Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-25 / 225. szám
Hétközben itt vannak otthon... Látogatás a megye legfiatalabb diákotthonában Jo minőségű lesz a kenyér Interjú a Bonyhádi Sütőipari Vállalat igazgatójával A. vájártanulók egykori otthonának C-épülete évekig állt Nagymányokön kihasználatlanul. Ide települt most a megye legfiatalabb hétközi diákotthona, ami 44 felsőtagozatos leánynak és 35 fiúnak ad otthont hetente hat napig. A hat községből rekrutálódott gyerekek szülei nem lelkesedtek a kollégiumért. Azt maguk is belátták, hogy a helyi közlekedés mostoha viszonyai miatt kész büntetés a gyerekeknek naponta kilométereket gyalogolni a legközelebbi autóbusz-megállóig, állomásig, hogy eljussanak az iskolába. Az sem szorult magyarázatra, hogy az összevontan tanító iskola helyett miért jobb a szakrendszerű oktatást biztosító körzeti iskola. Mégis ... szokatlan problémát jelentett a családokban az, hogy elmegy a gyerek. Lesz-e olyan jó helye, mint itthon, nem kerül-e majd nagyon sokba ez a kollégium, és így tovább. Szenvedélyes viták tárgya volt ez a kollégium születésének gondolatától kezdve, ezért is bocsátották az első szombaton haza aggódva a diákotthon új lakóit a pedagógusok, tartva attól, hogy lesz esetleg delikvens, aki addig sír édesanyja szoknyájába kapaszkodva, mígnem szülei nem engedik vissza. Az aggodalom fölöslegesnek bizonyult. A gyerekek beszámolhattak arról, hogy milyen ez az otthon, milyen a rendje, hogyan tanulnak, szórakoznak, játszanak. És ami igen fontos, milyen a koszt.., Szülök környezettanulmányon... — De hát, igazai mond-e a gyerek ? Sok szülőben merült fel ez a kérdés. Jöttek is számosán kideríteni az igazságot és meglepődve tapasztalhatták, hogy nem lódított a gyerek, igazán nem hiányzik itt semmi. No, persze nem úgy jöttek, mint -akiket a bizalmatlanságból táplálkozó kíváncsiság hajt, hanem úgy, hogy ,.ez a haszontalan otthonhagyta már meg a vízfestékét, elhoztam, nehogy hiányozzék”! Vagy, — „gondoltam ez az igazolás hamarabb ideér, ha én hozom, nem a posta”. Ä látogatók jöttek, láttak és megnyugodtak. Sőt, néhányan az ellenzők közül mintegy feledtetni akarva korábbi ellenlábasságukat ilyeneket mondanak: — Nem vagyok én ellensége a gyerekemnek! Persze, hogy itt jobban, meg többet tanulhat. — Ki az aki tudatosan tenné tönkre a gyerekét! Hallják, micsoda értetlenek azok, akik nem eresztették az övéiket. Zsibrikből Cikóra jár majd át 4—5 gyerek. Üttalan úton, keresztül a hegyen ..; — Szánom azokat a kölykecs- kéket. Gondolhatják, hogy elmennének az iskola temetésére megannyi ázás-fázás után, amiben azoknak részük lesz. De nézzük inkább azt, ami miatt a szülők féltek, az úgynevezett anyagi megterhelést. Valóban olyan teherbe az, mint a hírharangok kongatták? Közelítően sem olyan, mert a legmagasabb térítési díj 200, a legalacsonyabb havi 50 forint. Mit kap ezért a gyermek és közvetve a szülő? Mindenekelőtt azt. hogy gyermeke fizikai megterhelés, igénybevétel nélkül élheti általános iskolás életét. Egyéb dolga, mint a tanulás, nincs. Olyan iskolában tanulhat, amelyben szakrendszerű oktatás folyik és amelyik iskola a maga soron Tévő munkája mellett igyekszik a 79 felsőtagozatos tudásának hézagait pótolni. Sajnos e téren sok a tennivaló, a még nem végleges felmérés adatai ?s azt bizonyítják, hogy a biztosított tO óra a korrepetálásra, kevés lesz. meid sok a baj az alapokkal.. Főszerében a tanulás Ebédidőben jártam a diákott- hónban, mi sem természetesebb annál, hogy lementem az ebédlőbe is. Sem az , étel minőségére, sem az étvágyra nem emelhetek panaszt. De nincs szükségem különösebb meggyőzésre ahhoz, hogy elfogadjam az igazgató tájékoztatását, amely szerint egyikmásik gyerek számára külön áldás, hogy rendszeresen étkezik, kulturált körülmények között. Múlt szombaton a sült hús mellé spenótot kaptak a gyerekek. Érintetlenül hagyták ott. Nem ismerték ezt az ételféleséget. A kép villanásnyi a szülőfalu, szülői ház étkezési kultúrájáról... — Mennyibe került az otthon berendezése, átalakítása? A kérdésre Pásztor István igazgató válaszol: — A felszerelés, ami mint látta, vadonatúj, 291 ezer forintba került^ a még most is folyó átalakítási munkák további 130 ezerbe, de ez az összeg növekszik, mert a zuhanyozók, mosdók csempézését is az idén végzik el. — Zsúfoltságot láttunk a hálótermekben, ahol a gyerekek a ruháikat az ágyak végére aggatták, nyilván szükségből. — Sajnos, még nem teljes a felszerelésünk. A hálók zsúfoltságán rövidesen tudunk segíteni, amennyiben felszabadulnak a jelenleg pedagóguslakásként használt helyiségek. Nem készítette el a szekrényeinket a Bonyhádi Építőiparig Ktsz asztalosrészlege, a vízvezetőrészleg is alaposan elmaradt a munkájával. Sürgetjük őket, de nem sok sikerrel. Akkor hát kérjük meg azokat, akiket illet, hogy méltányolják a sürgetést, fejezzék be a vállalt munkát! Nagyon nagy szükség van a szekrényekre, még annál is nagyobb szükség a mosdókra! Legfiatalabb általános iskolai diákotthonunk lakói Mőcsény, Palatinca, Zsibrik, Ladomány, Nagytormás,/ Alsópatlan,Juhé- puszta szülöttei. Lassan kialakul életük rendje, amelyben a főszerep a tanulásé lesz. Rengeteg a pótolnivaló Még hiányzik egy és más. de már arról beszélnek az itt foglalkoztatott nevelők, hogy jövőre talán megvalósítható lesz a házi tankönyvtár alapjainak a lerakása. Meg, hogy talán sikerül emelni idővel a korrepetálás óraszámát. — Sok szülő, amelyik az iskolából hazaérkezett gyermekét nyugodtan küldte ki pásztorkod- ni az állatok mellé, vagy fogta be délutánonként egyéb házi. mezei munkára, most egyszeriben csodát vár elsősorban tőlünk. Holott sok tanítványunknál az alapokkal van baj. Hogy csak néhányat említsek. Ezek felsőtagozatos tanulók: sokuk szótagolva, nagyon nehezen olvas. Következésképpen sok a kívánnivaló például a nyelvtanulás, a helyesírás tekintetében. Nem ritka az olyan gyerekünk, aki számtanban nincs tisztában például a helyi értékkel. Egészen egyszerű alakításokat kilogrammról mázsára nem tud elvégezni. — És az orosz nyelvi oktatás? — Azzal is megnövekednek a gondjaink, mert rengeteg a pótolnivalónk, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy korrepetálás nélkül majdnem lehetetlen az előrehaladás. Örömök és gondok örvénylenek ezek között a falak között. A diákotthon lakói már megbarátkoztak a környezettel, életük új és lassan kialakuló rendjével. Egyik-másik gyereknek egészen új ez a tanulási centrumú világL Mindegyikre más és más gyakorol olyan benyomást, amit szenzációként visz hétvégeken haza. Ismét gazdagabbak lettünk ezzel a hétközi diákotthonnal. aminek igazi értékét a benn lakók tanulmányi eredményei bizonyítják maid. Termé- nzpt°sen nem máról boi-aora.de i blzonrításra so" kerül. LÁSZLÓ IBOLYA Sokan panaszkodnak a bonyhádi járásban, hogy nem megfelelő a kenyér minősége. A bonyhádi kenyérgyár igazgatójától kérnék választ, hogy milyen alapja van a sok panasznak, s hogyan kívánnak változtatni a helyzeten? — Különösen az elmúlt évben, jogosak voltak a bírálatok — mondja Gasz András, a Bonyhádi Sütőipari Vállalat igazgatója. — Időszakonként, leginkább hétvégeken, s még inkább a kettes ünnepek alkalmával a szokásosnál gyengébb minőségű kenyeret tudtunk adni a fogyasztóknak. — Nem akarom a „bizonyítványunkat” megmagyarázni — folytatta —, de rá kell mutatnom, hogy sok tényezőtől függ a kenyér minősége. Egyik ilyfen hibaforrás az állandóan változó minőségű liszt volt. Amikor gyengébb sikértartalmú szállítmányból kaptunk lisztet, akkor a kenyér is gyengébb minőségű lett. — Köztudott, hogy a sütőipar szakmunkás-ellátottsága nem a legjobb. Épp ezért igyekszünk nagyfokú gépesítésre. Nos, a gyenge sikértartalmú lisztből készült tésztának nem használ a gép. Gyengébb minőségű kenyér lesz belőle, mintha kézzel dagasztották volna. — Vissza kell térni a kézi munkára? — Ez képtelenség kéé okból is: egyrészt célunk az ember meg- kímélése a nehéz fizikai munkától, másrészt nem is győznénk az ellátást, hiszen naponta legalább 100 mázsa kenyeret kell készítenünk. Szinte felbecsülhetetlen értékű az a segítség, amit a takarmányozáshoz ad a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség. Az aszályos időszakot még mindig sínylik a közös gazdaságok,' jó néhány helyen silókukoricát is etettek zölden. Részben ennek pótlására, másrészt pedig az amúgy is kevés tömegtakarmány növelésére szükség lesz bizonyos takarmányfélék felhasználására. amelyek önmagukban nem sokat érnek. Ilyen a kukoricaszár, a répaszelet. Silózva és karbamiddal dúsítva viszont értékes takarmány- nyá válnak. Az állattenyésztési felügyelőség osztályvezetője. Vasadi Lajos elmondta, az egész megyével kapcsolatot tartanak abból a célból, hogy a silótakarmányok minél értékesebbek legyenek. Valamennyi közös gazdaság vezetőivel, szakembereivel beszéltek a karbamiddal való dúsításról, a karbamid fehérjepótló hatásáról, ennek a módszernek az előnyeiről. Igaz, nem új a karbamid felhasználása takarmányozási célra megyénkben, de eddig idegenkedést is tapasztaltak. A szakályi, a gyönki, a kölesdi, a bátai, az őcsényi, a mórágyi és a hőgyészi közös gazdaságok már évközben is rendszeresen használták a karbamidot, abraktakarmányhoz adagolva. Semmi baj nem történt egyik helyen sem, betartották az előírásokat. Vasadi Lajos és munkatársai, akik mint szaktanácsadók, tanfolyamon vettek részt Kaposváron, úgy vélik. a karbamid alkalmazásának legegyszerűbb, a mérgezés — A minőségjavításnak más útja, módja van. S az elmúlt néhány hónap alatt ennek érdekében történt egy és más. A malom most már rendelkezik olyan lehetőséggel, hogy egyszerre 400 vagon gabona összekeverését tudja biztosítani. Ez már majdnem állandó lisztminőséget jelent. Az elmondottakon kívül hétvégeken és kettős ünnepek táján rontotta a kenyér minőségét a kapacitáshiány. Ha csak a 100 mázsát sütjük meg, jó kenyér lesz. Ebben az esetben azonban a körzet egy részét nem tudtuk volna ellátni. Ezenkívül sok függ a kenyérszállítás módjától és a kenyér tárolásától is. Az utóbbi időben mér kevesebb panaszt, hallok a minőségre. De ellenőrzésem során még most is előfordult, hogy megdöbbenve néztem egy- egy vidéki boltban — mi lett a szép kenyérből. — Mindkét probléma megoldására tettünk intézkedést. Kapacitásunk növelésére a napokban állítunk be egy félautomata olaj- tüzelésű harmadik kemencét, szaporítjuk az alumínium rekeszeinket. Most szereztünk be százat, s még ez évben további ötvenet kapunk. Ez komoly erőfeszítés, hiszen a rekeszek darabja 400 forint. — Az intézkedéseket megtettük. Ezek, reméljük, meghozzák a kívánt eredményt, állandóvá tudjuk tenni Bonyhádon és a hozzánH tartozó körzetben a kenyér jó minőségét. elkerülése céljából legjobb módja, ha a süóíakarmúny- ba keverik. Sajnos, á silókukorica betakarításának idején nem volt a megyében karbamid, csak most érkezett egy szállítmány, nyolc vagonnal. Vasadi Lajos osztályvezető éppen ezért különösen fontosnak tartja, hogy az ezután történő silózáshoz mindenütt felhasználják ezt a kitűnő fehérjepótló anyagot. Ök a helyszínre is kimennek szívesen, ha a szövetkezet kéri. A hét elején például Páliéra mentek szakmai segítséget adni: ebben a jó szövetkezetben, amelyik nem szűkölködik szakemberekben, szívesen veszik a segítséget, nem tartják fölöslegesnek. Egy kiló karbamid 8—10 liter tej előállításához szükséges fehérjét tartalmaz. Ugyanez a ménnyiség elegendő fél—egy kiló súlygyarapodáshoz a hizlalásban. A költség viszont nem sok, hiszen egy kiló karbamid ára mindössze. 2,80 forint. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei közül Vasadi Lajos osztályvezető, Farkas György és Grigely Győző termelésfejlesztési szaktanácsadó, továbbá a tamási járásban Jankó Lajos állatenyész- tási főfelügyelő ebben az időszakban azt tartja egyik legfőbb feladatának, hogy a szövetkezetek számára közvetlen segítséget adhasson a karbamid alkalmazásához. Kevés a tömegtakarirany. szükség lesz a kukorica- szárra is De a kukoricaszár felhasználása nem történhet úgy. mint régen az egyéni gazdaságokban: odavetni a jószág elé, hadd rágja. Az Allatforgalmi Villalat megkezdi az 19(9. évi tejesbárány, express pecsenyebárány, növendék hizlalt juh és kifejlett hízott juh tételek exportszállítási szerződéseinek lekötését. Termelőszövetkezetek és egyéb juhtartó gazdaságok! HASZNÁLJAK KI A KIVÁLÓ ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEKET ÉS FOGADJAK EL Árajánlatainkat. Extrém minőségű juhféleségek exportárai: 20—26,— Ft/kg között és legalább 3,— Ft/kg biztosított exportfelár. I. osztályú juhféleségekRél: 1?—23,— Ft/kg között és legalább 3.— Ft/kg biztosított exportfelárat fizetünk exportértékesítési irányoktól függően. Belföldi és selejt vágójuh forgalmazás kiemelt árakon. Húsexport-értékesítés kiemelt árakon. Tenyészállat-forgalmazás megegyezéstől függő árakon. Bármilyen juhforgalmazási üggyel kapcsolatos kérdésben az Allatforgalmi Vállalat járási kirendeltsége és központja részletes tájékoztatót ad a juhtartó gazdaságoknak. (328) SZALA1 ENDRE Karbamid és szaktanácsadás
