Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
A hét interjúja Bizonyítok— mondja a titkár A lapok gyakra bban adnak hírt a közös gazdaságok uj. legújabb melléküzemági tevékenységéről. Miért nem tapasztalható kellő érdeklődés a tevékenységi kör bővítésére Tolna megyében? Mi tartja vissza az itteni közös gazdaságokat? Óvatosak, vagy inkább meggon- doltabbak? Talán nem akarnak közösködni egymással? — Ezekről a kérdésekről Szűcs Lajossal, a Szek- szérd és Vidéke Területi Tsz Szövetség titkárával beszélgetünk. — Elég sokat olvasunk az utóbbi időben a tevékenységi kör bővüléséről. Sokak számára ebből úgy tűnik, ezen a területen a Tolna megyei tsz-ek lemaradtak. A melléküzemági tevékenységben rejlő lehetőségek kiaknázására — a tamási KAHYB-től eltekintve —, nem alakulnak tsz-vállalkozások, de az egyes gazdaságok sem sietnek kihasználni a ma még létező helyzeti előnyöket. Mi erről a véleménye, szűcs elvtárs? — Én az újságokban beharangozott dolgoknak mindig utána szoktam nézni. Olvastam arról, hogy Szegeden három tsz üzletet nyitott. Odautaztunk és tanulmányoztuk e vállalkozást. Kiderült, hogy benne van a fogyasztási szövetkezet is. Mindenesetre jól indultak. Az ottani szövetség három legjobb gazdasága hozta össze ezt az üzleti vállalkozást. De most jön egy nagyon lényeges kérdés: mit fogyaszt el Szeged és mit fogyaszt el egy Szekszárd? Azt akarom ezzel mondani, hogy amit esetleg lehetőségként vétek kihagyni Kecskeméten, azt nem biztos, hogy meg szabad csinálni Szek- szárdon. — Ebben az esetben a M£K szekszárdi mezőgazdasági mintaboltja mást bizonyít. Egyszerűen nem győzik töltelékáruval ellátni a lakosságot. — Ennek ellenére Szekszárd fogyasztását, igényét még sem hasonlíthatjuk össze egy nagyváros fogyasztásával és igényével. Ugyanakkor viszont a napi egy sertés szállításával, feldolgozásával stb. naponta ugyanany- nyl munka van, mint húsz, vagy ötven sertés szállításával, feldolgozásával. Továbbá: élősúlyban a 100 kilogrammos hízóért megkap a tsz 2300 forintot, és nincs vele semmi gondja, dolga. Ha ugyanezt a 100 kilogrammos sertést levágja, akkor nyomban jelentkezik 25—30 százalék vágási veszteség és egyéb fej, láb stb. részeket is el kellene még adni. Mivel kicsi volumenről van szó, a termelőszövetkezetek érthető módon meggondolják, hogy foglalfcozzanak-e ezzel. Ettől függetlenül, ahol érdemes, ott lehet és kell csinálni. Tolnán egy hónap múlva nyílik meg a mezőgazdasági mintabolt, a mö- zsi és a tolnai tsz üzemelteti. De miért Tolnán? A magyarázat kézenfekvő: ott a sok üzem, a munkások egy része háztájival nem rendelkezik, az üzletnek tehát meglesz a létjogosultsága. Az sem titok, hogy Pakson a benzinkút mellett szintén épül egy, a tamásihoz hasonló bisztró. A tervek elkészültek, a paksi Vörös Sugár Tsz létesíti. Menet közben még az is lehetséges, hogy a közös gazdaság, tekintettel az atomerőműre, a tervezettnél jóval nagyobb bisztrót fog létesíteni. Ahol van értelme, ott csinálják, de ahol nincs, ott ne csinálják. — A tevékenységi kör bővítését kér lenne leegyszerűsíteni, Sxiles elvtárs, a sertésvágásra, a házi készítmények árusítására, hiszen ez sokkal több annál. Beszélhetnénk például a tejről. — A tejről? Igen, beszéfnéfünk róla, de őszintén meg kell mondanom, hogy ezen a területen még nem egyenrangú partner az ipar mellett a mezőgazdaság. A pasztőrözött tej után a tejipari vállalat állami dotációt kap. A tsz nem. Én nem tudom, hogy mi ennek az oka, valószínűleg ennek is megvan a maga oka, én csupán azt tudom, hogy a termelőszövetkezeteknek nem éri meg pillanatnyilag a tejtermékek előállításával. eladásával foglalkozni. — A Baranya megyei Mecsek tej- társulásnak megéri? — Tudja hova szállítanak most? Budapestre. Ezzel mindent megmondtam. Elképzelhető, mit jelent Baranyában termelni a tejet és felszállítani Budapestre. Pécsről, ahogy én tudom, a Mecsek tej ugyanis kiszorult. Mi történt? A vállalkozás megalakulását követően, kitűnő anyagot állított elő. Erre a tejipari vállalat még jobb minőséget rakott a Mecsek tej termékei mellé. Megtehette, mert rendelkezik a szükséges előfeltételekkel. Érvényesült á konkurrencia-harc. S mit tud tenni a Mecsek tej? Az áru egy részét kénytelen Pestre szállítani. Vagy a lenti " Halmozásról olvasott? Havonta 50 ezer forintot fizetnek rá a lentiek a vállalkozásukra. Fogalmam sincs róla, hogy miért nem számolnak be ezekről a dolgokról is a lapok? — Szűcs elvtárs úgy véli tehát, hogy a meilékttaeroigi tevékenységben általában nincs fantázia? — Dehogy. Én most csupán azt mondom, hogy a tejben nincs fantázia. Bizonyítok. A pasztőrözött tej után az ipar 61 százalék árkiegészítést kap, a mező- gazdaság semmit. A tejföl után az ipar nyolc százalék ártámogatást kap, a mezőgazdaság semmit. A sovány túró után az ipar ártámogatása 27 százalék, a mezőgazdaságé 22 százalék. Az adagolt vaj után az iparnak jár 50 százalék ártámogatás, a mezőgazdaságnak 55 százalék. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy más melléküzemági tevékenységben nincs fantázia. Van. A fad- diak házikenyér-sütésre rendezkedtek be, ott tartanak, hogy egy hónap múlva kész lesz minden. A nagydorogiak a tevékenységi kör bővítését idáig bedolgozó munkával oldották meg. A közős gazdaságok vezetői körültekintőek, és hogy számolnak, az biztos. Nem ugornak bele mindenbe. — Nej» gondolja, Szűcs elv tár*, hogy ebben a nagy számolgatás- ban iddt, más szóval pozíciót vesztenek? — Dehogynem, előfordulhat. Nézze, önkényes kategorizálással most az új gazdasági mechanizmus első tíz hónapja után nagyjából három csoportba lehet osztani a tsz-vezetőket. Az első csoportba tartoznak azok, akik minden új iránt fogékonyak, a második csoportban lévők az indokoltnál is nagyobb gondolkodási időt engednek meg maguknak a döntések meghozatala előtt, s a harmadik csoportba sorolnám azokat, akik még ma is kisparaszti színvonalon gondolkodnak és gazdálkodnak. Kiváló gazdák, éjjel-nappal dolgoznak, de az értékesítést tisztán a véletlenre bízzák. — Önnek melyik • l«*s*ünpati- fcusabb csoport? — Az első. — Ssücs elvtárs, beszelhetünk a termelőszövetkezetekben részleges munkanélküliségről? — Értem, hova akar. kilyukadni, de nem közmbös. miként vezetjük le. — Engedje meg megismételni a kérdést: beszélhetünk lésziegr. munkanélküliségről ? — Van. — Ha van, akkor a tevékenységi kör bővítése során nemcsak a gazdasági számításokat kellene nézni, hiszen a melléküzemági tevékenységnek létezik egy másik oldala: levezethető vele a részleges munkanélküliség. — Ma még azonban nem tartunk ott, hogy ne helyezzük előtérbe a gazdasági számításokat. Szeretném megjegyezni, mielőtt még az embertelenség vádja érne, hogy nem a tevékenységi kör bővítése fogja enyhíteni leglényegesebben a foglalkoztatottsági gondokat. Két év múlva ugyanis a szövetkezeti gazdák 2Ö-—25 százaléka elmegy nyugdíjba ... — Szűcs elvtárs, eddig jobbadán azt fejtegette, hogy mit nem érdemes csinálni melléküzemági tevékenység címén. Tudna olyat is mondani, amit végeredményben a mostani ismeretek alapján is érdemes esináini? — Látom melléküzemág-ellenesnek tart. Nincs igaza. Nagyon érdemes foglalkozni a megtermelt mezőgazdasági termékek fél vagy egé3z feldolgozásával. Nem gondolok a kenyérgabonára, a dohányra, a cukorrépára, a rostkenderre. Mire gondolhatok? A zöldség-, gyümölcsfeldolgozásra, ha van piacom. Ezenkívül a nádfeldolgozásra, a seprűfeldolgozásra, a fagyártmány-készí- tésre, tovább'á a bedolgozó tevékenység bővítésére. Ez az utóbbi a tsz-ek és az üzemek kooperációját jelenti. Fad- don megy. Pincehelyen, Kö- lesden, újabban Nagydorogon szintén. Faddon egy esztergapad ahány órát dolgozik, annyiszor hoz 60 forintot tisztán. Duna- szentgvörgyjin a tsz a kitermelt fa egy részéből, a lakosság igényeit elégíti ki olyképpen, hogy a községben épülő új lakásokhoz előállítja a szükséges faanyagot. Ez is nagyon jó dolog, s valószínűleg ez a tevékenység bővülni fog. Vagy megemlítem a tolnai tsz példáját. A nyáron vásároltak öt tehergépkocsit, fuvaroznak. Naponta 120 forint körül van egy-egy tehergépkocsi tiszta haszna. A tolnai tsz ezt megcsinálhatja, de a kajdacsi már nem. Itt is érvényes az, amiről az elején beszélgettünk: amiben nagy fantázia van Tolnán, abban nem biztos, hogy fantázia van Kajdacson. — Köszönjük Stoics elvtárs! beszélgetést. SZEKULITY PÉTER Az izületi fájdalmak ellen Az Időjárásban bekövetkező változás sok embernél előcsalja az izületi fájdalmakat. Sokszor az elviselhetetlenségig erősödnek a fájdalmak, érthető tehát, ha a szenvedők bekopognak az orvoshoz. A fájdalomcsillapítás azonban nem oldja meg a problémát, hatásosabb megoldásra, gyógyításra van szükség. Már a régi görög—római korban felismerték, hogy egyes fürdővizeknek hatásos gyógyereje van a mozgásszervi panaszoknál, sőt iszapkezeléseket is alkalmaztak. Később a törököknek is híres fürdőkultúrájuk alakult ki, hazánkban számos helyen, főként Budapesten maradtak fenn ennek emlékei. Később tudományos módszerekkel igyekeztek a gyógyvizek hatásmódját megismerni, külön tudományág fejlődött ki erre, a balneológia. Meg is ismertük gyógyvizeink ásványi összetételét, pontos adataink vannak hőmérsékletviszonyaikról, hatásmódjukról azonban még ma is csak annyit sejtünk, hogy a fürdő lényegében nem más, mint inger- terápia. Ez azt jelenti, Fogy bizonyos szervek, például a mellékvese, vagy testszövetek ingerlése révén befolyásolja a szervezet működését és ily módon közvetve, vagy közvetlenül hal a fájdalmat kiváltó kóros folyamatra. Bebizonyosodott az is, hogy a fürdőket éppen úgy kell „adagolni”, mint a gyógyszereket, mert a nem kellően ellenőrzött fürdő károsan hat más beteg szervünkre, sőt az ásványi összetételtől, a radioaktivitástól, vagy akár a hőfoktól függően a beteg ízületben is ellentétes hatást válthat ki. A gyógyfürdőkkel, iszapkezelésekkel kapcsolatos tapasztalatok vezették el az orvostudományt az egyéb ingerterápiás gyógymódokra, különösen a meehano- és a fizikoterápia módszereire. Az ágyéki és nyaki porckorongsérvek, a porckorong-elfajulások esetében sok betegnél látványos javulást értek el a súlyfürdők alkalmazásával, de ugyancsak sok mozgásszervi betegség gyógyítására célszerű a masszázs és a gyógytorna. Ideggyulladásnál a galvánáramnak az izmokra gyakorolt hatását használjuk fel, több betegség pedig a rövidhullámú, vagy éppen az ultrahangos kezelésre reagál kedvezően. Az orvostudomány fegyvertárá ban tehát sok hatásos fegyver áll a gyógyítás szolgálatában — de egyik sem tesz „csodát”. A hatás a kúra kezdetén rendszerint észrevehető, azután visszaesés következhet és a kívánt redményt csak tíz-húsz kezelés hozhatja meg. Ezt pedig ki kell várni! Segítenek ebben a különféle fájdalomcsillapítók. Még ma is legjobbak a gyorsan ható klasz- szikus szalicilfélék (Istopirin, Kalmopirin), ezek hatása azonban nem tartós és az emésztőszervek nyálkahártyájára veszélyesek lehetnek. Erősebb hatásúak a piramidon-félék (Amida- zofén, Algopirin) vagy legerősebb a Rheopirin, de bizonyos szervekre ezek is károsak lehetnek, tehát csak orvosi ellenőrzés mellett használhatók. Újabban bizonyos hormonkészítményeknek (kortizon) tulajdonítanak gyors és kedvező hatást, de itt is veszélyt rejt magában a tartós szedés: felborulhat a szervezet vizes sóháztartása, meggyengülhet a csontok állománya, vérzések léphetnek fel. Olyan szerekkel is kísérletezitek. amelyek hosszú idő alatt fejtik ki hatásukat, de tartósan javítanak a beteg állapotán. Egyes nehéz fémsók jöhetnek itt számításba, amelyeket olajos injekciók formájában juttatnak a szervezetbe. Sok betegség azonban ezek használatát is kizárja, de káros mellékhatásokat Is okozhat. A legtökéletesebb gyógyszertől azt várjuk el, hogy hosszú időn át, kellemetlen mellékhatás nélkül legyenek adhatók, hatásuk pedig tartós ma radjon. Ezt az ideális gyógyszer’ újabban a malária ellen használ* szerekben vélik megtalálni. Mintegy .15 éve figyeltek fel arra. hogy a chloroquin nevű malária ellenes gyógyszer mintegy mellékhatásként csökkenti a kezel* beteg izületi panaszait. Több ösz- szevágó kísérleti eredmény iga zolta ezt, és ma az izületi panazok egyik legjobb gyógyszeré* ebben látják, annak ellenére hogy hatásmódján még vitatkoznak a tudósok. A legjobb módszer az, hogy a makacs, hosszan elnyúló izületi fájdalmak esetén váltogatják a különféle gyógymódokat. A kezdeti szakaszban fájdalomcsillapítót adnak, esetleg kortizon készítményeket, majd tartós hatású gyógyszereket, végül sor kerülhet fürdőkre, iszapkezelésre, a mechano- és fizikoterápiás eljárásokra. A legújabb gyógyszereket pedig esetleg ott is sikerrel alkalmazzák, ahol a régebbi eljárások elienjavaltak. A. derékizületek keze lése rövidhullámmal. (MTI foto — Járai Rudolf felvétele.)
