Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
A párt-vb tárgyalta... Napirenden a bejelentések és panaszok intézése Külön napirendként első ízben tárgyalta az MSZMP Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottsága a járás vezető politikai testületéhez intézett panaszos levelek és személyesen előadott kérelmek sorsát, az ezekből adódó tanulságokat. Másfél éves periódust vettek alapul a legutóbbi vb-ülésen tárgyalt témánál. Vizsgálatukat az MSZMP Központi Bizottsága határozatában rögzítettek szellemében végezték. Beigazolódott — mind a beszámoló, mind a vita tartalmazta —, hogy a szekszárdi járási pártbizottságon fontos politikai kérdésnek tekintik a bejelentések, a panaszok gondos vizsgálatát és elemzését. Többségük jogos Mit mutatnak a számok? A rövid úton, gyorsan elintézett ügyeket eddig nem jegyezték fel. A legutóbbi másfél év alatt írásban és szóban 141 esetben fordultak panasszal a járási pártbizottsághoz. Ennek kétharmadát személyesen adták elő. Figyelemre méltó, hogy idén, az első félévben tett panaszok száma alatta marad az elmúlt esztendő időarányos részének. Ha ez még nem is jelentős mérvű, mégis jelzi a csökkenő tendenciát. Rendkívül széles skálájú a panaszok tárgya. Tartalmuk szerint csoportosítva szembetűnő, hogy legtöbben a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos egyéni panaszokkal keresik fel a pártbizottságot. (A háztáji földek biztosításét. minőségét, annak nagyságát, a nyugdíjbeszámítást, vagy a termelőszövetkezeti tagfelvételt reklamálják. Utóbbiaknál két esetben kellett kedvezőtlen választ adniok, mivel a legfőbb fórum, a közgyűlés nem járult hozzá a kérelmezők felvételéhez. (Ezenkívül még lakásigénnyel, építkezési problémákkal, OTP- kölcsön, építőanyag-kiutalás), az elbocsájtást, alacsonyabb munkakörbe helyezést sérelmező, álláskeresési. vagy szociális természetű, egyéb panaszokkal fordulnak hozzájuk. Nemegyszer megtörténik, hogy családon belüli igazságtevést kérnek, tanácsért fordulnak hozzájuk a lakbérhátralék megfizettetésének mikéntje dolgában, vagy védelmet kérnek a szocialista együttélést súlyosan sértő fenyegetések elhárításához. Elemzése során megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a bejelentések és panaszok túlnyomó többsége jogos, ha nem is közvetlenül a pártbizottságnak kéne intézkedni és ha nem is teljesíthető azonnal valamennyi igény. A lehetőségekhez mérten elintézést nyernek a jogos és megoldható problémák. Sorsukat figyelemmel kísérik és még akkor is minden esetben választ kapnak a panaszt tevők, ha egyénileg kedvezőtlenül végződnek. Felhívta a végrehajtó bizottság a figyelmet arra, hogy r. panaszok zömét más szerveknek kéne megelőzni, vagy elintézni és, hogy a közbelépésre többnyire orvoslást nyernek a panaszok. Miért nem lehet rövidebb úton? Elhangzott és támogatásra talált az a javaslat, hogy a járási párt- bizottság vizsgálja meg annak okait, miért csak akkor intéződik el egy-egy panasz, ha a járási pártszervhez fordulnak. E téren két vonatkozásban adott fontos útmutatást a végrehajtó bizottság. Megállapították, hogy egyik-másik hivatalban, vagy gazdasági szervnél esetenként betűrágó módon, a körültekintés hiáhyával intézik a hozzájuk forduló dolgozók ügyes-bajos dolgait. A másik, hogy sok esetben a panaszosok sem ismerik saját jogaikat és kötelességeiket. Tanúsítanak tehát nagyobb gondosságot a különböző szervek, de feltétlenül javítani kell a dolgozók körében is a tájékoztatást. Bátortalanság és fondorkodás Úgy kezelik a járási pártbizottságon a panaszos ügyeket, mint a bizalom kifejezésének egyik — bár nem egyetlen — formáját. A választott testület, a pártbizottság tagjainak részvételével, A nők igényei és javaslatai A járási székhelyeken lezajlott szövetkezeti tanácskozás után kedden megyei szintű értekezletet tartottak a MFSZUV- székház tanácstermében. A tanácskozáson 55 társadalmi nőaktíva vett részt. Az elnökségben helyet foglalt Bucsi Elek, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Bryson Jánosné, a megyei nőtanács társadalmi elnöke, Horváth János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnökhelyettese és Szoboszlai Jenő, a MÉSZÖV politikai főosztályának vezetője. Az egybegyűlteket az elnöklő dr. Bryson Jánosné köszöntötte, majd Szoboszlai Jenő főosztályvezető emelkedett szólásra. Ismertette a szövetkezeti alapszabály-tervezetet és a széles körű vita eddigi tapasztalatait. — Megyénkben 100 ezer tagja van az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknek, s a tagság 40 százaléka nő. Fontosnak tartjuk, hogy a kidolgozásra kerülő új alapszabályban a nőtagság igényei és javaslatai is érvényesüljenek — mondotta többek között, majd így folytatta: — Tükrözze az alapszabály, hogy az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek nemcsak önállóan gazdálkodó egységek, hanem a legtöbb tagot számláló tömegszervezet is megyénkben. • A vitában 25-en vettek részt és sok javaslat hangzott el. A felszólalók kérték, az új alapszabály rögzítse, hogy a nők a lehetcnégekhez mérten és számarányuknak megfelelően képviseletet kapjanak a vezetésben. Többen javasolták, hogy a nők munkájának könnyítésére bővítsék a szolgáltatásokat. A vitában felszólaló Bucsi Elek felhívta a jelenlévők figyelmét, tudatosítsák a tagság körében a szövetkezés politikai jelentőségét, a szövetkezéshez való tartó, zás előnyös voltát, a jogokat és a kötelességeket. Az itteni tanácskozáson tanúsított aktivitásuk az alapszabály jóváhagyása után in érvényesüljön — mondotta befejezésül. A következő hetekben ugyanis a községekben is megvitatják az alapszabálytervezetet, amely egyik alapfeltétele annak, hogy a szövetkezetek egyedi alapszabályában megfelelően érvényre jussanak a helyi adottságok és lehetőségek. szükség szerint a helyszínen végzik el a kivizsgálást. Még mindig sok az olyan egyéni panasz, mely bizonyos vonatkozásban elvon a közügyektől. Tisztázásuk meglehetősen sok időbe és energiába telik. Ritka az olyan tartalmú bejelentés, amely pártügyekkel, egyéb közügyekkel foglalkozik. A másfél év alatt egyetlen pártfunkcionáriussal szemben nem érkezett hozzájuk panasz, viszont gazdasági tisztségekben lévők ellen nyolc alkalommal tettek bejelentést. A különböző szintű vezetők ellen tett bejelentések közül három esetben igazolódott be a panaszt tévő igazsága. Eredménye, hogy egyik helyen megszüntették a vezetők között dúló áldatlan harcot, a másik községben pedig személycserékre került sor azóta. Megszívlelésre méltó, figyelmeztető példaként hozták szóba a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy néhány, a vezetői magatartásra panaszkodó bejelentő szinte könyörgött, „nehogy visszajusson hozzá, hogy én mondtam el”, pedig igaznak bizonyult a bejelentés. Bátorításra szorulnak ezek a bátortalanok, védelmet kell kapniok. A vezetők ellen tett panaszok kategóriájába tartozik viszont a bejelentések azon egészen kis hányada, mely valótlan vádaskodást és fondorkodást tartalmaz. Különbséget tesznek Határozottan fellépett a pártvégrehajtóbizottság a szekszárdi járás két mezőgazdasági üzemének egyes vezetői ellen alkalmazott, a vádak többszöri kivizsgálása alkalmával mindig alattomos intrikálásnák bizonyult furkáló- dás ellen. „A rágalmazókat figyelmeztettük tetteik károsságára és javasoltuk felelősségre vonásukat.” Azóta szűnt meg ezeken a helyeken az aknamunka. Különbséget tettek a párt vb- ülésen úgy, hogy a jogos közösségi és egyéni sérelmeket elhatárolták a fondorkodástól. Tisztázódott, hogy az előbbiek bátorítása, panaszaik orvoslásának biztosítása nem ellentétes az alattomos intrika ellen vívott küzdelemmel, a fondorkodás elítélésével. Mindkettőt együttesen, egyidejűleg kell alkalmazni. Tárgyaltak a dolgozók egy részénél elevenen ható, indokolatlan illúziók szertefoszlatásáról is. Tapasztalták, hogy a nozzájuk fordulók közül sokan így vélekednek: „Elmegyünk a párthoz, ott majd mindent elintéznek.” Fontos a bizalom, de egyáltalán nem olyan egyszerű a párt szerep«. Türelmesen meghallgatják ugyan a panaszkod ókat, gondosan végére járnak ügyeiknek, azonban nem minden panaszra van orvoslás és nem is mindig azonnal, még ha indokolt is. A másik, — mely szintén nem mellékes tényező — hogy ott kell orvosolni a sérelmeket, ahol azt elkövették. Intelem ez a különböző szervek vezetői és ügyintézői számára. Segítenek a szekszárdi járási pártbizottságon a panaszosokon, azonban a sok jogos sérelem konzekvenciái arra is köteleznek, hogy ott legyenek mindig körültekintőbbek. ahol először és közvetlenül döntenek a hozzájuk forduló emberek ügyes-bajos dolgaiban. Eligazító, útmutató megállapításait és következtetéseit a pártszervezetekkel is közölni fogja a párt-vég rehn n^bwottság. SOMI BENJAMINNÉ A IS EB is állást foglalt: Olcsóbb lesz a panellakás A június végén megjelent cikksorozatunkban választ kerestünk arra az egyre több szekszárdit érintő és érdeklő kérdésre, hogy miért drága a panellakás. Az azóta eltelt két és fél hónap alatt több intézkedés történt, így ma már ki lehet jelenteni, hogy olcsóbb lesz. Tegnapi és tegnapelőtti számunkban a tüzelőszállítással kapcsolatos álláspontokat ismertettük. Ehhez csak azt kell hozzátenni, hogy a Városgazdálkodási Vállalat talált megoldást az olcsóbb tüzelőanyag-beszerzésre, vagontételben, tehát tranzit-áron vásárolja a kokszot és a szenet. így a fűtési költségek legnagyobb tételét tevő tüzelőanyag-költségeket csökkenteni lehet. Gondoskodik a pontos átvételről, mérlegelésről, ezáltal a házak széntárolóiba kerül majd az a tüzelőmennyiség, aminek az árát kifizetik. Érdeklődtünk a szekszárdi lakásépítkezések beruházójánál, a Tolna megyei Beruházási Vállalatnál is a konyhák felszerelésével kapcsolatban. Annak idején azt kifogásoltuk, hogy ezeket a lakásokat villanytűzhellyel szerelik fel, noha közismert, hogy villanyárammal sütni-főzni nálunk, ahol drága a villamos energia, igen költséges. Mint megtudtuk, a dunaújvárosi házgyár csak olyan városokba szállítja gáztűzhellyel a panelházak térelemeit, ahol városi gázhálózat van. Ahol nincs, oda villanytűzhelyeket épít be. A propánbután gáz berendezések nagy tömegű beszerzése még akadályokba ütközik, ezért nem lehet pillanatnyilag gáztűzhellyel és palackkal ellátni a konyhákat. Némi előrehaladás mégis történt. A most készülő panelházakba már nem építik be mindenütt a villanytűzhelyt, helyét üresen hagyják. Ha az új lakó gázt akar beállítani, minden további nélkül megteheti, ha pedig villanyt kér, a meglevő panelházakból leszerelt tűzhelyeket állítják be. Ugyanis sok lakásban a lakók kicserélték ezeket gáztűzhelyre, így a Városgazdálkodási Vállalatnak gondot okoz e villanytűzhelyek raktározása. Meg kell jegyezni, hogy sokan a konyha és az étkezőfülke közti lengőajtót is kiszerelték, nyilván az új lakások egy részében sem tart majd erre az ajtóra igényt a lakó. Hasonló a helyzet a hagyományos technológiával épült új bérházak cserépkályháival és tűzhelyeivel is. Sok esetben az új cserépkályhát lebontották a lakók, hogy olajkályhát állíthassanak be. A kályhacsempék egy része tönkrement. Most már be sem építik az új lakásokba a cserépkályhát, csak külön kívánságra. A beruházásnál ezáltal jelentős költségmegtaka- karítás érhető el. Foglalkozott a panelházak fűtési problémáival a megyei népi ellenőrzési bizottság is. A vizsgálat, melynek eredményét a napokban megtartott ülésén vitatták meg, lényegében a cikksorozatban szereplő megállapításokat erősítette meg. Az összefoglaló jelentés abból indul ki, hogy a hagyományos lakásépítkezést egyre inkább a mai kor követelményeinek megfelelő központi fűtéssel ellátott panelos építkezés váltja fel. Ezek költsége azonban magas szinte lehetetlen, hogy munkás, vagy egyéb. 4—5000 forintnál alacsonyabb jövedelmű családok igénybe vegyék e lakásokat. ,,Ennek következtében olyan — hosszabb ideig politikai szempontból is tarthatatlan — helyzet adódott, hogy a modem technológiával épülő lakásokkal csak közvetve, minőségi csere útján, de így is csak átmenetileg lehet javítani a kis jövedelemmel rendelkezőik és nagyobb családok lakáshelyzetét, holott a párt és a kormány Idevonatkozó határozatainak értelmében az állami erőből épülő lakásoknak elsősorban ez lenne a rendeltetése”. Nehezítette a helyzetet, hogy a vállalat élére a fűtési idény közepe táján új vezetők kerültek, akik maguk is nehezen igazodtak el a rendeletek, korábbi elszámolások, nyilvántartások közt. Mint a NEB-ülésen maguk is elmondták, mindhárman — az igazgató, a főkönyvelő, a műszaki vezető — olyan területen dolgoztak korábban, ahol ipari termelő tevékenység folyt nem pedig szolgáltatás, tehát elsősorban a nyereség Növelésében voltak érdekeltek. A megyei népi ellenőrzési bizottság javaslatokat tett a vitás problémák rendezésére. Többek közt arra, hogy a kifogásolt költség- tételeket ne csak annál a háznál rendezzék, ahol azt a lakók, vagy a fűtési bizottság észrevette, hanem ha felmerült, mindenütt. Ez ugyanis többletmunkát okozott a vállalatnál. Tisztázódott, hogy a fűtői munkabérek után csak 10 százalék SZTK-j árulék a közteher, nem keli illetményadót fizetni. A fuvarköltségnél sem indokolt a lakossági házhoz szállítási tarifát figyelembe venni, a vízdíj is általános rendezésre szorul és csak ezután lehet a különbözettél a lakókat terhelni. Intézkedéseket kell tenni a víztakarékosságra, megjavítani a hibás berendezéseket. Helyes lenne ..Hibafelvételi tömb"- bel ellátni a bérházakat. A vállalat, rendezni fogja az elmúlt fűtési idénnyel kapcsolatban még. nyitva hagyott, vitás tételeket és a különbözetet jóváírja. Az 1968 69-es idényre pedig új költségvetést készít és a jövőben ennek alapján szedi be a lakóktól a díjakat. Komoly pénzügyi nehézségeket okoz a vállalatnak, hogy több lakó még ma sem fizette be a múlt idényt terhelő hátralékát. Ezt pedig törvényes úton be lehel hajtani. Normális körülmények közt az évi fűtési és melegvíz- szolgáltatási díjat a költségvetés alapján tizenkét hónapra osztják el. Májustól a következő év áprilisáig, egyenlő részletekben fizetik be a lakók a fűtési költséget is, noha azok ténylegesen október 15- től április 15-ig merülnek fel. Ha tehát egy központi fűtéses házat szeptemberben, vagy februárban adnak át akkof költöznek be a lakók, egy hónapra több fizetnivaló jut. A téli beköltözéseknél ezt nem vették kellően figyelembe, ezért mutatkozott a végelszámoláskor e házak lakóinál több száz forintos hátralék. Az ülésen javasolták a vállalat vezetőinek — és ők ezt el is fogadták —, hogy készítsenek részletes tájékoztatót az új lakók részére a panelházak; berendezéseinek használatáról, valamint a fűtésről és a melegvíz-szolgáltatásról. Ez nagyban megkönnyítené a vállalat munkáját, sok esetben elejét venné a vitáknak is. A népi ellenőrzési bizottság állást foglalt amellett, hogy a fűtési, melegvíz-szolgáltatási díjak kiszámításánál, kivetésénél a ténylegesen felmerült költségeket lehet figyelembe venni. így a lakókat terhelő költségek alacsonyabbak lesznek, mint ahogy azt az eredeti elszámolások és költségvetések mutatják. Ezt kívántuk elérni cikksorozatunkkal is. A megyei népi ellenőrzési bizottság holnap délután ankétot rendez a szekszárdi panelházak fűtési és melegvíz-szolgáltatás! problémáiról, a fűtési bizottságokat és lakóbizottsági elnököket tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről.
