McGinnis egy távoli nagynénjétől óriási vagyont örökölt. Helen Pokus pedig sorsába beletörődve eltűrte Mrs. McGinnis szeszélyeit abban a reményben, hogy helyzete nem tart örökké, és hamarosan Joseph Ó’Keefe felesége lesz a távoli Mexikóban. öt nappal később már robbant O’Keefe időzített bombája. Este kilenc óra tájban, amikor McGinnis vendéglője szokás szerint tele volt vendéggel, beállított Antony Pino és sógora, Vincent Costa-Spagetti. Komor arcukról semmi jót sem lehetett leolvasni — 198 —
