Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

«Qfefia MEGYEljr ^njSEPBOiBTMIM-RCrESCUElEE. NÉPÚJSÁG 5^%-^lÄSYAR.SZOCIALISTA-MUNKÁSPÁRT 10LNA ME GY Él BÍZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS. SÁjjj&r;,, XVIII. évfolyam, 328. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. szeptember 28. Köziemén? a KGST végrehajtó bizottságának 36. üléséről T Kitüntetések ifjúsági vezetőknek Pénteken a fegyveres erők napja alkalmából a fiatalok hon­védelmi nevelésében élenjáró ifjúsági vezetőket tüntettek ki az Ifjúság-szállóban. Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: immár hagyo­mány, hogy a Kommunista If­júsági Szövetség a fegyveres erők napja alkalmából kitünte­téseket adományoz a legkiválóbb katonafiataloknak. Bejelentette, hogy a KISZ Központi Bizottsá­gának képviselői az elmúlt na­pokban felkeresték Csehszlová­kiában állomásozó alakulatain­kat és kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a fiatal tiszteknek és katonáknak, akik példamuta­tóan teljesítették proletár internacionalista kötelességüket. Ezután Menyhárt László, a KISZ Központi Bizottságának katonai referense felolvasta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak a fegyveres erők tagjaihoz intézett üdvözlő levelét. Moszkva (TASZSZ) A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának Végrehajtó Bizottsága szeptember 24—26-án tartotta Moszkvában 36. ülését. Az ülésen Apró Antal, a Ma­gyar Népköztársaság képviselő­je, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnök- helyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a végrehajtó bizottság irodájának tájékoztatását arra vonatkozólag, miként foglalkoz­nak a KGST szerveiben azokkal az egyes problémákkal, amelyek a népgazdaság különböző ágai­ban való együttműködést ille­tően vetődtek fel a KGST-orszá- goknak a most következő öt év­re szóló népgazdasági tervei összehangolásával kapcsolatban. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a gazdasági együttmű­ködéssel kapcsolatban felvetett problémák listáját. Tekintettel arra, hogy , e problémáknak a KGST szerveiben idejében tör­ténő kidolgozása nagy jelentő­séggel bír, az ülés részvevői hangsúlyozták e problémák komplex megvizsgálásának szük­ségességét —, beleértve a ter­melés szakosításának és koope­rációjának kérdéseit is — azzal a céllal, hogy a megvitatás ered­ményeit a KGST tagországok 1971—1975. évi népgazdasági ter­veinek összehangolásánál fel le­hessen használni. A végrehajtó bizottság meg­vitatott egy jelentést a KGST- országok 1980-ig terjedő fűtő­anyag- és energetikai mérlegével kapcsolatos hozzávetőleges szá­mítások pontos meghatározásá­ról, valamint az arra vonatkozó elgondolásokról, hogy miként fej­lesszék az érdekelt országok együttműködését fűtőanyag- és viílamosenergia-szükségletük biz­tosítása céljából. "Megállapították, hogy az ed­dig végzett munkálatok előmoz­dították az érdekelt országok együttműködésének fejlődését e területen. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta, milyen munkát végez­tek a KGST szervei a szabvá­nyosítás területén. Az ülésszak részvevői megállapították, hogy az idevágó munkálatok az 1962 —1968-ig eltelt időszakban to­vább fejlődtek. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST rádiótechnikai és elektronikai, valamint élel­miszeripari állandó bizottságá­nak jelentését a végzett mun­káról és, e bizottságok további tevékenységéről. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a rádiótechni­kai és elektronikai bizottság po­zitív munkát végzett a KGST- országok és Jugoszlávia együtt­működésének féjlesztésében és elmélyítésében a szóban forgó iparág területén. A rádiótechnikai és elektroni­kai bizottság az utóbbi években elfogadott számos javaslatot, amelyeknek megvalósítása elő­segíti a KGST-országok és Ju­goszlávia fokozottabb együttmű­ködését a rádiótechnikai és elektronikai készítmények ter­melésében és kölcsönös szállí­tásában, a szóban forgó készít­EZ TÖRTÉNT mények műszaki színvonalának emelését szolgálják. A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottsága munkájában fi­gyelmét elsősorban azoknak a javaslatoknak a kidolgozására fordította, amelyek a KGST-or- szágok 1966—1970. évi terveinek összehangolása során felmerült problémák megoldását célozták. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST rádiótechnikai és elektronikai, valamint élel­miszeripari állandó bizottságai­nak eddig végzett munkáját és megfelelő határozatokat hozott, amelyek célja a KGST-orszá- gok együttműködésének további fejlesztése e népgazdasági ágak­ban. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a KGST-országok együtt­működésének fejlesztésére vo­natkozó javaslatokat a belkeres­kedelem és a munka területén és megfelelő határozatokat ho­zott. így célszerűnek tartja, hogy a KGST-országok belkereskedel­mi miniszterei és munkaügyi hivatalainak vezetői a jövőben rendszeresebben folytassanak ta­nácskozásokat. A végrehajtó bizottság ülésén a gazdasági, a tudományos és műszaki együttműködés néhány más kérdését is megvitatták. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és a teljes, kölcsönös megértés légkörében folyt. George Ball lemondása, meg­lehet bizonyos fordulat előkészí­tését jelenti az amerikai kül­politikában. Az USA ENSZ-beli fődelegátusa csak nemrég vette át ezt a posztot Arthur Gold- bergtől. Ball személyéről isme­retes, hogy az európai politika jobban érdekli az ázsiainál, sőt, ami Ázsiát illeti, Washington­ban Ball inkább tartozik a „ga­lambok”, mint a „héják” közé. Megfigyelők szerint Ball leg­inkább azért mondott le, mert energiája nagy részét most Humphrey támogatásának kí­vánja szentelni. A demokrata párti elnökjelölt erre ugyancsak rászorul: esélyei egyelőre kedve­zőtlenebbek a Nixonéinál. A vá­lasztási hadjárat döntő, utolsó szakaszában tehát Humphrey szemlátomást mind jobban el akarja határolni magát a john- soni politikától, hiszen világos, hogy abból az amerikai válasz­tók nagy része kiábrándult és Újjáalakult Nyugat-Németországban a Német Kommunista Párt Nixon éppen azért esélyes, mert Johnson-ellenes, s mindenképpen változást ígér. Hiba lenne azonban Ball-t egyértelműen „galambnak” te­kinteni csak azért, mert Viet­nam irányában a józanabb vo­nal híve. Európa iránti érdeklő­dése nem ilyen egyértelműen re­ális, legutóbbi beszédében na­Mint az ADN hírügynökség jelenti, tizenkét évvel a Német Kommunista Párt betiltása után csütörtökön Majna-Frank- furtban új kommunista párt alakult. A párt megalakulását az „NKP újjáalakításáért küz­dő szövetségi bizottság” jelen­tette be közleményben. A közlemény aláírói nyilatkoza­tukban hangoztatják, hogy a né­met népnek, kivált a munkásság­nak és a diákságnak, csak olyan párt biztosít lehetőséget a de­mokrácia és a szocializmus útjá­nak elérésére, amely Marx, En­gels és Lenin eszméit veszi ala­pul. A nyilatkozat aláírói hang­súlyozták, hogy az NKP tisztelet­ben tartja az alkotmányt, védel­mezi a demokratikus alapjogokat és alapelveket és megalakulásá­nak jogalapjául idézi az alkot­mány 21. cikkelyét, amely szabá­lyozza a politikai pártok életre hívásának elveit. A nyilatkozat belpolitikai cél­kitűzésében leszögezi „célunk az állam és a társadalom szocialis­ta átalakítása. Ezt a célt csak a munkásosztály, a nép nagy többsége valósíthatja meg, hi­szen a szocializmus megteremtése feltételezi, hogy a nép valameny- nyi dolgozó rétegével szövetséges munkásosztálynak meg kell sze­reznie a politikai hatalmat”. Az új párt követeli a szükség­állapot-törvények érvényteleníté­sét, a monopóliumok teljhatalmá­nak korlátozását és ennek első lé­péseként az üzemek, vállalatok dolgozóinak és az állami alkal­mazottaknak a beleszólási jog biz­tosítását. A párt követeli a szo­ciális szolgáltatások kiszélesíté­sét, a vezető ipari ágak és a piacokat kézben tartó nagyválla­latok társadalmi tulajdonba vé­telét, A Német Kommunista Pánt | (DKP) követeli a fennálló hatá­rok elismerését, Bonn egyedüli képviseleti igényének feladását és az egyenjogú kapcsolatok helyre- állítását a Német Demokratikus Köztársasággal. (A nyilatkozat sürgeti, hogy az NSZK azonnal csatlakozzék az atomsorompó-szerződéshez, csök­kentse a fegyverkezési költségve­tést és tevékenyen működjék köz­re egy európai biztonsági rendszer megteremtésében. Az új párt vezetői hamarosan országos értekezletet tartanak, amelyen döntenek az első párt- kongresszus összehívásáról. Az új párt a csehszlovákiai ese­ményekről is véleményt nyilvání­tott. A nyilatkozat megállapítja: „Azt a nézetet valljuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban súlyos veszély fenyegette az országon belül a szocialista társadalmi és államrendet, ve­szély fenyegette a Varsói Szerző­désben egyesült szocialista orszá­gok közösségének biztonsági érde­keit, valamint Európa békéjét. Az öt szocialista ország katonai be­avatkozása kizárólag e veszélyek megszüntetését célozta”. Az AP Günter Diehl nyugatné­met kormányszóvivő pénteki meg­nyilatkozását ismerteti. A szóvivő sajtóértekezleten közölte, hogy a belügyminisztérium és más kor­mányszervek vizsgálatot indítanak annak eldöntésére, hogy az új Német Kommunista Párt megala­kulása „megfelel-e az alkotmá­nyosság követelményeinek”. gyón is drámai szavakkal ecse­telte az európai helyzet pers­pektíváit. Ezzel viszont az első­sorban Bonnban tömörülő euró­pai „héják” kezére játszott akiknek éppen most, szükségük is van erre, miután a bonni Kie­singer—De Gaulle találkozó nem úgy zajlott le, ahogy azt a nyu­gatnémetek elképzelték. A Né­met Szövetségi Köztársaság meg­kísérli a csehszlovák helyzet hamis dramatizálásával arra ösz­tönözi Párizst, hogy támogatást nyújtson a militarista észak­atlanti tömb megerősítését célzó politikához. A ielek szerint azon­ban ezzel nem tudták félreve­zetni a tábornok-elnököt. Súlyos esőkárok a téglagyárakban Nemcsak a mezőgazdaságban, a villamos és telefonhálózatban okozott károkat az elmúlt hét esős, zivataros időjárása, hanem a megye téglagyáraiban is. Mint azt a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat pécsi köz­pontjában megtudtuk, a vállalat ez évi tervteljesítését nagymér­tékben akadályozza az a több milliós kár, amit a rossz idő­járás okozott. A hónap elejéig már mintegy kétmillió nyers téglát gyártottak az esedékes terven felül, igen kedvezően ala­kultak a termelékenységi, ön­költségi müíatók is, mindennek következtében jelentős összegű nyereségrészesedésre volt kilátás a vállalatnál. Az egyhetes eső — helyenként felhőszakadás is volt —, nem­csak „elvitte” a korábban meg­szerzett előnyt, hanem komoly visszaesést is akozott. Több mil­lió nyers tégla -pusztult el, tönkrementek a, bangéták le­takarására szolgáló cserepek, kárbaveszett a tégla gyártására fordított munka, a bekevert szénpor. További kárt jelent, hogy az eltakarításhoz is mun­kára van szükség és ez is ki­esést okoz a termelésben. Min­dent összegezve, közel hatmillió nyers téglát kell gyártani az elemi kár által okozott kiesés pótlására. Varrnak gyárak, ahol minta­szerűen szervezték rr.eg a men­tést, ezekben nem is okozott ká­rokat az eső. A palánk! gyár­ban a legnagyobb viharban is dolgoztak a munkások, vissza­rakták a szél által lesodort nád­takarókat, cserepeket, megtisz­tították a vízelvezető árkokat. Hasonlóképpen sikerült meg­menteni a nyers téglát a dom­bóvári 1-es gyárban, ahol mind­össze 18 000 tégla ment tönkre az első jelentések szerint. A dombóvári II-es gyárban azon­ban már 77 ezer tégla esett ál­dozatul a viharnak, Hőgyészen pedig 107 ezer. A téglagyárakban most abban bíznak, hogy kedvező lesz az ősz, pótolni tudják majd a ki­esést. A vállalat vezetősége ösz- szesen százezer forint eélpiémiu-, mot tűzött ki a lemaradások, pótlására. Több gyárból jelen­tették, hogy a nyersgyártó bri­gádok vállalták a munkaidő jobb kihasználását, azt, hogy túlteljesítik az októberre esedé­kes gyártási programot. Ha csak nem jön közbe hosszan tartó, esős időjárás, teljesíti ez évi fel­adatát a megye téglaipara, szá­míthatnak nyereségrészesedésre is a téglagyárak dolgozói. (•»

Next

/
Thumbnails
Contents