Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

A Nap koronája napfoltmaximumkor. Az A Nap koronája napfoltminimumkor. Az 1905. augusztus 30-i teljes napfogyatkozáskor 1889. január 1-i teljes napfogyatkozáskor készült fénykép. készült fénykép. Szeptember 22-én délben napfogyatkozás Nyugat-Szibériában teljes nap- fogyatkozás, Magyarországon részleges napfogyatkozás lesz vasárnap. Dél-Dunántúlról figyel­ve a fogyatkozás 10 óra 45 perckor kezdődik. A napperem­ből a Hold egyre nagyobb há­nyadot sötétít el, 11 óra 52 perc­kor már a napátmérő 45 száza­lékét eltakarja. Aki az esemény­ről előre nem is tud, annak is feltűnik majd az égbolt szín- változása. a déli verőfény csök­kenése. Ezután fokozatosan ki- sebbedik a napkorog csorbulása. 12 óra 57 perckor ér véget az érdekes csillagászati jelenség. Készítsünk elő a megfigyelés­hez kormozott, vagy színes üveglapot. Tűvel lyukasszunk át kemény kartont, melyen át az alátartott fehér lapra kivetíthe­tő a Nap képe. Fénycsökkentő berendezés nélküli látcsővel, távcsővel, de még szabad szem­mel se nézzünk a Napba, mert annak vakság, szemgyulladás lehet a következménye! Utoljára 1966. május 20-án lehetett tőlünk napfogyatkozást észlelni. Mit jelent a napfogyatkozás kifejezés? A Hold a Nap és a Föld közé kerül, és testvér­bolygónk árnyéka a földfelszín­re vetődik. Ä beárnyékolt he­lyeken a Hóid eltakarja a nézők elől a Napot. Ez kereken 400- szor nagyobb átmérőjű égitest, mint Holdunk, ugyanakkor eny- nyiszer távolabb is van tőlünk, ezért látjuk nagyjából egyfor­ma méretűnek a mindenki ál­tal legjobban ismert két égi­testet. Mivel tehát a Nap a na­gyobb, a nem világító Hold mö­gött állandóan egy hegyes csúcs­A nyergesűjfalul Magyar Viscosagyár FELVÉTELRE KERES férfi betanított és segédmunkásokat valamint lakatosokat és villany sxerelőhet A munkaidő heti 40, illetve 42 óra. Munkásszállást biztosítunk. Munkabér a kollektív szer­ződés és megállapodás sze­rint. Napi egyszeri kedvez­ményes étkezést biztosítunk Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi főosztályán, munka­erő-gazdálkodási csoportnál hétfőtől péntekig: 9 órától 12 óráig. (155) ban végződő árnyékkúp mozog, melynek hossza 373 ezer kilo­méter. Ennél a távolságnál — mivel pályája nem kör, hanem ellipszis — Holdunk néha közelebb, né­ha távolabb kering. Ennélfogva változik látszólagos mérete. Ha földközelben tartózkodik, a Kan­nál nagyobbnak látjuk. Ilyenkor eléri a földfelszínt, azon nagy­jából kör alakú árnyék szalad végig, melynek átmérője leg­feljebb 264 km nagyságú lehet. Az árnyékban lévő területen teljes a napfogyatkozás. Ha a Hold nincs földközelben az árnyékolt terület kisebb, sőt foldtávol esetén az árnyékkúp már el sem éri a Földet. A köz­ponti sáv lakói az égre tekintve azt látják, hogy a holdkorong körül fényes gyűrű ragyog. Ilyenkor beszélünk gyű r í s napfogyatkozásról. Az is előfor­dul, hogy egy fogyatkozás tel­jesnek indul, és gyűrűsként fe­jeződik be, vagy megfordítva. A teljes árnyék keskeny zóná­jától jobbra és balra több ezer kilométer szélességű területen, sokszor az egész földgömbön, részlegesnek látszik a fogyatkozás, a holdkorong a Napból csak részletet takar el. Minél közelebb vagyunk a tel­jességi sávhoz, annál nagyobb méretűnek látjuk a fogyatko­zást. Az 1961. évi fogyatkozás a mostaninál látványosabb volt, hiszen akkor a napátmérőből csak két százalék maradt elfe- detlen előlünk (Szófia és Buka­rest vonalán haladt át a tel­jességi zóna. 1966-ban a nap­korong 3/4 részét fedte el a Hold. Teljes napfogyatkozás a Föld egy-egy helyén átlagosan csak 300 évenként egyszer fordul elő. Hazánkban legutoljára 1842-ben volt. Mint látjuk a részleges is elég ritka jelenség. Ha a Hold ugyanabban a síkban keringene, mint amelyik­ben a Föld rója útját a Nap körül, minden hónapban bekö­vetkezne a napfogyatkozás je­lensége. De a Hold pályasíkja a Földével ötfokos szöget zár be. így fogyatkozás csak akkor le­hetséges, ha újhold idején a a Hold a pályák metszéspont­jainak közelében tartózkodik Mivel a pályák két helyen met­szik egymást, egy év alatt két időszak van, amelyikben nap- és holdfogyatkozások bekövet­kezhetnek, Az egyik most van. a másik fél év múlva lesz. Ismerve a fogyatkozások be­következésének okát, időpont­jukat, helyüket hosszú időszak­ra előre, de a múltra vonatko­zóan is utólag pontosan kiszá­míthatjuk. Már a csillagászat ős­korában felismerték, hogy a fogyatkozások 6585 nap, vagyis 18 év és 11 napi időköz eltel­tével nagyjából ugyanazon sör­ödben ismétlődnek. Ez alatt az idő alatt 223-szor van hold­tölte és 242-szer tér vissza a Hold a földpálya metszéspontjá­ba. Szárosz-ciklusnak nevezték ezt az időtartamot. Krónikák em­lékeznek meg arról, hogy az i. e. XXII. században Kínában le­fejezték a Hi és Ho nevű udva­ri csillagászokat, mert hanyag­ságból nem jelezték előre a be­következett napfogyatkozást. Fel­jegyezték a teljes napfogyatko­zások időpontját a történetírók is. Egy-egy történelmi esemény időpontját több esetben éppen csillagászati számítások segítsé­gével sikerült megállapítani. Ezek közül minket, magyarokat elsősorban a honfoglalás dátu­ma érdekel, melyről olyan uta­lást találtak történelmi mun­kákban, hogy öt évvel egy Bi­záncban látható napfogyatkozás után következett be. A csilla gászok kiszámították, hogy a kérdéses napfogyatkozás 891 ben játszódott le. Teljes napfogyatkozás idején sok érdekes csillagászati megfi­gyelés végezhető el. Tanulmá­nyozni lehet a napkorona alak­ját, tulajdonságait, a napperem­ről magasba szökő napfáklyákat, a Nap külső rétegeiből szárma­zó rádiósugárzást, a holdpere­men bekövetkező sugarzásel- hajlást. Nagyon fontos vizsgálatok vé­gezhetők el a relativitás-elmélet igazolására. Lemérik a csillagá­szok, hogy mennyire tér el az égbolton felragyogó csillagok egymáshoz viszonyított helyzete az éjszakánként ismert állástól. Einstein relativitáselmélete ér­telmében ugyanis a Nap óriási tömegének, illetve a tér gör- bültségének hatására a fénysu­gár a Nap közelében elhajlik. Ezt a vizsgálatot 1919-ben végez­ték el először. Az eredmény iga­zolta a feltevés helyességét A teljes fogyatkozás zónájába expedíciók indulnak. A / szep­tember 22-i teljes fogyatkozás sávja az északi-sarki Kara-ten- gertől az Ural hegység nyugati, majd keleti oldalán húzódik vé­gig. Alma-Ata város felett ke­leti irányba fordulva, átszelve a Balhas-tavat, lép át Kína terü­letére és annak kis csücskét érintve fejeződik be. A szovjet tudósok több, mint egy óra hosz- szat folyamatosan kísérhetik fi­gyelemmel a jelenséget Me­gyénkben is derült időt várunk e napra. Dr. Tóth László Népújság 5 1968. szeptember 19. Pista bácsi nyugdíjba megy Tj1 jfél tájban, amikor a Szekszárdi Nyomda ro­tációs gépe az utolsó néhány száz újságpéldányt bocsátja ki mayából, a kapu előtt megáll egy zöld színű, zárt gépkocsi. A posta autója. Megrakják új- ságkötegekkel, majd útját ve­szi Szakály felé. És, az újsá­gon kívül viszi a napi postát is... Olvasóink közül kevesen tudják; ez a postaautó juttat­ja el az újságot — a Tolna megyei Népújságot, más lapo­kat és postai küldeményeket — Bikácstól Bátaszékig, Si- montornyától Dombóvárig, és Dombóvártól Bátaszékig. As autó 1955 óta minden éjjel el­indul a nyomda elől. És a gépkocsi személyzete egyik tagjaként egy idős postás: Idei István. Vagy ahogyan Szek- szárdon és a környékben is­merik; a Pista bácsi. Ismerik állandó jó kedélyéről, arról, hogy szereti a bort, de arról is, hogy szereti a természetet, és külön szenvedélyességgel a virágokat. De erről majd ké­sőbb. A postával éppen negyven évvel ezelőtt jegyezte el ma­gái, Szekszárdon. Tulajdon­képpen szőlésznek indult, 1926 —28. között Bölcske-Szentand- ráspusztán, vincellérként kez­dett. Ezt a szakmát aztán ma­gával hozta Szekszárdra is. Most, negyven év elmúltával is, nagyon sok szekszárdi, idős szőlősgazda hozzá fordul taná­csért. 1928-ban, Szekszárdon kéz­besítőként kezdte. Házról ház­ra vitte a levelet, a táviratot, a pénzt. (Kinek, kinek.) És, amikor a Tolna megyei újsá­got Szekszárdon kezdték nyomni, őrá esett a választás. Tizenhárom év óta tulajdon­képpen a lap láthatatlan mun­katársa. Rajta, és társain mú­lik, hogy minden olvasó na­ponta, időben megkapja a la­pot. És, ha esetleg késik a lap, nem elsősorban az ő hibája. — Lehetett jégeső, tombol­hatott hóvihar, nekünk el kel­lett indulni Szekszárdról és elérni Szakályban a vonatokat. Előfordult, hogy elkéstük a Dombóvár felé tartó vonatot, Most mi legyen? A lapnak, a postának el kell jutni a kun­csaftokhoz. Kérdeztem a so­főrt: mit tud kihozni a kocsi­ból? Azt mondta, száz kilo­métert. Akkor mondom, pajti­kám, irány Dombóvár. Mire a vonat Dombóvárra beért, mi már ott voltunk ... Emlékszem, egy hóviharos éjjel az útfenntartó Cs—800-as hóekéje törte Pista bácsiék előtt a havat, és a postaautó idő­ben odaért Szakályba. Egy má­sik eset; a már elöregedett gépkocsi bedöglött Kéty hatá­rában. Leállítottak egy gép­kocsit — amelyben, mint utó­lag kiderült, egyik országos vezetőnk, államférfink utazott. Azzal a kocsival juttatták el az újságot, a postát rendel­tetési helyére. A történethez • •• tartozik még, hogy a posta né­hány nap múlva új járművet kapott. p ista bácsi most nyug­*- díjba megy. Hiába, be­lefáradt a sok éven keresz­tüli, éjszakai utazásba. A me­gyei postahivatal vezetője megkérte, toldja meg a szol­gálatot még két hónappal, amíg betanítja, aki a helyébe megy. De amíg eddig sem tudott tétlenül ülni, még inkább nem ül tétlenül ezután. Remete ut­cai udvarát, kertjét nagyon so­kan ismerik. Néhány évvel ez­előtt őszibarackfái lapos, po­gácsaszerű gyümölcsöt termet­tek. Most sziklakertet, várat épít az udvarban. Szerelmese, is­merője a természetnek. Apró kis növényeket termel rossz töltőtollhüvelyre ültetett kis műanyagkupakokban, termé­keny földdel megtöltött pvc- csőbe szomorúfűzvesszőt du­gott — a kert dekorációja el­képzelhetetlenül sok limlomból készült, a díszítés... A dí­szítés a szekszárdi horhosok­ból összegyűjtött mészkődarab, amelyeket különböző formák­ká alakított a természet. Egyik kődarab akár a fészken ülő kotló, a másik jegesmed­ve, a harmadik tollászkodó galamb, a negyedik a lyuk szá­jánál ágaskodó ürge, az ötö­dik ... Külön érzék kell mind­ezt összegyűjteni, észrevenni a fantáziát egy-egy kődarab­ban. Hogy hányféle növény van elplántálva ebben az alig két négyzéithéiernyi kertben, elso­rolni is sok volna. Külön, néhány cserépben olyan kaktuszok, amelyekbe más kaktuszfajta van beoltva. — Úgy vagyok, mint a gye­rek; játszom. A játékaim: sö­rösüveg kupakja, eltörött ter­mosz, lyukas zománctál, pvc- cső, kocsikerékagy csapágya ... És sokféle növény. Van, ame­lyik egy gyűszűnyi földben is megél. Vagy akár, a téglasor között is megtelepszik ... Van, akinek a horgászás a szenvedélye, másnak a bélyeg­gyűjtés. Pista bácsinak a vi­rág, a zöld növény, a szőlő, a gyümölcsfa. Ezekkel babrál, sokszor alvás helyett, amikor hazaér az éjszakai szolgálat­ból. 7V emsokára véget ér a tíz­1 ' egynéhány év óta tartó, állandó éjszakai szolgálat. Pis­ta bácsi nyugdíjba megy. A posta vezetősége, pártszerve­zete, szakszervezete már ké­szülődik, hogy méltó módon búcsúztassa, négy évtizedes szolgálat, nehéz munka után. — És akkor nem lesz más dolgom, mint hogy elbabrál- gassak a kerttel, a szőlővel. Tizenkét éves unokája, BSla, kritikus szemmel szemléli a nagyapa munkáját. — Papa, öntözd meg a ce­mentet, mert elég és szétesik a dekoráció . . . BI. Újságpapír (makulatúra) eladó 3.—Ft!kg. Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat szekszárdi telepe, Bogyiszlói út (229)

Next

/
Thumbnails
Contents