Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
Munkásvédelem a termelőszövetkezetekben Egy év alatt 3 milliós kár balesetek miatt Tolna megye cím- és adattára kiadását tervezi a Lapkiadó Vállalat Felér egy függetlenített üzletkötővel Piackutatási segédeszköz és dokumentum Aggasztó jelenség — elsősorban a termelőszövetkezetek tagságát, vezetőit kell, hogy alaposabb mérlegelésre, gondolkodásra késztesse — a termelőszövetkezetekben, az utóbbi időkben bekövetkezett üzemi balesetek számának növekedése. Sokszor és sok helyütt esnek abba a tévhitbe, hogy a balesetek oka, forrása az egyre növekvő gépesítés. Viszont-a baleseti statisztika egészen más képet mutat. Jelenleg ugyanis a balesetek 8—10 százaléka függ össze a gépesítéssel, 7— 8 százaléka a műhelyekben történik, 5—6 százalék a közlekedés aránya, ugyanakkor 20—25 százalék jut a növénytermesztésre, 15—20 százalék az állat- tenyésztésre és 30—35 százalék a fogatos munkákra. De nézzük csak a számokat. 19fi5-ben 667 baleset történt a termelőszövetkezetekben, 1967- ben 1142, 1968-ban az első félévben 650. 1965-ben a balesetek miatt több mint 11 000 nap esett ki a termelésből, 1967-ben közel 22 ezer, az idei év első felében több mint 12 ezer. A halálos balesetek száma is — ha kis mértékben is — de növekedett és az idén az első félévben már négy halálesetet mutat a statisztika. A reális megítéléshez viszont az is hozzátartozik, hogy csupán a számok összehasonlítása nem mutat valós képet. Illetve, csak az utóbbi időben hozott rendelkezések, a balesetvédelemre helyezett fokozottabb súly miatt látszik túl kedvezőtlennek a kép. A korábbi években ugyanis részben a megfelelő nyilvántartások hiányában csak a balesetek egy részét jelentették be — a korábbi számok nem adnak valós képet — részben pedig a növekedéshez hozzájárult a balesetek máskénti értékelése is. 1966 áprilisáig csak a nyolc napon túl, azután pedig a három napon túl gyógyuló baleseteket kellett, és kell bejelenteni. Amint Mecseki János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkásvédelmi felügyelője mondja, a termelőszövetkezetek, és maguk a tagok is érdekeltebbek a balesetek bejelentésében, mint korábban. Ha az összehasonlítás számarányai viszonylagosak is, akkor is aggasztó jelenség a balesetek emelkedő száma. Már csak azért is, mert előidézőjük a legtöbb esetben a felelőtlenség, és a veszély lebecsülése. Jó néhány termelőszövetkezetben a vezetők úgy helyezték a termelés fejA harmadik, különleges szaküzletének megnyitására készül Szekszárdon a Tolna megyei Népbolt Vállalat. Az elsőt — még a nyár elején — a Tejipari Vállalattal közösen létesítette, a második a Cipőnagykereskedelmi Vállalattal közösen fenntartott cipő-mintabolt. A harmadik a győri Richards Finomposztógyárral kötött megállapodással született, a lakástextilbolt helyiségében. (A lakástextil-árut a rövidesen megnyíló Otthon Áruházban fogják árusítani.) Goda Sándortól, a bolt vezetőjétől érdeklődünk, mit várnak — és főként iv.ire számíthat a vásárlóközönség — az új szaküzlettől? — A Richards gyárat úgy hiszem, nem nagyon kell bemutatni, termékeit igen sokan ismerik. Finom szövetei nemcsak itthon, hanem külföldön is igen kelendőek. A gyár. termékeinek túlnyomó többségét exportálja, fejlett textiliparral rendelkező országokba is. Ez lesz az első mintaboltja az országban, ahol teljes gyártmányválasztékát ajánlja a Közönségnek Tehát sok olyan szövetet is 1oh.et majd nálunk kapni amit sehol másutt nem árusítanak. Máris "'’itathatok néhány különlegességet. mint például ezeket a szép, lesztésére a fő súlyt, hogy azt nem követték kellő arányban a munkásvédelmi intézkedések. Több helyen olyan nézet uralkodott, hogy a dolgozó vigyázzon magára. A cikói Uj Élet Tsz tavaly, a váraljai Alkotmány Tsz az idén több hónapon keresztül nem jelentette a baleseteket, mondván, hogy vannak sürgősebb feladataik is. De van jobb példa is, mégpedig az alapos munkásvédelmi tevékenységre, ahol elnöktől brigádvezetőig mun-, kaköri előírásként mindenkinek kiadták a munkásvédelemmel kapcsolatos tennivalókat. A balesetek kivizsgálását a jogszabályok előírásainak megfelelően végzik, a biztonsági megbízottak — sok helyütt maga az elnökhelyettes — lelkiismeretesen látják el feladatukat, sokszor a rendeletek előírásait is meghaladó alapossággal. (Az őcsényi Kossuth, a teveli Kossuth, a nagydorogi Uj Barázda, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz- ben.) Amint a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkásvédelmi felügyelője elmondotta: a balesetek okainak elemzése számos olyan okot, jelenséget tárt fel, amely eddig figyelmen kívül maradt. Többek között, hogy miért növekedett az ittasságból eredő balesetek száma? Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ilyen szempontból csak a közúton közlekedő vontatóvezetőket ellenőrizték, a fogatosokat. munkagépkezelőket, az egyéb, veszélyesebb munkakörben dolgozó tagokat már kevésbé, vagy egyáltalán nem. Az elmúlt évben bekövetkezett hat halálos baleset közül is háromnál az ittasság gyanúja állt fenn. Az év tavaszán, a magyarkeszi tsz-ben bekövetkezett halálos balesetnél is ittasság volt az egyik ok, mégis, két nap múlva az ellenőrzés ugyanannak a brigádnak egy másik tagját beszámíthatatlan ul ittasan találta. — Sajnos, eddig azt tapasztaltuk — állapítja meg a munkás- védelmi felügyelő —, hogy az ittasságot csak halálos, vagy csonkulásos balesetnél lehetett megállapítani. Könnyebb, szerencsésebb kimenetelű esetekben a sérült esetleg csak másnap jelentkezik az orvosnál, amikor az ital hatása már elmúlt, vagy esetleg a munkatársak is azt tanúsítják: az illető nem ivott egy kortyot sem. Az ittasságból eredő baleseteket csak szigorú intézkedéskutonféle mcniaval szőtt, fémszálas ruhaanyag okai. Árusítunk fonalat is — napjainkban valóságos népmozga- lomma válik a kötés, bizonyára sokan vesznek majd a gyapjú és műszálfonalakból. Megegyeztünk a gyárral, hogy még a mintaszövetekből is küldenek árusításra. A gyár piackutatását is elősegíti majd ez a bolt, mi pedig reméljük, nagy forgalmat bony onthatunk le. Nemcsak a városból és a környékből várjuk a vevőket, hanem biztosak vagyunk benne, hogy távolabbról is felkeresnek bennünket azok, akik szövetkülönlegességeket akarnak vásárolni. — Mekkora készlettel indulnak? — Másfél millió forint értékű szövet- és fonaláruval. Egyelőre százhatvan—-száznyolcvan féle szövetet tartunk. A gyárral kötött megállapodás szerint a gyárnak jogában áll az általunk rendelt szövetek 20 százalékának megfelelő mennyiséget minden rendelés nélkül leküldeni, újdonságaiból. Ha nem. kél el, bizonyos idő múlva visszaveszik. Bátran kockáztathatunk tehát, ezzel is növelve a választékot. A bolt holnap, délelőtt tizenegykor nyílik meg Í.T) sei, ellenőrzéssel lehet megelőzni. Külön kell szólni arról az új, és rendkívül nagy baleseti veszélyről — amely ugyan Tolna megyében még nem, de másutt már követelt halálos áldozatokat —, a vegyszerek elterjedéséről, fokozottabb alkalmazásáról, kezeléséről A növényvédő szolgálat, a KÖJÁL, a rendőrség ugyan rendszeresen ellenőrzi a méregraktárak elhelyezési körülményeit, kezelését, a mérgezett területek nyilvántartását. De magánál, a felhasználásnál nem lehet ott mindenütt, és mindig egy-egy ellenőr. A vegyszerek használatánál az szükséges, hogy mindenki a maga legszigorúbb ellenőre legyen. A munkásvédelem, a balesetelhárítás szükségességét még egy adattal indokoljuk, amely elgondolásra kell. hogy késztessen vezetőket, tagokat egyaránt. A balesetek miatt 1967-ben kiesett munkanapok termelési értékével számolva, több, mint hárommillió forint veszteség érte Tolna megyében a szövetkezeteket. BI. Szekszárd négy iskolájának ösz- szes felsőtagozatos diákja látogatja hetenként egyszer a Béla téri iskolaközi műhelyt, ismertebb nevén a központi politechnikai műhelyt. Harmincöt tanulócsoportot alkotnak, s mivel fiúkat, lányokat külön oktatnak, munka- csoport hetven van. Szultos János műhelyvezetőn kívül hat tanár, három szakmunkás, két félműszakos dolgozó tartozik ehhez a különös iskolához, ahonnan a szekszárdi járás összes iskoláját látják el a gyakorlati oktatáshoz szükséges segédanyaggal. „Gyakszi“ — így becézik a tanulók az itt töltött órákat, Somogyi Lajos tanár szerint tavaly volt olyan lógós diákjuk, aki az iskolából hétszámra hiányzott, de ide mindig rendesen eljárt, amíg ki nem derült a turpisság. Mit kell tudni egy mai hatodik osztályosnak? Kimásoltam néhány sort a tanmenet követelményeiből: „Ismerjék a tanulók a gyakorlatban felhasznált lécek, rétegelt és farostlemezek, továbbá segédanyagok kereskedelmi elnevezéseit, szabvá'yfyméreteff, legfontosabb mechanikai tulajdonságait, a különböző eszközök, szerszámok használatát. . ." A szerszámok, amelyekkel fiúk és lányok egyforma biztonsággal bánnak már év végére: reszelő, kézi fúrógép, satu, kalapács, fonalfűrész, ráspoly, harapófogó ... Egy végzett nyolcadikos nemcsak szétszedi a kerékpárt. de használható formában rakja össze, és az édesanyának is szívesen segítsen a varrógép kisebb hibájának megjavításában. Az ötödikesek még papírmunkákkal kezdik a tanulást, de az év eleji dobozoktól az év végén készített iratgyűjtőig, nagyon sokat fejlődnek. Megtanulják beAz új gazdasági mechanizmus gyakorlati alkalmazásához hatásosan illeszkedő ötlet látott napvilágot. A Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Tolna megye cím- és adattára kiadását tervezi könyv alakban, reprezentatív kivitelben, műanyag kötésben. Bizonyára helyesléssel és nagy érdeklődéssel fogadják e hasznosnak ígérkező könyv kiadását a megye gazdasági egységei, vezetői. A szükséges előkészületek megkezdődtek, s a nyomdai átfutási időt figyelembe véve, számítani lehet rá, hogy 1969. januárjában a cím- és adattár megjelenik. Az érdeklődés a gazdasági ve^ zetők részéről máris nagy. Elmondják, a cím- és adattár felér egy függetlenített üzletkötővel. A kiadványnak egyébként az a célja, hogy röviden, címszavakban feltüntesse a Tolna megyei párt- és államhatalmi szervek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, társulások, intézmények és magánkisiparosok legfontosabb adatait Szokás mondani, hogy aki időt nyer, az mindent megnyer. Nos ilyen szempontból szintén nagy jelentőségűnek tekinthető a vállalkozás, mert a felszabadulás óta ez lesz az első megyei cím- és adattár. A könyv ismerteti, hogy a gazdasági egységek milyen üzleti tevékenységet folytatnak, vagy milyet óhajtanak folytatni a jövőben. (A bátaszéki Búzakalász Tsz például konzervgyárat épít, és a jövőre vonatkozóan ilyen módon bővíti tevékenységi körét.) A cím- és adattár arra is kitér, hogy a gazdasági egységek milyen természetű szolgáltatást vállalnak, vagy igényelnek. Jelzi a kereskedelmi, a vendéglátóipari csülni a könyveiket, hiszen maguk készítik a könyvborítót. A családnak is örömet szereznek a második félévben, dugókiemelőt csinálnak a huzalmunkák között. A Il-es számú általános iskola nyolcadikosainak gyakorlati órájuk van ott jártamkor, a fiúk a kerékpár alkatrészeivel ismerkednek, a lányok főzni tanulnak. Húsz fiú közül mindnek van saját kerékpárja. Rövid kérde- zősködés után kiderül, hogy otthon legalább egyszer szétszedték már, és javították. Kivéve azt a fiút, aki egy hónapja kapott új biciklijéhez még kíváncsiságból sem mert hozzányúlni. Fél év múlva nekik már pályát kell választaniuk. Húsz közül eddig négyen akarnak szakgimnáziumba menni, hatan fémipari szakmát választottak és van egy asztalosjelölt is, aki itt a gyakorlati órák során kapott kedvet a fúrásfaragáshoz. A többiek még nagyon töprengenek, szellemi, vagy gyakorlati foglalkozást válasszanak, de az arány már így is a gyakorlat javára billen. A tanultakat „.alkotó fantáziával'' a játékaiknál is hasznosítják, go-kartnak nevezett falapos, négykerekű járművet fabrikáltak otthon, ezzel kitűnően lehet lecsúszni a hegyoldalról. Ugyan ki törődik azzal, hogy néha a csapágyak hűtlenül elhagyják ezt a pompás alkotást? Esetleg éppen akkor, amikor a eazdája is rajta kuporog? Kanálcsörgés, tányérzörgés fogad a lányoknál. Mindegyikükön takaros kötény, fejkendő, legtöbben a villanytűzhely körül tolonganak. Az egyik asztalnál zöldséget szeletelnek, másutt létesítmények helyét, továbbá a felvásárlás, az értékesítés, a feldolgozás körét, kapacitását. Valóban az új gazdasági mechanizmus gyakorlatban való alkalmazásai, a máris meglévő gazdasági pezsgést kívánja elősegíteni. Ennek megfelelően tudatja, hogy a gazdasági egységek mit tudnak egymásnak és az ország más gazdasági egységeinek nyújtani, milyen vonatkozásban lehet gazdasági, szellemi, üzleti, vagy kooperációs kapcsolatokat létesíteni. A Lapkiadó Vállalat tehát a Tolna megyei cím- és adattárat elsősorban piackutatási segédeszköznek szánja, de dokumentum- jellegű kiadványnak is, olyképpen, hogy rögzíti és ismerteti Tolna megye gazdasági egységeiben rejlő lehetőségeket. Tervek szerint a cím- és adattárat a benne szereplő gazdasági egységek kapják meg, de megkapják a minisztériumok, a főhatóságok, a kül- és belkereskedelmi vállalatok, a megyék fontosabb szervei, amelyek kooperáció, vagjr üzletkötés szempontjából számításba jöhetnek. A cím- és adattárba való felvétel feltételei egyszerűek. Bármely gazdasági egység korlátlan oldalterjedelemben vétetheti fel magát, végeredményben csekély összegért. Egy gépelt sor a gazdasági egység bemutatásáról, húsz forint A rendelés oldalmennyiségben is megadható. Az adatszolgáltatás megkönnyítése céljából a Lapkiadó Vállalat mintát küld a számításba jöhető gazdasági egységeknek. A cím- és adattár nyomdai munkálatait előreláthatóan november első napjaiban kezdik. terítenek, néha a sütőt húzzák ki: teljes szorgalommal dolgoznak. Dr. Lauer Károlyné, a háztartási gyakorlat vezetője matematikát tanított ezelőtt tizenhárom évig, most már maga is új örömet talál ebben a tárgyban, mióta itt oktat, figyeli a divatlapokat, szabni tanult, s a legújabb ételreceptekkel kísérletezik, hogy mindig a legtöbbet adhassa a szűkre szabott órák keretében diákjainak. Az itt töltött másfél óra valóban kevés, még az ebéd elkészítésére is, pedig a főztjüket maguk észik meg a lányok, és mosogatniok is kell. A mai menü: csontleves gríz- galuskával, franciasaláta és kakaós sütemény, amelyből azt hiszem győznék a repeta elpusztítását is az ügyes kislányok. Egy érdekes tapasztalat: mosogatni mindenki szeret (?) A mamák talán csodálkoznak, de erős a gyanúm, hogy ez a nagy buzgalom onnan fakad, hogy a következő földrajz órából így csípnek le néhány percet, akik ittmaradnak ... A lányok nyolcadikos karukban már szépen hímeznek, kötnek, stoppolnak, horgolnak, jól ismerik az egyszerűbb ételek elkészítését. Csinálnak olvasólámpát, szalvétatartót, ecseftalat. óvodásoknak való zsámolyt, egyszóval nemcsak kifejezetten nőknek való tevékenységi formákban ügyeskednek. A házimunkákban otthonosan mozgó, szerszámmal bánni tudó felnőttek lesznek ezekből a diákokból, akiket a szekszárdi politechnikai műhelyben éppúgy, mint az ország bármelyik más iskolájának hasonló óráin, a gyakorlati életre készítenek fel.. MOLDOVÄN IBOLYA Nyitás előtt a Richards-holtba ,9Suliu, ahová szívesen járnak... Politechnikai oktatás Szekszárdon
