Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-30 / 255. szám

Jegyzet A nagygyűlés Veszteséggel indult az év... — de Alsópél az idén is nyereséggel zár Meséli Juhász Dénes felsőnyé­ki tanácselnök, milyen kínos eset történt vele egyszer. Úgyne­vezett nagygyűlést tartottak és ő valóban azzal nyitotta meg az összejövetelt, hogy „üdvözlöm a nagygyűlés résztvevőit”. A te­remben mindössze talán tizen­öten tartózkodtak. Ez több mint két évvel ezelőtti eset, amikor még nem volt kor­szerű, tetszetős művelődési háza a községnek. Az emberek szá­mára nem jelentett semmi külö­nösebb élményt, nem adott igazi ünnepélyességet a régi helyen tartott ünnepség. Két évvel ez­előtt új művelődési házat kapott a falu és azóta a helyzet tökéle­tesen megváltozott. Tömegesen járnak a felsőnyéki emberek a társadalmi ünnepségekre is, nem­csak színházi előadásokra. A ka­posvári Csíky Gergely Színház műsora sem sokkal nagyobb tö­meget vonz, mint egy alkot­mánynapi, vagy más ünnepség. A tanácselnök véleménye szerint elsősorban azzal magyarázható a változás, hogy kiöltözni, elsé­tálni a szép épülethez, ott az előcsarnokban meginni egy üveg sört, vagy gyümölcslevet, meg­venni a gyereknek a csokoládét és kényelmesen végighallgatni az előadást; mindez már való­ban nem hétköznapi esemény, tehát érdemes részt venni benne, a falusi ember szemével nézve a helyzetet. A felsőnyéki eset világosan mutatja, hogy az új formák mennyire vonzóak falun is. Ter­mészetesen akkor, ha megtöltik őket tartalommal. Mert az igaz­sághoz azért hozzátartozik, hogy egyetlen nagygyűlés sem múlik el kulturális műsor nélkül, s an­nak színvonalasságában verse­nyeznek az iskolások és külön­böző községi szervezetek. Kétszázezer forintos munka Hosszúhetényben A hét elején kezdték meg Hosz- szúhetény községben a Tolna me­Április 10, 11, 12 ... Az Alsópéli Állami Gazdaság­ban senki sem emlékezik visz- sza szívesen erre a három nap­ra, ami teljesen érthető is, hi­szen ez alatt a rövid idő alatt több millió forint „fagyott ki a gazdaság pénztárából.” Az első nap hajnalára még csak a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, de a második na­pon már mínusz tíz alá. A hir­telen, váratlanul jött tavaszi fagy alapos pusztítást végzett az öt­százholdas gyümölcsösben. Külö­nösen a teljes virágzásban lévő kajszibarackosban, amelyet tel­jesen tönkretett. Legalább száz vagon termést vitt el... De meg­ritkította a meggy, a körte vár­ható termését is. Teljesen érthető, hogy azokban a napokban rendkívül elkesere­detten jártak-keltek a gazdaság vezetői. Nem is ok nélkül, hi­szen több millió forintos kárt állapíthattak meg a fagyhullám elmúlta után. — Ha így folytatódik az év, akkor súlyos veszteséggel kell számolnunk... A veszteség lehetősége azért is izgatta az alsópélieket, mert a gazdaság 1956 óta mindig nye­reségesen gazdálkodott — annak ellenére, hogy rendkívül mosto­ha területi adottságokkal rendel­kezik — és azért is, mert évek fáradságos munkáját látták órák alatt kárba veszni. A csüggedés nem tartott sokáig — Ha már így jártunk, akkor számoljunk ismét... Kintli Mihály igazgató 'össze­hívta az üzemi vezetőket; min­denki mérje fel a maga terü­letén hol, vagy min lehet szo­rítani, mit lehet megtakarítani, illetve, miből lehet nagyobb jö­vedelemhez jutni a tervezettnél. Miután minden ágazatvezető fe­lülvizsgálta a maga területét, is­mét összeült a gazdaság veze­tősége, és az üzemágak felméré­sét összesítve, kidolgozta, mit kell tenni. Lényegében újból elkészí­tették az éves tervet. — Száz vagon kajszit kell még egyszer megtermelni — álla­pította meg a főkertész. Az „újratermelés” egyaránt há­rult állattenyésztőre, növényter­melőre, traktorosra — egyszó­val, mindenkire. — A fagykár csak bevezetője volt az évnek, mert utána jött a kora nyári aszály — mondja Erdős László főagronómus. — Kalászos és kapásnövényeinket egyaránt megviselte — igaz, ez már nemcsak bennünket érintett, hanem az egész mezőgazdaságot. Gazdasági tervünkben ugyan 18 mázsás búzaátlaggal számoltunk, de a 19 mázsa is némi csalódást okozott, 'hiszen talajmunkában, tápanyagban magasabb termésre készültünk fel. — A kukoricában — az idén először termeljük a nagy hoza­mú hazai és külföldi fajtákat — nagyon rámentünk a gyomtala­nításra, hogy valamiképp meg­tartsuk azt a kevés talajnedves­séget, ami még megmaradt. Ahol lehetett, öntöztünk. Felduzzasz- tottuk a patakokat. De hogyan? Fél napig vártunk a vízre, aztán két óra alatt kiöntöztük ... — A nősen az tűk, hogy a termést megtartsuk, és megalapozzuk a jövő évit — teszi hozzá Spéciéi Ferenc fő­kertész. — Ugyancsak kedvezőtlenek voltak a kilátásaink a takar­mányra. Hogy pótoljuk a hiányt, az aratás után azonnal hozzá­láttunk a másodvetéshez, a tar- lóvetéshez. Kocka zta tnun k kellett... Szerencsénkre, sikerült. Ha nem jön a tegnapi, mai hajnali fagy, akkor november közepéig zöldet tudunk etetni . . . Mindenesetre, most már elmondhatjuk, erőfe­szítéseink sikerrel jártak. A gyü­mölcsössel körülbelül egálba ju­tottunk, és az idén is hozni tud­juk az előző évekhez hasonló nyereséget. — Hogy ez hogyan sikerült? Hát, a gazdaság is tett egyet- mást és végül a természet is kegyes volt hozzánk, a körülmé­nyek is kedvezően alakultak. A gazdaságvezetés a pártszervezet­ben, a szakszervezetben rendkí­vül hatásos támogatót kapott. Nem kevés politikai munkát kel­lett végezni, felrázni az embere­ket a csüggedésből, magyarázni; csak rajtunk múlik, hogy veszte­séggel, vagy nyereséggel gazdál­kodunk-e. Tavasz óta alig volt vasárnap, amelyen ne dolgoztunk volna... — Az őszibarackot is fagykár érte, de szerencsére a kevesebb termés minőségben pótolta a ki­esést. A Mayflower kilója a ta­valyi 3,80 helyett 6,50-es áron ment, a Cegléd szépe szintén 6,50-ért. az Elberta — nagyrészt szovjet exportra — 8—9 forin­tért. Sajnos, meghúzott bennünket az időleges exportszünet, a ha­zai piacon kevesebbet kaptunk érte. Igaz, az anyagiakat pótolta az erkölcsi haszon, mert olyan árut, és olyan csomagolásban vittünk piacra, hogy Pesten sor­ba álltak az alsópéli őszibarac­gyobb része is — mondja a fő­kertész. Mégis lesz nyereség Alsópélben rendkívül kedve­zőtlen előjelekkel indult a gaz­dasági év. Még jóformán meg sem kezdődtek a tavaszi mun­kák, máris több milliós vesz­teség állította rendkívüli felada­tok elé az^ egész kollektívát. És ez csupán bevezető volt csak — mégis, úgy dolgozott kertész, ál­lattenyésztő, traktoros, hogy az idei év is nyereséges lesz, még­pedig nem is kevéssel. Néhány millióval . . . BI. Az autóklub véleménye: gyümölcsfákat — külö- kért... Előzőleg a meggytermé- almát — lajtból öntöz- sünk teljes egésze exportra ke­gyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz szakemberei a mozi felújítá­sát. Kétszázezer forint értékű munkát végeznek itt. Korszerű hang- és esztétikai burkolással látják el, majd átfestik, tataroz­zák a mozit. Ez már a félszázadik, mozi, melyet korszerű burkolás­sal, szigeteléssel látnak el a szö­vetkezet iparosai. Kell a vidámpark A Magyar Autóklub Tolna me­gyei csoportja a napokban tartot­ta vezetőségi ülését. Ezúttal is a szokásos ügyrendi kérdésekben döntöttek, hoztak határozatot. Kü­lön napirendként tárgyalták a szekszárdi vidámpark létesítését. Az autóklub vezetősége hossza­san mérlegelte a vita eddigi fo­lyását, s abban állapodtak meg, hogy támogatják a szekszárdi vi­dámpark építését. Az eddigiek so­rán elhangzott javaslatokat jónak tartják, s a legalkalmasabb, leg­Téglaszárítás 99 műszéllel Befejezéséhez kö­zeledik a nyers- gyártási idény a téglagyárakban. Az időjárás egyelőre kedvező, de ilyen­kor már nehezen szárad a tégla. Márpedig mindad­dig, amíg nedves, könnyen megárt neki a fagy. A paksi gyárban úgy siettetik a nyers tégla száradását, hogy nagy teljesít­ményű szénaszárí­tó ventillátorokat állítottak fel a Keller-szárítók kö­zött. értékesebb vélemény mellé állnak. A Töllösi Kálmán rendőrőnagy ja­vasolta vidámpark, illetve közle­kedési park a Tarcsay utcában szolgálná a közúti balesetek meg­előzését is. Ugyanis a városban nincs sehol alkalmas pálya, ahol a leendő gépjárművezetők gyako­rolni tudnának. A közlekedési vi­dámpark nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is kiválóan alkalmas volna a KRESZ elsajátí­tására. Itt lehetne tartani az isko­lák közlekedési óráit — az autó­klub az ilyen órákra szívesen kül­dené egy-két tagját, hogy autójá­val részt vegyen a park közlekedé­sében, az oktatást így jobban tud­nák szemléltetni. Természetesen az autóklub tag­jai más módon is készek közremű­ködni a közlekedési vidámpark lé­tesítésében. Amennyiben a Nép­újság kezdeményezte vidámpark ú megvalósulás stádiumába, avagy csak a tervezés helyzetébe is jut, a klub tagjai, vezetői szívesen ad­nak tanácsot és segítséget. S ők sem zárkóznak el az esetleges tég­lajegyek vásárlásától. Az autóklub vezetősége a jövőben is nagy fi­gyelemmel kíséri a vidámpark építését — mondották munkatár­sunknak. Kérik azonban, hogy al­kalmas időben konkrét feladatok­kal keressék meg a klubot, hogy hathatósan tudjanak közreműköd­ni a park tervezésében, építésé­ben.- Pj ­£ iiiiiiimimiiiiimimiiniiiiiiiiiim 1 A | „plusz egy napu I és a szórakozás E Tolna megyében is egyre 3 több üzemben élnek a lehető- E séggel és vezetik be a rövidí- = tett munkahetet, ami azt is je- — lenti, hogy esetenként egy nap- § pal megnövekszik a szórako- r zásra, pihenésre fordított idő. E A szabad idő növekedése sok E — előre nem látott — problé- E mát is felszínre hozott. A fó- E városban például már foglal- E koznak a közlekedés megrefor- E múlásának gondolatával, szó 3 esett többek között a szórako- = zóhelyek nyitva tartásának = megváltoztatásáról is/ E Megyénkben a rövidített E munkaidőben dolgozók száma s még nem olyan jelentős, hogy £ lényeges reformokra lenne E szükség, akár a szolgáltatáso- E kát, akár a művelődési intéz- E menyeket illetően. Mégis, nem E árt már most gondolkozni azon, s hogyan töltsék meg tartalom- E mai a megnövekedett szabad 5 időt, hogy az valóban a pihe- E nést, művelődést, szórakozást jjj szolgálta. 3 Művelődési intézményeink 3 mindegyike még „egynapos" 3 rendszerben dolgozik, vagyis a 3 „hagyományos" munkahéthez E igazítva alakították ki prog- E ramjukat, munkarendjüket. Az E eddigi gyakorlatnak megfele- E lően arra törekedtek, hogy E szombaton este és vasárnap E nyújtsanak szórakozás,; lehető- E séget a dolgozóknak. Á szom- E bat—vasárnapi programok ez- E után is biztosan népszerűek E lesznek, de nem szabad etfe- 3 ledkezni azokról sem, akik — 3 munkabeosztásuk miatt — már 3 pénteken este, szombaton dél- 3 után is szívesen szórakozná- E nak. 3 Nálunk ennek még nincs 3 gyakorlata, egyelőre még az = igényeket sem lehet pontosan E felmérni. De megfelelő szerve- E zéssel, gondos előrelátással elé­ig be lehet menni az igényeknek. Z ötletet — éppen az újszeriiség E miatt — nehéz adni. De arra 3 gondolunk, hogy nem ártana E például a könyvtárnak megvál- 3 toztatni szombati nyitva tartá- E sát, vagy megpróbálkozni az E olvasóterem vasárnapi ,.üze- 3 meltetésével”. A városi műve- E lődési központ is bátrabban E szervezhetne péntek esti prog- 3 ramokat, s az is elképzelhető, E hogy a klubok, szakkörök, ren- 3 dezvények idejének jobb diffe- E renciálásával az eddiginél több, E színesebb rendezvény megtar­ts fására nyílik lehetőség. E A felvetés nem sürgető jelle- E gű, de a művelődési intézmé- E nyék vezetőinek feltétlenül ér- E demes vele foglalkozni, hogy E kész tervekkel, bőséges prog- E raríimal fogadhassák az ,.átál- 3 lást”. E (d. k. j.) iiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiimiiimiiiiiii Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szekszárd. Kese- lyűsi út. Több éves gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket felvesz. Szerszámgépek villamos ja­vításában jártasak előnyben. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi csoportjánál. (303)

Next

/
Thumbnails
Contents