Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-04 / 207. szám
Bunda — áron alul Egy értékes NEB-vizsgálat margójára „A népi ellenőrzésről szóló 1957. évi VII. 11. § 2. bek. alapján —, tekintve, hogy áz 1968. július 31-én tartott bizottsági ülés alkalmával á bizottság úgy határozott — bűnvádi feljelentést teszek az alábbi tényállás alapján Nédó József, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat igazgatója, Ficura Ferencné, a vállalat MEÖ-sa, Szabó József, a szűcsüzem vezetője és Derr Imre kereskedelemi osztály- vezető ellen”. A feljelentés megtörtént és ezzel egy hosszú, bonyolult ügy végére tett pontot a maga részéről a népi ellenőrzési bizottság. A többi már a rendőrség feladata. Az eddig feltárt tények azt mutatják, hogy a rendőrség sem marad munka nélkül. Mi történt Simontomyán? Egy bejelentés alapján a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság azt kezdte vizsgálni, hogy a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat vezetői betartják-e a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos jogszabályokat. És e vizsgálat során sok minden kiderült: hűtlen anyag- kezelés, jogtalan bérkifizetés, jogtalan gépjárműhasználat, könyvelési bizonylatok megbízhatatlansága, jogtalan jutalmazás ... Simontomyán sokat beszélnek az ügyről. Egyesek hozzátesznek, horribilis összegekről beszélnek, mások viszont bagatellizálni akarják az ügyet. Kabát, amely sapka Az eddigi tény a következő: több mint százezer forint értékű anyag, készáru, munkabér... tűnt el, vagy került jogtalan személyekhez alig több, mint egy év alatt. Kis üzemről van szó. Az összeg tehát nem jelentéktelen. De fel kell figyelni — és erre a belső ellenőrzésnek kellett volna először felfigyelni! — arra is: hogyan lopták ezek a vezetők a nép vagyonát. A vizsgálat megállapította, hogy a könyvelés és a műszaki részleg árunyilvántartási adatai a legtöbb esetben nem egyeznek. Ez pedig alkalom a lopásra. És ezt az alkalmat nem is hagyták kihasználatlanul. A 236/III. sz. számla jól mutatja, hogy milyen volt itt a bizonylati rendszer. Ezen a számlán tizenkét sertésvelur női kabátot tüntettek fel 130 forintos egységáron, holott ez a valóságban nem kabát, hanem sapka volt. Ezek után már senki sem csodálkozik azon, hogy a vállalat említett vezetői gyártmányaikból illetékteleneknek, térítés nélkül adhattak, vagy lehetővé tették, hogy a „kiválasztottak'’ forgalmi értéken alul vásárolhassák meg ezeket. Felületes volt a termelőrészleg és a MEO anyagmozgatásának a könyvelése, de ugyanilyen megbízhatatlan volt az árumozgatás könyvelése is. Ezt is kihasználták. Nédó József igazgató részére készítettek (9092. sz. megrendelő) egy szürke báránybundát 2460 forintos kalkulált áron. Ezt persze Nédó „drágállotta” és le is „alkudott belőle” közel ezer forintot. Az „alku” egyszerű volt. A bunda elkészülte után az eredeti megrendelőt rontottnak vették, mintha a bunda el sem készült volna. A bunda pedig elkészült. Ezt bizonyítja az is, hogy ezt a bundát kivitték a simontornyai I-es számú üzletbe, ahol Derr Imre közreműködésével Nédó 1580 forintért megvásárolta. A főnököknek lehet? elv alapján a példát többen is követték: velúr szoknyát, gallért ajándékoztak egymásnak, vagy vásároltak értéken aluli áron. A lebonyolítás egyszerű volt. Az árut ugyan első osztályúnak minősítették, de ha arra kijelölt, vagy megbeszélt vevő volt, akkor az üzletnek osztályos áruként adták át. így az illető lényegesen olcsóbban jutott az áruhoz. Minta — bizonylat nélkül A mintának készült árukkal is manipuláltak. Itt is, mint minden üzemben, készülnek mintadarabok, amelyeket később vagy eladnak, vagy kiadják próbára ... Mindenesetre ezeknek a mintadaraboknak is kell, hogy nyomuk legyen. Itt nem volt se számla, se bizonylat. Káosz annál inkább. Igaz, május másodikén, amikor a NEB-vizsgálat már folyt „múlt évi kontra minta” címen igyekeztek ezt az ügyet tisztázni. Ha ezeknek hinni lehet, akkor a vállalattól a vevőkhöz elvitt kontra minták együttes értéke több mint 130 ezer forint. Szerepel ezen a listán többek között három perzsaláb bunda, hat perzsa darabos bunda, hét sertésvelur női szoknya, 12 négynegyedes sertésvelur kabát, öt panofix-bunda. / Itt is megvolt az, amit sok más vállalatnál is sejtenek az emberek, de itt bizonyítani is lehetett. Igen, a kenésről van szó. Tizenegy személy kapott a vállalattól „jutalmat”. Többek között megjutalmazták: Módos Elemért (Átex), Darvas Miklóst (Corvin), Tatereknét (Corvin), Preisz Tibort (Nöremvé), Szele Jánost (Átex), Preisz Tibornét (Luxus), Kővárinét (Textil) és Zabik Nándort (Tanimpex). Ehhez már felesleges is hozzátenni, hogy ezek az áruk sincsenek megfelelően bizonylataivá. Volt szervezőjük is, aki sohasem szervezett. Pénzt viszont kapott. A vállalat igazgatója munkaszerződést kötött Trubek István budapesti lakossal. Felvette szervezőnek. Trubek vállalata ehhez nem járult hozzá. Ez nem zavarta a simontornyai igazgatót. Trubek hatezer forintot kapott, a felesége, aki szintén „másodállásként” értékesítési tevékenységet folytatott, havi ezerötszáz forintot vett fel a simontornyai- aktól. Két nerc és a többi Hiányzott két nerc body is a készletből. Nem csekélység. Tizenötezer forint az értéke. Ezt a vállalat belső ellenőrzése tárta fel, de azt; hogyan akarták ezt a hiányt pótolni, a NEB-vizsgálat derítette ki, A „pótlást” úgy gondolták megoldani, hogy a befejezetlen készletben levő anyag- mennyiségből elvonták a nerc body-hoz szükséges anyagot. Se szeri, se száma a példáknak, az eseteknek, Sajnos itt már csak a kisebb bűnök közé tartozik, hogy az igazgató szabálytalan fuvarozást végeztetett saját részére, hogy ugyancsak az igazgató ingyen lakta a vendégszobát. A vizsgálat már eddig is bizonyított. Azt bizonyította, hogy a simontornyai vállalatnál rövid egy év alatt az „új” vezetőség nem is volt annyira új a szakmában. Az ügy már a rendőrségen van. Reméljük, hogy a simontornyai eset nemcsak bírósági eset lesz, hanem figyelmeztető is. Belső ellenőröknek. a felettes hatóságok ellenőreinek egyaránt. PÁLKOVÁCSJENŐ Nem csökkent Póriban a nagy jószágállomány Kifogástalanul ellátják a háztájit is Páriban hagyományosan jó az állattenyésztés és állathízlalás. Ennek bizonyítéka például, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságában is sok a szarvasmarha és a sertés. A minőséget mutatja egyebek között, hogy a háztáji gazdaságokból évente 40—50 te- nyészüszőt eladnak. A kis falu, ahol csak 315 ház van, egy-egy évben 500 hízott sertést értékesít, a közös gazdaság jószágállományát természetesen nem számítva ezekhez az adatokhoz. A közös semmivel sem gyengébb minőségű a háztájinál. Van olyan szövetkezeti gazda Páriban, nem is egy, aki két anyakocát tart. Ilyen körülmények között az év első felében szinte állandó szárazság miatt válságba jutott volna az állatállomány ellátása, ha nem tesznek meg mindent a takarmányok előteremtéséért. Rendkívül pozitív, példamutató a pári Béke Tsz takarmánygazdálkodása. A mintalegelőn, amit öntöznek és kellő adag műtrágyával láttak el, a háztáji teheneket is legeltetik, az egész nyári időszakban. Természetesen negatív, tbc- mentes a háztáji állomány is, és még ilyen körülmények között sem a közös jószággal együtt tartják őket, hanem elkülönítve. A legeltetésen kívül egyéb zöldtakarmányhoz is hozzájut a háztáji szarvasmarha Páriban. A háztáji földhöz pluszként 200 öl csalamádéföldet adott a szövetkezet minden tagnak. hat munkaegységért, vagyis 240 forintért. Sőt még 50 öl zöldlucernát is, 50 forint térítéssel. Ezt is minden tag megkapja, aki igényli. A téli szálas takarmányt kellő mennyiségben begyűjthetik a Béke Tsz jószágtartó tagjai. A lucernát és a rétet is részibe kaszálják a tagok, ezáltal elegendő mennyiségű szénához jutnak ebben a rendkívüli esztendőben. Meg kell jegyezni, hogy ez csak a szövetkezet gondoskodása révén lehetséges: öntözték a lucernát, és így négyszer meg tudják kaszálni. Egy-egy kaszálás átlagosan 3 mázsa lucernaszénát jelent a háztáji gazdaságnak, tehát egész évre számítva elég tekintélyes mennyiséget. Igeit György, a szövetkezet elnöke és Lehr János főkönyvelő szerint várható, hogy bár jó közepes termést ígérnek a kukoricák, igénybe veszik a pári gazdák az állami takarmányjuttatást is. Sok jószágot tartanak és élnek a kedvező lehetőségekkel, nem akarnak megszabadulni egyetlen tenyészállattól sem. Júniusban, a rendkívül hosszú aszályos időszak vége felé még sok süldőt és malacot kínáltak a környékbeli emberek a tamási piacon, de ez a felhozatal lényegesen csökkent az esők óta. Családi RT Szerződés a feleséggel Új védőnők köszöntése - munkatervi megbeszélés Tegnap délelőtt a szakszervezetek megyei székházában tartotta ülését az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének középkáder szakcsoportja. Az ülésen jelen volt dr. Csordás Jenő megyei gyermekgyógyász főorvos, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Czve- tics Ivánka, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a járási, városi vezető védőnők, a középkáder szakcsoport vezetősége. Az ülés résztvevőit dr. Sümegi Andrásné megyei fővédőnő, a szakcsoport titkára köszöntötte, majd dr. Csordás Jenő főorvos üdvözölte 'a munkába lépő új védőnőket, azt kívánva, hogy nem könnyű, de nagyon szép feladatkörüket lássák el sok sikerrel és találjanak munkájukban sok örömet. Utalt arra, hogy az egészségügyi kultúra kiterjedésében, egy-egy télepülés társadalma életének milyen fontos tényezője a védőnő munkája, a későbbiek során pedig arról szólott, hogy szakmai felkészültségük, emberi magatartásuk révén a közfigyelem reflektorfényében fognak élni. Ne riadjanak meg az első lépésektől, munkájukban nem állnak egyedül. Ezt követően a megyei párt- bizottság képviseletében Czvetics Ivánka üdvözölte az új védőnőket, jó munkát és sok sikert kívánva az öt pályakezdő védőnőnek, akikkel 19-re emelkedett a megyében dolgozó védőnők száma. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy sikerült betölteni a rendelkezésre álló védőnői státuszokat. A rövid ünnepség kötetlen beszélgetéssel ért véget. A középkáder szakcsoport ülésének második napirendi pontjaként a szakcsoport vezetői megbeszélték az október 17-én már hagyományosan sorra kerülő középkáder nagygyűlés tartalmi célkitűzéseit és szervezési feladatait, majd a jövő évi munkaterv elkészítéséhez hangzottak eT javaslatok. Akár az idei munkaterv gerincét, a jövő évi munkaterv gerincét is a szervezett továbbképzés biztosítása alkotja az igényeknek megfelelően. November végén, december elején ül ismét össze a szakcsoport vezetősége véglegesíteni az 1969-es év munkatervét. Tarr János hátai rádió- és tv- műszerész mester „inasa” az égvilágon mindent megcsinál a ház körül: takarít, főz, mos, egyszóval teljes egészében gondját viseli fiatal mesterének. Mindemel- sen szorgalmasan gyakorolja magát a szakmában, hogy egy év múlva eredményes szakmunkás vizsgát tehessen. Á mesternek esze ágában sincs titkolni, hogy inasát, — pontosabban szólva szakmunkás tanulóját — a szigorúan vett szakmai dolgokon kívül a ház körül is foglalkoztatja. Az „inas” ugyanis a mester felesége, immár egy esztendő óta... Meg kell hagyni, nem mindennapi eset az ilyen „családi részvénytársaság”. Tudomásunk szerint törvény van arra, hogy a mester nem szerződtetheti feleségét tanulónak. Csakhogy Tarr János már akkor felfogadta „inasát”, amikor még csak menyasz- szony és vőlegény voltak. így semmi akadályba nem ütközött Tarr János sza kmunkástanulójával, — és feleségével. a dolog; annak rendje és módja szerint megkötötték a szerződést. így esett, hogy előbb kötötte őket össze a szakmunkástanuló-szerződés, mint az anyakönyvvezető előtt kimondott igen. — (Elégedett a tanulójával? — Nem akarom, hogy dicsekvésnek tűnjön, de hosszú ideje dolgoztam a GELKÁ-nál, s ott is voltak tanulók. Nagyjából azt, a szintet követelem meg tőié. amit ott megkívántak az elsőéves szakmunkástanulóktól. — Segíthetne szakmunkás-bizonyítvány nélkül is... — Az csak amolyan kontárkodás lenne. Jó, ha az iskolában megismerkedik az elmélettel ■ mindjárt másképp nyúl a készülékekhez. Meg aztán az se árt, ha szakma van a kezében. — Nem okozott valamilyen hivatalos bonyodalmat ez a „családi szerződés"? — Nem. Előzőleg megbeszéltem a dolgot az illetékesekkel, és semmi akadályt nem gördítettek elé. A feleségtől, vagy ha úgy tetszik a szakmunkástanulótól mestere iránt érdeklődtünk. — Milyen főnöknek bizonyult a férje? — Nem panaszkodhatok. Nagyon türelmes és megértő Első időben egy kicsit egyhangúnak tunt a munka, de most már, hogy én is kezdek konyítani hozzá, egyre izgalmasabb lesz. Még egy évig nehéz lesz mindkettőnknek, aztán már én is szakmabelinek számítok, őszintén szólva egy kicsit félek a szakmunkásvizsgától. — Melyiktől? — A gyakorlati rész lesz nehezebb. Nem hozhatok szégyent a mesteremre, no meg a férjemre sem... , (d. k. j.) Foto: Bakó
