Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Vélemények ÉRDEMES ORVOSAINK Legyen-e Szekszárdim vidámpark? Néhány héttel ezelőtt a Tolna megyei Népújságban ismét feltettük a kérdést: legyen-e Szekszárdon vidámpark? Azóta újból vitatéma a munkahelyeken és főleg a gyermekes családok körében. Érdekes, hogy elsősorban nem is az érdekelteket, in­kább a nagypapákat és a nagymamákat foglalkoztatja. Kimon­dottan örülnek annak, hogy a vidámpark gondolata szóba ke­rült. A gondolat felszínen tartása érdekében, most rövid, né­hány mondatos nyilatkozatokat közlünk a témáról. Vancsa Sándorné szervezési előadó: „Szükség lenne rá. Hoz­záteszem én érdekelt és elfogult is vagyok egyúttal, mert van unokám, akire ilyen szempontból is gondolni kell. Nálunk az Ál­lami Biztosítónál sok a családos ember. Közülük mindenki he­lyesli a vidámpark létesítését. Nem mondok újat, ha azt állí­tom: a felnőttnek is szórakozás, ha látja, hogy gyermeke jól ér­zi magát. Valószínűnek tartom, a város közönsége áldozatokat is hajlandó hozni a vidámparkért.” Kasza Béla kertszervezési elő­adó: „Erről én most hallok elő­ször. Az a helyzet ugyanis, hogy a Népszabadságnak előfizetője vagyok, de a Népújságnak nem. Ebből következik, hogy nem fog­lalkoztam a kérdéssel és nem hallottam arról, hogy a dolgo­zók közül bárki is foglalkozott volría vele. Ennek ellenére sze­rintem feltétlenül indokolt a kö­zeljövőben vidámparkot létesí­teni, hiszen a város fejlődik, a gyerekek száma nő és gondos­kodnunk kell arról, hogy le­gyen hol szórakozniok.” Eller Zoltánné áruforgalmi előadó: „Hogy őszinte legyek, nagyon örültünk a gondolat is­mételt felvetésének. Nálunk a FŰSZERT Vállalatnál helyeslést váltott ki az anyukák és az apu­kák körében. Sokat beszélünk a vidámparkról, de én a magam részéről úgy vélem, nem kíván­hatjuk a városi tanácstól, hogy a teljes költségeket fedezze. Szemünk előtt zajlanak a hatal­mas építkezések, látjuk, sokfelé kell a pénz. Éppen ezért a vi­dámparkot elsősorban a város dolgozói közreműködésével kel­lene megvalósítani.” Piskor Imre ktsz-elnök: „Sa­ját véleményemet mondom el. Nagyon jó lenne. Szerintem könnyen lehetne mozgósítani vá­rosunk dolgozó társadalmát. Azért vagyok ebben ennyire biztos, mert tudom: gyermekeinkért mindent hajlandók vagyunk megtenni. Az elképzelés szim­patikus és nagyon rokonszen­ves.” Garamszegi Lászlóné, földügyi előadó: „Munkahelyemen, a megyei földhivatalban beszélget­tünk a vidámpark létesítéséről az asszonyokkal. Helyeslik az el­gondolást. Megjegyezném azon­ban, hogy nálunk sok a bejáró dolgozó, őket különösebben nem érdekli a vidámpark.” Balogh András oktatási és propaganda-szakfelügyelő: „Nem kell súlyosabb érv, mint az, hogy ötezernél több gyerek él városunkban. De megítélésem szerint a környező községek is érdekeltek ebben, hiszen a me­gyéből gyakran járnak be isko­lai csoportok ismerkedni Szek- szárddai. Véleményem szerint alaposan tanulmányozni kellene, hogy miként létesítették a pécsi, a székesfehérvári, a szolnoki stb. vidámparkot. Ezen túlmenően azt is tudni kellene, hogy egy ilyen vidámparknak mennyi a fenntartási költsége. Nem vita­tom, megépítéséhez a város dol­gozói hozzájárulnak, de ez még kevés. A fenntartási költségekről is képet kell alkotni. Bennem még az a gondolat is felvetődött, hogy ha már vidámpark, akkor neveljen is. Létre lehetne hozni egy kis állatkertet, amely' nem korlátozódna másra, mint a me­gye állatvilágára.” Scherer Sándor tanár, igaz­gatóhelyettes: „Az a véleményem, gyermekeinknek kell egy játszó-, szórakozóhely. A vidámpark jó dolog. De e mellett még nagyon sok fontos feladat vár megoldás­ra a városban, éppen ezért azts Kérdezzen—válaszolunk Megkezdte munkáját a Tolna megyei Népújság közönségszolgálata mondom, szükséges a vidámpark, de ez csak része a szórakozási lehetőségeknek. A mi iskolánk minden jó kezdeményezést tá­mogat, ezt is támogatja.” Husek Rezső, a zeneiskola igazgatója: „Nekem is vannak gyermekeim, s érdekes, hogy amikor Budapesten járunk, az a legelső óhaj, hogy nézzük meg az állatkertet, menjünk a vi­dámparkba. Maximálisan helyes­lem a szekszárdi vidámpark lé­tesítését." Jerkovits János MNB csoport­vezető: „Környékünkön, ahol la­kom, a kertészeti vállalat meg­csinálja a parkokat, nem kis költséggel. Utána azt tapaszta­lom, hogy rövid idő múlva az egészet élőiről kell kezdeni. Sa­ját szememmel látom, hogy há- rom-négyhetenként jelennek meg a kertészeti dolgozók, hogy hely­rehozzák azt, amit a gyerekek tönkretettek. Sokba kerül a vá­rosnak. De miért kerül sokba? Mert a gyerekeknek nincs moz­gási, játszási lehetőségük a bérházak körül. És én ezt a magam részéről kénytelen va­gyok belátni, annak ellenére, hogy rendszerint figyelmeztetem őket. Ha lenne egy vidámpark, állítom, kevesebbet kellene köl­teni parkírozásra.” Göndöcs Ferencné igazgató: „Nem tudok róla, hogy nálunk beszéltek volna a dolgozók a vidámparkról. Ha megvalósul­hatna, akkor az nem lenne rossz. De vajon van-e erre Szekszárdon elegendő erő? A vidámparkba sók minden belefér.” Kecskés Barnabás boltvezető: „A vidámparkkal foglalkozó cikkeket és véleményeket itt mi szűk körben megvitattuk. Na­gyon helyes elképzelés, de mit mondjak? Az emberek szeretik a szépet, ám a szépért áldozás tat hozni, az már nehezen megy. Nekem is vannak unokáim és én szívesen vállalnék társadalmi munkát. De egy ember, kevés”. Csordás Sándor postás kézbe­sítő: „Annyira beépült Szek­szárd, hogy a gyerekek egysze­rűen nem tudnak hol játszani. A közelmúltban a IV-es szá­mú iskolában a szülői értekezle­ten is ez volt a téma. Grund- jaink nincsenek. Á vidámparkra nagy szükség lenne”. Sz. P. Visszhang Amint hírül adtuk, a Tolna megyei Népújság minden hét­főn, délelőtt 9 órától 12 óráig tart telefonügyeletet. Bárki, bármilyen kérdést feltehet, le­gyen az akár^kül-, vagy bel­politikai természetű, akár helyi jellegű. A közönségszolgálat el­ső ízben tegnap kezdte meg munkáját. Szórványosan ugyan, de már a főpróbának számító első napon is tettek fel kérdé­seket. Az egyik telefonáló arról ér­deklődött, Bogdál Zoltán két­szeres gyermekgyilkos elfogásá­ról miért írt másként a Nép- szabadság, és miért írt másként a Népújság? Erre nézve azt tudjuk közölni, hogy sajtótá­jékoztatón ismertették a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságon a tettes elfogásának körülménye­it. A lényeget illetően erről egy­formán számolt be valamennyi lap. A részletek leírásában a tények egyöntetűsége mellett az érdeklődők azért fedezhetnek fel különbséget, mert a sajtó- tájékoztatón részt vevő újság­írók más-más módon fogalmaz­ták meg, vagy emelték ki a részleteket. A Tolna megyei Népújság a Magyar Távirati Iroda tudósítását közölte, míg a Népszabadság Szabó László munkatársáét. Az autótulajdonosokat bizo­nyára közelebbről érdekli a kö­vetkező kérdés: mi indokolja, hogy Szekszárdon a Sétakert közepétől a múzeum végéig ti­los a megállás? Kérdezőnk úgy véli, ezt a tiltó rendelke­zést nem indokolja semmi más, csupán az, hogy a KPM ott­felejtette a megállást tiltó táb­lát. Erre a kérdésre néhány na­pon belül még visszatérünk. Egyik olvasónk arról érdek­lődött, hol lehet jelentkezni tagként Szekszárdon a munkás- kertszövetkezetbe? Sok embert érint ez a kérdés is, éppen ezért e héten részletesen tá­jékoztatjuk olvasóinkat a belé­pés feltételeiről és arról, hogy egyáltalán milyen stádiumban van jelenleg a munkás-kert- szövetkezet megszervezésének ügye. Egyik telefonáló arra volt kíváncsi, hol szerezhetne be megbízható adatokat Tolna megye iparáról. Közöljük, erre nézve leghitelesebb forrás a Központi Statisztikai Hivatal T olna megyei Igazgatósága, ahol időnként praktikus kiad­ványokat jelentetnek meg, mind az iparról, mind a me­zőgazdaságról, mind pedig a kereskedelemről. Legközelebb jövő héten, ok­tóber 21-én hétfőn 9—12 óra között tehetnek fel ismét kér­déseket olvasóink, a Népújság közönségszolgálatá'nak. Hívják a 12—361-es telefonszámot. Egyik olvasónk megkérdezte, mdékiek is kérdezhetnek? Igen. kérdezhetnek. Napokig kering a küldemény A Tolna megyei Népújság október 10-i számában megjelent „Számrejtvény házak között” című jegyzetében foglalt bírálatot, illetve javaslatot örömmel olvastuk és ezúton szeretnénk állást foglalni a cikk írója mellett. Mi, pos­tás kézbesítők első számú szenvedő alanyai vagyunk a város területén bevezetett „modern” házszámozásnak. Köztudomású, hogy a hagyomá­nyokhoz híven a Postaszabályzat kötelező paragrafusain túlmenően, emberségből fakadóan azon fárado­zunk, hogy valamennyi, postára adott küldeményt időben eljuttassuk a cím­zetthez. Sajnos azonban — főleg az expressz- és táviratkézbesítő kolle­gáinknál, akik nem egy-egy kisebb területen kézbesítenek, hanem adott esetben egy ember az egész városban, és így nem ismerhetik személyesen a lakókat. — egyre gyakrabban elő­fordul, hogy a cikkben foglaltak mi­att nem tudunk közmegelégedésre eleget tenni a hivatásunknak. Nagyon gyakori eset például, hogy napokig kering egy-egy küldemény a kezünkben, mire sikerül kideríte­nünk a címzett lakásának hollétét. Természetesen olyan is akad, mely- lyel hiába kísérletezünk, vissza kell küldeni a feladónak, és ekkor kez­dődik a posta kézbesítőjének jogtalan — mert hiszen mi nem tehetünk a mindenki számára érthetetlen szá­mozás bevezetéséről — szidása, pa­nasztétele stb. A cikkben foglaltakon túlmenően a következeket is kérnénk: házszámo­zás bevezetését és számtábla kifüg­gesztését a csatári újtelepen, a csa­tári téglagyár környékén, a Béke telepen, az északi kertvárosban és a Wosinszky lakótelepen; valamint a kopott számtáblák kicserélését a szőlőhegy egész területén. V Szekszárdi Postahivatal 18 kézbe­sítője. 2. Egy asszony, négy munkakör... Ritka pillanat, amikor íróasztala mellett lehet találni. Jelentés készül. Dr. Futái’ Rajmundné a bony- mekosztályán kezdte és nem kis hádi járás közegészségügyi fel- fájdalommal szakadt el a gyó- ügyelője, a járási tanács egész- gyítás munkájától, amikor ki- ségügyi osztályának megbízott nevezték közegészségügyi fel­vezetője, Járási főorvos, gyér- ügyelőnek. Adminisztratív raun- mekgyógyász szakorvos, aki fér- kakörnek .ismertem — mondja jének munkájába azért segít be, — és fájt a szívem. Meg. alig hogy orvosi gyakorlatát frissen ismertem akkor amire vállal- tartsa. Ez már három a betöltött koztam és azt hittem, olyan ez munkakörök közül. A negyedi- a munkakör, hogy szinte lelte­ket nem lehet ugyan munkakör- tetlen látható, számba vehető nek. nevezni, de ha már így eredményeket elérni, kezdtük a bemutatást, marad- Természetesen megnyugodott, junk ebben. A főorvosasszony igen hamar. Naponta legtöbbször anya is, két gyermeke van, akik- este hat körül ér haza, ha nincs kel naponta nem tud egyikét valami értekezlet, előadás, ahol óránál többet tölteni. Csak va- óit kell lennie. Reggeltől hatig, sárriap van igazán együtt a csa- átlagmértékkel számítva pont­iad, egyébként a nyugdíjas pe- elég a munkából. Pedig akkor dagógus nagymama van a gye- ismét dolgozik, akkor gyermek­i-ekekkel, akik időnként telefo- orvosként. non hívják a mamát, vagy nem Betöltött hivatala nemcsak győzik kivárni az est óráit és íróasztali munkát követel, bejönnek látogatóba... — Szerencsémnek tartom. Azt erősítgeti, nincs semmi kü- hogy nem vagyok idekötözve az lönleges az életében, munkájá- íróasztalhoz. Sőt. sokat kell vl- ban, igazán nem tett és tesz déken lennem. Kint az ellenőr- szenzációba illő dolgokat. Dolgo- zésre, irányításra egyszerre jut zik, nagyon jók a munkatársai, idő, energia. sok segítséget kap a járási szer- Egyszerre kell, hogy jusson, vektől, üzemektől, termelőszö- És jut. A körzetek átszervezésé- vetkezetektől, s mindenekelőtt nek munkáját ő fejezte be, a munkatársaitól tehát, ha az bonyhádi járásban jó az orvos- ő munkájáról akarok írni, min- ellátottság, mind a tizennyolc denkiéről írnom kellene. körzetnek van orvosa. A közép­Az érdemes orvosi címet a káder-ellátottság is jó. És ami közegészségügy fejlesztésében szintén nagyon fontos, javult a elért eredményekért nyerte el. közegészségügyi szemlélet, ami — Egyedül képtelen lettem főleg a termelőszövetkezetek ese- volna az előrelépésre. Szeren- tében jelent nagy előrehaladást, csém van, hogy tíz év óta olyan Szerényen visszautasítja, hogy emberekkel dolgozhatom együtt, munkájáról a nagy nyilvánosság akik akarnak valamit, készek a előtt beszéliünk. A kérésnek legbonyolultabb feladatok közös nem lehet eleget tenni, hiszen megoldására is. egy asszony munkájában a köz­Később arról beszél, hogy a hasznú tevékenység eredményeit pályát a kaposvári kórház gyei-- ünnepelhetjük. ___________________ A Z 1968—69-ES ÉVI JAVÍTÁSI IDÉNYRE vállaljuk RS és Z 25 K típusú erőgépek főjavítását. T grendeléseket a jelentkezés sorrendjében elégítjük ki A gépeket házhoz szállítjuk. Cseregépet adunk. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS VÁRDOMB (134)

Next

/
Thumbnails
Contents