Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Részlet Havannából Szekszárdi mérnök egy éve Forradalmár voltam Kubában A zt mondja, nem Havannában járt, hanem Kubában. Pedig Havannában is eltöltött csaknem egy hónapot. De ez az idő elenyészően kevés ahhoz képest, amilyen sokáig a szigetország belsejében élt, ott, ahova a turisták nem jutnak el. Rendkívül érdekes dolgokat tud mesélni a távoli szocialista országiról Galambos Károly. a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fiatal mérnöke. Nemcsak a különös, néha majdnem komikus körülményeik között folyó építkezésről, amelynek részese volt, de a kubai emberekről, a tengerről, az ottani fagylaltokról, vagy a He- mingway-házról. Tavaly áprilisban utaztak el, Tolna megyéből négyen. Az országos küldöttségben voltak állatorvosok, kertészek, gépészmérnökök és állat- tenyésztők. Természetesen mind fiatalok. A kubai mezőgazdasági minisztérium és az ifjúsági szervezet kérésére a KISZ Központi Bizottságának szervezésében vállalták ezt a kalandos esztendőt. Az első négy hónap ismerkedéssel, nyelvtanulással telt el és ennyi idő kellett ahhoz is, hogy hozzászokjanak a trópusi éghajlathoz. A tengerparton egyszer futballozni akartak, de négy-öt percnél tovább nem bírták a fut- kosást. A levegő páratartalmát azzal jellemzi Galambos Károly, hogy olyan a levegő, mint egy mosókonyhában. Különben a tenger nagyon tetszett nekik. A szín- változásairól, a különböző árnyalatokról percekig tud beszélni. „A smaragdzöldtől a feketéig ...” Egyszer karácsony másnapján fü- rödtek a tengerben. Télen sincs hidegebb 18—20 foknál, csak hajnalban hűl le a levegő. A leghidegebb hőmérséklet, amit Galambos Károly Kubában érzett, plusz nyolc fok volt. A jeget mint hűsítőt imádják a kubai emberek, különösen a gyerekek. Ropogtatják, akár a cukrot. Torokgyulladás a legritkább esetben fordul elő. A felnőttek főként jegelt gyü- mölcsleveket isznak és szopogatják a fagylaltot. Körülbelül 45 féle fagylaltíz van ebben az érdekes országban. A trópusi illat európai ember számára nem kellemes, émelyítő. Havannától, a fővárostól 800 kilométerre hegyvidéken, 4—500 méter magasságban húzódó fennsíkon dolgoztak egy másik magyar gépészmérnökkel és egy bolgár agronómussal. A bolgár fiatalember már két évet eltöltött ott, amikor ők odakerültek. Segített nekik megértetni az elképzeléseiket. Nem ment könnyen, mert a hiányos nyelvtudásnál még hiányosabb volt az ott dolgozó kubaiak szakismerete. Galambos Károly nem lebecsülésképpen mondja, de ez az igazság. Az egyik vezetőt például úgy jellemzi: „Nagyon becsületes forradalmár, de nem ért ahhoz a munkához szakmailag, amelynek vezetője.” Kubában valóban forradalmi a helyzet. Mindenki kap ellátást, kosztot és ruhát a munkahelyén,, a kórházakban sokli az európai orvos, akik ideiglenesen tartózkodnak ott, segítségadás céljából, és forradalmi cselekedet a cukornád vágása. Mivel az országnak ez a legfontosabb növénye és hallatlanul nehéz munka a nádvágás, azokra a hónapokra az egész nép ereje szükséges hozzá. A minisztériumok dolgozóinak fele elutazik valamelyik cu- komádültetvényre, a városok szinte elnéptelenednek. „A búcsúztatáskor zene, beszéd, tánc”. A legjobb cukornádvágók értékes jutalmakat kapnak évről évre: motorkerékpárt, televíziót, sőt lakást is. E gy úgynevezett Fidel-terv megvalósításán dolgozott a fiatal magyar mérnök azon a bizonyos magas vidéken. Kubában nincs hagyományos európai kertészkedés, tehát nem ismerik a paradicsomot, a paprikát, vagy a babot. Ezen a fennsíkon az elképzelések szerint lehet európai kertészetet kialakítani. A szűzföld feltörése, a gazdálkodás megindítása, például vetőgépbeállítás, másrészt pedig gépjavító állomás létrehozása volt a feladat Igen nagy körültekintéssel, akarattal és határozottsággal kellett dolgoznia Galambos Károly- nak. Az építkezés tervén nem tudtak pontosan eligazodni, és nem is tartották mindenben jónak, ésszerűnek a tervet. A gépjavító műhelynek nem terveztek falat, csak tetőt. Vitatkozni kellett, hogy ez nem jó, mert az időjárástól, az esőtől nem lennének védve a gépek. Jó, akkor húzzunk falat azon az oldalon, ahonnan fúj a szél — mondták a kubai munkások. Az lett a vége, hogy mind a négy oldalon megépítették a falat. Egy idő után már maradéktalanul elfogadták a tanácsaikat és utasításaikat. Nagyon jól összebarátkoztak. Ellenszenv egyébként sem volt a kubaiakban, hiszen forradalmároknak tartották a vendégeket, és ez ott a legnagyobb dolog. Az egy év leteltével szóban is kifejezésre juttatták a búcsúztatáson: az európai szocialista országból náluk dolgozott fiatal szakemberek forradalmi tettet vittek véghez. Hazánkról az ilyen vidéken, ami Havannától igen távol esik, jóformán semmit sem tudtak addig. A gyerekek azt kiabálták utánuk valamelyik falu utcáján, lelkendezéssel: „russzó, russzó!” Vagyis, orosz. A nagy segítség, mondhatni az áldás a Szovjetunióból megy, az orosz emberektől. A segítő európai az ő számukra, akik között még akad írástudatlan is, a bemutatkozás előtt csak orosz lehet. Nagyon vidám, a zenét talán mindennél jobban szerető emberek. „A táskarádió ott az isten.” Megtörténik, hogy valaki munka közben is a derekán hordja a rádiót. Ha meghallanak valami zenét, már mozdul a lábuk, és időnként a munkáról is megfeledkeznek. Rengeteg a gyerek. Ezen az építkezésen egy 54 éves szakácsnő főz. Tizenkilenc gyerekei szült, fogatlan, de nagyon jókedvű. Igaz, hogy Kubában a legtöbb embernek rosszak a fogai a sok édesség fogyasztása miatt. Óriási változásokon megy keresztül az ország gazdasági élete. Traktor például több van Kubában, mint Magyarországon — ezt határozottan állítja Galambos Károly. Szovjet, magyar, román és NDK-beli gépeik, azok, amiket nálunk is használnák. A traktorosok tudása gyakorlati. Mezőgazdasági gépészmérnök talán az egész országban sincs még vidéken. A gépek javítása főiként alkatrészcseréből áll. Most kezdenek áttérni magasabb szintre. Részt vettek a kubai forradalom évfordulóján egy hatalmas tömeggyűlésen, ahol Fidel Castro mondott beszédet. A szekszárdi mérnök becslése szerint legalább egymillió ember hallgatta a híreg forradalmár vezető szavait egy óriási térségen. M aradandó élmény a Heming- way-ház megtekintése. A múzeumnak berendezett villában legfeltűnőbb a sok könyv és a vadászattal kapcsolatos emlékek: trófeák, fegyverek, tigrisbőr a falon, vadászcsizmák sitb. Állítólag magyar csizmája is volt az írónak. A múzeum őre elmondja a látogatóknak, hogy Hemingway nagyon magas ember volt, mezítláb írt és vendégül látta az összes ökölvívó nevezetességet. Galambos Károly hozott Kubából egy spanyol nyelvű „öreg halászt”. Minden emléke maradandó — tréfásan mondja — még az unokái is részesülhetnek az egy év alatt látottakból. Csaknem 400 színes diapozitívet. készített. G. J. A század betegsége Le tudjuk-e győzni a rákot? Négy kérdés A. Kuzmin szovjet akadémikushoz A szovjet minisztertanács Találmányi Bizottsága a napokban jegyezte be két tudós felfedezését. A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Intézetében dolgozó A. Kuzmin akadémikus és L. Krjukova, a biológiai tudományok kandidátusa gamma-sugarakkal kezelt növényi szöveteket. A kísérletek során a menta, a len, a napraforgó és a hüvelyesek leveleiben, valamint a burgonya gumójában különleges rákellenes anyagok keletkeztek. A sugárzásnak kitett növényekből nyert kivonat hatását számos állatid sértettel eíllenőrízték. Kiderült, hogy az anyagot megfelelő koncentrációban adagolják, az nem hat az egészséges szövetekre, de gátolja a rosszindulatú gócok fejlődését. Az APN munkatársa négy kérdést tett fel A. Kuzminnak. KÉRDÉS: Gyakran hallunk arról, hogy még ismeretlenek a rák kórokozói. Mi a tudomány mai álláspontja a rosszindulatú daganatokról? VÁLASZ: a rákra vonatkozó csaknem valamennyi ismeretünk az utóbbi évtizedekből származik. A fizika, a kémia, a biológia és a modern technika fejlődése alapján ma már sok esetben sikerrel oldjuk meg a rák problémái át. A rosszindulatú daganatok nagy betegségcsoportot alkotnak, amelyekre az jellemző, hogy az egyik vagy a másik szervben a sejtek hirtelen kóros szaporodásnak indulnak: kikerülnek a szervezet ellenőrző hatása alól és gyorsan osztódva daganatot idéznek elő. A daganat belenő a környezet egészséges szöveteibe, a véredények nem győzik a vérellátást, így a sejtek elhalnak és a daganat elfekélyesedik. A daganat belsejében a sejtek tönkremennek, a szélén viszont továbbra is fokozott mértékben fejlődnek. Később egyes rákos sejtek belekerülnek a nyirok-, vagy a véredényrendszerbe és ezek útján más szervekben is áttételes daganatok, metasztázisok, képződnek. Régóta ismeretes például az úgynevezett kancerogén, rákkeltő anyagokról szóló elmélet. Ezek az anyagok elősegítik a rák 06 daganatok létrejöttét. Később kiderítették, hogy egyes sugárzás féleségek is 'kancerogén hatásúak lehetnek. A daganatok vírusos eredetéről szóló elmélet azt tételezi fel, hogy a rákot ultramikroszkópikus kórokozók váltják ki és a különféle kancerogén anyagok csak hozzájárulnak a daganat kifejlődéséhez. KÉRDÉS: A halálozási okok között a világ valamennyi, gazdaságilag fejlett országában egyedül a szív és a véredénv- megbetegedések előzik meg a rákot. Milyen eredményeket ért el a tudomány a kór időben történő felfedezése és a rosszindulatú daganatok gyógyítása terén? Milyen gyógymódokat alkalmaz ma az orvostudomány? VÁLASZ: Sajnos, egyelőre még nem tudunk rákellenes védőoltást adni egészséges embereknek. De eredményesen próbálunk megelőzni bizonyos ráko6 megbetegedéseket. Rendkívül fontos, hogy a betegséget még a daganat előtti szakaszban felfedezzük, mert ebben a stádiumban sikeres gyógymódokkal meg lehet akadályozni a daganat kifejlődését. A modern gyógyászat má eredményesen veszi fel a küzdel met a rák legtöbb formájával Az onkológiai klinikákon mindennapossá váltak azok a műt' tek, amelyek során eltávolít já) az emberi szervekben jelentkező daganatokat. Mind jelentősebb- válik a műtéttel egvütt alkalma zott sugár- és gyógyszeres kezelés. A daganatok sugárterápiája —' a röntgen, a rádium és a különféle izotópkezelés — nagy lehetőségeket nyújt és önállóan alkalmazható. A gyógyszerkészítmények szelektíven natnak és elpusztítják a daganatos sejteket. A rák gyógyszeres kezelése azon alapul, hogy a rákos és normális sejtek anyagcseréje különbözik egymástól. A gyógyszeres kezelés sajátos, új formája a hormonterápia. Ezt olyan szervek daganatos betegségénél alkalmazzák, amelyek iejlőaóse és funkciója szoros kapcsolatban áll bizonyos belső el- váilasztású mirigyek hormontermelésével. Ilyen körülmények között a gyógyszer elvileg egyformán hat a szervezet rákos és normális sejtjeire. A. mesterséges rákellenes gyógyszerek mellett kutatások folynak növényi eredetű antibiotikumok alkalmazására is. KÉRDÉS: Mi az új tudományos felfedezés lényege? Milyen feltételezésekből indultak ki, amikor a rákos sejtek fejlődését gátló anyagok után kutattak? VÁLASZ: Mielőtt megkezdtük kutatásainkat, nem álltak rendelkezésünkre pontos elképzelések a növényi radioloxinokról, vagyis azokról az anyagokról, amelyek besugárzás hatására keletkeznek a növényekben. Először sikerült kimutatnunk ezeknek az anyagoknak a keletkezését és feltártuk, hogyan hatnak a rosszindulatúan burjánzó sejtekre. Engem, minit sugárbiológust mindenekelőtt az érdekelt, hogyan hat az élő szövetre az ionizált sugárzás, és miben rejlik e hatás fizikai és kémiai alapja. Rájöttünk, hogy az erősen ionizált sugárzás, amely közvetlenül hat a sejtmagokra, az anyagcsereváltozás miatt olyan toxikus anyagok keletkezését segíti ele. amelyek gátolják a sejtek osztódását és a szövetek fejlődését. Kutatásaink előtt az ionizált sugárzás csak kis dózisainak hatását tanulmányozták, melyek — éppen ellenkezőleg — a szövetek fejlődését serkentő anyago-k keletkezését eredményezték. A ra- diotoxinok keletkezését a növények besugárzásával bizonyítottuk be. A sugárzásnak kitett növényi szövetből sikerült kiválasztanunk ezeket a toxinokat. Ezzel a kivonattal végeztünk aztán kísérleteket a rosszindulatú rákos sejtek növekedésének megakadályozására. A rák gyógyszeres kezelésének az az alapja, hogy az egészséges és a rákos sejtek különféleképpen reagálnak a gyógyszerre. Fontos tehát, hogy az egészséges sejtek ne károsodjanak, de a rosszindulatú sejtek burjánzását elnyomjuk. A kísérletek során szerzett adatok azt bizonyítják, hogy a sugárzásnak kitett növényekből nyert radiotoxin-kivonat sokkal erősebben hat a rosszindulatú daganatok sejtjeire, mint az egészséges sejtekre. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint milyen gyakorlati lehetőségek vannak a radiotoxinok alkalmazására? VÁLASZ: Egyelőre még csak a legelső lépéseket tettük meg. A radiotoxinok rendkívül gyorsan < bomlanak, meg kell tehát találnunk tartósításuk módszerét. Az uj anyagokkal ezenkívül még sok-sok állatkísérletet kell végeznünk, mielőtt szó lehetne arról hogy a gyógyászatban Hs felhasználhassuk.
