Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

Négyen a kilencvenhat közül Miért jó, miért rossz az intézeti élet? Tizenöt éves ez a Lakatos Jan- Jancsi nem fér a bőrében. A — Bizony! Tízezer forint volt esi, tömött szőke üstöké eltakar- nála fél fejjel kisebb Lali inti le: tavaly a bevétel és voltunk egy ja a homlokát, elevenen villogó — Hát persze! észak-magyarországi kirándulá­kék szemét. Egyre úgy kormá- Mindenről szívesen beszélnek, son, ami nagyon jó volt. nyozza a beszélgetést, hogy amíg ami itteni életükre vonatkozik. — Nem is tízezer volt, hanem el nem mondom, hogyan készül Csak a családi környezetről mon- tizenkétezer, az újság, milyen az újságíró-mes- danak keveset. Bár azt lelkendez- — Dehogyis! térség, meg hogy mit gondolok a ve mesélik, hogy nagyon jó volt A vitának nehéz végét vetni vasbetonszerelő-szakmáról, bányá- otthon lenni a nyáron rengete- Talá ha kéznél lenne a kö J szatrol, addig en hiaba is kér- get játszották, segítettek. Ragyog lő, D , Megegyezünk a tíz dezősködnék. Napokkal ezelőtt az arcuk és nem kopik ez a fény ezerben valfm?j tartaiékban. népesedett be ismét a faddi gyér- akkor sem, mikor a nagyobb es mekotthon, ennek lakója a négy népesebb otthonról beszélnek. fiú. Szeretnek itt és nagyon foglalkoz- IficvnntlétÓCPO liúlf I tatja őket, mihez kezdenek innen ■ lotlllllldlddrdi IIHH' Jottomkor gondosan megtiszti- kué A például miiven szak- tott burgonyát mázsáltak a gye- A nyitott ablakon beáramlik rekek a főkaputól néhány méter- _ Közületek szökött-e már ha- 32 udvaron matracokkal, vas­r e. De csak egy csoport A töb- za vaiarnejyjk? ágyakkal lotó-futók zaja. Egy ro­biek ágyak, matracok költözteté- Tiiteko,nak ' W(j-ßk „_ik bosztus termetű, pelyhes állú ka­sével voltak elfoglalva, senki nem ba sem ju^üyesnd! Az^gaz, vfm "asz le-felcsúszkáló hangon go- eszre, hogy idegen lepett az nak fiúk akiknek nem tetszik a rombáskodik egy rémülten pislogó otthon területére, nekem pedig rend kedvelik a csavargást vere- fiuval- A Góliát papírra nem vet- pont kapóra jött ez a sereny mun- kedést szégyenkeznek a rend- hető helyre küldi a szepegő Dá- kabafeledkezes. Azt akarom tud- miatt vidot. Barátaim láthatóan szé­ni, miért jó, vagy miért rossz itt ' gyenkeznek, kerülik a pillantáso­annak, aki úgy érzi, nehéz a he- — Amikor megjöttem, elébem mat és azt latolgatják, hallot- lyére találnia? A rendezkedés, állt egy kis bütyök — meséli Jan- tam-e tisztán, amit ők hallottak? munkálkodás családi zsivajgása esi — verekedni akart Hallottam, de nem beszélünk ér­ném arra vall, hogy rossz a fiúk — És te? — kérdezem, mert ről. Még csak arra sem vállal- közérzete. Hamar unom meg a Jancsi karaktere már most olyan kozom, hogy rászólok odakint er­hogy nem tűri a sérelmeket, re a csúnya szájú kamaszra. Elég ahogy elnézem, hamar eljárhat a tapasztalatom szól amellett, hogy keze, ha elégtételt kell vennie va- a legrondább szókincs is normá­lami becsületbevágó dolog miatt, lissá szelídül a környezet hatá- Net» verekedtem. Én nem sára. De abban bizonyos vagyok, akarok. hogy ez a már majdnem legény­fiú nem érzi magát itt valami jól. Ma még nem. Az mindenesetre megnyugtató, hogy akaratán kí­vül jó kezekbe került és a kö­zösség sem rossz. Később csak felfogja, hogy az érdekében tör­ténik itt minden. néma szemlélődést. Újoncok és őslakosok A karszalagos napos a mázsá­val van elfoglalva, se lát, se ball. Ja kérem, a megbízatása fontos! Saját termést mázsái, — mint ezt később megtudom, — tévedni ezért szigorúan tilos. De amikor Pályaválasztási vondok Barátaim kísérnek ki és úgy Attila és Tóni rádió- & tele­harmadszorra is kérem a segít- vízióműszerész szeretne lenni, ________ s égét, készségesen ugraszt két ki- La« nem tudja még. Jancsit a búcsúznak, hogy’ Viszontlátásra sebb Lézengőt az igazgatóhelyette- yasbetonszereles es a bányászát Tudom, nemcsak mondják ko­sért, aki meghallgatva kívánsá- izgatja. Melyikükből,^ mi lesz, ki molyán is gondolják, gomat, már hozza is a négy fia- tudja azt még? Jól tanulnak, talembert. A 15 éves Jancsi a e^es fiúk, könnyen Jehet, hogy A 15 _ ______ . l egidősebb közöttük és még túl a nyolc altalános után valame- sem jutottunk jóformán a barát- ^y*k szakközépiskolában találkoz- ságos kézfogáson, Tinka Lali rá- hatunk velük négy év múlva, tartian bocsátja előre, hogy ők Gsak törést ne szenvedjen az a nem akármilyen fiúk. Neki pél- harmónia bennük, amit a zakla- dául négy egész nyolc tized vott *°tt családi élet, családi környezet a tanulmányi átlaga, de a többié- hatásai alól kimenekítve őket, az ké is hasonló. Ötödikesek. Ö, meg intézeti nevelés alakított ki. Szo- Jancsi most jöttek Faddra, ő bá- morú ellentmondás, hogy a csa­tái fiú, Jancsi pedig őcsényi. Ko- jádi háztól kell félteni őket leg- rábfoi életüket is intézetekben tői- 'nkább, amely gyakorta vissza- tötték. Tehát csak ez a hely új kívania, szerzi őket, mihelyt ke- számukra. Ök szeretnek az inté- "yérkeresővé cseperedtek és így, zetben, jó itt nagyon sokan szakma nélkül vág­Major Antal és Tóth Attila ős- az életnek .. lakosoknak számítanak már a Mosolyogta lóan felnottes ko­faddi otthonban, mert egyhuzam- moosaS§ai vezetnek be az otthon ban nyolc éve lakói. Mindketten re^j^ne^ ismeretébe. Kötelessé- 13 évesek. Hálás vagyok az igaz- > jofíok, alkalmak a szórako- gatóhelyettesnek, hogy magunkra ?asra' ” ,ez utóbbiról elmondják, hagyott bennünket. Kedvesek, hogy. e,rdem. ,szeri^, részesülnek készségesek a fiúk, mindegyikük f szo,rakozasi. lehetőségekben, ami egyéniség. Toncsi és Attila ko- természetes is. ök sem nevezik moly kis felnőttek, Jancsi afféle fZt romnak. De a legnagyobb lel- megszelidített rosszcsont, penge- .ff®a földbirtokuknak szól, az ként vág az esze, Lali kerekfejű, fÍÍ°r°p!fWk’ ah.°! dolgozni szok- jó kedélyű gyerek. Kíváncsi s í?k . E®y 6106 tekintélyes föld­, kap^^ ** mintha bizony lehetne egyszerre ne? mindent befogadni. — Krumpli^ hagyma, zöldbab. — És mi igazán benne Veszünk U*X)rka’ kukorica. az újságban? — Mindenki olvashatja? — Viszontlátásra, fiúk! ' ■" LÁSZLÓ IBOLYA Keresik as újat Néhány évvel ezelőtt még olyan hírek keringték az építő­ipari ktsz körül, hogy utolsó óráit éli. A rossz hírt a rossz munka terjesztette. Azután szilárdulni kezdett a jegye­lem, új vezetőség lépett po­rondra, az emberek kezdték véleményüket változtatni a szövetkezet munkája láttán. Es ma már az a helyzet, hogy tizenöt-húsz tagú brigá­dok jönnének, más vállalattól, ha volna számukra itt hely. De a megfontolt, gondos fej­lesztést lépésről lépésre be­tartják. Nem akarnak előre­szaladni egyik, vagy másik te­rületen, a szövetkezet meg­erősítése a cél.., És ez a lehető legjobb úton halad: a múlt évi munka után idén tavasszal harminc nap osztalékot fizettek... És bíztató az idei év is. Vizsgálni kezdtük, mi az oka a bonyhádi változások­nak. Itt sem csoda történt. Mindig találtak valami új terméket, új módszert, ami egy kicsit hozzáadás voU a korábbi eredményekhez, és így tízezer forintonként erősö­dött, gyarapodott a szövetke­zet, s ma már Bonyhád leg­jelentősebb ipari bázisai közt tartják számon. Olyan újdonságok jelentek meg itt, mely pénzt hozott a szövetkezetnek, de ugyan­akkor a lakosságnak is hasz­nára vált. Egyedi tervezés alapján hozzáfogtak a kere­sett verandaablak gyártásá­hoz. Az eddig forgalomban lévő ablakok kis fiókosok voltak, a bonyhádi fajta for­más, nagy fiókos — és idén, kétezer darabot gyártanak be­lőle, s már nemcsak Bara­nya és Tolna megyék terüle­tén kapható, hanem Pest me­gyében is. Mert az ottani TŰZ ÉP is nagy tételt rendelt. A lakosság évtizedekkel ez­előtt szívesen használt beton- kerítés-blokkot. Az utóbbi években ez a fontos anyag eltűnt a piacról. Egy-két ma­gánkisiparos foglalkozott gyár­tásával, de méregdrágán ad­ta. A szövetkezet hozzáfogott ennek az új terméknek a be­vezetéséhez. Örömmel tapasz­talták: a kereslet olyan nagy, hogy akár egy kis üzemet le­hetne kerítésblokk-gyártással foglalkoztatni. Ugyancsak új­donság az ablakkönyöklők, a korlátkönyöklök gyártása. Fő­leg a családi ház építők ke­resték ezeket a betonárukat, hiába. Most már különböző fazonban, méretben vásárol­hatnak, a csaUídiház-émtök. Valljuk be, a kerekedelem­ben vásárolható cementlapok minőségével elég sok « baj. Nem a minta ellen van a la­kosságnak kifogása, hanem a minőségre. Bonyhádon úgy határozlak a szövetkezet ve­zetői, hogy az általuk készí­tendő házakba saját gyártású cementlapot raknak. S, hogy ez a cementlap is újdonság és a lakosság ízlésének megfelel, bizonyíték: százezer darabot gyártanak. És újdonság a koporsó is. A végtisztesség e bútordarab­ja, amely jelenleg forgalom­ban van. formátlan, csúnya. A lakosság hiába keresett vá­lasztékot, sehol nem kapott. A Tolna megyei Temetkezési Vállalat kérésére fogtak hoz­ta egy huszonötös széria gyár­tásához. A koporsókat szinte az ár megkérdezése nélkül megvásárolták. Most újabb huszonötös széria gyártásához fognak Bonyhádon. Azt mond­ják a temetkezési szakembe­rek, hogy a bonyhádi kopor­sót magasabb ára ellenére is vásárolják. — Pj — akkorára tudja nyitni a szemét ÜTf1 - termelőszövetkezettől min + Uo Uf ____ __ ’ kaPtak művelésre. Mi terem ben­É s a bevéte?? — Minden évben megyünk ki­rándulni a pénzbő). 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanítási idő 12 hét. Ezen idő alatt havi 1000 Ft fizetést és napi 1,— Ft-ért ebédet biztosítunk. Lakást — minimális térítés mellett — leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Ki­képzés után jó kereseti le­hetőséget nyújtunk. Jelent­kezés: írásban Jacquard Szövőgyár üzemgazdasági osztályán. Budapest, XIII. Szekszárdi út. 19—25. (212) Keresőnk budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatos-szerelő szak- és segéd­Külszolgálati költséget, ha­vonta egyszer hazautazást, hetenkénti hazautazási költ- séghozzájárulást, szállást té­rítünk. Bérezés: teljesítménybér, ke­resetkorlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Vállalat szerelési üzem. Budapest, XIII. Lomb út 11. (220) Félszívvel itthon Néhány dumaföldvári család, köztük Györkös Lajosné részé­re két-három havonként levél ér­kezik a szudáni légiposta bé­lyegzőjével. A feladó Pálffy Gá- bomé, a Földvári Gumiipari Ktsz nyugdíjasa. Pálffyné egy évvel ezelőtt, szí­vében ellentétes érzésekkel, de nagy elhatározással kelt útnak. Idős asszony létére vállalta a hosszú utazás fáradalmait, az újat, az ismeretlent Nem tu­dott megválni lányától, vejétől, de különösen nem az akkor még kétéves unokájától, akit születé­se óta nevelgetett. Sokak számára talán regénye­sen hangzik a történet. Dr. Gya- lal el Khangyi szudáni fiatal Budapesten az Orvostudományi Egyetemen tanult Megszerette és feleségül vette évfolyamtár­sát, Pálffy Gábor né lányát, Esz­tert. A fiatalok egy évvel ezelőtt befejezték tanulmányaikat, le- , , ,. , „ . , . ... , doktoráltak és utána Szudánba árulására). Azt írja, jól érzi banan. ananasz, datolya, narancs, magat, de annak örül a legjob- de a sok jó mellett néha szíve- ban, hogy a fiatalok szépen bol- sen elszemezgetnék egy fürt jó Pálffyné lányával és unokájával utaztak. A mama, Pálffy Gábor né nem tudott ellenállni a fia­talok könyörgésének s hosszas dogulnak- Hamarosan egy szép, dunaföldvári szőlőt — írja. vívódás után úgy határozott el- kertes’ tobb szobás hazba kői- Levélben nem fogy ki a kérde­kíséri a fiatalokat. töznek. A fiatal orvosházaspár zősködésből. Mi épült és mit épí­__ Elmegyek, mert ha itthon a Wad Medani Civil Hospitál- tenek Dunaföldváron? Mit csi­m aradok egy percig sem lennék ban (kórházban) a belgyógyásza- nálnak az ismerősök, rokonok, nvn^nHt T—ttní slrai-nm sorsuk ton dolgozik. Szép, modern va- jobaratok, es a sorok kozott- is aUúSüását — mondta. Emlék- 108 a NIL EL AZRAQ (Kék- olvasni tudó barátok érzik, hogy szem hogyan készült egy évvel Nílus) tartomány székhelye, Wad Pálffyné gondolatban sokat van ezelőtt a nagy útra. A félelmet Medani. velük és válaszlevelükben min­nem ismerő és sok viszontagsá- — Egy kicsit Dunaföldvárra denrd1'. amiről csak lehet. írnak, got átélt asszony tele volt izga- emlékeztet. Otthon, a Duna part- Györkös Lajosne nemrég kapott lommal. Aggodalmát tetézte a ján, itt a Nílus partján sétálga- Nyelet a Szudánba szakadt, ba- sok mendemonda is. Voltak, akik tunk kis unokámmal, Szemirké- r?tno/° ' A tevéi így rejezodik be: ... 1 ’ rmoto r morf mi lror’ nwfnrnn'ir« n „írjátok meg, mikor sugározza a rádió a Szülőföldem adásait. azzal riogatták, hogy ahova megy, vei. Most már a klímát is kez­ott még adják, veszik, cserebe- dem megszokni, s jól bírom a „ , , „ rélik az asszonynépet. Bár vője meleget. Élelemmel, hússal, zöld- Szfret,nem rendszeresen meghall- bátorította, s cáfolta a híreszte- ségfélével, gyümölccsel bőven el , léseket, sokat tépelődött. vagyunk látva. A Nílus vízéből _ m net?ez következtetni, hogy Most már, hogy teljesen meg- öntözött kertekben, a kedvező ég- (yvoi^vilárrészen egy-inTcld-id3 nyugodott, kérte még egy évre a hajlati viszonyok mellett egesz „ ^ fél g - , ’ -®;t - - ‘ , kinttartózkodás meghosszabbító- éven át terem a zöldség, s így Ja-síil Ln mégiscsak sát, élénk levelezésben áll bará- mindig frissen fogyaszthatjuk. taival. Hírt ad magáról, életük Gyümölcs is van bőven, citrom, POZSONYI IGNÁCNÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents