Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-24 / 224. szám
Visszatartás?— vagy Vannak dolgok, melyek maguktól a „sínre állnak”, s vannak dolgok, melyeket él kell indítani. A Szekszárdi Kender- gyár vezetője szeretne már túl lenni az egész ügyön, s azt jelenteni a Rastkikészítő Vállalat igazgatójának — felettesének —, hogy a 230 mázsás lemaradást pótolták, s a* eddigi tények, próbálkozások, vizsgálatok nem is történtek meg, csupán rossz álom volt az egész. Pedig a tények nem álmok. A gyár pillanatnyilag 230 mázsa szálkender termelésével maradt el az 1968- ra időarányosan esedékes mennyiségtől. A nyersanyag, melyet az idén feldolgoznak, nem különbözik a múlt évitől, sem attól, mely a korábbi években a gyár rendelkezésére Mit. Többé- kevésbé azonos, egységes ken- derkórót vásárolt a gyár a termelő gazdaságiokai minden évben, az áztatás — a kikészítés eliső fázisa — azonos technológj ávai történik, só* az utóbbi években javult az ázott kóró minősége. Mégis egyre csökken a tilosak teljesítménye, nem tudják produkálni azt a meny- nyiséget naponta, melyet a terv- készítés során előírtak, vártak a tiloló üzemtől. így jött össze, személyenként és naponként 18—20 kilós mennyiségekből a 230 mázsás lemaradás. Az okok, melyek a termelés csökkenésének vizsgálatakor felszínre kerültek, fél kézzel megcáfolhatok, bármennyire is bizonyítják a dolgozók. A kenderkikészítés — tüolás — meglehetősem fiárasztó munka. Nehéz ellenőrizni, hogy a munkás úgy dolgozik-e, olyant intenzitással. hogy a, mórt — gyakorisági ellenőrzés során tapasztalt — mennyiséget egy műszak alatt elérhesse. Nem lehet számos dolgot ellenőrizni, begy szükségből van-e oly sokáig távol a munkás a géptől, vagy éppen „lazát", keli-e olyan, sok időt fordítani az anyag előkészítésére, indokolt-e a munkát pihenés címén aiy gyakran abbahagyni, stb., stb. F kérdésekre pozitív feleletet adni a gyárvezető, s a művezetők nem tudtak. Közben megfigyelték, hogy a korábba« megállapított darabbér növelése ellenére ismét csökkent a termelés. A termelést növelendő szándékkal A nyergesé jfaiui Magyar Viscosagyár FELVÉTELRE KERES férfi betanított és segédmunkásokat valamint lakatosokat és villanyszerelőket A munkaidő heti 40. illetve 42 óra. Munkásszállást biztosítunk. Munkabér a kollektív szerződés és megállapodás szerint. Napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk Jelentkezés a vállalat munkaügyi főosztályán, munkaerő-gazdálkodási csoportnál hétfőtől péntekig: 9 órától 12 óráig. (155) rövid idő alatt háromszor (!) emelték a darabbért, s jelenleg egy kiló szálkenderért 47 fillért űzetnek már. A termelés, ennek ellenére nem nőtt A korábban tapasztalt 130—140 kilós napi teljesítmény helyett a dolgozók alig valamivel többet mértek, mint száz káló. A gyárvezető kétségbeejtő helyzetében érdekes intézkedést hozott. A Furkópusztai Kendergyárból néhány napra kölcsön-ti lósokat hívott. Meg akart győződni róla, hogy válóban rosisz-e az anyag, a gép. az előkészítést, stb. A bét tilos — természetesem nem olyan személyek; voltak, akik Eurkón az utolsóknak számítanak —, munkába állt a szekszárdi gyárban. A szekszárdi fitosok azt mondták: — Ezek még a hetven kilót seim mérik a műszak végén... Az első nap, idegen környezetben, idegen gépeken, bizonyos tekintetben eltérő nyersanyaggal és magáitól értetődően feszült légkörben dolgoztak a furkóiak. A műszak végién 120—130 kiló felett mért mindkét munkás. Másnap megismétlődött a próba, de már 150—160 kilót értek el. A helybeli munkások teljesítménye viszont álig haladta meg a száz kilót. Amikor a gyárvezető, s a művezető a munkásokkal értékelte a kétnapos kísérletet, azt a választ kapták: — Kömy- nyű így produkálni, hisz tudták miiről van szó, s megnyomták .. Hiába mondta a gyárvezető, hogy az a két furkóá munkás a nyolcórás műszak alatt alig több, iránt negyedórát volt távol a géptől, míg mérések alapján a helybeliek egyenként csak hat (!) óra néhány percet dolgoztak a gépen. Szinte magától értetődő, hogy e kísérlet titán sem nőtt a tiloló- üzemben a teljesítmény. A gyár vezetői úgy határoztak, még egy kísérletet terveznek. EzuJttal a szekszárdi gyárban tört kenderkórót elvitték Furkópusatára ki készíttetni. Itt nem válogatták a tilásokat. A gépsoron egymás, előtt lévő hat személynek adták a szekszárdi kendert feldolgozásra.:. Még a leggyengébb tilos teljesítménye is meghaladta a 25 kilót óránként, nem is beszélve a legjobbakról, akik egy óra alatt 38 kilót teljesítményt értek el. Tehát közel három mázsa napi termelést érhettek volna el a legjobb munkások a szekszárdi nyersanyagból. Á gyárvezetéséig ebből a kísérletből a következő tanulságát vonta lei a furkópusztai eredményből valamicskét; le kell számítani. De bármennyire is csökkentették A PAMÜTTEXTILMCVEK fRoítirgyAra Budapest, XIII. Fáy u. 81—83. felvesz 16 éven felüli nőket SZÖVŐ betanul ónak. LÁNCCSÉVÉLŐ betanulónak. 3 műszakos munkára. Betanulási idő alatt napi 1,— Ft-ért étkezést, szükség esetén ágybérletet biztosítunk. Betanulási idő után 1200— 2000 Ft-ig terjedő kereseti lehetőség. (70) vis major? A képernyő előtt Az Arany szoba és ami utána következett dekánként, kilónként az itteni teljesáürnényt, leszálmítva olyan tényezők hatását, marit a kísérlet jellege, a különleges versenyző hangulat, a rámenősség, stb., akkor is olyan teljesítményt érnének' el a furkói gyárban a szekszárdi anyaggal, mely átlagosan műszakonként és személyenként; a 150 kilót meghaladná. Pedig a furkópusztai gépek rosszabb hatás- fokúak szálhozamban, mim. a szekszárdiak. A szekszárdi gyár vezetői közölték tapasztalataikat a munkásokkal. Elmondták, hogy szinte érthetetlen jelenséggel állnak szemben. A munkások viszont azt hangoztatják: rossz az anyag, nem jók a gépek stb. Most fordulat előtt van a szekszárdi kendergyárban ez a furcsa tervlemaradási ügy. A gyárvezető isniét szokatlan — bár e helyzetben teljesen indokolt — eszközhöz fog nyúlni: összehívja a tiloló- munkásokat és közli velük: december 31-ig a jelenlegi 0,47 forintos darabbéren nem változtatnak. Dolgozzanak nyugodtan. Elmondja majd a gyárvezető a munkásoknak, hogy a 230 mázsá- nyi lemaradást pótolni idén már nagyon nehéz lesz. De van remény: úgy kell dolgozni minden tilosnak, mint az év elején, mint a múlt év végén. A lehetőségek, a körülmények nem változtak, most sem. A nyersanyag azonos, a szekszárdi tilósok is elérhetik a 140—150 kilós napi teljesítményt. A furkópusztai kendergyárban Moldován János elvtárssal, a gyár pá rt titkárával beszélgettünk a szekszárdi kendergyárban tapasztaltakról. — Engem kértek „próbatilolás- ra”. Itt, Furkópusztán a legjobb tilosnak tartanak. De mellém adták a feleségemet is, ő gyengébb tilos. Az első nap, amikor még teljesen ismeretlen volt a gép számunkra, meg a körülmények is eléggé zavartak bennünket, 130 kiló felett teljesítettem. Másnap már 176 kiló volt a teljesítményein. A feleségem ugyancsak többet mért, mint a szekszárdi tilósok, a második nap ő is elérte a 140 kilót. Tehát lehet az ottani kenderből is teljesíteni a normát. Sajnos a szekszárdi szaktársak igen rossz módszert választottak arra, hogy emeltessék a darabbért. Véleményem szerint több mint visz- szatai'tással állunk szemben. Sürgősen rendezni kell a helyzetet. Moldován Jánosné így összegezi tapasztalatait: — A szekszárdi asszonyok azt mondták nekünk, hogy rossz az anyag, és nem tudnak annyit ti- lolni, mint fél évvel korábban. Szerintem a száznegyven kilós átlagot el lehet érni. A 47 filléres darabbérrel a munka meg van fizetve. A szekszárdi tilósok ráfizetnek a makacskodásra, a visszatartásra. Majd elküldenek egy-két hangadót, és a többiek rájönnek, hogy dolgozni kell, és munka nélkül nem lehet bért követelni. A szekszárdi eseményekkel kapcsolatban Halász József elvtársat, a furkópusztai gyár vezetőjét, is megkérdeztük. — Sajnálom Boros elvtársat, a szekszárdi gyár vezetőjét. A 230 mázsás lemaradást már pótolni nem tudják. A helyzeten úgy lehet változtatni, ha olyan fitosokat állítanak munkába, akik hajlandók dolgozni. Úgy tudom, hogy a Rostkikészítő Vállalat két gyárát az Alföldön leállították, onnan lehet olyan tilósokat hozni, akik dolgozni akarnak. PÁLKOVÁCS JENŐ Egyesek, szermi a bét vége legizgalmasabb műsora a vasárnap délutáni Egri Dózsa— Budapesti Előre labdarúgó- mérkőzés közvetítése volt. Az egri közvetítésben az okozott izgalmat, hogy mikor kerül el „A hiba a közvetítővonalban van” felirat a képernyőről, hogy egy pillantásra legalább labdát és játékost is láthassanak a nézők. A hét vége tat-műsora egyébként változatos volt és egészében szórakoztató. Részleteiben már w« ügeti egyszerű a dolog. A sor a Péntek esti be- mutató-val kezdődött. Vészi Endre: Aranyszoba című fajátékát Dömölky János rendezte. A főszerepekben Szabó Gyulát, Dómján Editet és Egri Istvánt láthatták a nézők. Az Aranyszoba Soros István kétszeres ökölvívó- bajnokról szól. Kiütik, megsérül, úgy, hogy tolókocsiba kényszerül. Még csak harminchat éves. Életét a sportnak áldozta, az általános műveltség alapjait sem sajátította el. A tv-játék elején még bizakodik, hogy a sérülésből felgyógyulva, ismét a ringbe állhat, de aztán, ahogy múlik az idő, úgy ébred rá; ő már többé nem versenyezhet, a jövője teljesen kilátástalan. Ennyi a történet. Az „aranyszoba” szimbólum. Győzelmeinek emlékeit őrzi, s ezzel Soros István régi énjét, a régit, amely többé már nem térhet vissza. Az alapötletből — egy embernek harminchat éves korában el kell szakadnia örökre attól, amit életcéljának tekintett —, valóban fakadhat egy olyan dráma, amely tragikusan végződik egy ember életében. Akit a hírnév, a dicsőség övezett egész életében, aki megszokta a rivaldafényt. azt, hogy állandóan, a központban éljen —, annak érthető, hogy a szürkeségbe zuhannia hatalmas megrázkódtatás. S mégis értetlenül áll a tv-nézö a történet előtt. S. hogy az ötletében jó tv-játék után nem szegődött a siker, annak elsősorban a téma feldolgozása az oka. Soros István primitív ember. Saját szájába adja az író, hogy még az alapműveletekig sem jutott el a matematikában, hogy leírni „szépen” csupán a nevét tanulta meg, azt is nagy kínnal-keservvel. Primitiv ember, akit az író pszichológiai eszközökkel juttat el tragédiája felismeréséig. Ez a lelkizás hamis. Hamis — képileg pedig hosszadalmas és vontatott —, egy ilyen primitív embertől. így történhetett, hogy Vészi Endre köíiői- sége nem ad hitelt drámájának. Pedig az alapötlet okvetlenül lehetőséget adott egy olyan szuggesztív hatás ki. bontakoztatására, amely megfogja a nézőt. Hogy ez a hatás elmaradt, azért nem a színészék a felelősek, — bár Szabó Gyula és Dómján Edit alakítása is halványabb volt a tőlük megszokottól —, hanem az írói módszer következménye. Irány Mexikó! Viktor Gedeon tv-filmjét mutatta be szombaton este a televízió. Bodrogi Gyula, Voith Ági és a két Latabár, no meg egykét csinos lány, egy sablonos kis történet, itt-otl némi ötletesség, Kerekes János fülbemászó dallamai, meg egy nyitott fedelű Skoda és a pergő rendezés — körülbelül ennyi az egész. Hogy rossz lett volna? No, nem! Hogy remekmű? Azért túlzásba ne vigyük, erről sincs szó! Hogy roppant mulatságos? No, csak úgy módjával dicsérhetjük. Hogy bosszúságot okozott az eltöltött idő miatt? Nem. nem, bosszankodásra senkinek sem volt oka! Szóval eltelt másfél óra. A hét vége legsikeresebb műsora A király és hitvese című csehszlovák kisfilm volt. Vili. Henrik mindig hálás témája a színháznak, az írónak, a rendezőnek és most a televíziót sem hagyta cserben. A jellemkomikumban bővelkedő kis jelenetet nagyszerűen játszotta Jan Werich és a nálunk is jól ismert film-színésznő, Jana Breicho- vá. A parádés szereposztás mellett nem kell szégyenkeznie a magyar szinkronnak sem. Dómján Edit és Csákányi László hangja tökéletesen igazodott a színészi játékhoz. Ezután a Hotel Victoria ötletekben és Vico Torriani gazdag revü.műsora nyújtott igazi szórakozást az idősebb és fiatalabb nemzedéknek egyaránt. MERY ÉVA Mindenfajta fa nyílászáró szerkezet kapható a hőgyészi és zombai TÜZÉP-telepeken. ______________________(311) „ BAKONY“ SZÉNSAVAS TAKARMÁNYMÉSZ (FUTOR) 2, 5, 10, 25 kg-os kiszerelésben. Vásárolható: a kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek boltjaiban. (313) Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság eladásra felkínál EGÉSZSÉGES 15—25 DEKAS KÉTNYARAS tenyészpontyot Ár megegyezés szerint.
