Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

A hét interjúja Az új gazdasági mechanizmus kedvezően befolyásolja a munkaügyi helyzetet Németh József osztályvezető nyilatkozata Dombóváron ugyanezen idő válogatnak, ha nincs megfelelő alatt 13 573-ról 16 758-ra, Szék- hely, inkább nem helyezkednek szárdon pedig 16 317-ről 24 239- el. Márpedig ahol ez így van, re nőtt a lakosság száma. Ez ott nyilván nincs napi megélhe- elsősorban annak a magyarázata, tési gond. Az persze más kév- iiogy ezeken a helyeken volt és dés, hogy ma már túl vagyunk van nagyobb elhelyezkedési le- azon, hogy a létminimummal hetőség. Amíg elsősorban e há- mérnénk, helyette a növekvő rom helység felé irányult a ván- igényeket kell alapul venni, dorlás, a többi település lakos- ezért nagyon is reális gondnak sága erősen csökkent, vagy leg- kell tekinteni a női munkaerő jobb esetben is stagnált. Har- foglalkoztatását, a jogos igények minchat községben, tehát a köz- sürgős intézkedéseket követel- ségek mintegy egyharmadában nek. több mint 30 százalékkal csök­kent a lakosság Ebből 10 köz- — Mily*» * megyében a foglal ségben a 40, öt községben az 50 aríny “ “rra4eosh<,z százalékot is meghaladta a csök­kenés. Ugyanakkor meg kell em- — Jóval rosszabb, mint az líteni, hogy az imént említett országos átlag. A férfiakat és három helység sem mentes a nőket alapul véve egyaránt. Ez foglalkoztatottsági gondoktól, azzal magyarázható, hogy a me- Még e helyeken sem tudják gyében nincs annyi munkaal- kellő számban foglalkoztatni a kálóm, mint más vidékeken, női munkaerőt, ugyanakkor egyes ugyanakkor a mezőgazdaságból szakmákban, elsősorban a fér- pedig egyre több munkaerő sza­vaknak való munkahelyeken badul fel, illetve a falusi fiata- (építőipar stb.) nagyobb számú lók egy része sem marad a rae- munkaerőt tudnának alkalmazni, tógazdaságban, hanem ipari stb. munkahelyeket keres. Az eiőző években történt ugyan számos intézkedés a megye ipari fej­lesztése érdekében, s ennek ered­ményeként mintegy 1000 fő ré­szére teremtődött munkaalka­lom. Ez főként Szekszárdot érin­ti. A folyamatban lévő fejlesz­tésben Szekszárdon kívül Dom­— Az embereket elsősorban a megélhetési lehetőségek szempont- iából érdekli az elhelyezkedés. Ha így nézzük a megyét, milyen a kép? — Egy-két évvel ezelőtti fel­mérés szerint Tolna megyében mintegy 33 000 olyan felnőtt Amint napirendre került az zés például ellensúlyozza a mun- mába keresnek embert. Általá- munkaképes ember él, aki nincs hóvár és Tamási érdekelt na­új gazdasági mechanizmus, gyak- kaerő-felesleg képződését. nosságban véve a mi megyénk- állásban. Túlnyomó többségük g.obb mértékben Ennek alap" ran hangzott el aggályoskodó — A kötelező bérszintre vonat- ben nőtt a foglalkoztatottság, nő. Ennek a nagy része azonban ján 1970-ig további' kétezerre] megjegyzés is. Többen úgy vél- kozó rendelkezést sokan bírál- több ember tud elhelyezkedni, nem is akar elhelyezkedni, mert nő a munkaheívek száma a me_ ték, hogy a gazdálkodás uj rend- mert arra ösztönöz, hogy a mint azelőtt. Viszont nem sza- vagy nincs rászorulva, vagy pe- gyében jéből törvényszerűen következik magasabb fizetési státuszok mel- bad elfelejteni, hogy a megyének dig a hagyományos életritmus­egy jelentős munkaerő-felesleg ^ kreáljanak alacsonyabb fize- mar régebb óta megvan a maga bői, szokásból nem akar kizök­képződése. Minden gazdálkodó tésűt is, függetlenül attól hogy sajátságos munkerőgondja, és kenni. Egy részük a körülmé­egység abban lesz érdekelt, hogy arra szükség van vagy ’ nincs, ez bizony nem oldódott meg. nyeinél fogva nem is tudna ugyanazt a munkát az eddigi mert különben nem tudnák tar- Persze, nem is oldódhat meg munkába állni, mert az vagy 10 ember helyett mondjuk hat- tanj az előírt bérszintet. máról holnapra, mert az jelle- más helységbe való költözést, tál végeztesse el. A hat ember _ généi fogva csak több éves fo- vagy távolabbi helyekre való majd sokkal jobban keres, mint — Ez igaz, ismerjük ezt a je- lyamat lehet. Arról van tehát utazgatást tenne szükségessé. lenséget. Ezt a helyzetet az ország- sz<5( hogy a régi gond nem hat- Olyan is akad, aki a gyerme­eddig, de mi lesz a másik négy __| __ _ ____ g yei? Hiába próbál máshova el- gyűlésen is bírálták. Káros je- ványozódott újjal, a helyzet jobb kéktől nem tudna dolgozni, így helyezkedni, mindenütt érvényes lenség és ma még nem lehet a vártnál, de a régi probléma már eleve nem is lép fel el­— Mi a helyzet a falusi munKa- erS foglalkoztatásával? A gépesí­tés, kemiaálás mind újabb és újabb munkaerőt szabadit fel. Tudomá­som szerint némelyik tsz-ben már kezdik csökkeztáenl a gépesítés Ütemét, hogy munkát tudjanak ad­ni a tagoknak. Különösen a mun­kacsúcson kívüli foglalkoztatással van baj. a „kevesebb emberrel” elv. A létbizonytalanság veszélye lebe­gett a köztudatban, s zony mindenki tartott. Törvényszerű, hogy a mező­tudni, hogy milyen formában ma js megvan. A megyére jel- helyezkedés! igénnyel. Nagyon gazdaságból mind több munka­szüntetik meg, és milyen kihatá- iemző, hogy többnyire nem ott sokan viszont szeretnének el- erő szabadul fel. Ez mint folya­ettől bi- sa lesz később a munkaerő- van a munkaerő, ahol a foglal- helyezkedni, ezért téma állan- mat már régebben elkezdődött helyzetre. Annyi azonban bizo- koztatási lehetőség, ebből kö- dóan Szekszárdon is, Dombóvá- N szabad azonban elfeleiteni nyos, hogy az általános politi- vetkezik, hogy évek óta kétolda- ron is, Bonyhádon, de másutt ^ a a . ° eltelettem — Hogy is állunk, hol Is tar- kánkban benne foglaltatik a dől- [u problémával kell számolnunk, is a női munkaerő foglalkozta- hoSy 1S*n nagyfokú a mezogaz­unk'; gozó lakosság létbiztonsága, te- Egyes területeken nincs elég túsa. A megnövekedett és állan- daságban a kiöregedés, a fiata­hát a várható intézkedések is munkaerő, másutt pedig nem dóan növekvő igények szempont- lók pedig nem mennek olyan ezt a szellemet tükrözik majd. tudják foglalkoztatni a meglé- iából természetesen nem kö- ará nyban a mezőgazdaságba min4 vöt Az ötvenes évek elejétől zombos, hogy egy-egy családból , ,- Nézzük egy kicsit közelebb- arányú elvándorlásnak le- hány fő dolgozik, nem szabad atmlyen aranyu a reszesedese az helyzetet. hettünk tanúi, a megye lakos- azonban elfelejteni, hogy azese- osszfoglalkoztatottságból. Csök­— Az, hogy az új gazdasági sága emiatt erősen csökkent. Az tele zömében nem napi _ létkér- ken tehát a szükséglet, de az — tettük fel a kérdést Németh Józsefnek, a megyei tanács mun­kaügyi osztályvezetőjének. — Még nem ért véget az első év, a munkaügyi helyzet alaku­lására azonban máris levonha­rőt tunk több fontos következtetést, mechanizmus ilyen tekintetben elvándorlás üteme ugyan lelas- désről van szó. Jellemző, hogy oda irányuló munkaerő is. A Ami a korábbi aggályokat il- kedvezően éreztette hatását, sült, de a megye összlétszámúnak a közelmúltban az egyik uzern^ foglaikoztathatóság mértéke he­leti... A gazdálkodás új rend- semmiképpen sem azt jelenti, alakulasa ma sem a legkedve- jelentős számú női munkaerőt naivon változó és tér je megyénkben kedvezően be- hogy megoldódott minden ré- zőbb. Megyén belül is nagy a kerestek, a helyeket azonban so- lenként nagyon valtozo es ter­folyásolta a munkaügyi helyze- gebbi gond. A munkaerő-közve- mozgás. A megyében három káig nem tudta.v betölteni, mert mészetesen elsősorban helyileg tét. A munkaerő-felesleg képző- titoknál nem tolonganak állás- helység — Bonvhád, Dombóvár nem akadt elég jelentkező. Az kell mindenütt keresni a megol­dásét befolyásoló körülmények ügyben, ez tény. Aki munkát gs Szekszárd — lélekszáma ál- elhelyezkedni szándékozók az- dás módját — íejezte be nyilat­mellé olyan életbe léptek, rendelkezések is akar vállalni, el tud helyezked amelyek ellenke- ni. Kérem, landó emelkedést mutat. 1949- Zal érveltek, hogy nem bírják a kozatát Németh József. néha csak át kol.1 ző irányba hatnak. A kötelező futni az újságok hirdetésrovatát: ben Bonyhádon 7468 lakost tar- három műszakot vállalni Vagy- bérszintre vonatkozó rendelke- megannyi helyre, megannyi szak- tottak nyilván, ma 10 664-et, is az elnelyezkedm szándékozók ........................................ iiniiiiiiminiiiiiiiiiiiiiiiHiii«iiinui»Miiimiinn«niiMiiitiiiMHiiiMinmHmHiiiHH«iniiiiiiiii«_ B ODA FERENC Szemelvények külföldi újságokból BŰNÖZÉS AZ EGYESÜLT Államokban Tekintettel az utóbbi évek ese­ményeire, az Egyesült Államok legsúlyosabb belpolitikai problé­máját most az erőszakos cselek mények képezik. Az FBI rendelkezésére álló ada­tok szerint az erőszakos cselek­mények gyorsan fokozódó beteg­séget jelentenek, amit világosai bizonyítanak a statisztikai adatok. A törvény végrehajtó szervek je­lentése szerint 1967-ben 3,75 mil­lió súlyos bűncselekmény történt s ezek közül 484 900 volt erősza­kos bűncselekmény, vagyis gyil­kosság, erőszakos nemi közösüiés rablás és súlyos testi sértés. Ez azt jelenti, hogy 1967-ben 421 000- rel növekedett a bűncselekmények száma 1966-hoz képest. 1967-ben 100 000 lakosból 250 eset áldozatul erőszakos bűncselekmé­nyeknek. Ez az 1940-es arany két­szerese. 88 százalékkal magasabb, mint az 1950-es és 57 százalékkal magasabb, mint az 1960-as arány. 1968 első hat hónapjában, 1967 hasonló időszakához viszonyítva az Egyesült Államokban 21 száza­lékkal növekedett a bűnözés. A gyilkosság, az erőszakos nemi kö­zösülés, a rablás és a súlyos testi sértés 21 százalékkal növekedett. A fegyveres rablás 34 százalékkal és a lőfegyverrel elkövetett súlyos testi sértés 28 százalékkal nőtt. A bűnözés és az erőszak járvá­nya az amerikai társadalom min­den rétegét érinti. A rablók és a gengszterek veszedelmes számban leskelődnek az utcákon, s a vá­rosokban általánossá vált, hogy az emberek éjszaka félnek kime­részkedni az utcára. 1967-ben 12 090 gyilkosság közül több mint 7600-at lőfegyverrel kö­vettek el. Fegyvert használtak 73 000 rablás és több mint 52 000 súlyos testi sértés alkalmával. 1964 óta 47 százalékkal növekedett a lőfegyverrel elkövetett gyil­kosságok száma. A lőfegyverrel elkövetett rablás és súlyos testi sértés növekedése 1964 óta 58, illetve 76 százalék volt. Az FBI 1967-re vonatkozó bűn­ügyi jelentései szerint a bűncse­lekmények időbeli gyakorisága a következőképp alakult: súlyos bűncselekmény történt minden hét percben; erőszakos bűncse­lekmény minden percben, gyil­kosság minden 43 percben, erő­szakos nemi közösülés minden 19 percben; súlyos testi sértés min den 2 percben; rablás minden 2.5 percben, betöréses lopás minden jO másodpercben, tolvajlás min­den 30 másodpercben és autólo­pás minden 48 másodpercben. (U. S. News and World Report.) hogyan boldogul MONGOLIA? A. Axelbank 1959. óta Japánban él, ahonnan az AP-nek, az UPI-nak és a The New York Times-nek tu­dósít. Cikkeit Eszak-Amerika, Európa és Ázsia napilapjai és fo­lyóiratai rendszeresen közük. Mongólia az utóbbi néhány év­ben bámulatos fejlődést mutatott. Uj üzemek, új utak, új lakóházak épültek. Uj iskolák, kórházak és színházak nyíltak. Egy francia, aki 50 esztendővel ezelőtt látoga­tott el Mongóliába, ezt irta: „Mon­góliának, ha ilyen ütemben fejlő­dik, 1500 évre van szüksége ahhoz, hogy a civilizált nemzeteket utól- érje.” Amerika, Japán és Nyugat- Európa legismertebb mongol szak­értői egyetértenek abban, hogy Mongólia az utóbbi időben rend- kívüü fejlődésen ment keresztül. Elvittek Darhanba. az ország második legnagyobb ipari városá­ba. „Virágzó város”, annyi bizo­nyos. Mint mondták, én voltam az első nem kommunista újságíró, aki ide látogatott. Darhannak vannak a legjobb útjai Mongóüá- ban. A város, főút ja négysávos. Itt-ott új üzemek emelkednek ki a földből. Hat évvel ezelőtt a vá­rosnak, amely a legtöbb kormány- térképen fel sem volt tüntetve mindössze 2000 lakosa volt, ma több mint 30 000. És néhány év múlva talán még több lesz, hi­szen a város a negyedik ötéves gazdasági és kulturális fejlesztési terv (1966—70) keretében kápráza­tos ütemben fejlődik. Egy tisztviselő, aki darhani tar­tózkodásunk során hozzánk csat­lakozott, azt mondta, hogy a vá­ros melletti völgyet, ahol a leg­több üzem épült, valamikor Is­tenvölgy é”-nek hívták. *-.Bár, az igazat megvallva, nem volt ott is­ten. Üres, elhagyatott vidék volt az egész.” (Télen a hőmérő hi­ganyszála 50 fok alá süllyed a völgyben.) Vigyorogva tette hozzá, hogy ma már van. „isten” ebben a völgyben, és ezt az istent „a dolgos nép istené”-nek nevezik. A völgyben egy cementgyárat, egy hőerőművet, egy építőanyag­gyárat és egy húsfeldolgozó üze­met láttam. Mind új. Oposzok. bolgárok, keletnémetek és romá­nok segítettek felépítésükben és felszerelésükben. Elutazásom előtt egy ulánbátori textilgyárba vittek el. Az üzem angol gépeken („Prince Smith and Stells Ltd.”, „Thomas Holt Ltd.”) folyik a munka. De a mér­nökök mind mongolok. A tech­nikusok közt nők is akadnak. A falakra ilyen feliratokat pingáltak: „Használj ki minden percet az or­szág fejlődése érdekében.” „A munka minden gazdagság forrása” stb. Azt hiszem, jó jelszavak egy fejlődő ország számára. . (The Nation» OLIMPIAI HÍR A FOGAMZASGATLÖ SZER ÉS AZ ÜSZŐK „A fogamzásgátló szer szedése teljesen normálisnak tekinthető és semmiben sem szegi meg az olim­piai szabályokat. Az úszónők. akiket edzek, mór két év óta rend­szeresen szedik, amikor nagy nem­zetközi versenyekről van szó.” így nyilatkozott egy igen jól ismert úszóedző Mexikóban. Ez­zel a nyilatkozattal akart véget vetni a többé-kevésbé rejtett hí­reszteléseknek, amelyek szerint igen sok úszónő azért szedi a fo­gamzásgátló tablettát, mert en­nek segítségével érik el a leg­jobb formájukat az olimpiai játé­kok idejére. Emellett ez a tablet­ta semmiképpen sem számít a tiltott doppingszerek közé. Van azonban ennek a kérdésnek egy másik érdekes oldala is, ami az erkölcsi résszel kapcsolatos. A katolikus sportolónők számára a íogamzásgátló tabletták szedés­ebben az esetben, mármint „sport­célokra való felhasználása” miatt, nem tekinthető a pápai enciklika megszegésének, amelyet VI. Pál páoa júliusban a „Humane Vitae"­ben meghirdetett. (Mexikóváros) A HÚSPIAC KILÁTÁSAI IMI-BE A sertésállományra vonatkozó utolsó adatokra támaszkodó érté­kelés szerint a sertésvágások szá­ma Nyugat-Európában 1969 év első felében hasonló színvonalú lesz, mint ebben az évben. Az EGK-országokban a vágások szá­ma minden valószínűség szerint 1—2 százalékkal csökken, ugyan­akkor az EFTA-országokban a vá­gások száma hozzávetőlegesen há­rom százalékkal növekszik. Az értékelések szerint az EGK-orszá- gok sertésállománya 28,7 millió lesz, az EFTA-országokban pe­dig (Portugália nélkül és Írorszá­got nem számítva) a sertésállo­mány eléri a 17,7 milliót. A fen­tiek alapján Nyugat-Európában 1969. év első félévében a sertés- áüomány meghaladja a 16 millió darabot. A gazdasági csoportosuláso- (EGK és EFTA) keretein bélül lé­nyeges eltérések mutatkoznak a:-- egyes országos sertés hús-terme­lését illetően. így például Ang­liában 1969. januártól—júniusig terjedő időszakban az 1968. év ha­sonló időszakához viszonyítva a sertésvágások 10 százalékos növe­kedésével számolnak és a sertés - állomány növekedését 6,$5 millió állatban irányozzál* elő. ugyan­akkor Dániában a vágások szá­ma öt százalékkal, a sertésállo­mány pedig 5,55 millió állatra csökken. Az EGK-országok közül csak Hollandiában számolnak a sertés­hús-termelés növekedésével, ez. a mennyiség azonban nem lesz ele­gendő ahhoz, hogy kiegyenlítse a; SZK, Franciaország és Olaszor­szág sertéshús-termelésének csök­kenését. (TASZSZ) iiiiimiiiiiiimmiiiiiiimiiiiinmiiuiimiiiimiiiiiiimiimiimiiiimiiiitimiiiiiiiHitiiiiiiiitmmi in<mnmiiiiiiiiiiiiiiimitHtiiiiiHfHiiHitiHHittiHHuiiiiHiiiiiiiiiiiiiHiiiiHMiMiii»«iiHiiitfiiuinT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents