Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-10 / 212. szám
VISSZHANQ Iregszemcsei tanácsok A teleltetési gondok könnyítése — Még nem késő a rozsos repcés keverékek vetése Már csaknem a fél országban — főleg a Dunántúlon, de Bács-Kis- kún és Borsod megyében is — elterjedt az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer, amelynek az a lényege, hogy megfelelő agrotechnikával, kellő talajerőutánpótlással és öntözéssel április végétől az őszi keményebb fagyok beálltáig nagy választékban etethetnek folyamatosan zsenge takarmányokat a nagyüzemi gazdaságok. Ez különösen hasznosnak mutatkozik az idei aszály után. A Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei még idejében ellátták értékes útmutatásokkal a rendszerüket alkalmazó gazdaságokat, termelőszövetkezeteket. Dr. Vincze László, az intézet tudományos főmunkatársa most elmondotta: megelégedéssel látták a héten tett határjárásuk során, hogy a gazdák megszívlelték az intézet tanácsait, felhívásait — amelyek a Népújság hasábjain is megjelentek —. Amerre jártak — Keszthelytől Marcalin át Kaposvárig — napraforgós keverékekből másod-, vagy tarlóvetést végeztek, amelyek a kedvező esők hatására jól kikeltek és erőteljes fejlődésnek indultak: így minden remény megvan, hogy pótolni tudják a tavasz és a nyár első felének száraz időjárása miatt keletkezett hiányokat. Az iregszemcsei kutatók újólag felhívják a gazdaságok vezetőinek a figyelmét arra, hogy még nem késő a rozsos, repcés keverékek vetése; ezeket sürgősen vessék el, mert jó erőben lévő talajokon, kedvező ősz esetén ezeket még kaszálhatják, s ha a tél is kedvez, ezek újra sarjadzanak és tavasszal megint adnak egy kaszálót, de egész télen át legellet- hetők a juhokkal, a növendékmarhákkal, sőt a tenyészkocákkal is. Amint ezt Czapáry László is nagyszerűen alkalmazta az Alsótenge- lici Kísérleti Gazdaságban. A téli legelő legalább annyira fontos, mind a karotin, mind a télen mindig kritikus D-vitamin-ellátás miatt, mivel az állatok szabad levegőn tartózkodnak, és ez a legeltetéssel párosulva igen megköny- nyíti a teleltetési gondokat. — Ugyancsak újólag azt tanácsolhatjuk a nagyüzemeknek — hangsúlyozta dr. Vincze László —: ne csak minden melléktermék — kukoricaszár. leveles répafej, stb. — megtakarítására gondoljanak, hanem használjanak ki minden legeltetési és egyéb alkalmat az őszi legeltetési és zöldtakarmány-etetési lehetőségek megnyújtására, mert szinte törvényszerűen igaz az a gyakorlat, hogy minél későbben nyúlunk a készletekhez — a kazlakhoz, a répaprizmákhoz és más tartósított takarmányokhoz —, minél jobb kondícióban, vitaminokkal és ásványi anyagokkal feltöltött szervezettel mennek állataink a télnek, annál kisebbek lesznek a teleltetési gondok, amelyek ezáltal időtartamban is lényegesen megrövidülnek. Nagy gondossággal tárolják a takarmánykészleteket, így például jól védjék, takarják le a kazlakat, hiszen addig lehet takarékoskodni, amíg van miből. Az ősz takarmányozási szempontból kedvezőnek ígérkezik, még a rétek kizől- dülése is azt a reményt kelti, hogy ezeket is meg lehet kaszálni; ha pedig az esős időjárás miatt a sar- jú beszárítására nem lenne lehetőség, felhívjuk a figyelmet a nálunk szokatlan eljárásra is: a rétek sarjútermése fonnyasztva, feltépett kukoricaszárral — ami ilyenkor mindig adódik — besilóz- ható, s ez jó téli takarmány. — Mit vethetnek még? — Az iregszemcsei tapasztalatokból merítve, arra is felhívjuk a gazdaságok figyelmét, hogy a rozsosrepcés, rozsos őszibükkö- nyös, rozsos őszi borsós és az ősziárpa ugyanezen keverék vetéseit kövesse a búzás pannonbükkönyös keverékek vetése, lehetőleg koraibb, majd későibb búzafajtával vetve, ami által már a jövő tavaszi folyamatos zöldtakarmányozás megalapozását is megvalósíthatják a nagyüzemi gazdaságok. Ha ehhez még azt is figyelembe vesz- szük, hogy az idén jó termést hozott őszi zab vetését az előbbi pillangósokkal kombinálhatjuk — a Hőgyészi Állami Gazdaságban és az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban talán még beszerezhető vetőmag —, akkor valóban mindent megtesznek az üzemek azért, hogy a jövő tavaszi zöldtakarmány-ete- tés ne csak bőséges, de változatos is legyen, és az időben is megnyújtsák a mér kora tavaszi napraforgós keverékek etetéséig; miközben a jövő tavaszi lucerna, vöröshere, vagy más pillangósok termése már a következő télre tartalékolható, a fehérjemérleg megjavításához, illetve a fehérjealap biztosításához — tanácsolja az iregszemcsei intézet képviseletében dr. Vincze László. B. L. A volt partizánok a harcos múltra emlékeztek Az MSZMP Tolna megyei Bi- ló okmányt adott át Ádor János zottsága és a Magyar Partizán Szekszárd, Balogh Gyula Gyulaj. Szövetség megyei csoportjának Balaskó Gyula Tamási, Fata Jórendezésében hétfőn, a volt partizánok részére baráti összejövetelt tartottak a megyei pártbizottság kis tanácstermében. Az egybegyűlteket Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, — összejövetelünk célja — mondotta többek között —, hogy kifejezzük elismerésünket és erősítsük kapcsolatunkat azokkal a volt partizánokkal, akik a második világháborúban fegyverrel a kézben, a fasiszta önkény, a háború ellen harcoltak. Tolnai elvtárs köszöntője után Pollák Andor, a Partizán Szövetség Tolna megyei csoportjának elnöke, érdemeik elismerését igazozsef Iregszemcse, Hoffmann Károly Bonyhád, Pintér-Baranyi János Szekszárd, Turbuk Menyhért kalaznói volt partizánnak. Hirdesse LAPUNKBAN használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitáskeresletét, -kínálatát és egyéb adás-vételét. Különkiadásunkat az egész országban terjesztjük és a vállalati. intézményi címjegyzék alapján díjmentesen küldjük ki. Legközelebbi „börze új ságunk" 1968 szeptemberében jelenik meg. HELYBIZTOSÍTÁS VÉGETT SZEPTEMBER 15-IG KÉR- i'K AZ ANYAGOT BEKÜLDENI. TOLNA MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT /rkszárd, Béla tér 1. Telefon: 120—10, 120—11. (x) Az osztályvezető egyedül... Nem is gondolná az ember, milyen nehézségek adódnak telefonszerelésben. Még az is megtörténik, hogy egv postahivatali osztályvezetőnek kell elvegezni a tsz-majorok telefonnal való ellátását, teljesen egyedül, szerelőmunkások mellőzésével. Tolna megye öt közös gazdaságának majorjába kellene az idén bekapcsolni a telefont. Megvan rá a pénz, félmillió forint, az állam adja. Ez már tulajdonképpen tavaly elintézett dolog volt: lesz pénz, legyen telefon. Telefon azonban nem lesz. Majd jövőre. Hiába tervezték be nemcsak a tsz-ek, hanem az állam is, hogy ezt 1968-ban kell megvalósítani, mert létfontosságú és egyébként is megvan hozzá a pénz. A Pécsi Postaigazgatóság kitart amellett: az idén aztán nem! Óriási tervezés szükséges ehhez, hiszen oszlopokat kell leásni, stb. Majd jövőre. A Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya többször megsürgette az ügyet, mert erre a beruházásra már 1967-ben határozatot hozott a Gazdasági Bizottság, és az idei év elejétől tudják a postaigazgatóságon is, hogy a munkát meg kell csinálni. A válasz azonban mindig elodázó, sőt, leutóbb egyértelműen elutasító. Az osztályvezető leveléből, amit a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához írt, világosan kitűnik az ok. Igen sajnálatos: „Értesítem, hogy az 1968. évi Tolna megyei tsz távb. igények közül f. évben egyet se tudok bekapcsolni... ahogy a tervek elkészülnek, 1969-ben elkezdem folyamatosan a bekapcsolásokat.’* Kitűnik tehát, hogy mivel egyedül dolgozik ebben a munkában, az idén már nem jut el Tolna megyébe. Nagy kár, mert itt örömmel segítenének neki. Az illetékes termelőszövetkezetek adnának a telefonbevezetéshez fuvart és segédmunkát is, amennyi csak kell. Sem gödröt ásni, sem oszlopot cipelni nem kellene az osztály- vezetőnek. G. J. Miért drága a panellakás? v A TÜZÉP válasza A Tolna megyei Népújságban megjelent cikkre válasz: „Miért drága a panellakás, mi számit tényleges költségnek és hogyan lehetne olcsóbb?” című cikkek. A cikkek bizonyos téves információk alapján a Pécs-—Szekszárdi TÜZÉP Vállalatot igen helytelenül mutatják be az. olvasónak. Ugyanis a szekszárdi Városgazdákodósi Vállalatnál elkövetett szabálytalanságokat nem lehet a TÜZÉP Vállalatnak a felelősségére felróni és A nagy költségek nem a TÜZÉP bonyolításából adódnak. A Városgazdálkodási Vállalat szerződést kötött a TÜZÉP Vállalattal a tüzelő átvételére, de kizárólag csak a fűtési szezonra, tehát nyári idényben tárolni nem hajlandó, erre a TÜZÉP Vállalat kell, hogy vállalkozzon. A TÜZÉP Vállalat szekszárdi telepe iparvágánnyal rendelkezik, melyet igen nagy költséggel a vállalat építtetett úgynevezett „önköltségcsökken teái” hitelből, melyet 1969. év végéig vissza kell fizetni. A vonatkozó rendelet értelmében belterületi árat alkalmaz a TÜZÉP Vállalat. Egyébként ez logikus, mert a szállítmány a TÜZÉP-telep iparvágányára érkezik, innen közvetlen gépkocsira rakás csak a már említett tüzelési szezonban lehetséges, egyéb időszakban a telep az áru kirakására kőteles azt a telepen tárolja és a már előbb kirakott árut is a Városgazdálkodási Vállalat igényének megfelelően szállítja. A TÜZÉP Vállalat telepe felelős továbbá az áru átvételéért és a helyszínre szállításáért, ebből következik az is, hogy az árut rendszeresen mérlegelve adja tovább. A Városgazdálkodási Vállalat a helyszínen, tehát a felhasználás helyén veszi át az árut. Ha nincs megelégedve a súlymennyiséggel, vagy ellenőrizni óhajt, lehetősége van megbízottját a gépkocsiba beültetni és vagy a TÜZÉP-telep, vagy más vállalat hídmérlegén az árut újból mérlegeitetni, hogy a szállítójegyen szereplő súlymennyiség megegyezik-e az ellenőrző mérlegelés eredményével. Nincs olyan rendelkezés, hogy ki* tételű, vagy nagy tételű eladás. Ugyanis más fogyasztók is ugyanilyen áron kapják. Kétféle ár van: tranzit ár vagy telepi ár. Tranzit árat azonban neon alkalmazhatunk a Városgazdálkodási Vállalat felé sem, mert koksznál a részükre leszállítandó mennyiség után összesen 10 500 forintos ráfizetést, tehát veszteséget okoznánk a TÜZÉP Vállalatnak, mivel mázsánként 16 forintos engedményt kellene adnunk, holott ml ezt az engedményt senkitől sem kapnánk meg. Azt viszont senki sem kívánhatja meg a TÜZÉP Vállalattól, hogy veszteséges tevékenysége t folytasson. Tettünk ajánlatot a Városgazdálkodási Vállalatnak, hogy a TÜZÉP által tárolt, de a bánya által már nem termelt komlói diószenet telepi áron és a további szükségletet az 1968 69-es fűtési évben tranzit áron szállítjuk le. Ez kölcsönös előnnyel járt volna, azonban ajánlatunkat a Városgazdálkodási Vállalat nem fogadta el. Ennél többet a TÜZÉP Vállalat tenni már nem tud, mert így is haszon nélkül bonyolítaná a forgalmat. A szénféleségeket a központi fűtéses házakhoz egyébként 1,50 forintos haszonnal bonyolítjuk, tehát ez a haszon egyáltalán nem olyan összeg, melyet a vállalat az egyébként törvényesen meghatározott rendelkezések alapján nem számíthat fel, hiszen a szállítási szerződések, a megrendelések és az egész bonyolítási felelősség különben is költséggel jár, de már említettem, hogy a távfűtéses házakat kizárólagosan fűtési idényben kell ellátni tüzelővel. A cikkben megjelent kifogás hogy január l-től március 31-ig 4.40 forintos fuvardíjat számítottunk fel mázsánként, helytálló és ezért az 1050 mázsa leszállított szén után mázsánként 2,— forintos fuvardíj visszatérítéséről már intézkedtünk, hogy a Városgazdálkodási Vállalat számlájára átutalást nyerjen. Ez a tévedés abból adódott, hogy ez időszakban nem voltunk szerződéses viszonyban az AKÖV-vel és szóbeli tájékoztatás alapján szekszárdi telepünk a fent említett fuvardíj felszámítását eszközölte, azonban a szerződés megkötése alkalmával mázsánként 2,40 forintos fuvardíj térítésben állapodtunk meg, s ezt követően már ezen összeg is lett felszámítva és a jövőben is ezt érvényesítjük. Üjból hangsúlyozzuk, hogy a TÜZÉP Vállalat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el, kivételt képez a fuvardíj felszámítása három számla esetében, melyre vonatkozóan a szükséges intézkedést mint fentebb már közöltem, ■— megtettük. Az augusztus 2-i, ,,A vezetők közérzete” című cikkre válaszolom, hogy amellett, hogy tévedéseken alapszik még rosszindulatúan is közöl olyan tényeket, melyek teljesen igaztalanok. Egyértelműen rögzítem, hogy a 4 forintos fuvarköltség felszámítása nem áll, a korábbi cikkekre adott fenti válaszomban az ide vonatkozó tényállást már közöltem. Továbbá, hogy a TÜZÉP olyan magatartást tanúsít, melyet egy nagy hatalmú hatóság alkalmazhat és nem kereskedelmi szerv, — vissza kell utasítanom, mert a TÜZÉP Vállalatnak minden egyes vevőre szüksége van, minden egyes igényt ki akar elégíteni, mint kereskedelmi szerv, természetesen a rá is érvényes jogszabályok betartásával. Olyan üzletet azonban a TÜZÉP Vállalat sem bonyolíthat, mely számára veszteséges és ezért nem lehet megrovásban részesíteni, hogy egy másik vállalat energikus igazgatóját kikészíti. Jelen esetben ez a cikk a TÜZÉP Vállalat igazgatóját készíti ki, mert sorozatosan rosszindulatúan rágalmazza. A dombóvári TÖVÁL, vezetőivel igen jó kapcsolatunk van. azonban előfordul, hogy általuk készített termékeket felajánlanak olyan áron, mely a jelenleg érvényes hatósági áraknál magasabb, ilyen áron a TÜZÉP Vállalat nem veszi át a termékeket. Ellátásukat pedig 1968. január l-től az AGROKER végzi építőanyagban, a TÜZÉP Vállalat csak kisegítő lehet, mivel árualapot az ipar a tsz-ek és TÖVÁL-ok ellátására az AGROKER-nek biztosított. Erről egyébként a folyó év első negyedében az ipart, a tanácsi, valamint a tsz-ek felettes szerveit értesítettük. Egyértelműen vissza kell tehát utasítani azt a mondatot: ..pontosabban üzleti tevékenység címén hatósági pózból dirigál”. Hangsúlyozni kívánom, hogy a TÜZÉP Vállalat az egyéni fogyasztókkal és közületekkel* igyekszik olyan kapcsolatot kialakítani, mely mindkét fél igényét és érdekeit képviseli, amennyiben a lehetőségei megengedik árengedményt is tesz, de veszteséges tevékenységet senki nem kívánhat a TÜZÉP-től. Tisztességes és rugalmas kereskedelmi tevékenységet kívánunk folytatni és ha ezt valaki megsérti a vállalat területén, azok ellen szigorú felelősségre vonásokat eszközlünk, viszont akik nem győződtek meg tevékenységünkről, csak különböző információk alapján nyilatkoznak, — azoknak sem engedhetjük meg. hogy az egyébként felelősségteljes munkát végző kereskedelmi dolgozókat a fogyasztók előtt rágalmazzák, lejárassák. Egyébként semmiféle monopolisztikus helyzetet nem élvezünk. Kabács Béla igazgató (Pécs—Szekszárdi Tüze lőszeréi Építőanyag-kereskedelmi Vállalat) Lapunk június 25, 26 és 27*i számában foglalkoztunk a szekszárdi panelházakkal. Ezúttal a TÜZÉP válaszát közöljük, holnapi számunkban a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalásának adunk helyt, valamint a válasszal kapcsolatos véleményünket fejtjük ki. (Szerk.)
