Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
rendhagyó módon A Szekszárdi Vasipari Vállalat szakszervezeti tanácsának ülésén a vállalat gazdasági helyzetéről, a termelési költségek, a bevételek, a nyereség alakulásáról számolt be a vállalat vezetősége. Mindenkinek feltűnt, hogy a főkönyvelő nem a szokásos módon tartja meg a beszámolót, nem tart papírokat a kezében,, hogy arról olvasná fel a legfontosabb gazdálkodási adatokat. Ehelyett a táblára kiszegezett kördiagramok, grafikonok egy-egy pontjára mutat, amikor a forintokról beszél. Mégpedig oly módon, hogy mindenki lássa: A jövőben nem is lesz szükség arra, hogy ő magyarázzon. És nemcsak ilyen alkalmakkor, hanem bármikor — ha valakit érdekel — ezek a diagramok megtekinthetők az ő szobájában. Minden segítség nélkül eligazodhat rajtuk nemcsak az igazgató, az szb-titkár, hanem bármelyik részlegvezető, sőt egyszerű dolgozó is. Egyelőre a központban vezetik ezeket a „nyilvántartásokat”, de hamarosan kikerülnek a részlegekbe is. Elegendő tehát pár percig tanulmányozni a vonalakat, különböző színű sávokat, „fűrészfogakat”, bárki megállapíthatja, hogy a vállalat egésze, vagy az egyes üzemrészek hol tartanak a költségekkel, bevétellel, nyereséggel, „pillanatnyilag” menynyi nyereségrészesedés várható mit „költöttek el” már belőle és főként: mit kell tenni, hogy a nyereség még nagyobb legyen. Hónapokig dolgoztunk a módszeren — mondja Vajay Tibor főkönyvelő — hogy állandóan pontos tájékoztatást tudjunk adni a műszaki vezetőknek és dolgozóknak. A termelés, a gazdálkodás különböző adatai összefüggnek, szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Ha jól választjuk meg, mit akarunk ábrázolni és azokat együttesen tüntetjük fel, nagy segítséget adhatunk a gazdálkodás megjavításához. A félév végén „indultunk”, akkor mértük fel a vállalat gazdasági helyzetét, helyenként korrigáltuk a terveket, majd a részletesen felbontott tervek alapján készítettük el a különféle diagramokat. Egyébként az eredetileg tervezett nyereséget egymillió forinttal korrigáltuk felfelé és most már ehhez mérjük a teljesítést is. Úgy látszik, hogy hosszú évek után most ismét lesz nyereség, így részesedés is... Az egyik kördiagram a vállalati árbevétel és a termelési költségek — együttesen és költségnemek szerinti bontásban — a nyereség alakulását ábrázolja. Kiderül, hogy július végén a tervezett árbevételnél mintegy öt nap, a költségeknél három, a nyereségnél pedig 10 nap volt a lemaradás. Egy hónap múlva változott a kép, „egyenesbe jöttek” vállalati szinten. Egy másik diagram a tizenegy önálló elszámolási egység gazdálkodásáról ad folyamatosan képet Az olajkályhagyártás és értékesítés lemaradása július végén még csaknem egyhónapos volt, ez augusztus végére egy hétre csökkent. A paksi üzem augusztus végén már „megtermelte” az október végéig esedékes nyereséget. Az autójavítók is október közepénél tartottak a nyolcadik hónap végén, a gyönkiek viszont a termelési kö’tségelőirányza- tunknak csak a július végéig esedékes részét vették igénybe, árbevételükből viszont a július közepéig esedékes részt érték már el. Nyereség tekintetében augusztus 20-nál tartottak a hónap végén. A tűszelepüzem „lemaradása” egyébként indokolt, az év közepén tervemelést vállaltak és ehhez képest a félévkor kéthavi lemaradásuk volt. Érdekesen ábrázolja egy kördiagram a rezsiköltségek alakulását. A Vállalati általános költségek előirányzata egyébként nyolcmillió forint, ez van felbontva 32 funkcióra. Pillanatok alatt leolvasható, hogy egyikmásik gépkocsi költségeinél túlhaladták az előirányzatot, némi túllépés van az anyagigazgatási költségeknél, a termeléssel ösz- szefüggő rezsiköltségeknél azonban megtakarítás jelentkezik. Vonaldiagram ábrázolja a vállalat főprofiljával — az olajkály- hagyártással — kapcsolatos legfontosabb adatokat. Leolvasható belőle a gyártásnak, a kiszállításnak, a számlázásnak és a pénzbevételnek az alakulása. Mindenki tudja, hogy a vállalat június-júliusban pénzügyi nehézségekkel küszködött. Nos, a diagram választ ad ezek okaira. Júliusban nagyon cikkcakkosak a vonalak — ütemtelen kibocsá- osátás, szállítás, a kiszállításhoz képest két-három hetet késett a számlázás, még inkább késett az ellenérték beérkezése. Augusztusban már kevesebb a cikk- cakk, „szinkronban” fut a termelés, a kiszállítás, a számlázás és az inkasszálás. A nyereség alakulását és felhasználást kördiagram ábrázolja, a tiszta nyereség augusztus végére elérte a nyolc hónapra tervezettet, a diagramból azonban azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy hol tartanak a részesedési alap év közben igénybe vehető részének — étkezési hozzájárulás, újítási díj, ösztöndíjak, prémiumok stb. — fel- használásával. Itt majdnem minden rendben van, azonban a prémiumokkal „elfutottak”, bár a diagram „naptára” augusztus 31-et mutat, annyi prémiumot fizettek ki, ami — ha időarányosan akarják felhasználni az éves előirányzatot — október végéig lett volna esedékes. A bérszínvonal diagramja viszont azt mutatja, hogy az év első felében itt bizonyos tartalékot gyűjtöttek, de még augusztus végén Is van egy kis rés — mégpedig lefelé — a bázis-bérszínvonal és a ténylegesen kifizetett átlagbér között. Ha tehát az év végéig fokozni akarják a nyereségét, de úgy, hogy a részesedést se éljék fel, legyen mit osztani az éves mérleg elkészülte után, nem prémiummal, hanem béremeléssel kell és lehet a jobb munkára ösztönözni. A vasipari vállalatnál kialakuló módszer még csak az első lépésnél tart. De így is nagyon alkalmas arra hogy segítse a vezetést a gazdálkodás megjavításában, betekintési lehetőséget adjon a dolgozóknak is a vállalat működésébe, lehetővé váljék a tartalékok mozgósítása. J. J. külön vonat a Szovjetunióba Kétszázhúsz Tolna megyei indult tegnap délben különvonat- tal Szekszárdról Moszkvába és Kievbe. Búcsúztatásukon megjelent Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára és Varga István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa. Ez már a harmadik békevonat, amely a Szovjetunióba indul és amelyeken eddig több mint kétezer Tolna megyei vett (■a-rX. Eredményes tanácskozást A z általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — alapszabályuk értelmében — napjainkban tartják az őszi tagtanácskozásokat, közgyűléseket. Ezeken a fórumokon ad számot a vezetőség az elvégzett munkáról, de egyben előkészítő értekezlete is a jövő évi célkitűzések meghatározásának. A tagság előrelátó, okos javaslatai jól hasznosíthatók a tervek elkészítésénél, a döntésre váró feladatok előkészítésénél. Bátran kimondhatjuk: e tanácskozások a jövő évi munkát alapozzák meg. A tagsággal való tanácskozásnak megyénkben különböző változatai alakultak ki: kisebb községekben, ahol a taglétszám lehetővé teszi, közgyűlést tartanak, ahol az a követelmény, hogy a tagság minél szélesebb rétege —. de legalább ötven százaléka — vegyen részt. Ha az időpont helyes kiválasztása jó szervezéssel párosul, nem ritka a száz százalékos megjelenés sem. Elterjedtebb formája a vélemények kicserélésének a tagság kisebb csoportjaival való tanácskozás. Tanácstagi körzetenként, egy-egy bolt vevőkörzetében, vagy éppen a termelőszövetkezet brigádülésein kerül sor a végzett munka ismertetésére, megvitatására. Több évi tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a kisebb létszámú tanácskozások kötetlenebb vitát, több bírálatot, észrevételt eredményeznek. A vezetők szemében kicsinek tűnő problémák más megvilágításban kerülnek felszínre, s mindez jó előfeltétel ahhoz, hogy azonnali intézkedéssel javítsák a lakosság áruellátását, alaposabban szervezzék meg az áruértékesitési, szolgáltatási, vagy a tagság szemszögéből más, fontos feladatokat. A napjainkban szervezendő közgyűléseknek rangot ad az a körülmény, hogy a szövetkezetek most vitatják meg a tagság széles rétegeivel a készülő új alapszabályt, a szövetkezet új „alkotmányát”. Az előkészület már júliusban megkezdődött. Az elmúlt hetekben a választott vezetőség minden szinten megtárgyalta a tervezetet, de hozzáfűzték észrevételeiket a tagság különböző rétegeivel folytatott tanácskozásokon tagjaink is. Megyei szinten több ezer javaslattal a tarsolyukban foghattak hozzá a szerkesztő bizottságok az alapszabály tényleges megfogalmazásához. C sak az elismerés és köszönet hangján szólhatok a megyei és járási nőtanácsok, nőtagjaink segítő, kezdeményező munkájáról, az alapító tagok, fiatalok sok hasznos észrevételeiről. A cél valamennyi szövetkezetünknél azonos: a helyi sajátosságokat leginkább kifejező, a tagság akaratát tükröző, olyan alapszabály szerkesztése, amely hosszabb távra rögzíti az új gazdaságirányítással is összhangban levő szövetkezeti feladatokat, a tagok jogait, kötelezettségeit. Nem kis feladat előtt állnak a szövetkezetek. Szívós, kitartó munka kell annak bizonyításához, hogy az alapszabály más kell legyen az eddiginél. Itt nemcsak a szövetkezet elnevezése és záradéka mutatja a különbözőséget, hanem a belső tartalom fejezi ki, hogy más és más rétegű, más és más életkorú tagjaink más és más területi elhelyezkedésű, közgazdasági adottságú szövetkezettől differenciált munkát követelnek. Egy-egy szövetkezeti alapszabály megismerése, megvitatása — a maga 40—50 oldalnyi terjedelmével — fáradságot, türelmet követel. Egyszeri hallásra tagjaink nem is értik. nem is érthetik meg, ezért tagtanácskozásaink, közgyűléseink megtartásának módszereiben is változtatni kell. Helyesnek tartanám, ha szövetkezeteink a lesokszorosított alapszabály-tervezetüket •—* mint számos helyen tették ezt az OFT által hozott határozattal és alapszabálymintával is — egy-egy tanácskozásra meghívott tagoknak legalább egy héttel korábban kiadnák tanulmányozásra, s a tagtanácskozást, közgyűlést vezető aktíva csak összefoglalná az eddigi tárgyalások tanulságait, kiemelné a tervezetükből, ami új, vitára bocsátaná az alternatív javaslatokat B ízunk abban, hogy szövetkezeteink tagsága ez alkalommal is él az alapszabályban biztosított jogaival, s a gazda szemével és felelősségével teszi meg észrevételeit. Eredményes tanácskozást! SZOBOSZLA1 JENŐ AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva! Bérezés teljesítmény szerint! Szállást, étkezést biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utalási költséget térítjük. cjér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. (23) Foto: Bakó Jenő.
