Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-23 / 249. szám
Ä népművelés időszerű kérdéseiről A galvánüzemben Az egyetértésben végzett közös munka A fiatalok többségének elsősorban a kulturális munkában van közvetlen kapcsolata az ifjúsági mozgalommal. Ezért célunk és feladatunk úgy befolyásolni ezt a munkát, hogy a fiatalok sajátos igényeit mind jobban figyelembe vegyék. Ez, ál- talánosíthatóan a fiatalok értelmi és érzelmi nevelésének, sokoldalú érdeklődési körük kielégítésének formájában jelentkezik. Ennek megoldását a rendeltetésének megfelelően működtetett kulturális intézmények irányításával végzett mind differenciáltabb és magasabb színvonalú népművelő munka gyakorlatában látom. A megye életében az elmúlt években történt gazdasági és társadalmi fejlődés olyan változásokat eredményezett, amelyek a kulturális lehetőségek és igények jelentős javulását hozták magukkal. Az ez irányú igények azonban főleg rétegenként és korosztályonként, a lehetőségek pedig területenként eltérőek. Tekintettel arra, hogy a népművelés időszerű kérdéseiről folytatott vitában merőben ellentétes véleményekkel nem találkoztam és a megállapítások többségével egyet is értek, az eddigi hozzászólókkal nem kívánok vitába szállni. Úgy érzem azonban, hogy vitatkoznom kell a népművelési munka további gyakorlatát befolyásoló egy-két olyan kérdéssel, amelytől, véleményem szerint, a munka eredményessége is nagy mértékben függ. A szakember* képzésről Az egyik ilyen kérdés az, hogy B népművelési szakemberek képzésében miért nem vagyunk önellátóak? A gyakorlat azj hogy a népművelési főiskolai végzettséget igénylő munkakörök betöltésére, az érintett intézmény pályázatot hirdet. A munkakör rövidebb, de inkább hosszabb ideig betöltetlen marad, majd más megyéből érkező pályázó elnyeri a megbízást. Ez különösen a járási művelődési házaknál nagy fluktuációval jár, mert a szakemberek egy része az első kínálkozó alkalommal saját megyéjében — a beiskolázó megyében — helyezkedik el. Ha ebben a megyében helyezkednek el, hosszú ideig lakásgondokkal küzdenek, munkájuk elvégzése során sok problémát okoz nekik« a helyi ismeretek hiánya. A megoldás szerintem az lenne, ha a főiskolai végzettséghez kötött munkakörök szakemberellátásával járásonként előre foglalkoznának, s az igényeknek megfelelően támogatnák megfelelő számú fiatal beiskolázását. A beiskolázást segíteni lehetne megyei ösztöndíjak odaítélésével. Ezeknél a szakembereknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy megyénkben letelepedve találják meg hivatásukat. Ennek szükségességét a távlati szakemberellátás is indokolja, hiszen a következő évben történő beiskolázás esetében is csak 1972- ben — a Népművelési Főiskolán végzett 3 éves tanulmányt figyelembe véve — lenne a megyénkből beiskolázott, akkor szükséges számú szakemberünk. A népművelési munka különböző területén — klubokban, szakkörökben stb. — dolgozó népművelők továbbképzése sem ellentmondástól mentes. Ami a jövőt illeti, legeredményesebb és leggazdaságosabb megoldásnak az kínálkozik, ha az alapképzettség Oktatását szakmailag a Népművelési Tanácsadó által összeállított tematika szerint a képzéssel rendszeresen foglalkozó állami és társadalmi szervek a tanfolyamokra közösen mozgósítva, a képzést együtt irányítva végzik. Ez egyben az e célra biztosított összegek rendeltétésszerűbb és gazdaságosabb felhasználását is jelentené. Az anyagiak összevonása Az így képzett szakembergárda folyamatos funkcionáltatásához alapvető követelmény a tárgyi, technikai és anyagi feltételek biztosítása. Az 1016/1967. sz. kormányhatározat megvalósításával elsősorban arra van lehetőségünk, hogy fokozatosan javítsunk a jelenlegi helyzeten. A megoldást abban látom, ha az állami vállalatok, intézmények, valamint a szakszervezetek és szövetkezetek a lehetőségeknek megfelelően biztosítják a működéshez szükséges^ helyiséget a helyiséget megfelelő berendezéssel, felszereléssel látják el és tartják fenn. A művelődési intézmény és annak tárgyi-technikai ellátásának színvonala nagy mértékben befolyásolja az állami, gazdasági intézmények és mozgalmi szervezetek gazdasági és politikai munkáját. Tekintettel arra, hogy — a népgazdaság jelenlegi helyzetét is figyelembe véve — gyökeres változást rövid időn belül nem lehet elérni, az anyagi erők több éves tervszerű és koordinált felhasználására van szükség. A helyes arányok kialakításának egyik módja az lenne, ha az érintett szervek által közösen készített — elsősorban helyi — népművelési tervek egyben a közösen meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges költségek közös tervezésével és biztosításával járna. Azaz, véleményem szerint a közösen készített népművelési tervek akkor lesznek teljesek, ha az annak végrehajtásához szükséges költségek forrását és mennyiségét is tervezik. Ennek a lehetőségét megterem- tette az, hogy a művelődési otthonok tervezése is most mér egy gazdasági évre készül Lakóhelyi népművelő munka Ha a helyi szakember-ellátottságunk megfelelő és anyagi - szellemi erőink koordináltak, akkor a lakóterületi, lakóhelyi népművelő munka jobban előtérbe kerülhet. Ha abból indulunk ki, hogy tendenciájában nő a szabad idő: nagy számú a lakóhelyéről naponta utazó dolgozó és diák; a munkahelyek önállóan nem tudják megoldani dolgozóik kulturális igényeinek kielégítését —, ami bizonyos kereteken túl nem is lehet cél —, akkor fokozottabb feladat'hárul a lakóhelyekre, lakóterületekre. Ezt a szerepet egy községben be tudja tölteni a művelődési ház, annak klubjai, szakkörei, műkedvelő csoportjai, a községi könyvtár és filmszínház, ha ezek a helyi lehetőségek rendeltetészer űen funkcionálnak. Más a helyzet a járáei székhelyeken és különösen Szekszár- don. Például egy-egy városrészen és új* lakótelepen élő gyermekek és fiatalok szabadtéri mozgásigényének kielégítése nagyon lényeges kérdés. Jól mutatják eztt a Tarctsav Vilmos- lakótelepen épített játszóterek. Sok hasonlóra volna szükség, Kiegészítve azokat például körülkerített. labdajátékokra alkalmas kis pályákkal, ami tulajdonképpen a tizenéves gyermekek játszótere lenne. Sokszor felvetődő probléma, hogy a bérházban lakó gyermekeknek és fiataloknak nincs lehetőségük a kézügyességet és politechnikai képzést segítő barkácsolásra, házilag elkészíthető kis műhelymunkákkal való foglalkozásra. Állandó és széles körű igény, hogy minden házban. legyen egy olyan helyiség, ahol kisebb házi javítások elvégezhetők. (Jelenleg az erre alkalmas helyiségeket különböző vállalatok raktárként használják). A könyvtári szakemberek lakótelepi fiókkönyvtárak létrehozásának gondolatával foglalkoznak, earn helyi ségproblémák miatt egyelőre csak. elképzelés. A lakóterületi népművelési munka fokozásának' fontosságát bizonyítja az is, hogy amíg javult a szabad idő eltöltésének egyéni lehetősége, addig ez nem mondható el a kollektív időtöltés lehetőségeiről. Hiszen mind többen nézzük a tv-t, színvonalasabb könyveket olvashatunk és filmeket láthatunk, ugyanakkor a felépült új művelődési házak, könyvtárak és filmszínházak ellenére, a művelődési otthonok 50—60 százaléka nem felel meg a mind magasabb követelményeknek. (A rideg belső helyiségek kuiturálatflansága, belső képe netó vált ki’ olyan esztétikai hatást, hogy mind többen és rendszeresen keressék itt a kollektív időtöltés lehetőségét). Fel lehet tenni a kérdést, hogy ha ezek valóban problémák és tudunk is róla, akkor mit teszünk megoldásuk érdekében? Úgy érzem, most tartunk ott, hogy a különböző vélemények mindinkább közös véleménnyé és akarattá válnak, ami megteremti a mind korszerűbb népművelési munka további lehetőségeit. KACZIÁN JÁNOS, a KISZ MB titkára A Bonyhádi Vasipari Kis* másai özemében készültek ezek a felvételek. A telep sok egyéb mellett galvanizálással is foglalkozik. Első képünk a csiszolóban készült, ahol megtisztítják a szennyeződéstől a munkadarabokat. Dolgoznak az Ikarusnak is. A lámpatestek köré tett nikkele- zett karikák elszállításra v árnak a készáru-raktárban. Próbaüzemben a „mindent látó“ Következik Simontornya Mint arról már korábban be- egyébként rendkívül nagy balszámoltunk a Budapest—Pécs eseti forrást, — mondja Balogh közötti vasútvonal két állomá- Já a MÁV Pécsi igazgatóság san, Retszilason es Simontornyan ’ „. , . ,, úgynevezett integra dominó osztályvezetője, aki személyesen rendszerű biztosító berendezése- ellenőrzi az első órák tapasztalakét építenek. t^jt. A több mint egy éve tartó munka tegnap délelőtt jelentős állomásához érkezett: Rétszilason megkezdték a próbaüzemelést. — Előreláthatólag tíz napig tart a próbaüzemelés. Ezen idő alatt szakembereink a helyszínen állandóan figyelemmel kísérik a berendezés működését, majd ezt követően is tartunk készenléti szolgálatot. Igazgatóságunk területén ez az első ilyen biztosító berendezés, amelynek alapvető jó tulajdonsága, hogy „nem engedi” a váltókat rosszul állítani, s így megszünteti az Maga a berendezés közel hatmillió forintba került, de az üzemeltetéséhez szükséges pályaépítéssel együtt több mint tízmillió forintos beruházást örömmel fogadták a szakemberek. Az új berendezés azon túlmenően, hogy biztonságossá teszi a közlekedést, meggyorsítja a váltók kezelését, amelyet ezen az állomáson már a forgalmista gombnyomásra végez az irodából. A váltókezelők csak ellenőriznek, illetve tisztítják a váltókat. Rétszilas után a következő állomás Simontornya lesz, ahol üzembe helyeznek ilyen modern biztosító berendezést. Simontor- nyán már áll az új épület, amelybe a berendezés „lelke” a Telefongyárban épített úgynevezett .jelfogó rendszei'” kerül. A következő lépés a szü keéges pál ya - munkák elvégzése, majd ezt követően kerülhet csak sor a berendezés beépítésére. Simontornyán élőreláthatólag egy év múlva kerül sor az integra dominó rendszerű „minden) látó” biztosító berendezés üzembe helyezésére. Népújság 5 1968. október 33.
