Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-13 / 215. szám

R Schmidt János, a Bátaszéki VSK 17 éves atlétája a Szekszárdon rende­zett területi atlétikai versenyen ki­tűnően szerepelt, 400 m-es síkfutásban területi bajnokságot szerzett. Ké­pünkön két bátaszéki klubtársa gra­tulál a területi bajnoknak. Kosárlabda KB II Nők: 1. Bp. Pedagógus 12 12 — 660:487 24 2. Bp. HSC 12 11 1 612:420 23 3. Baja 12 8 4 680:611 20 4. Szekszárd 12 8 4 575:489 20 5. K.félegyháza 12 8 4 651:544 20 6. Pécsi VSK 12 7 5 710:619 19 7. MAFC 12 6 6 618:555" 18 8. Szegedi EAC 12 5 7 600:648 17 9. Kistext 12 3 9 547:659 15 ICL Nagykoros­12 2 10 463:696 14 11. Kecsk. Petőfi 12 2 10 424:595 14 12. Közg. "Egyetem 12 — 12 469:686 12 Férfiak-: 1. Sz.fehérv. Ép. 12 10 2 806:686 22 2. Csőszerelő 12 9 y*B80:774 21 3. BEAC 12 9 3 795:714 21 4. Kap. Táncsics 12 9 3 967:784 21 5. Pécsi Postás 12 7 5 808:752 19 6. Baja 12 5 7 743:839 17 7. GEAC 12 5 7 756:795 17 8. Szegedi Postás 12 4 8 808:855 16 9. Budap. HSC 12 4 8 667:769 16 10. Szekszárd 12 4 8 689:740 16 11. Közg. Egy. 12 3 9 710:848 15 12. PEAC 12 3 9 708:811 15 Versenyben a nappal OLIMPIKONJAINK MEXICÖI UTAZÄSÄNAK MENETRENDJE — MAGYAROS ÉTREND — TOMBOLA — LÁTOGATÁS A PILÓTAFÜLKÉBEN — TIZENHAT ÓRA NEGYVENÖT PERCES MENETIDŐ A magyar olimpiai csapat két rész­letben utazik Mexicóba, az olimpia fővárosába. Az első csoport, amely­ben a távfutók, az evezősök, a kaja­kozok és kenusok, a kerékpározók az ökölvívók, az öttusázók, a női tor­nászok. az úszók, a vízilabdázók és a férfi tőrvívók, valamint a kardví­vók kapnak helyet, szeptember 14-én, a második csoport, amelybe a töb­bi sportág versenyzői kerülnek, szep­tember 30-án indul útnak a Feri­hegyi repülőtérről. Mindkét csoport utazását a KLM DC 8-as különgépe bonyolítja le. Az utazással kapcsolatban beszélge­tést folytattunk Dr. Máthé Leventé­vel, az KLM budapesti képviselőjé­vel. — A KLM hagyományai közé tarto­zik már a magyar sportolók szállítá­sa a nagy világversenyekre. — mon­dotta. — Mi vittük a magyar kül­döttséget Tokióba, tavaly Mexicóba, az előolimpiára is. — Mikor indulnak a gépek Buda­pestről? — Mindkét gép azonos időpontban mdul, mégpedig déli 12 óra 20 perc­kor hagyja el a Ferihegyi repülőteret. Az első állomás Amszterdam, ezt a távolságot egy óra 55 perc alatt teszi meg a gép. Az Amsterdam—Montreál útvonal menetideje hét óra 30 perc, a Montreál—Mexicó szakaszé pedig öt óra 20 perc. Az Amszterdamban és Montrealban eltöltött kis pihenőt is figyelembe véve a gép 16 óra 45 perc alatt teszi meg a hatalmas utat. és magyar idő szerint hajnali öt óra öt perckor érkezik meg a XIX. nyári olimpia színhelyére. — Hány óra lesz akkor Mexicó- ban? — Mivel az időkülönbség Budapest és Mexicó között hét óra. akkor még Mexicóban csak este 22 óra 5 per*: lesz. A magyar sportolók tehát ez alatt az út alatt pontosan hét órát ..fiatalodnak”. — Eredetileg korábbi indulást ter­veztek. . . — Igen, korábbi terveinkben úgy szerepelt, hogy már reggel 9 óra 20 perckor indul gépünk Budapestről. Néhány nappal ezelőtt azonban kap­tunk egy táviratot a mexicói repülő­térről, hogy a nagy forgalomra való tekintettel gépünket csak 22 óra 5 perckor tudják fogadni. így ehhez kellett alkalmazkodni. — Kedvező-e ez a változás, vagy kedvezőtlen? — Az indulás szempontjából fel­tétlenül kedvező. Nem kell olyan ko­rán kelni, kényelmesebben lehet a búcsúztatást, az elhelyezkedést, a csomagok berakását lebonyolítani. Az érkezés szempontjából talán előnyö­sebb lett volna a korábbi érkezés, de így sem lesz probléma, a magyar versenyzők éjfélre már ágyba ke­rülnek, az olimpiai faluban. — Milyen lesz az utazás program­ja? — Már pontosan kidolgoztuk az ét­rendet, amelybe természetésen ma­gyaros készítésű ételek kerültek, gon­doskodtunk arról, hogy a nagy étvá­gyú, erős emberek külön húsadagokat kapjanak. Bőven lesz az étrendben gyümölcs is. Mindkét utazó csoport részére megrendezzük a KLM hagyo­mányos tomboláját, amelynek során értékes díjakat sorsolunk ki a ver­senyzők között. Alkalmat adunk ar­ra, hogy akik kíváncsiak rá. azok megtekinthessék a DC 8-as gép piló­tafülkéjét, s részükre a kapitány rö­vid magyarázatot tart a modern irá­nyító berendezés működtetéséről. Ter­mészetesen állandóan tájékoztatjuk utasainkat a gép magasságáról, sebes­ségéről, a tájról, amely fölött éppen haladunk és felhívjuk a figyelmüket a látnivalókra. — Mit lehet az utazás során látni? — Az időkülönbségből adódóan az út túlnyomó részét napfényben tesz- szük meg. Azt is mondhatnám, hogy szinte versenyben leszünk a lenyug­vó nappal. Amennyiben az időjárás kedvező lesz, akkor az európai nagy­városokat, Észak-Anglia és Írország nagyobb városait, majd Montreál és néhány nagy amerikai város képét láthatják utasaink — madártávlatból. Amikor pedig az olimpia fővárosához érkezünk, akkor a magyar verseny­zők a kivilágított hétmilliós világvá­ros képében gyönyörködhetnek. — Az utazás hazafelé? — Annak, időpontjában is történt kisebb változtatás. Mexicói idő sze­rint délután 15 óra 5 perckor indul­nak gépeink, mégpedig az első cso­portot szállító DC 8-as különgép 27- én, a második csoportot szállító repü­lő pedig 28-án. Mindkét gép másnap — budapesti idő szerint 13.30 perckor érkezik meg a Ferihegyi repülőtérre. A. A. Nemzetközi kerékpárosverseny Ma érkeznek a Mecsek Kupa résztvevői Szekszárdra Ma délelőtt kezdődik a Mecsek Ku­pa nemzetközi kerékpárosverseny. Pécsett a Széchenyi téren 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonás után a kül­földi és a magyar versenyzők bemu­tatása következik, majd sorsolás dönti el a csapatok indulási sorrendjét. Az első csapat 9.30-kor rajtol és őket két percenként követik a következő ver­senyzők. Útvonal: Pécs—Pécsvárad— Mecseknádasd'—Bonyhád—Szekszárd. A versenyzők között láthatjuk a me­gyénk színeiben induló Szekszárdi Spartacus fiataljait, a Bajai—Fejős— Ranga összetételű csapatot. * Az első versenynap áthaladási idő­pontjai: Bonyhád: 11—12.30-ig, Ra­kasd; 11.10—12.45-ig szekszárd újvárosi templom 11.33—13-ig, a délelőtti ver­seny ünnepélyes eredményhirdetésére 15 órakor kerül sor a Felszabadulás téren, majd ezt követően a verseny­zők lassú rajtban mennek a bor- kombinátig, és onnan kezdődik az el­ső versenynap második szakaszának küzdelme. Itt az áthaladási időpontok a következők: Kakas-d: 15.40—15.50-ig, Bonyhád: 15:50—16-ig. As olimpia földjén Jegyzetek Mexicóból II. RÉSZ A Halál ösvénye és a győztes jutalma Az emberek, a város és az egész ország a nagy ellentétek egysége. A nyomorúságos agyagviskók, a világ- színvonalon álló egyetemek, a kacsa­lábon forgó társadalombiztosítási in­tézetek, ahol ingyen kezelik a bete­geket, az indiántelepülések, ahol a különböző kórságok még ma is tizedelik az embereket, a világ­városi élet, a régi kultúrák emlék­művei, a piramisok, stb. mind mind Mexicót jellemzik. Külön-külön is és együttvéve! MIÉRT MEXICO? Mindannyiónkban felvetődött ez a kérdés: miért Mexicó kapta a XIX. Nyári Olimpiai Játékok rendezésé­nek jogát? Az olimpiák történetében ez a latin-amerikai ország soha sem játszott jelentős szerepet. Magam is leltettem ezt a kérdést több veze­tőnek. — Legfőbb érvünk az volt — mon­dotta dr. Eduardo Hay professzor, a nemzeti olimpiai központ igazgatója. — hogy hazánk a világ legfiatalabb országa. A lakosság csaknem fele tizenhat éven aluli. . . Licenciado David Juarez Miranda, az „Eseuela Nációnál de Educasion Fisica” (testnevelési tanítóképző­féle) igazgatója szerint az ősi indio pport'hagyományok megbecsülését fe­jezi ki, hogy Mexicó rendezheti az olimpiát. — őseink rengeteg sportjátékot műveltek a gyarmatosítás előtt is — mondta. — Az ősi szertartások al­kalmával gyakran tették próbára a férfias erőt futóversenyeken, ugrás­ben, úszásban, az ..el juego sagrado de la pel óta” nevű játékban (szent labdajátékban). . A .Sierra Madre erdeiben élő ta- rahumara indiántörzs nagy ünne­peken még a századforduló idején is rendezett futóversenyeket, ame­lyeknek távja gyakran elérte a 270 kilométert. Egy-egy versenyen két falu férfiai mérték össze erejüket. A futópályák, amelyeket öt-huszon­öt kilométeres köralakban a fák kérgébe metszett keresztekkel jelöl­tek, követték a hegyvonulatot és az emelkedők még nehezebb feladat elé állították a versenyzőket, mint a sík terep. Lumholtz, norvég kutató szemtanúja volt egy ilyen verseny­nek. A versenyzők rituális szertar­tásokon készültek fel a küzdelmek­re. A két falu apraja nagyja szur­kolt a pálya mellett, és közben nemcsak * buzdításukkal segítették kedvenceiket, hanem langyos vízzel locsolgatták hátukat és pirított ku­koricaliszttel táplálták őket. A ver­senyek előtt különösebb felkészülést nem végeztek, csupán meghatáro­zott étrend szerint kellett élniök. TLALTECUHTLI MEGESZI A NAPOT Érdemes megismerkelni a ,,szent labdajátékkal” is, amit a testneve­lési tanítóképző igazgatója említett. Korszerűsítve msa i.s játsszák és mixteca a neve. Az USA délnyugati résziétől egészen Közép-Amerikáig, a maya-földig mindenütt megtalálták emlékét az ásatások során. Nagyon népszerű vallásos játék volt ez, an­nak ellenére, hogy a győztest ügyes­sége jutalmául feláldozták az iste­neknek. (Nem tartom valószínűnek, hogy sportolóink abban az időben is oly szívesen ,,bundáztak” volna, mint manapság!). A jártékot ,,H”-alakú pályán küz­döttek végig és pontozásra ment. A tömör gumilabdát ütötték: könyék­kel, Inassal, vállal, ütővel. Noha a játéko.'iok testét védőöltözék fedte, még így is kékek-zöldek lettek a mérkőzés végére. A krónikások sze­rint .“a kék foltokat felvágták, hogy az alvadt vért kiengedjék. A játék­teret. fal övezte és középütt egy ka­rikát helyeztek el. Ez jelképezte Tlaltecuhtli-t, a földszörnyet. Akinek a labdát sikerült átütni a karikán, függetlenül attól, hogy mennyi pont volt addig áz ellenfél előnye, győ­zött. Tlaltecuhtli, a földszömy el­nyelte a Napot, amelyet a labda jelképezett. A toltékek és a mayák díszes öltözéket és fejdíszeket hasz­náltak játék közben, amelyek em­lékeztettek az istenekre, akiknek játszottak. BESZÉDES ROMOK Magában a fővárosban, de min­denütt az országban rengeteg ősi emlék maradt fenn. A külügyminisz­térium mellett éppen úgy piramis látható, mint az új olimpiai falu tőszomszédságában. Amikor az olim­piai falut elkezdték építeni, először a földről le kellett fejteniök a vas­tag lávaréteget, amely időszámítá­sunk előtt 450 évvel borította el ezt a környéket. A Xitle tűzhányó re­mek kultúrát pusztított el — Cui- cuilco várost, amelyet időszámítá­sunk előtt 6001—1000 körül alapítot­tak. A legszebb emlékeket azonban Teotihuacanban, az olimpia városá­tól mintegy negyven percnyi autó- útra lévőr ősi település helyén látni. Itt található a nap- és a hold­isten piramisa. Teotihuacan indián nyelven ezt jelenti: „hely, ahol az istenek születnek”. A legenda sze­rint a város lakói, amikor meghal­tak, maguk is istenekké váltak. Ez adta az elvi alapját az akkor diva­tos emberáldozatnak. Egy-egy na­gyobb ünnepen — templomavatáson, királykoronázáskor, de természeti katasztrófák idején ezernyi embert áldoztak fel: ezzel kérték az iste­nek áldását, vagy segítségét a ter­mészeti csapások ellen. Az áldozatok koponyáit tabuként őrizték. . . A mi korszakunk előtt két év­századdal nagyon oko6 és békés nép rendezkedett be ebben a völgyben. Látták, hogy a föld nagyon gazdag. A jámbor és vallásos emberek nagy művészeknek bizonyultak és kultú­rát formáltak. Az Ő műveik a pira­misok is. Ha számításba vesszük, hogy csupán puszta kezükkel épí­tettek mindent, akkor tudjuk érté­kelni kolosszális erőfeszítéseiket. A Nap piramisára, amely 66 méter ma­gas, hat teraszon át 222 lépcső ve­zet. Alapja 85 méter hosszú, és 80 méter széles. Először vályogtéglákat raktak egymásra, majd befödték ter­méskő vekkeü. Külső részét pedig habarccsal összekötött vulkánikus kőkockák borítják. A Hold-piramis kisebb, 53= méter magas. Itt végző­dik a két kilométer hosszú „Halál ösvénye”, amelynek mind a két ol­dalán sírok húzódnak. A piramisok között áll a főoltár, ahol az olimpia megnyitásának nap­ján bemutatják Salvador Nava (lib­retto) és Bias Galindo (zene) fény- és hangjátékát. A szerzők az ősi indián legendát dolgozták fel, amely szerint ötvenkét évenként újjászüle­tik a világ. Ezen a legendán alapult a régi indián időszámítás is. Azt tartották, hogy az új korszakok kez­detével szörnyű katasztrófa fenye­geti az emberiséget és ezért, ahol a fény- és hangjátékot lebonyolítják — a központi téren —, rendszeresen megtartották az Uj Tűz ünnepét. Természetesen ezek az ünnepek is rengeteg emberáldozatot követeltek. Ezzel akarták megbékéltetni az iste­neket az emberiséggel szemben, hogy ne pusztítsák el a világot. — BÉCS ISTVÁN — Következik: A legeredetibb mexicói ritkaság — a levegő. , Sporthorgász MEGVÁLASZTOTT * 7 INTÉZŐ BIZOTTSÁG üj vezetőségét A Középdunai Intéző Bizottság Fad- don a horgászegyesület klubjában tartotta tisztújító közgyűlését. A MOHOSZ részéről dr. Methei Géza előadó, Fejér megyei halászati fel­ügyelő és Schäffler Adám, a Tolnai Htsz elnöke, valamint a 13 egyesület képviseletében megjelent küldöttek. A tisztújításon kívül tárgyalásra ke­rült a MOHOSZ 1969.. évi költségvetés- tervezete, mely eléri a 10 millió forintot. A vezetőség beszámolója szerint az elmúlt három év alatt öt új horgásztanya épült: Faddon, Ger- jenben. Bölcskén, Dunaújvárosban és legutóbb a Kalocsai HE. építtetett a Szelidi tó mellett. Az intéző bizott­ság 80 ezer forint segélyt, illetve kölcsönt folyósított ezekhez az épít­kezésekhez. Jövőre a nagydorogi egyesület épít horgásztanyát. Bittér János, a Faddi HE. elnöke a .faddi klubházat mutatta be a jelenlévők­nek, mint az intéző bizottság támo­gatásának egyik szép eredményét. Róríyai Sándor gerjeni küldött, mint korelnök javaslata alapján meg­választották az intéző bizottság új vezetőségét a következő három évre. Elnök: Nagy Sándor, pénztáros Kiss András, ellenőr Plávity István, ifjú­sági felelős Farkas Gyula dunaföld- vári horgászok lettek. Alelnök Spiesz Nándor, titkár Soós Miklós, ellenőr Monda Jenő, horgászmester Takó Fe­renc dunaújvárosi horgászok. A ver­senyfelelős Demjén János kalocsai, vízvédelmi felelősnek Győré István nagydorogi horgászt választották N. S. Hv. -LtZHfREK A Szekszárdi Horgász Egyesület vezetősége eleget téve a Gemenci Vadgazdaság kérésének, felhívta tag­jai figyelmét, hogy a szeptemberi szarvasbőgés alatt a vadgazdaság te­rületén, elsősorban a belső vizeken a horgászás tilos és életveszélyes. A vadászatok miatt az élő Dunán csó­nakból zavartalanul lehet horgászni, de a Duna partjait öt méteren túl nem hagyhatják el a horgászok. A HE vezetősége kéri a fentiek betartását. * . -- z-v öniiumornyai Hu a Fosa nevű egyesületi vízen egy nyolc kilós pontyot fogott, amely egyúttal az ez évi rekordhal is Simon- tornyan. i.agyuorogi Horgász Egyesület, ahol 45-en gyűltek össze és a háromórás idó alatt mintegy 15 kiló pontyot és több kilogramm egyéb halat fogtak. A versenyt Ifjú Tánc István nyerte három hallal (3380 gramm), 2. Né­meth Lajos 47 hallal (2210 gramm), 3, Pneger András négy hallal (1620 gramm). Az ifjúságiak közül: 1. Mol- nar László, 2. Balassa József. Az énekes horgászdíj akat Nagy Sán­dor, az intéző bizottság elnöke adta át a nyerteseknek. A verseny után a helyszínen halászlé ebéddel vendé­gelte meg a vezetőség a jelenlévő versenyzőket és vendégeket. JÖ TUDNI! A D/1Í68. sz. szabálysértésekről szo- “ Ko™\ rendelet 02. ä-a. amely 1968. október 1-én lép hatályba, ki- mondja: „aki engedély nélkül, vagy tiltott helyen, időben, módon, vagy eszközzel halászik, vagy horgásziK. háromezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható”. n_Mit kell elsősorban figyelembe ven­Mindenekelőtt azt, hogy állami jegy és területi engedély nélkül horgász­ni tilos. Be kell tartani a horgászat tilalmi idejét, amelyek az egész or­szág területére vonatkoznak és a helyi sajátosságok alapján a megyei tanács által kiadót rendelkezéseket, amelyeket lapunkban rendszeresen ismertetünk. Nem fogható ki, illetve vissza kell helyezni az úgynevezett „nem mére­tes” halakat a vízbe. Egy horgász egyszerre csak három horgászfelsze­reléssel horgászhat, a Balatonon ket­tővel. Egy felszerelésen három (élő­ké) horognál több nem lehet. Hor­gászni csak horoggal szabad. Abba kell hagyni a horgászatot azon a helyen, ahol a horog ismételten kí­vülről akad a hal testébe. A horgász egyszerre csak egy helyről horgász­hat, és horgászfelszerelése közelében kell tartózkodnia. A horgászat kere­seti forrás nem lehet, tehát a hor­gász a fogott halat el nem adhatja, s más értékre el nem cserélheti. Mindenkinek csak egy foglalt hor­gászhelye lehet, amelyet felismerhe­tően meg kell jelölni. Nem az volt a célunk, hogy a hor­gászrendet teljes egészében ismertes­sük, hanem csak egyes fontosabb rendelkezéseit. — Kés — Népújság i 1968. szeptember 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents