Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

I

dén, húszéves a kisipart szövetkezeti mozgalom. A Tolna megyei kisipari szövetkezetek az elmúlt évek során sokat hallattak magukról, jelentős gazdasági tényezővé váltak, hozzájárultak a megye iparosításához, a foglalkoztatás növeléséhez. Időszerű szövetkezeti ipari kérdésekről beszélgettünk Gyerő András elvtárssal, a KISZÖV megyei elnökével.

— Mindenekelőtt szeretnénk, ha elnök elvtárs vázolná a szövetkezeti ipar helyét, jelentőségét néhány adattal.

— A megyében 31 kisipari szövetkezet tevékenykedik. Az a feladatuk, hogy ellássák a lakosság szolgáltatási igényét, emellett növeljék a helyi és országos árualapot, részt vegyenek exportálásban. A szövetkezetek a megye ipari termelésének 20 százalékát adják. Az építőipari tevékenység eléri a 25 százalékot. Tolna megyében nyolcezer embernek ad megélhetési lehetőséget a kisipari szövetkezeti mozgalom. A várható évi termelés a megye szövetkezeteiben idén eléri a 650 millió forintot. Természetesen ebben benne van a szolgáltatási tevékenység is. Érdekes, hogy az országos termelésben a szövetkezeti ipar 9,6 százalékban részesül. Tehát a Tolna megyei 20 százalék mindjárt választ ad arra, hogy milyen jelentőségű a szövetkezeti ipar itt.

— A fejlesztés iránya ismert olvasóink előtt, viszont kevesen tudnak ennek dinamikájáról.

— 1960 és 1967 között a szövetkezeti ipar 38 millió forintot költött termelőberendezések, épületek fejlesztésére. Ez alatt az idő alatt 3663 új munkalehetőséget biztosított. Évente, például 1966- ban és 67-ben, és az idén is mintegy ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A megyei vezetéssel összhangban, nagy gondot fordítunk arra, hogy kivegyük részünket a lakosság foglalkoztatásának növeléséből.

— Milyen Íratása van az új mechanizmusnak a szövetkezeti iparban?

— A szövetkezeti iparban is már a múlt évben felkészültek az új mechanizmusra. Akkor lényegesen csökkentettük a kötelező tervmutatókat, hisz Tolna megye ilyen vonatkozásban kísérleti jellegű volt. Idén pedig már a sző4 hét interjúja

Húszéves a szövetkezeti ipar

— A problémát ismerjük. Nem tartjuk helyesnek, hogy a jelenlegi rendszeren változtassunk. Járható út a következő: a rendelkezésre álló anyagiakat úgy osztjuk el, ahogy az igények jelentkeznek. tehát sor kerül a bonyhádi üzletek korszerűsítésére, a szolgáltatás színvonalának növelésére. Más kérdés, hogy néhány árutermelő kisipari szövetkezetei leyálasztottunk. így Ireg- szemcsén, Dunaföldváron és Pakson ez jónak bizonyult. Változatlanul érvényes viszont az az elvi állásfoglalás, hogy a szövetkezetek minél nagyobb koncentrálással működjenek.

— Hisz így jöhetett létre az az ' egészséges fejlődés, mely a háziipari szövetkezetnél figyelhető meg. Korábban Pakson és Bony- hádon volt ilyen szövetkezet. Most pedig már Dombóváron, Tamásiban, Gyönkön. Nagydorogon, Dunaföldváron. Dunaszentgvör- gyön van egy-egy részleg, tehát hozzájárultunk e községekben a foglalkoztatás növeléséhez. A

vetkezetek maguk készítették a tervet. Ennek érdekessége, hogy az 1967-hez viszonyítva, 29 százalékos termelésnövekedést írtak elő, ez volumenben 150 millió forint, s a félévig már 21 százalékos növekedést elérték. Ez a növekedés háromszorosa az országos átlagnak. Természetesen az átmenet az új mechanizmusba nem volt zökkenőmentes. Különösen a textilkonfekcióban voltak problémák. A csökkentett mutatókkal való gazdálkodás, illetve a szövetkezetek saját terve, a kezdeményezés, a kereskedelmi-ipari kapcsolatok megélénkülése tapasztalható. Természetesen néhány szövetkezetnél a fejlődés nem ilyen egyenletes. De ez érthető, hisz például az építőiparban másként történik a közületi munka elszámolása, mint korábban.

— A nyereség minden bizonnyal már kimutatható.

— Országosan 54 százalékkal nőtt a nyereség. Ez a mutató Tolna megyében 248 százalékot ért el. Fél éves szinten elérték a tavalyi éves volument. Tulajdonképpen a termelési érték 12 százalékát teszi ki a nyereség.

— Ennek nyomán várható, hogy a szövetkezeti ipar a közeljövőben erőteljesebben fejlődik.

— Valóban, hisz a napokban osztott fel az OKISZ 50 millió forintot az ország szövetkezetei részére. Tolna megyébe csaknem 10 millió jut ebből az összegből, így újabb munkalehetőségeket tudunk biztosítani. A Földvár Ktsz 2 és fél millió forintot kapott ebből az összegből. Simontornyah üzemház építésére egymilliót, a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz ötmilliós beruházásához az OKISZ 1,3 millió forinttal járult hozzá. Természetes, hogy a szövetkezetek fejlődését látva, a megyei tanács is támogatja az ipar- fejlesztő politikánkat. Több mint 7 millió forintot ad a tanács. Most az a célunk, hogy a dolgozók munkakörülményeit javítsuk. Ismeretes, hogy igen sok problémát okozott Tolna megyében a szövetkezeti üzemházak, műhelyek, szolgáltatóhelyek kulturálatlansága. A fejlesztés gyorsan, szinte kézzel foghatóan valósul meg. Látják felettes szerveink, ^ megférjél, az OKISZ-nál, a banknál, hogy érdemes Tolna megyei szövetkezetekre pénzt költeni, hitelt adni, ipar- fejlesztés céljából. Hisz a jövő évben például több mint százmillióval fog növekedni a szövetkezeti ipar termelése, 1968-hoz viszonyítva.

— A szövetkezeti ipar sajátos fejlesztése figyelhető meg. Falvakba telepítenek kisebb üzemeket?

— Az a célunk, hogy a munkaerő-felesleget helyben foglalkoztassuk. így, jobb a munkát vállalónak és a szövetkezetnek is. Zom- bán, Nagymányokon. Mázán, Ma- joson és Iregszemcsén már kis üzemek működnek. Természetesen tárgyalásokat1 folytatunk más községekkel is, de ezekről még korai volna nyilatkozni. Az viszont megfigyelhető, hogy Bátaszéket a szövetkezet^ ipar iparosította.

— Az új mechanizmus hatása az ipar és a kereskedelem kapcsolatában hogyan jelentkezett?

— Uj kapcsolatok kiépítése vált szükségessé. A több csatornás árubeszerzés közelebb hozta a Tolna megyei kiskereskedelmet is a Tolna megyei árutermeléshez, Ma . már legtöbb szövetkezetünk terméke njiegvá^árqlható a, megyében is. . ,Ag ;egyiít'tmykö,d.és, fejlesztése érdekében épjpeq a ,^-, pókban . folytattunk tárgyalást a MÉSZÖV illetékeseivel. A kereskedőket megismertettük a szövetkezet termékeivel. Ugyanakkor gondot fordítunk arra, hogy más megyékbe is eljusson a Tolna megyei áru.

— Többen szóvá tették, hogy Bonyhádon nem kielégítő a személyi szolgáltatás.

helyben jelentkező munkaerőt bedolgozó alapon foglalkoztatjuk.

— Korábban az is megfigyelhető volt, hogy helyi iparpolitikai kérdésekben ütközés volt a szövetkezetek és a tanácsok terveiben.

— Valóban voltak ilyen jelenségek. Ma már erről nem beszélhetünk. A tanácsi elvtársak is belátták, hogy a lakosság hasznára válik, ha üzemet telepítünk valahová. És a cél az, hogy a szolgáltatásokat valaki elvégezze. Mindegy az, hogy állami, vagy tanácsi ipar, vagy éppen szövetkezetek végzik el a jelentkező szolgáltatást. Megfelelő anyagiakkal és szakembergárdával rendelkeznek a szövetkezetek ahhoz, hog^ (az ipartelepítést, a megyei tanács, a KISZÖV közös terve alapján megvalósítsuk. A húsz év, amely a szövetkezeti mozgalomban eltelt, azt bizonyítja, hogy Tolna megyében is szükség van a ktsz-ekre, tevékenységük hasznos, s hozzájárulnak a megye fejlődéséhez.

PÁLKOVÁCS JENŐ

jiiiimmiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiJiiiiiiiiiiiiiiuiitiiiiHiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii iiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii..

I Íz orvos

1 a Naptól kér tanácsot

£ Réges régen, jóval időszámítá- £ sunk előtt a kínai orvosok fo- £ kozott érzékenységű, pontokat fejj* deztek fel az emberi testen. E £ pontok felületi ingerlése — ütés, £ szúrás, pörkölés — olykor gyó- «2 gyító hatást fejt ki bizonyos be- £ tegségeknél. Az ókori orvosok £ megtalálták ennek alkalmazását: £ megszületett a csen-cju terápia, S a tűszúrásos gyógymód.

— Manapság tudományosan is bi- £ zonyított az a tény, hogy bő- Sjj rünkön vannak olyan jellegzetes £ pontok, amelyek közvetlen kap— csolatban vannak némelyik belső ZZ szervvel.

JJJj Anatolij PO'dsibjakin, az orvosid tudományok doktora, a bőr vil— lamos tulajdonságainak tanulmá- £ ny ozása közben felfedezte, hogy £ ezek a pontok fokozott elektro— mos potenciállal rendelkeznek. £ Megállapította, hogy a potenciál £ a különböző embereknél eltérő. JfjJ és nagysága is ingadozik (a nap- £ szaktól, a szervezet állapotától. £ stb. függően). Azt is megfigyelte, £ hogy a bőr elektromos állapota £ javallatként, vagy ellen javallat- £ ként szolgálhat a gyógymódok £ kiválasztásához.

£ 1957-ben Podsibjakin doktor vᣠratlanul felismerte, hogy az ál- £ tala bevezetett eljárások nem £ jártak megfelelő eredménnyel. A £ teleszkópos gyógymód pozitív S eredménye csak jóval magasabb £ elektrosztatikus potenciáloknál £ mutatkozott, mint azelőtt. Mi törzs tént? a gyakorlatban néhánv £ éven át sikeresnek bizonyult 5 a gyógymód. s most hirtelen £ minden megváltozott. . .

£ Egy alkalommal Podsibjakin a

£ könyvtárban egy csillagászatról —szóló új könyvet vett le a polcról. Szórakozottan lapozgatta, s észrevette, hogy egyes görbék rendkívül emlékeztetnek az ő grafikonjaira, amelyeket laboratóriumában felrajzolt. Véletlen egyezés?. . .

Podsibjakin elkérte az asztrofizikai obszervatóriumtól a Napra vonatkozó adatokat. Amikor ezeket összehasonlította az emberi bőr elektromos poténciál- jainak általa megállapított havi átlagos adataival, beigazolódott, hogy a jelenségek valóban összefüggenek. "Ékkor a tudós elhatározta, hogy a jelenséget olyan helyeken is elemzi, ahol nincs ipari zavar. Méréseket végzett egyetemi hallgatókon és sportembereken, azok szülein és gyerekein, s megállapította, hogy a bőrpotenciál biológiai ritmusa független a levegő nedvességtartalmától, hőmérsékletétől és nyomásától. A ritmus nemcsak a napkitöréseknél bomlik meg, hanem a mágneses viharok közeledtével is. iE zavarok nyilván ösz- ßzefüggesben voltak az előbb említett gyógymód-javallatokkal, illetve ellenjavallatokkal. Az orvosnak tehát a rendelkezéseit a Nap és a geofizika adataival kell korrigálnia! És mivel a bőr aktív pontjainak elektromos potenciálértéke bizonyos fokig jelzi a belső szervek állapotát, természetesen az is érdekes hogy ezek a szervek hogyan reagálnak a Nap aktivitásának változásaira és a Föld mágneses terének viharaira.

A kísérletezés folytatása közben Podsibjakin észrevette, hogy a bőr elektrosztatikus potenciáljának megváltozását számos páciensénél megelőzi a Föld mágneses terének változása. Hasonló

Elektromos potenciál mérése a fejbőrön

(Foto: G. Ugrinovics)

jelenségre mutatott rá 1927-ben két francia tudós, akik, előre jelezték a Napon a napfoltképzo- dési folyamatokat, azon az alapon, hogy a betegeknél súlyosabbá és gyakoribbá váltak a rohamok. Amint a napfolt pereme az Egyenlítő síkjához ért, a betegség annyira fokozódott, hogy a betegek életét veszély fenyegette.

Kijevbcn és a Krímben, valamint a karadagi biológiai állomáson elemezték embereken a bor elektromos • potenciáljának .változásait!' .A,' vizsgálat elég pontosan . kimutatta a nap- és a íöldviparokat' f; megelőző. „hatást. 3—4 nappal előbb, mielőtt a mű- ;; szerek bármilyen földmágneses . mozgást észleltek volna, a vizsgáltak 60 százalékánál megfigyel lék a bioelektromos potenciál változását. A jelenség minden bizonnyal eszközzé válhat a mp működés változásainak rövid távú előrejelzésére. Nem csodálható ezért, hogy különösen érdekli ez a felismerés a rádió- mérnököket. mivel a földi rádio- öoszeköttetés a Nap viharaitól függ.

uiiiiiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH .....................................................................................................