Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

Az előző vezetőségválasztás óta eltelt két esztendő alatt csaknem 1700 új párttaggal erősödtek a Tolna megyei pártszervezetek. Az új párttagok az október 1-től no­vember 16-ig mindenütt sorra ke­rülő tisztújítás kiemelkedő aktu­sain első alkalommal vesznek részt. Ott lesznek azokon a tag­gyűléseken, ahol a „régiek és újak” összefogását és összefolyá­sát megvalósító, a sikerek foko­zásán fáradozó pártszervezetek az egész párttagság közkincsévé te­szik a két esztendő közösen el­készített számadását és mérlegét. A növekvő kommunista család új tagjai megtalálhatók az élet különböző területein. Akik először választanak... „Időben és alaposan informáljanakw A simantomyai bőrgyárban az újdonsült párttagok valamennyien jó politikai munkájukkal jutot­tak el a pánthoz. Mindegyiknek van pártmegbízatása, fci a régit kapta a pártmegbízatás rangjára emelve, kit pedig más, új fel­adattal láttak eL. A bőrgyár bokszelőkészítőjében dolgozó munkásbrigád negyedik alkalommal nyerte el a szocialis­ta brigád címet. A pár hónapja párttag Horváth István tímár szakmunkás már nyolc esztende­je tagja ennek a brigádnak, mint egyik alapítója. Ez a brigád már sok ifjú szakembert adott, jó szakmunkásokat nevelt a gyár­nak. Innen, tíz éve végzett szak­szervezeti bizalmi tevékenységgel a tarsolyában kérte párttagfel­vételét Horváth István. Amikor bekerült, megmondták neki, hogy a szakszervezeti bizalmi munkát tekintse pártmegbízatásnak, úgy is végezze azt Az építőmunkásoktól hangos gyárudvaron az szb. titkára, ifjú Pergő- Imre kalauzol. Jó munkás, komoly ember Horváth István, és ha a közösen elhatározott, közérdekű célkitűzés megoldásá­ról van szó, még „rámencisnek” is ismerik. A munkafegyelem, a technológiai előírások betartatása, a rakoncátlan, ifjak megfékezése terén iszony jócskán hárult a tíz esztendő alatt a szakszerve­zeti bizalmira, aki a jó példa- mutatás mellett a dolgok értel­mét js mindig megismerte és ismertette. Eleinte úgy tőná’fe, nem ke­nyere a beszéd Horváth elvtárs­nak, aki a brigádban, a munká­ban összeszokott társaival, sok­kal beszédesebb. Hála az szb- tdtkálrnak, felenged, belemeleg­szik. — Ml volt eddig a legnehe­zebb feladata a bizalminak? — kérdezem az új párttagtól, mi­után a gépek zajától kissé félre­húzódunk. — Mi is? — kutat az emlé­kezetében. — Megvan. A mi brigádunkban mindenki meg­szerezte a szakmunkás-bizonyít­ványt és elvégezte a nyolc álta­lánost. Ez az utóbbi volt tán a nagyobb lesz a kifejezési, hozzá­szólási készsége a másiknál pe­dig, hogy ne maradjon le sen­kitől. Végül mégis Sikerült min­denkivel elfogadtatni és ha nem is volt könnyű, — mert nem volt az —, de „letették” a vizs­gákat — válaszolja, most már mosolyog a tegnapi nehézsége­ken. — Jelenleg mi okoz nagy gon­dot, mi foglalkoztatja társait? — Ez sem könnyebb. Nyug­talanítja őket, hogyan tudunk úgy áttérni a rövidített, heti 44 órás munkaidőre, hogy egyúttal növeljük a termelést is. Minden­ki elfogadja a szabad szomba­tot, az ellen senki nem tiltako­zik, de a vasárnapi műszakot (nálunk így nevezik: a folyama­tos munkát) nem akarják vál­lalni. — Pillanatnyilag mát tud ne­kik válaszolni? — őszintén megmondom, hogy még nincs döntés, vitatkoznak, hogyan legyen. Különben bíznak a szakszervezetben, tudják, hogy a munkások érdekeit képviseli. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Berger Imre elvtárs, a szak- szervezeti bizottság titkára. — Nagyon komoly gondunk, fejői találták a szöget Igazuk van a dolgozóknak. Családi éle­tük érdekében mi is arca törek­szünk, hogy ne kelljen bevezet­ni a ^vasárnapi műszakokat”. Nem mondhatunk le viszont sem a rövidített munkahétről, séma termelés bizonyos fokú növelé­séről. Viszont őszintén meg­mondjuk, hogy esetenként egy egy vasárnapra sor kerülhet. Vitázunk, tanácskozunk a köz­ponti vezetéssel, tíz nap múlva többet tudunk erről mondani — mondja az szb-titkár. — Ez a kitérő is bizonyítja, nem könnyű elegét tenni ennek a pártmegbízatálsnak. Horváth edvtárs most fog először részt venni a pártvezetőség-választó taggyűlésen. — Várom is nagyon, tudom, hogy milyen fontos dolog, bár részleteiben csak elképzelem, ho­gyan zajlik "le. Ismerem a veze­tőség minden tagját, sokat tö­rődnek a munkásokkal. Azon még meg is lepődtem, hogy mennyit vesződnek azokkal a párttagokkal, akikkel még ren­dezni kell valamit. Én est na­gyon helyeslem. — Min* új párttag, mi tud a új embernél érthető izgalom­mal. — Mit javasol a vezetőségnek? — Az én pártmunkámhoz nél­külözhetetlen a jó tájékozottság. Elvárjuk, hogy mindig időben és alaposan informáljanak. Gondo­lom, nem mindig csak a vezető­ségen múlik, de mégis nagyon fon­tos, szükségünk van rá — mond­ja a vezetőségválasztásra készü­lődő új párttag, a Simon tornyai Bőrgyár négyszeres szocialista brigádjának tagja. sown bbnjaminné II termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzete Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap a déli órákban Szabó- pál Antalnak, a megyei tanács vb-elnökének vezetésével ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Ma­gyar! Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa és Zrínyi János mun­kavédelmi felügyelő. A vb-ülés napirendjén Somor- jai Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető elő­terjesztése szerepelt a termelő­szövetkezetek munkavédelmi helyzetéről. Az elhangzott hozzá­szólások hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági balesetek megelő­zése és a megtörtént balesetek felülvizsgálata során a dolgozók személyi felelősségre vonását szi­gorúbban alkalmazzák az illeté­kesek. Végül a megyei vb tagjai kü­lönböző bejelentések ügyébe« határoztak. Elismerés városfejlesztésért Ülésezett Tolna megye Tanácsa Tegnap a délelőtti órákban Szabópál Antalnak, a megyei ta­nács vb-elnökének vezetésével ülésezett Tolna megye Tanácsa. Az ülésen részt vett Tolnai Fe­renc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke. A tanácsülés résztvevőinek elő­ször Szabópál Antal tett jelen­tést, a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, majd a két tanácsülés közötti időszak végre­hajtó bizottsági intézkedéseiről. Ezután dr. Nedók Pál, a Szek­szárdi Városi Tanács megbízott vb-elnöke számolt be a városi ta­nács városfejlesztési munkájáról és a. magánerőből történő lakás- építkezésekről. E napirendi pont megvitatásán részt vett Krakovsz- ky Rudolf és Stefanovics Károly. Mindketten az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium osz­tályvezető-helyettesei. E napi­rendi pont megtárgyalásához töb­ben szóltak hozzá. A beszámoló­val kapcsolatban Szűcs György- né megyei vb-tag, a kórház sze­mélyzeti előadója és Horváth Jó­zsef, a megyei tanács vb-elnök- helyettese tett fel kérdéseket A vitában felszólalt Stefanovics Károly, Ordas József, megyei vb- tag, a Beruházási Vállalat igaz­gatója. A megyei tanácstagok kö­zül dr. Kovács Károly nyugdíjas orvos, Paszler József, a megyei tervezőiroda igazgatója, Gyuricza István, a Dombóvári Járási Ta­nács vb-elnöke és Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese mondta el véleményét. A vitát Szabópál Antal foglalta össze. Ja­vaslatára a megyei tanácsülés el­ismerésben részesítette a városi tanács vezetőit és illetékeseit, akik a városfejlesztési munkában megbecsülésre méltó erőfeszítése­ket tettek. A tanácsülés hátralevő részé­ben dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ismer­tette az 1968. évi tanácsi terv és költségvetés első félévi teljesíté­sét. A tanácsi rendeletek felül­vizsgálásának eredményéről dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára számolt be. Dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnö­kének előterjesztése alapján a ta­nácsülés elfogadta a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság 1968. má­sodik félévi munkatervét. Ezután különböző bejelentések ügyében hozott határozatot a tanácsülés, majd interpellációk következtek. A bátaszéki lakosok kérése ügyében interpellált Béres Sán- dorné. A Hunyadi utcai építke­zések során megrongálódott be­járó utak megtisztítását, rendbe hozását kérte. Pintér Ferenc a paksi Vadász utcai lakosok ne­vében szólt, amikor útjavítási költségekhez kért megyei hozzá­járulást Ugyancsak Pintér Ferenc szólott a Csámpa pusztán lakó 17 ember érdekében is, akiknek otthona még nincs bekapcsolva a villanyhálózatba. Karászi András az alsónánaiak nevében beszélt. Elmondotta, hogy Szekszárdra keH folyamodniuk segítségért ha a villamos hálózatban valamilyen hiba lesz, mert közelebb nincsen a DÉDÁSZ-nak szakembere. így hosszadalmas és nehézkes az esetleges hibák kijavítása. Elmon­dotta, hogy jó volna, ha a hét meghatározott egy, vagy két nap­ján rendszeresen volna DÉDÁSZ- szerelő Alsónánán. Az interpellá­ciókban felvetett problémákat a megyei tanács illétékes osztályai megvizsgálják, az ügyekben » lehetőségek szériát intézkednek, s az intézkedéseket levélben köz­ök az interpellálókkal. Az állam 40 ezer forintot ad, legnehezebben elérhető. Azt még csak megértették, hogy a szocia­lista brigádban a szakmunkás­vizsga egyéni és közösségi ér­dek. Szoríthatnak bennünket a fiatalok, az új szakemberek. A nyolc általános elvégeztetése ér­dekében viszont minden vala­mirevaló érvet össze kellett szed­nünk. Egyiknél az használt, hogy vezetöségválasetásról? — Sokat még nem tudok bele­szólni, de tudom, hogy most mór az én szavam, az én vttaam is beleszámít Legutóbbi taggyűlé­sünkön megalakultak a bizott­ságok, majd megkérdezik tőlünk, kiket akarunk. Ennyit tudok. Várom őket és a taggyűlést, az Ezúton is értesítjük Tolna megye közönségét, hogy Bizományi Áruházunkat folyó kó 24-én, (keddien) ff órakor Szekszárdi, Caray tér 10. szám alatt MEGNYITJUK! LAKBERENDEZÉSI, RUHÁZATI. FOTÖ-OPTIKAI ES ELEKTROMOS MŰSZAKI CIKKEK NAGE VÁLASZTÉKBAN VÁSÁROLHATOK. A felsorolt áruféleségeket UGYANITT KÉSZPÉNZÉRT MEGVÁSÁROLJUK: vagy bizományba átvesszük. Nyitva tartási idő: 9—17 óráig, szombaton: 9—14 óráig. (258) a tsz keveset Tervszerűbbé kell tenni a mezőgazdasági szakmunkásképzést­Az országban összesen 90 ez­ren szereztek eddig mezőgaz­dasági szakmunkás képesítést. A szám látszólag nagy, valójában igen kevés a szakmunkás a kö­vetelményekhez, a mezőgazdaság gépesítettségéhez képest. Jellem­ző például, hogy egy felsőfokú végzettségű szakemberre négy szakmunkás sem jut a mezőgaz­daságban. A rendkívül fontos oktatás gondjaival foglalkozott a Szek- szárd és Vidéke Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségének szociális és kulturális bizottsá­ga is. A bizottság tagjai, akik javarészt tsz-elnökök, úgy véle­kednek, nem elég tervszerű az oktatás. Maguknak a szövetke­zeteknek kell mindent megten­niük azért, hogy vonzóbb legyen a mezőgazdasági szakmunka. Fodor János, a lengyeK szak­munkásképző-iskola igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy a lehetőségeik egyre jobbak. Az állam egy-egy tanulóra 40—45 ezer forintot költ. Az iskola bemutató gazdaság, a Fomádi Állami Gazdaság a legkorsze­rűbb gépekkel tudja megismer­tetni a növendékeket: a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet rendszeresen küld Fornádra új gépeket. Fodor János sza­vaival élve, az oktatás ebben a szakmában tökéletes. Foglalkoz­nak azzal a tervvel, hogy kor­szerű szarvasmarhatelep épül az iskola gazdaságában és akkor a tehenészet szakmunkásai is ide­ális gyakorlati képzettségre tesz­nek szert. A szőlő- és gyü­mölcstermesztő-szakmában is maga az iskola fogja végezni a gyakorlati oktatást 1970-től, új telepítésű száz hold szőlőjében. Uj szakmunk/.störvény készül, az év végén lát napvilágot. Azt a célt szolgálja, hogy a szerző­dés feltételeinek módosításával nagyobb legyen a tanulók, il­letve a szakmunkások bizton­ságérzete. De szükséges az is. hogy maguk a gazdaságok na­gyobb anyagi támogatást nyújt­sanak a tanulóknak, mint ed­dig. A szülők közül sokan ugyan­is azért nem adják szívesen mezőgazdasági szakmába a gyer­meküket, mert a hároméves képzési időben „nem keres a gyerek”. A lengyel! iskolának külföldi kapcsolatai is vannak. Az iskola vezetői jártak a Mi­met Demokratikus Köztársaság­ban és azt tapasztalták, hogy ott a 10 százalékkal magasabb bért minden szakmunkás meg­kapja, bármilyen munkában dolgozik is, ugyanolyan telje­sítménnyel, mint mások. Ezzel» módszerrel érték el, hogy sofeaß megszerzik a képesítést. Népújság 3 1968. szeptember SA

Next

/
Thumbnails
Contents