Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
b 1914—TS között Igazságtalan. hódító háború rázta meg a világot, amely az imperialista központi hatalmak és az antant között folyt. A központi hatalmak szövetségébe Németország, Ausztria, Magyarország és Olaszország tartozott. Az antant Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország szövetsége volt. A háború kirobbanását nagy válságok előzték meg. A közvetlen kiváltó ok a szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinand osztrák—magyar trónörökös meggyilkolása volt 1914. június 28-án. A háború új árupiacok megszerzéséért, nyersanyagban gazdag területek birtoklásáért, tőkebefektetésre alkalmas területek megszerzéséért, a világ újrafelosztásáért folyt. A szarajevói merényletet négyéves világégés követte. Az első imperialista világháború 1918 őszén — Németország november 11-i kapitulációjával — fejeződött be. Az imperialista háborút, imperialista béke követte. Magyarország és az antantországok közti béke- szerződést 1920. június 4-én, a Párizs melletti Trianonban írták alá. jiiiiiiiHiiiiiimmiimiiiiiiniifiiiimii imiiiimiiiiiniiiiimiiiiiiimiimiinmmimiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiimiiMiiiiiiHinii Szomorú statisztika Az első világháború során a központi hatalmak 25 milliós hadserege harcolt. (Magyarország 3 millió 614 ezer 179 katonával képviselte magát). Az antanthatalmak 44 millió emberüket vetették be a háborúba. Az első világháború összes hadseregeinek létszáma tehát kereken 69 millió volt. A központi hatalmak statisztikája 4 millió halottal és 7 millió sebesülttel számolt. Az antant katonaságából 6 millióan haltak meg. a sebesültek száma pedig elérte a 13 milliót. A központi hatalmak vesztesége halottakban (elesettek és sebesülés következtében meghaltak) a mozgósítottak 16 százaléka, sebesültekben 28 százaléka. Az antant vesztesége halottakban körülbelül 12 százalék, sebesültekben 20—22 százalék. A halottak arányszáma Németországban, Ausztria—Magyarországon, Olaszországban és Franciaországban körülbelül egyenlő volt: a mozgósítottak 15—17 százaléka. Magasabb volt a halottak arányszáma Belgiumban és Romániában (20 százalék) még magasabb a különböző járványok miatt a szerb hadseregben. .Nagy-Britanniában és Olaszországban a mozgósítottak 10 százaléka, az USA-ban pedig csupán 1,5 százaléka halt meg. Magyarországon a mozgósított hadsereg minden ezer emberéből 183-an estek el, haltak meg. A világháború hadviselő államainak háborús kiadásai képtelenül nagyok voltak. Az antant teljes kiadása töob mint 145 billió dollár, a központi hatalmaké pedig 63 billió dollár volt. Magyarország közel 8 billió dollárt fordított ebben az időszakban háborús kiadásokra. (Ez az összeg durván átszámítva több mint 600 billió forintot tesz ki.) (Csolnoky Jenő adatai nyomán) Eseménynaptár A világ- és a magyar történelem fontosabb eseményei kronológiai sorrendben, 1918-ban, szeptemberig bezárólag. Világtörténelmi események: I. 8: Wilson 14 pontjának meghirdetése. n. i: A cattarói felkelés. II. 23: A Vörös Hadsereg ellen- támadása a németek ellen, N árvánál. III. l: A horvát képviselők zágrábi értekezlete. 0 III. 3: A Breszt-litovszki béke a központi hatalmak és Szovjet- Oroszország között. III. 21: Az arrasi támadás. V. 2Sr. A csehszlovák hadtest ellenforradalmi. felkelése Szovjet- Oroszországban. VII. 13: A Csehszlovák Nemzeti Bizottság megalakulása Pittsburgban. VIII. 8: A máméi front áttörése. VIII. 16: A Jugoszláv Nemzeti Tanács megalakulása. IX. 29: Bulgária összeomlása. Magyar események: I. 18—23: Általános sztrájk Budapesten. Hl. 20: A pécsi katonai felkelés, III. 24: Az Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Párt. magyar csoport j ának megalakulása. VI. 2«: Általános politikai sztrájk. IX. 23: Tisza kudarca Szarajevóban. Szegény emberek — No megájj! — mormogta magában s nem tudta, kire és miért fenekedik. Nehéz, nagy léptekkel, lesütött fővel ment a házig, az ároknál nem volt kerítés, s a házig fűvön ment, csak néhány lépést. A ház sarkánál megállt, s a szívébe nyilallott. A nótás szájú, gőgös, vasvilla szemű bakákra gondolt: ha látnák most, milyen patrujjba jár._ összerántotta a szemét: most a szegénység az úr, most a szegénység kommandíroz... Az arcához nyúlt kemény ujjaival, mintha még egyszer bele akarna markolni az agyveleje gondolataiba... csakugyan kell-e, csakugyan muszáj ? Meghallotta a saját hangját messziről: azt mondta a felesége adósságárúi „délig megadom”. Délig megadom!... délig megadom... — forrt benne, mint mikor jobbról-balra gránát csapkod le, s rettenetes tölcséreket szaggat a fekete volhiniai földbe. így állott ott, akkora ropogás, durrogás, az őrületes csattogás közepeit, mikor az égre lőttek a földről a fekete sarak, é§ a domb tetején a horvátok fojtogatták a szibériaiakat... fokkor a tisztek kihúzták a kardjukat, s szájról szájra járt: ..Nem lehet tovább... forverc!” Most is úgy rohant be előreszegezett fejjel a tűzbe. Egy pillanat múlva áttörte a tüzes falat a baka, a magyar: mindig legjobb előre!... s bent állott a konyha sötétjében. Csak úgy zihált a melle... Csak a fegyvere volna itt vele. Most mi lesz. A konyha sötét volt és alacsony, szabad tűzhely, alatta fehérre meszelve a kemence... cserépfaze- • kak... s vasvilla a kezében... Ezek a Vargáék is szegények voltak a háború előtt, csak most. hogy eladták a tehenet meg a bornyut... most vannak az ezrek... — Mi ja? — kiáltott béntről egy gyereklány. A katonának kinyílt a szája, s megállóit a vére. — Itthon vannak — motyogta. Sápadt lett a fekete arca, s vísszább torpant. Egy fiatal lány kinyitotta a szoba ajtaját, s ijedt és bámész szemmel, tátott szájjal nézett. Hosszú pillanatokig néztek szembe. Lassan megismerte, hogy ez nem a Vargáék gyereke, hanem Szabó Eszter, a Szabó András lánya... — Itthon vannak? — kérdezte végre rekedten. — Neem. — Hát. — Elmentek reggel. — El? — Egén. a vásárba. Hásze maga látta* A katonának tágra nyílt a szeme. Ahá. Ez már támad. Ez már ellenség. S erre mindjárt nyugodtabb lett, s folytatta a szeme a villámlást, mintha már joga volna felülkereked ni.„ A lány mögött a Vargáék kislánya dugta ki a fejét. Ez is olyan gyerekesen ijedt szemmel meredt rá... Úgy nézett rá, éppen úgy, mint az a lány... ott a háború elején... a legelső gyerek... Ott Sábáéban... • Megmarkolta a vasvillát, a vére leszállott a szívére s várt. Várta a parancsot.« Meredten s fakón vadult rájuk, amitől a gyerekeknek elállott a szava. A fejében alig fordult meg gondolat, tudta, hogy meg kell lenni. — Délig megadom! — mondta hangosan, azzal felemelte a vasvillát, s keresztülszúrta a kislányt, A Varga-gyereket, az ellenséget... Látta, ahogy belement a vasvilla a torkába, s vér szökött ki. Ezen már megkönnyebbült. Hogy ismerte már ezt a vért!... Hány embert szúrt agyon... Mindenkinek így szökik a vére... Kirántotta a vasat, s a gyerek, mint egy kis tömlő, bukott el a sötétes szobában. Hidegen, nyugodtan hagyta bilincsbe tenni a kezét Hát tuggya, csendőr úr — mondta mégis, gyerekes mentegetőzéssel, mintha egy kicsit szépít- getni akarná magát — azelőtt én se tudtam vóna ránézni a gyilkosságra... Ha édesanyám csirkét ölt- vágy a feleségem: megmondhassák! Én bizony oda se dugtam az orrom... de hát a háborúba sokmindent megszokik az ember, amiről nehéz osztán idehaza leszokni... (Részletek Móricz Zsigmond novellájából.) A zúgpiacon hússzoros árak 1918 derekán a hátország is a nélkülözés és a türelem végső határához érkezett. Ausztriában valóságos éhinség pusztított. Magyarországon csak a fejadagok állandó csökkenésével, megújuló rekvirálásokkal tudták hónapról hónapra a legszűkösebb táplálékot biztosítani. Sok elsőrendű szükségleti cikket jegyre már nem lehetett kapni. A vásár- csarnoki élelmiszerárak 1914 és 1918 júliusa között öt és íélsze- resére, a zúgpiacon 10—20-szo- rosára nőttek. Hivatalos statisztikai felmérések szerint a szakmunkások reálkeresete a háború előtti 53, a napszámosoké 46, a tisztviselőké 33 százalékra csökkent. E kissé szépített adatok sem tükrözik a teljes valóságot: a kora hajnaltól sortÁltalános sztrájkok 1918. júniuséban általános politikai tömegsztrájk volt Budapesten, Pest környékén és vidéken, az üzemekben és a vasútnál. A kormány erőszakkal igyekezett az általános sztrájkot letörni, június 21-én letartóztatták Landler Jenőt, az általános sztrájk egyik szervezőjét, június 26-án a kormány a sztrájk beszüntetésére szóló felhívásában halálbüntetéssel fenyegette meg a sztrájkotokat. álló fáradt asszonyokat, fél lábú, fél karú rokkantakat, sápadt arcú, vézna gyerekeket. Az üres boltok, előtt a hajszás üzemekben, az aratásra váró földeken és a temetőkben megérett a harag vetése. (Magyarország története II. köt.) 422 300 korona hadikölcsön Szekszárdról Miután a szekszárdi önkéntes tűzoltóságnak csaknem minden tagja a harctérre vonult, a tűzrendészet fenntartása érdekében dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök, tűzoltó- parancsnok az 1916-ik évi január hó 27-én a főgimnázium felsőbb osztályú növendékeiből 31 tagú tűzoltócsapatot alakított. * A katonaság és a hadikórház idehelyezésével, valamint a sűrűn megfordult hozzátartozókkal a város lélekszáma erősen felduzzadt, a közegészségügy fenntartása tehát nehéz munkát, rótt a hatóságra. A helyzet különösen akkor vált kritikussá, amikor a „Ferenc’-közkórház betegei közt az 1916-ik évi február hóban a feketehimlő ütötte fel a fejét. Bár a betegek látogatását azonnal beszüntették és a ragály elfojtása végett igen szigorú intézkedéseket léptettek életbe, mégis a feketehimlő úgy befészkelte magát, hogy az márciusra már aggasztó méreteket öltött. Dr. Sztanó Sándor kezelőfőorvos és az ápoló apácák is elkapták a ragályt, a megbetegedések 33 százaléka pedig halálos kimenetelű volt. A szívós védekezésnek azért eredménye lett és a járvány a tavasz végére csaknem teljesen megszűnt. 4 A hadviseléshez nélkülözhetetlen pénz biztosítása végett kibocsájtott hadikölcsön-jegyzések Szekszárdon is igen szép eredménnyel jártak. A város összesen 422 300 korona értékű hadi kölcsönt jegyzett. * A Vöröskereszt-kórház az 1916-ik évi október havában működéséről kimutatást is adott, amely szerint 1653 harctéri sebesültet és beteget vett a gondozásába, akiknek 1'3-ada. 553 szekszárdi volt. * A város fiai 95 százalékban magyar ezredeknél szolgáltak. Az ezeknek bőven kijutott nehéz ütközetekben elesett apa, a gyermek, a testvér és a hitves, a lakosság sorait alaposan megritkította és a gyászoló családok számát állandóan növelte. KATÓN ASÍROK _ bt.
