Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-17 / 244. szám

ÉREMBŐL — ORSZÁGHÁZ Az érem-országházból még né­hány szög, azaz néhány jelvény hiányzik, de már így is látszanak a körvonalai: a kupolák, tetejü­kön csillaggal, oszlopsorok, ab­lakok. A fénykép előtt mosolygó kisfiú a jelvény-arzenál tulajdo­nosa, gyűjtője. Fején kalap, va­lamikor ezen gyűltek a jelvé­nyek, egészen addig, amíg nehéz lett hordani... Bodor János tizenhárom éves szekszárdi úttörő gyűjtőszenvedé­lyéről véletlenül szereztem tudo­mást. Jancsi, édesapja indítvá­nyára, már hetedik éve hódol ennek a hobbynak. Az első jel­vényt a Kistormáson élő nagy­mamától kapta, vöröskeresztes jelvény volt, többszörös véradá­sért. Most ötvenkilenc éves a nagymama, de még mindig ad vért. és a jelvény ma is becses emléke a gyűjteménynek. A kincsek szaporodtak: mun­kásőr-, úttörő- és sportjelvények­kel. Hamarosan nem is lehetett már rangsorolni őket. Aki csak tudomást szerzett a jelvénytárról, a család barátjai közül, egy-egy darabbal mind gazdagította Jan­csit. Külföldi utakról hoztak ne­ki Moszkvából, Párizsból jelvé­nyeket. Előfordult az is, hogy a kül­földi jelvények „jöttek'’ Szek- szárdra. Amikor a Gyarmati If­júság Napját tartották megyénk­ben, az itt járt vietnami vendé­gektől megkapta az országban is csak néhány példányban létező Vietnami Felszabadítási Front jelvényét, a paksi KISZ-titkár se­gítségével. Édesapja gépkocsivezető, s ha hivatalos ügyben Budapesten jár, soha nem feledkezik meg a fia hobbyjáról. Tavaly a szovjet tu­domány és technika kiállításon csak néhány jelvényt osztottak szét, de ezekből is szerzett, pedig gyorsan szétkapkodták őket. Mennyi hasznos tudnivalót, tör­ténelmi emléket rejtenek maguk­ban a különböző korokból szár­mazó jelvények! Például a me­gyével kapcsolatos darabok is. A legrégibb köztük a Tolna Vármegye 1891. jelzésű, patinás jelvény, amelyet játék közben talált egy pince kö­zelében. Pontosan édesapja sem tudja, hogy parkőr, vagy kisbíró viselte-e? Egy másik .régi jelvény már több eligazítást ad magárón 1914-ben készítették, rajta koro­nás címer, ez volt a Hadsegélyező Kormánybiztos ezüstje. Ennek kicsinyített másához is hozzáju­tottak véletlenül. Tolna megye legújabb neveze­tességeinek emlékét őrzi az idén megrendezett ipari termékkiállí­táson kiadott jelvény, ezen egy 2023-as Zetor került a közép­pontba. Színes, ízléses jelvény Besans város címere, Szekszárd francia testvérvárosáé, amelyet a város polgármestere hozott magá­val és a két darabból az egyiket csere útján kapták meg. A világ békeharcáról hoz hírt a szekszárdi kisfiúnak sok-sok jelvény. A lengyel ifjú­sági békemenet jelvénye, a Lu­mumba halálának első évfordu­lóján kiadott igen ritka jelvény, a potsdami palotáról készült jel­vény, ahol a fontos egyezmény született, a Laoszi Függetlenségi Front jelvénye, hogy csak az ér­dekesebbeket soroljuk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom­nak is számos jelképét gyűjtötte össze Bodor János. Kevés gyűjtő dicsekedhet pél­dául Lenin gyermekkori képével, jelvényen, az Auróra cirkálóról, a Lenin atomjégtörő hajóról ké­szült jelvénnyel, de van itt a vo­ronyezsi atomerőműről is kép, az űrhajósjelvényekről nem is be­szélve. Hazánk történelme, ifjúsági mozgalmai, kulturális életünk, a munka megbecsülését jelző törzs- gárdatag-jel vények, sorozatban gazdagítják a gyűjteményt. Drá­ga számára egy kisdobospróbá­kért kapott jelvény, és féltve őrzi a család rokonának önkéntes tűz­oltó jelvényét is. Valamennyi eddig kiadott autó­márka jelvényéhez hozzájutott és ez is szította benne a műszaki érdeklődést. Megtakarított zseb­pénzéből német folyóiratot vett, amelyben kivágható, összerakha­tó repülőgépmodell-ábrák vannak. Egy harckocsit és egy repülőgé­pet már sikerrel összeállított, és most dolgozik az IL—18-as mo­delljén. Nincs két egyforma darab A jelvénygyűjtő szenvedély egy sereg dologra irányította rá a tizenhárom éves úttörő figyelmét. Tágította érdeklődési körét, gaz­dagítja az iskolában szerzett tu­dást, A jelvény-országház eddigi 670 darabjából mindegyik más jelvény, csak a két torony tete­jét díszíti „iker-Tyereskova'’ jel­vény, mert így ízlésesebb. Még néhány darab, és elkészül az országház, de az 1961. óta tartó gyűjtőláz ézzel nem ér vé­get, egy dobozban már újabb 700 jelvény vár elhelyezésre, csere- partnerre és alapnak a legköze­lebbi tervhez: egy serleghez... Foto: BAKÖ JENŐ Szöveg: MOLDOVÁN IBOLYA Népújság 4* ' r HÁZTARTÁST rongyért az ellenértéken felül kapott ajándéksorsjeggyel SKODA AUTÓT ÉS SOK MÁST IS NYERHET! Rongygyűjtőhetek OKTÓBER 1.—NOVEMBER 9. (213) Burke-Trigger az ágyára vetette magát. Nem is olyan kilátástalan a helyzete — gondolta. — Cellaszomszédja, George McLaughlin betör három nap múlva kiszabadul, letöltötte büntetését. Egész biztosan Elmegy McGinnisfiez, hiszen melyik kiszabadult fegyenc szalaszt el kétszáz dollárt egy egyszerű üzenetközvetítésért? McGinnisre biztosan építhetett. Természetesen nem há­lájára számított, habár McGinnis hálával is tartozik neki, mert a tárgyaláson nem árulta el a nevét. Arra épített, hogy McGinnis saját biztonsága kedvéért elkövet mindent, hogy kiszabadítsa a börtönből, mert amíg a börtönben van, bármelyik pillanatban kihallgatásra je­lentkezhet, és beköpheti. McGinnis volt az egyetlen reménye. A bíróság élet­hossziglani börtönre ítélte. Az amerikai igazságszolgáltatás szerint az annyit jelentett, hogy húsz évet le kell ülnie. És azután? Azután átadják New York állam hatóságainak, hogy hat gyilkosság miatt ítélkezzenek fölötte... Mór kilenc nap múlva megérkezett az első üzenet McGinnistől. A napi séta alkalmával, a Walpole börtön udvarán, egy — 226 — ősz hajú, élethossziglanra ítélt fegyenc Trigger közelébe férkőzött és odasúgta neki: — Üzeneted van McGinnistől. Légy még egy ideig tü­relemmel. Nem engedi meg, hogy a börtönben elpusztulj. Előkészíti szökésedet. Ha eljött az ideje, megkapod a to­vábbi utasításokat. „ Attól kezdve Trigger negyedórás déli sétán mindig kérdő pillantásokkal vizsgálgatta ősz fegyenctársának arcát, de mindig csak fejrázás volt a válasz. így tartott ez hat napig. A hetedik napon — 1954. augusztus 27-én — végre megkapta a várt jelet. A fegyenc a szemével intett neki. Trigger közelebb férkőzött hozzá. — Mikor? — kérdezte. A fegyenc odasúgta: — Holnap, a körséta alkalmával. — Hogyan? — Az udvar nyugati részében a kijárat közelében levő sarokhoz húzódol. -Néhanyan feltűnés nélkül köréd csoporto­sulnak. Az egyik börtönőri egyenruhát ad át, azt gyorsan fel kell húznod. Közben az udvar másik oldalán, a műhe­lyek közelében néhány társunk verekedést színlel. Te a kijárathoz rohansz, s azt mondod az őrnek, sürgősen az igazgatóhoz kell menned, hogy jelentést tegyél, mert tö­megverekedés tört ki a fegyencek között. Ha szerencséd van, elhiszi neked. — Elég veszélyesnek látszik — válaszolta súgva Trig­ger. — Hogyan szerzitek meg az egyenruhát? — McGinnis gondoskodott róla. Van egy megbízható szabója, azzal varratta. Ma reggel az élelmiszer-szállítmány- nyal becsempészte. De ne kérdezősködj, még nem mondtam el mindent. Ha a folyosóra jutottál, természetesen nem mész az igazgatóhoz, hanem a főbejárathoz rohansz. Azt mondod az ottani őrnek, az igazgató megparancsolta, hogy ürítsd ki a börtön előtti parkolóhelyet, több rendőrségi autó fog érkezni, mert a börtönben lázadáshoz hasonló ve­rekedés tört ki. A börtönfal mellett még két őr van, ezek­nek beadod ugyanezt a mesét, ötven méterrel távolabb egy — 227 — fekete Thunderbird kocsit fogsz látni. Pino és Costa lesz benne — bizonyára ismered őket. — Még a nevüket sem hallottam soha. — Nem tesz semmit. Egy fekete Thunderbirdöt nehéz más kocsival összetéveszteni. Pino és Costa elvisznek vala­hová, ahol senki sem fog megtalálni. Megértetted? — Igen. Mennyi az esély, hogy a dolog sikerülni fog? — Becslésem szerint fifty-fifty. Szerintem csak rajtad múlik, hogy sikerül-e. — Nincs más mód és lehetőség? — Hallod-e, tizenkét éve ismerem ezt a helyet, s ennél jobb módot nem ismerek. Ez a trükk még ismeretlen itt, minden más elképzelhetőt már kipróbáltak. Két nap múlva, 1934. augusztus 29-én, a déli séta ide­jén Trigger gondosan előkészített szökése úgy pergett le, akár filmfelvételre rendezték volna meg. Bármilyen hihe­tetlenül is hangzik, nem volt semmi fennakadás. A McGin­nis által lepénzelt fegyencek egy része csoportba verődve lehetővé tette, hogy Trigger villámgyorsan fegyencruhájára rántsa a fogházőri egyenruha nadrágját és zubbonyát. Ugyanakkor a fogházudvar másik végében egy másik cso­port verekedni kezdett, hogy magára vonja az őrök figyel­mét. Az egyenruhás Triggernek közben sikerült megté­veszteni az őröket, és az általános zűrzavarban kijutni a börtön kapuján. A legnehezebb volt az utolsó ötven méter — a börtön­kaputól a várakozó kocsiig. Triggernek minden önuralmára szüksége volt, hogy ne eredjen futásnak, hanem kimért lép­tekkel tegye meg az utat. A legcsekélyebb feltűnés is meg­hiúsította volna a tervet, holott már kívül volt a börtönön. Miközben Pino indított, Vincent Costa-Spagetti gyors mozdulattal berántotta a kocsi hátsó ülésére. Minden má­sodperc számított. Nagyon csekély előnyük volt, alig tíz perc. Legfeljebb tíz perc múlva, amikor véget ér a séta, és a fegyenceket visszaterelik cellájukba, az őrök észre fogják venni, hogy a 4892 B számú fegyenc, azaz Elmer Burke- Trigger eltűnt. — 228 — 1968. október 17.

Next

/
Thumbnails
Contents