Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
Csak a család hiányzik... Látogatás a tengelici szociális otthonban Sz. J. karácsony estéjén megszökött az otthonból; Pedig . itt ajándékot is adtak és feldíszítettek egy közös fenyőfát. A vacsorát már nem ette meg, puha házicipőben vágott neki a csikorgó hidegben az útnak; Tengelicről gyalog akart eljutni szülőfalujába. Mentőautóval hozták vissza. Ennek most már kilenc hónapja, s ezt az öregembert azóta se látogatta meg senki. Hosnyáruszki János, a tengelici szociális otthon vezetője a legutóbbi járási tanácsülésen elmondotta, ha a gondozottal közül némelyik hazalátogat, egy két nap múlva kisírt szemmel jön vissza. Nem fogadják őket gyerekeik, vagy unokáik, rokonaik. Évenként harminc nap szabadság jár az otthon lakóinak. Ha ebből csak egy hetet máshol t.ölthetnének, már az íb öröm volna. Részlet egy jegyzőkönyvből „Király Józsefnél, (Nagyvejke, Fő utca 3. szám alatti lakost) és testvérét, Forrai Gézánét, (Szászvár-, Rákóczi u. 15. szám alatti lakost) a bíróság havi 96 forint tartásdíjra kötelezi, édesapjuk szociális otthoni ellátásáért. Király Józsefné egészségi állapotára hivatkozva kéri a tartásdíj alóli felmentést, A bíróság nem járul hozzá.. A bírósági határozat ellenére sem az egyik, sem a másik testvértől három hónapja nem érkezett az otthon címére pénz. Édesapjuk, Fülöp Pál házát, nagyvejkei lánya örökölte. A ház átírása' után a hetven éven felüli emberitek nem sok maradása volt otthon. Évpk óta szociális otthonok lakója. Mellékesen: az államnak havi 1300 forintba kerül havonta minden gondozott eltartása. A lányainak ebből 96 forintot kell téríteni. Ezt nem küldik. Ami az édesapának a pénznél is jobban hiányzik: feléje se népnek, levelet se írnak. .. Boldog sziget A park, s az otthon olyan az őszi napsütésben, miint egy boldog sziget. Hatalmas ősfák, a hervadásban is pompázó virágok, nyugalom. Lakói kerti székeken sütkéreznek, száraz fakéregre emlékeztető kezüket békésen pihentetik az ölükben. Kevés híján száz idős ember élvezi itt a napsugaras öregséget. Látszatra olyan idillikus a kép, hogy kívánni se lehetne szebbet. Látszatra. A valóságban ezen a „boldog szigeten” élő öregek sokszor úgy érezhetik: nekik innen csak egy út vezet kifelé, az elmúlás. Évek telnek el anélkül, hogy valaki rájuk zörgetné a kaput. Pedig többségüknek él a hozzátartozója, és nincs megszabott látogatási idő, mindenki akkor jön és távozik, amikor akar. Az unoka fizet Nagy Mihály kajdacsi, nyolcvanhat éves otthonlakó gondozási díjából a ráeső részt csak az unokája fizeti. Lányát nem érdekli különösebben az édesapja sorsa, annál inkább törődik azzal a földdel, amelynek hasznát apja helyett ő élvezi. Útiköltségre már valószínűleg nem telik ebből az összegből, mert Nagy Mihály, akárhogy is töpreng, nem tudja megmondani. mikor látta utoljára. Csak csendesen motyog, hogy dolgozik is, beteges is a lánya, és hogyan érne rá. hogy őt látogassa. Hazaküldtek a búcsúból Farkas Zoltán társával együtt utazott Medinára az otthonból, búcsúra. Testvére családjához készült, Fekete Zoltánékhoz. Előre örült, hiszen búcsún any- nyi a finom étel, a legtakarékosabb háznál is, hogy idegennek is iut belőle, hát még rokonnak. . Az otthonban tudják, a szellemileg fogyatékos, de máskülönben jó szívű, szeretetne vágyó, csendes, nyugodt emberről, hogy mindenét a rokonainak adná, még az otühonbeli paplanát is. Ha látogatni jönnek hozzá, ami elég ritkán fordul élő, valamit mindig ajándékoz. Öt még aznap hazaküldtek a rokonai, még egy ebedet se kapott. Szóljanak, ba meghalt... Vékony, apró teste elvész a patyolattiszta flanellruhában. Az évektől hajlott hátát most a zokogás görbíti. Alig értem egyegy szavát és közben riadtan figyelem a kezét, amelyet beszéd közben a szemüvege elé kap. Először azt hiszem, az ujjai helyén csonk, van, de aztán felfedezem, teljesen elferdítette kezét az izületi bántalom, mint tehetetlen gallyak, úgy csüngenek az ujjai. A kéz maga helyett árulkodik, sokat nyúlt hideg és forró vízbe élete során. N. R. tolnai néninél; egy lánya és két unokája van. A fiú mcxst katona, a nagylány ápolónő a szekszárdi kórházban. Levelet sem írnak a nagymamának, A lánya húsvétkor küldött egy kis csomagot, sajtot és almát de azóta sem néz az anyja felé. A bíróság Rozi néni lányát ötven forint tartásdíjra kötelezte és néhány hónap óta ezt sem fizeti. A néni, amíg dolgozni tudott, mert csak tíz év óta ilyen a keze, mindig másoknál szolgált. Nincs nyugdíja. Az otthonban tiszta ruhát, jó ételt kap, de ha gyenge gyomra könnyebb kosztot kívánna, vagy akkor is enne gyümölcsöt, amikor nincs az ebédhez, már nem tudja magának megvenni. Havi 20—30 forint zsebpénzzel beérné, de mivel senkitől se kap ennyit, eladja a vasárnapi ebédhez kapott két deci borát. Az otthon vezetője, amikor értesült Rozi néni pénzforrásáról, nagyon megdöbbent és természetesen megtiltotta. Azt azonban ő is tudja, hogy nem itt a megoldás. Érdeklődött a lányától. hogy miért nem támogatja az édesanyját? A válasz elárulta, hogy mit jelent az édesanya az egyetlen lánynak. Azt kérte az otthon vezetőjétől; „Majd akkor szóljanak, ha meghalt. . MOLDOVÁN IBOLYA A BONYHÁDI SZESZFŐZDE SZEPTEMBER 30-CAL megkezdi működését. Főzetésre bejelentés, vagy előzetes bejelentés a tanácsházán a gazdálkodási csoportnál. (326) Edzést, megeresztést, norm alizá I ást, nemesítést és cementálást (gázeementálást is) rövid határidőre vállalunk! Hőkezelőüzemünk szabad kapacitású kemencéiben — 10 kg darabsúlyig bármilyen mennyiségben vállal hőkezelést, rövid határidőre a KGM II 39. sz. árjegyzékben megállapított árakon. 1 tonna feletti megrendelés esetén megegyezés szerint árengedményt adunk. CÍM: MEZÖGAZDASÄGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT kereskedelmi osztály. Miskolc. Bespnvői u. 10. Telefon: 13—084, Telex: 062209. (341) A PAMUTTEXTILMŰVEK PROTTIRGYÄRA Budapest. XTO. Fáy u. 81—83. felvesz 16 éven felüli nőket SZÖVŐ betonúiénak, LÁNCCSÉVÉLÖ betonúiénak. 1 műszakos munkára. Betanulási idő alatt napi 1,—• Ft-ért étkezést, szükség esetén ágybérletet biztosítunk. Betanulási idő után 1200— 2000 Ft-ig terjedő kereseti lehetőség. (70) Az Elnöki Tanács rendeleté alapján tavaly ősszel hazánkban főiskolai szintre emelték a tisztek képzését. Hosszú évek gyakorlata, tapasztalatgyűjtése előzte meg ezt a fontos döntést. Megszületésével, a követelményeiknek megfelelően, új alapokra helyezték a katonai oktatási rendszert. A Zalka Máté Katonai Főiskola végzett növendékei például polgári értelemben véve szaktechnikusi, majd üzemmérnöki képesítést szerezhetnek, ha sikeresen elvégzik a főiskolát. A hadseregben, mint technikus tisztek, parancsnokok dolgoznak majd. Alkalmunk volt megismerkedni a főiskola oktatási rendszerével, a tantermek berendezéseivel, az oktatói kar tagjaival, valamint a hallgatókkal is. A főiskola parancsnoka szives tájékoztatójában elmondta, hogy a tanintézet rendelkezik mindazokkal a műszaki-személyi feltételekkel, amelyek segítségével hallgatóiból nagyfokú katonai és tudományos megalapozottsággal, szakmai és általános műveltséggel, marxista világnézettel rendelkező tiszteket képezzen. Ezen a főiskolán tanszéki rendszerben folyik a tudományos nevelő munka. Négy év alatt félévenként kollokválnak, vizsgáznak, majd államvizsgáznak a hallgatók. Az alapozó, szakalapozó és szaktárgyak oktatása elméleti, laboratóriumi és gyakorlati síkon folyik. Minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy jó képzett tisztekké, parancsnokokká váljanak. Nyitva áll előttük a fejlődés útja, rajtuk múlik, meddig juthatnak előre, kiből válik magas rangú tiszt, szakmájának kiváló művelője, esetleg piros sávos nadrágú tábornok. Bonyolult berendezése van a lokátornak, végig kell „tapogatni" a megismerés, a kezelés, sőt a javítás érdekében. Tarsolyukban a marsallbot Bemutatkozik egy új főiskola Gyakorlati kiképzés nélkül „íélkezu” lenne a holnap műszaki tisztje. A barátságos társalgó beszélget esek, szenvedélyes viták, és a szórakozás „műhelye”.
