Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-30 / 255. szám
Jegyzet A nagygyűlés Veszteséggel indult az év... — de Alsópél az idén is nyereséggel zár Meséli Juhász Dénes felsőnyéki tanácselnök, milyen kínos eset történt vele egyszer. Úgynevezett nagygyűlést tartottak és ő valóban azzal nyitotta meg az összejövetelt, hogy „üdvözlöm a nagygyűlés résztvevőit”. A teremben mindössze talán tizenöten tartózkodtak. Ez több mint két évvel ezelőtti eset, amikor még nem volt korszerű, tetszetős művelődési háza a községnek. Az emberek számára nem jelentett semmi különösebb élményt, nem adott igazi ünnepélyességet a régi helyen tartott ünnepség. Két évvel ezelőtt új művelődési házat kapott a falu és azóta a helyzet tökéletesen megváltozott. Tömegesen járnak a felsőnyéki emberek a társadalmi ünnepségekre is, nemcsak színházi előadásokra. A kaposvári Csíky Gergely Színház műsora sem sokkal nagyobb tömeget vonz, mint egy alkotmánynapi, vagy más ünnepség. A tanácselnök véleménye szerint elsősorban azzal magyarázható a változás, hogy kiöltözni, elsétálni a szép épülethez, ott az előcsarnokban meginni egy üveg sört, vagy gyümölcslevet, megvenni a gyereknek a csokoládét és kényelmesen végighallgatni az előadást; mindez már valóban nem hétköznapi esemény, tehát érdemes részt venni benne, a falusi ember szemével nézve a helyzetet. A felsőnyéki eset világosan mutatja, hogy az új formák mennyire vonzóak falun is. Természetesen akkor, ha megtöltik őket tartalommal. Mert az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy egyetlen nagygyűlés sem múlik el kulturális műsor nélkül, s annak színvonalasságában versenyeznek az iskolások és különböző községi szervezetek. Kétszázezer forintos munka Hosszúhetényben A hét elején kezdték meg Hosz- szúhetény községben a Tolna meÁprilis 10, 11, 12 ... Az Alsópéli Állami Gazdaságban senki sem emlékezik visz- sza szívesen erre a három napra, ami teljesen érthető is, hiszen ez alatt a rövid idő alatt több millió forint „fagyott ki a gazdaság pénztárából.” Az első nap hajnalára még csak a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, de a második napon már mínusz tíz alá. A hirtelen, váratlanul jött tavaszi fagy alapos pusztítást végzett az ötszázholdas gyümölcsösben. Különösen a teljes virágzásban lévő kajszibarackosban, amelyet teljesen tönkretett. Legalább száz vagon termést vitt el... De megritkította a meggy, a körte várható termését is. Teljesen érthető, hogy azokban a napokban rendkívül elkeseredetten jártak-keltek a gazdaság vezetői. Nem is ok nélkül, hiszen több millió forintos kárt állapíthattak meg a fagyhullám elmúlta után. — Ha így folytatódik az év, akkor súlyos veszteséggel kell számolnunk... A veszteség lehetősége azért is izgatta az alsópélieket, mert a gazdaság 1956 óta mindig nyereségesen gazdálkodott — annak ellenére, hogy rendkívül mostoha területi adottságokkal rendelkezik — és azért is, mert évek fáradságos munkáját látták órák alatt kárba veszni. A csüggedés nem tartott sokáig — Ha már így jártunk, akkor számoljunk ismét... Kintli Mihály igazgató 'összehívta az üzemi vezetőket; mindenki mérje fel a maga területén hol, vagy min lehet szorítani, mit lehet megtakarítani, illetve, miből lehet nagyobb jövedelemhez jutni a tervezettnél. Miután minden ágazatvezető felülvizsgálta a maga területét, ismét összeült a gazdaság vezetősége, és az üzemágak felmérését összesítve, kidolgozta, mit kell tenni. Lényegében újból elkészítették az éves tervet. — Száz vagon kajszit kell még egyszer megtermelni — állapította meg a főkertész. Az „újratermelés” egyaránt hárult állattenyésztőre, növénytermelőre, traktorosra — egyszóval, mindenkire. — A fagykár csak bevezetője volt az évnek, mert utána jött a kora nyári aszály — mondja Erdős László főagronómus. — Kalászos és kapásnövényeinket egyaránt megviselte — igaz, ez már nemcsak bennünket érintett, hanem az egész mezőgazdaságot. Gazdasági tervünkben ugyan 18 mázsás búzaátlaggal számoltunk, de a 19 mázsa is némi csalódást okozott, 'hiszen talajmunkában, tápanyagban magasabb termésre készültünk fel. — A kukoricában — az idén először termeljük a nagy hozamú hazai és külföldi fajtákat — nagyon rámentünk a gyomtalanításra, hogy valamiképp megtartsuk azt a kevés talajnedvességet, ami még megmaradt. Ahol lehetett, öntöztünk. Felduzzasz- tottuk a patakokat. De hogyan? Fél napig vártunk a vízre, aztán két óra alatt kiöntöztük ... — A nősen az tűk, hogy a termést megtartsuk, és megalapozzuk a jövő évit — teszi hozzá Spéciéi Ferenc főkertész. — Ugyancsak kedvezőtlenek voltak a kilátásaink a takarmányra. Hogy pótoljuk a hiányt, az aratás után azonnal hozzáláttunk a másodvetéshez, a tar- lóvetéshez. Kocka zta tnun k kellett... Szerencsénkre, sikerült. Ha nem jön a tegnapi, mai hajnali fagy, akkor november közepéig zöldet tudunk etetni . . . Mindenesetre, most már elmondhatjuk, erőfeszítéseink sikerrel jártak. A gyümölcsössel körülbelül egálba jutottunk, és az idén is hozni tudjuk az előző évekhez hasonló nyereséget. — Hogy ez hogyan sikerült? Hát, a gazdaság is tett egyet- mást és végül a természet is kegyes volt hozzánk, a körülmények is kedvezően alakultak. A gazdaságvezetés a pártszervezetben, a szakszervezetben rendkívül hatásos támogatót kapott. Nem kevés politikai munkát kellett végezni, felrázni az embereket a csüggedésből, magyarázni; csak rajtunk múlik, hogy veszteséggel, vagy nyereséggel gazdálkodunk-e. Tavasz óta alig volt vasárnap, amelyen ne dolgoztunk volna... — Az őszibarackot is fagykár érte, de szerencsére a kevesebb termés minőségben pótolta a kiesést. A Mayflower kilója a tavalyi 3,80 helyett 6,50-es áron ment, a Cegléd szépe szintén 6,50-ért. az Elberta — nagyrészt szovjet exportra — 8—9 forintért. Sajnos, meghúzott bennünket az időleges exportszünet, a hazai piacon kevesebbet kaptunk érte. Igaz, az anyagiakat pótolta az erkölcsi haszon, mert olyan árut, és olyan csomagolásban vittünk piacra, hogy Pesten sorba álltak az alsópéli őszibaracgyobb része is — mondja a főkertész. Mégis lesz nyereség Alsópélben rendkívül kedvezőtlen előjelekkel indult a gazdasági év. Még jóformán meg sem kezdődtek a tavaszi munkák, máris több milliós veszteség állította rendkívüli feladatok elé az^ egész kollektívát. És ez csupán bevezető volt csak — mégis, úgy dolgozott kertész, állattenyésztő, traktoros, hogy az idei év is nyereséges lesz, mégpedig nem is kevéssel. Néhány millióval . . . BI. Az autóklub véleménye: gyümölcsfákat — külö- kért... Előzőleg a meggytermé- almát — lajtból öntöz- sünk teljes egésze exportra kegyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz szakemberei a mozi felújítását. Kétszázezer forint értékű munkát végeznek itt. Korszerű hang- és esztétikai burkolással látják el, majd átfestik, tatarozzák a mozit. Ez már a félszázadik, mozi, melyet korszerű burkolással, szigeteléssel látnak el a szövetkezet iparosai. Kell a vidámpark A Magyar Autóklub Tolna megyei csoportja a napokban tartotta vezetőségi ülését. Ezúttal is a szokásos ügyrendi kérdésekben döntöttek, hoztak határozatot. Külön napirendként tárgyalták a szekszárdi vidámpark létesítését. Az autóklub vezetősége hosszasan mérlegelte a vita eddigi folyását, s abban állapodtak meg, hogy támogatják a szekszárdi vidámpark építését. Az eddigiek során elhangzott javaslatokat jónak tartják, s a legalkalmasabb, legTéglaszárítás 99 műszéllel Befejezéséhez közeledik a nyers- gyártási idény a téglagyárakban. Az időjárás egyelőre kedvező, de ilyenkor már nehezen szárad a tégla. Márpedig mindaddig, amíg nedves, könnyen megárt neki a fagy. A paksi gyárban úgy siettetik a nyers tégla száradását, hogy nagy teljesítményű szénaszárító ventillátorokat állítottak fel a Keller-szárítók között. értékesebb vélemény mellé állnak. A Töllösi Kálmán rendőrőnagy javasolta vidámpark, illetve közlekedési park a Tarcsay utcában szolgálná a közúti balesetek megelőzését is. Ugyanis a városban nincs sehol alkalmas pálya, ahol a leendő gépjárművezetők gyakorolni tudnának. A közlekedési vidámpark nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is kiválóan alkalmas volna a KRESZ elsajátítására. Itt lehetne tartani az iskolák közlekedési óráit — az autóklub az ilyen órákra szívesen küldené egy-két tagját, hogy autójával részt vegyen a park közlekedésében, az oktatást így jobban tudnák szemléltetni. Természetesen az autóklub tagjai más módon is készek közreműködni a közlekedési vidámpark létesítésében. Amennyiben a Népújság kezdeményezte vidámpark ú megvalósulás stádiumába, avagy csak a tervezés helyzetébe is jut, a klub tagjai, vezetői szívesen adnak tanácsot és segítséget. S ők sem zárkóznak el az esetleges téglajegyek vásárlásától. Az autóklub vezetősége a jövőben is nagy figyelemmel kíséri a vidámpark építését — mondották munkatársunknak. Kérik azonban, hogy alkalmas időben konkrét feladatokkal keressék meg a klubot, hogy hathatósan tudjanak közreműködni a park tervezésében, építésében.- Pj £ iiiiiiimimiiiiimimiiniiiiiiiiiim 1 A | „plusz egy napu I és a szórakozás E Tolna megyében is egyre 3 több üzemben élnek a lehető- E séggel és vezetik be a rövidí- = tett munkahetet, ami azt is je- — lenti, hogy esetenként egy nap- § pal megnövekszik a szórako- r zásra, pihenésre fordított idő. E A szabad idő növekedése sok E — előre nem látott — problé- E mát is felszínre hozott. A fó- E városban például már foglal- E koznak a közlekedés megrefor- E múlásának gondolatával, szó 3 esett többek között a szórako- = zóhelyek nyitva tartásának = megváltoztatásáról is/ E Megyénkben a rövidített E munkaidőben dolgozók száma s még nem olyan jelentős, hogy £ lényeges reformokra lenne E szükség, akár a szolgáltatáso- E kát, akár a művelődési intéz- E menyeket illetően. Mégis, nem E árt már most gondolkozni azon, s hogyan töltsék meg tartalom- E mai a megnövekedett szabad 5 időt, hogy az valóban a pihe- E nést, művelődést, szórakozást jjj szolgálta. 3 Művelődési intézményeink 3 mindegyike még „egynapos" 3 rendszerben dolgozik, vagyis a 3 „hagyományos" munkahéthez E igazítva alakították ki prog- E ramjukat, munkarendjüket. Az E eddigi gyakorlatnak megfele- E lően arra törekedtek, hogy E szombaton este és vasárnap E nyújtsanak szórakozás,; lehető- E séget a dolgozóknak. Á szom- E bat—vasárnapi programok ez- E után is biztosan népszerűek E lesznek, de nem szabad etfe- 3 ledkezni azokról sem, akik — 3 munkabeosztásuk miatt — már 3 pénteken este, szombaton dél- 3 után is szívesen szórakozná- E nak. 3 Nálunk ennek még nincs 3 gyakorlata, egyelőre még az = igényeket sem lehet pontosan E felmérni. De megfelelő szerve- E zéssel, gondos előrelátással eléig be lehet menni az igényeknek. Z ötletet — éppen az újszeriiség E miatt — nehéz adni. De arra 3 gondolunk, hogy nem ártana E például a könyvtárnak megvál- 3 toztatni szombati nyitva tartá- E sát, vagy megpróbálkozni az E olvasóterem vasárnapi ,.üze- 3 meltetésével”. A városi műve- E lődési központ is bátrabban E szervezhetne péntek esti prog- 3 ramokat, s az is elképzelhető, E hogy a klubok, szakkörök, ren- 3 dezvények idejének jobb diffe- E renciálásával az eddiginél több, E színesebb rendezvény megtarts fására nyílik lehetőség. E A felvetés nem sürgető jelle- E gű, de a művelődési intézmé- E nyék vezetőinek feltétlenül ér- E demes vele foglalkozni, hogy E kész tervekkel, bőséges prog- E raríimal fogadhassák az ,.átál- 3 lást”. E (d. k. j.) iiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiimiiimiiiiiii Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szekszárd. Kese- lyűsi út. Több éves gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket felvesz. Szerszámgépek villamos javításában jártasak előnyben. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (303)