Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
Kisdiák a turistaszállóban ANNAK, AKI Szekszárdra vetődik, öröm a turistaszállóban helyet kapni, öröm, mert ez a lehetőség általában elég ritka, másrészt öröm, mert a hely szép, a kilátás gyönyörű és a szobák tiszták. Ezen elmélkedve készülődött lefekvéshez néhány nappal ezelőtt e sorok írója, majd jókedvében fütyörészni kezdett, lévén a hat- ágyas szobában édes egymaga. Ekkor állított be a kisdiák. Rokonszenves, szőke, alcire csak azért lenne illetlenség a „kisfiú” titulust alkalmazni, mert rövidesen kiderül, hogy a MŰM. 505. sz. Szakmunkásképző Iskola első éves növendéke. Ez persze nem gátolta meg abban, hogy ne így köszönjön: — Kezitcsókolom! — Szervusz! Sokan lesztek? Gondolom, hogy valamilyen csoport érkezett? — Nem. Ne tessék félni, bácsi kérem, én egyedül vagyok! A bácsi, vagyis e sorok írója, egy pillanatra megnyugodott, mert végtére még mindig kellemesebb egyetlen gyerekkel közös szobában aludni, mint egy fél rajnyival. Aztán töprengeni kezdett. A pontos idő §1.30 volt. Honnan jött este fél tízkor egy magányos kisdiák? — Fél nyolckor (!) van vége a tanításnak és már nincs busz, amivel hazamehetnék. (Fél nyolc és fél tíz között pontosan két órányi idő van. Hol volt eközben a magányos kisdiák? Legyünk azonban jóindulatúak és tegyük fel, hogy moziban.) — Hová való vagy? — Németkérre. Tetszett járni Németkéren? Én vagyok a kisbíró unokaöccse! A KISBlRÓ UNOKAÖCCSE a továbbiakban közölte, hogy az iskolában szép számú sostársa akad. Közöttük olyan is, aki a fél nyolcas tanítás befejezése után.. csak éjfél előtt fél órával jut valamilyen közlekedési eszközhöz. Vagyis akarva-akaratlan, igencsak korán megszokja az éjszakázást. Ö egyébként szerencsés, méghozzá több okból is az. Elsősorban erre a szállodai szállásra hetente csak két alkalommal kényszerül, másrészt egyáltalán megkapja. Reggel a kisdiák, akinek udvariassága és közvetlensége egyébként minden elismerést megérdemel, e szavakkal ébresztette a „bácsit”: — Bácsi kérem, elvihetem a törülközőjét? — Ha lábat nem mosol, akkor igen! A mosakodás sebességéből ítélve, ez utóbbitól nem kellett tartani. A törülköző gyorsan és viszonylag szárazon visszakerült tulajdonosához. Az eset pedig aznap este ismétlődött. A kisdiák ismét megjelent, udvariasan köszönt és rövidesen az igazak álmát aludta az egyik emeletes ágyon. Érkezésének időpontja ezúttal esti háromnegyed tíz volt. Mindezek után marad hely és idő némi töprengésre. Aligha lehet kétséges, hogy a turistaház nem magányos kisdiákok részére épült. A kisbíró unokaöccse különleges személyi kapcsolatoknak, magyarán: protekciónak köszönheti, hogy ide bejutott. Turista sokféle ember lehet, akikkel a kisdiák itt akarva-akaratlan kapcsolatba kerül. Talán nem kell túlságosan részletezni, hogy az ilyesféle kapcsolat nem feltétlenül előnyös. Nem véletlen, hogy turistaházakba az iskolások csali csoportosan, tanári felügyelettel érkeznek. A diák azonban tanulni akar, az iskola programja, a tanrend kötött, amit be kell tartani. Tehát este fél nyolcig itt marad. Aludnia pedig valahol kell. Hol? FIGYELŐ Simontornyán meggazdagodna A kenyér minősége és for. mája joggal csüggeszi el Si- montornyán a dolgozókat. A\ fogyasztási szövetkezet tej- és kenyérboltjának a vezetője kedvetlenül azzal vigasztalja magát: az emberek lassan est a „minőséget” is megszokják. A boltvezető időnként egy-egy veknit nem vesz át, de nem megy sokra, hiszen ha jól meggondoljuk, esetenként a szállítmány felét küldhetné xAssza. Ebben az esetben viszont a családok egy része végképp kenyér nélkül marad. Mit lehet tenni? Állítólag semmit. Mi azonban óhatatlanul arra gondolunk, hogy néhány hónappal ezelőtt a gzakályi termelőszövetkezet, éppen a minőség javítása és a választék bővítése érdekében házikenyérsütésre akart berendezkedni. Amint ezt a Sütőipari Vállalat hírül vette, a környéken a kenyér minősége szinte egyik napról a másikra javult. A szákályi isz viszont eltekintett attól, hogy a melléküzemági tevékenység keretei között házi- kenyérsütésre rendezkedjék be. íme az orvosság. Simontor- nyát ugyanis feltétlenül érdemes lenne az ügyes termelőszövetkezeti piackutatóknak felfedezni. Ha ott egy termelőszövetkezet jó minőségű kenyeret árusítana, rövid idő alatt meggazdagodna. Ez egészen bizonyos, annál is inkább, mert az a kenyér, amit most árusítanak a simontomyai üzletekben, az a kenyér enyhén szólva nem tud kiállni semmiféle kcm- kurrenciát. — ír — Edzést, m egeresztést, normalizálást, nemesítést és cementéi ást (gázeementálást is) rövid határidőre vállalunk! Hőkezelőüzemünk szabad kapacitású kemencéiben — 10 kg darabsúlyig bármilyen mennyiségben vállal hőkezelést, rövid határidőre a KGM II 39. sz. árjegyzékben megállapított árakon. 1 tonna feletti megrendelés esetén megegyezés szerint árengedményt adunk. CÍM: MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT kereskedelmi osztály. Miskolc. Besenyői u. 10. Telefon: 13—081, Telex: 062209. (341) A FENTI TÖRTÉNETET néhá- nyan már azelőtt megismerték, hogy az papírra került volna. Hangzott el olyan vélemény is, hogy az iskola a hibás, hisz miért vesz fel több’ diákot, mint ameny- nyit el tud helyezni? Ezt az ellenérvet nyugodtan elvethetjük, hiszen a beiskolázások állami’terv és„— legalább is amennyire ezt előre lehet látni — a népgazdaság igényei szerint történnek. A közlekedési vállalatokat sem érheti szemrehányás, hiszen tizenöthúsz irányba tartó egy-két gyerekért nem indíthatnak különjáratot. Maradna végül a kollégium. Ami nincs, illetve csak olyan szűkösen van, hogy az igénylők tört részénél többnek elhelyezésére nem alkalmas. Ezenkívül vannak kollégium-ígéretek. Olyan bonyolultan és olyan sokszoros határidő-módosításokkal, hogy azokkal itt már nem érdemes traktálni az olvasót. Arra azonban mégis fel kell hívni a figyelmet, és ennek az írásnak ez volt a célja, hogy a határidő nem mindig elvont fogalom és a kollégium sem az. Betartása vagy megszegése, léte vagy nemléte az éjszakában csavargó, állomásokon várakozó, vagy szerencsés (!) esetben turistaházakban otthont kapó fiatalok egyéniségére, egészségére és azt is le merjük írni, hogy jövő fejlődésére hat vissza. ORDAS IV*N Szekszárdi kisüzem felvételre keres ital munkára Cím a kiadóban (329) — igen — válaszolta a nyomozó rendíthetetlen nyugalommal. — Tudomásom szerint önnek saját háza van, a ház 25 000 dollárba került. Meglehetősen tekintélyes összeg az ön keresetéhez képest, nem gondolja? — Ezért az arcátlanságért voltaképpen az arcába kellene sújtanom — válaszolta Gaines szinte suttogó, vészes hangon. S ha most nem verem ki a fogát, ezt tulajdonítsa annak, hogy nem akarok botrányt. Tudja meg, maga pimasz alak, a ház árát a számtól vontam meg, harmincévi szolgálatom alatt! Egy szép napon talán maga is annyira viszi, hogy keresetéből saját háza legyen. Talán; de nem hiszem, mert az FBI előbb kidobja, mint alkalmatlant... Ebben a pillanatban belépett Wilson. Még hallotta Gaines utolsó szavait. — Mi történik itt? — kérdezte csodálkozva. Gaines látogatójára mutatott. — Ezt a fiatalembert az FBI küldte hozzám. Abban a hitben és meggyőződésben jö11_, hogy a bostoni rendőrségen fészket ütött a korrupció. Értésemre adta, hogy megvesz- tegethetőnek tart. s azt állítja, hogy pénzt fogadtam el Tonny Pinótól. Talán mondanál neki néhány barátságos szót... — 178 — Nemcsak homloka, kopasz fejének egyébként tükörsima bőre is ráncokba húzódott Wilsonnak. — Itt én vagyok a főnök, ezt jól jegyezze meg — mondotta az FBI nyomozója felé fordulva — s ön nem jelent többet a szememben, mint bármelyik detektív. Adja át leg- szívélyese^b üdvözletemet főnökének, Mr. Powersnak, s közölje vele, legközelebb olyan emberét küldje hozzánk, aki ismeri a jomodor legelemibb szabályait. Ha még egyszer tudomást szerzek arról, hogy az FBI egyik munkatársamat megvesztegethetőséggel gyanúsítja, akkor alkalmat fogok adni, hogy ezt az állítását bíróság előtt bizonyítsa. így, most megtudott mindent amit tudni akart. Mehet... * Ez az izgalmas jelenet jutott eszébe Fred Gaines rendőrbiztosnak két évvel később, amikor nagy meglepetésére idézést kapott az Egyesült Államok egyik Grand Juryjétől. A Grand Jurynek, ennek az amerikai igazságszolgáltatásban bevezetett különleges esküdtbíróságnak az volt a feladata, hogy felülvizsgálja a Brinks-esetet, és megállapítsa, hogy az összegyűjtött bizohyító anyag elegendő-e ahhoz, hogy a szövetségi bíróság ügyésze vádat emeljen a gyanúsított személyek ellen. A bíróság 23 nagy gonddal kiválasztott esküdtből állt, s egész Amerika közvéleménye nagy érdeklődéssel várta döntését. Az esküdtbíróság döntésétől függött, hogy a tettesek egyáltalán felelősségre vonhatók-e szövetségi bíróság előtt. Ugyanis az amerikai szövetségi büntetőtörvény szerint a fegyveres rablótámadás elévülési ideje három év. Tehát ha a tett elkövetésétől három év és egy nap eltelt, a tettesek már nem állíthatók szövetségi bíróság elé. — 179 — Ha a Grand Jury a gyanúsítottak közül legalább egy ellen elfogadja a vádat, akkor az elévülési határidő a tárgyalásig megszakad. Viszont ha megállapítja, hogy a beterjesztett bizonyíték nem elegendő a vádemeléshez, akkor — három év elteltével — elévül az ügy. A szövetségi bíróság előtti eljárás megindításához szükséges bizonyíték előteremtése az FBI feladata. Senki sem tudta, milyen ütőkártyái v annak az FBI-nek a Brinks-ügy- ben, de senki sem kételkedett abban, hogy konkrét bizonyítékokkal, rendelkezik. A Grand Jury 1952. november 26-án kezdte meg az előzetes tárgyalást, vagyis ötvenöt nappal az elévülési határidő előtt. George F. Garity szövetségi államügyész ösz- szesen 66 személyt idézett be, köztük Joseph O'Keefet, vagyis Pápaszemes Joe-t és Stanley Busciorát, akiket Pennsylvania államból, börtönből vezettek elő. A beidézettek között volt Anthony Plno — Bölény Tonny, Joe McGinnis — Master Mac, Vincent Costa — Spagetti, Thomas Richardson — Szalmafejű Tommie, John Banfield — Ágyú, Adolf Maffie, a gengszterek néhány családtagja és néhány többé-kevésbé fontos tanú A gengszterek, kerítők, betörők neve között két addig feddhetetlen személy neve is szerepelt: William Rozman ügyvéd és Fred Gaines rendőrbiztos neve. Garity államügyésznek' az volt a legfőbb becsvágya, hogy a gyanúsított gengsztereket még a főtárgyalás előtt, az ügy előzetes tárgyalásán beismerő vallomásra késztesse. Ennek elérése végett nem egészen korrekt eszközöket is igénybe vett. A Grand Jury értesítése nélkül egymás után hivataliba idézte a gyanúsítottakat, s azok ott, nagy meglepetésükre, saját hangjukat hallották — hangszalagról. . A beszélgetések William Rozman ügyvéd irodájában hangzottak el, ahol az FBI rejtett lehallgató készülékeket épített be. — 180 —
