Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Egy évszázaddal Eötvös népoktatási törvénye után írástudatlanság — Magas szintű iskolázottság IC ' özművelödésünknek neves jubileumi éve az idei: száz évvel ezelőtt született meg hazánk első népoktatási törvé­nye, az Eötvös-féle, 1868. XXXVIII. törvény. A kiegyezés­sel megindult rohamos polgári átalakulás egyik alapvető vív­mánya volt ez — erényeivel, el­lentmondásaival együtt. A nép­oktatás olyan távlatait nyitotta meg ez a 'törvény, ama már 1843- ban időszerű lett volna, ám a bukás kerékbe törte a legtöbb haladó törekvést. Különösen ke­veset változott a népoktatás hely­zete: az ország nagy néptömege írástudatlanul nőtt fel s élte le életét. Az 1868. XXXVIII. tör­vény előírta minden 6—12 éves fiú és lány mindennapos iskolai és 12—15 éves korban ismétlő is­kolai tankötelezettségét. Ezzel teremtődött meg a világi — ál­lami — népoktatás előfeltétele először, és ez ütött rést az egy­házi iskolázás monopóliumán. Ki­mondta ugyanis, hogy ahol az egyházak nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles kö­zös népiskolát felállítani. Ellent­mondása, hogy megmaradt az egyházi jelleg is, ám óriási lépés, hogy az állam kezébe vette a tanügyet. Nemcsak községi isko­lák létesítését írta elő, hanem ennek alapján megteremtették a korszerű népiskolai, közigazgatá­si hálózatot, s a közművelődés­nek úgyszólván minden terüle­tén történt előrelépés. A törvény és az azt követő in­tézkedések jó része összeforrt Eötvös József nevével. Eötvös volt az egyetlen a 48-as kormány miniszterei közül, aki a kiegye­zés utáni kormányban helyet kapott. Előrehaladott kora elle­nére óriási energiával igyeke­zett megvalósítani azt, ami 48- ban nem sikerült. Munkássága ma is fogalom. Uj korszakot nyi­tott meg a magyar közoktatás­ban, fellendült a szó teljes ér­telmében vett népoktatás, ám az általános helyzet mégis csak na­gyon lassan, vontatottan javult. Maga Eötvös arról számolt be az országgyűlésen 1870-ben, hogy a tanköteles gyermekeknek még csak fele jár iskolába, egy ta­nítóra 120 tanköteles gyermek jut és körülbelül 14 000 tanterem kellene még, ha egy tanteremre 80 gyermeket számítanak. Az országban uralkodó félfeu­dális, reakciós erők nem sokat törődtek az oktatásüggyel, hoz­zájuk képest Eötvös törekvése túl merész volt. E kérdésben ki­éleződött az ellentét az egyházak és az állami szervek közt is. Az egyházak országszerte izgattak az állami iskolák ellen, és ez, sajnos nem is maradt hatásta­lan: a szülők sok helyen eléget­ték gyermekeik állami iskolai tankönyveit. Eötvös Józsefet, nagy erőfeszítéseinek közepette, 1871-ben elragadta a halál, ezzel meggyengült a közművelődés fejlesztésén fáradozók tábora. Eötvös törvénye ugyan érvény­ben maradt, de a népművelést irányító személyiségek társadal­mi súlyban, tekintélyben messze Eötvös mögött maradtak. Az Eötvös halálát követő fél év­században mindössze 14 száza­lékkal csökkent Magyarországon az analfabéták száma, s a la­kosságnak több mint 40 százalé­ka még mindig analfabéta volt. k Tanácsköztársaság idején ** születtek, illetve készülő­ben voltak az olyan rendelkezé­sek. intézkedések, amelyek alap­jaiban változtatták volna meg egész közoktatásunkat (államo­sítás, modem pedagógiai mód­szerek bevezetése, stb.). A jó tö­rekvésekét azonban kettétörte a Tanácsköztársaság leverése. Nem valósult meg népoktatá­sunkban az egységesítés elve. A magyar népoktatásra a két vi­lágháború közt a sok apró-cseprő felekezeti iskola nyomta rá bé­lyegét. Még a kis községekben is külön iskolát tartottak fenn a felekezetek: nem egyszer meg­esett, hogy egy-egy iskolának csak 15—20 főt ért el a tanuló­létszáma, de nem volt ritka a 8—10 tanulóból álló iskola sem. Gyenge kísérletek történtek ugyan az iskolák egyesítésére, ez nem sikerült. A felszabadulás­kor Magyarországon tizenegy féle iskolafenntartó szerv közt osz­lott meg az ország több ezer is­kolája. A szétaprózottság külö­nösen Dunántúlon — Baranyá­ban, Veszprémben ás Tolnában — volt nagymérvű. Ugyanis jellegzétessége volt a magyar népoktatási rendszernek az osztatlanság. A múlt század végén a magyar népiskolák 80 százalékában osztatlan viszonyok közt tanítottak, vagyis egy-egy osztályterembe több osztályt zsúfoltak össze. 1926-ban az is­kolák közel 50 százalékában még nem tudták bevezetni az osztott tanítást, s ez az arány a fel- szabadulásig alig változott: ak­kor még mindig meghaladta a 40 százalékot az osztatlan isko­lák aránya. 1940-ben törvényt hoztak az alapszintű iskolai oktatás idő­tartamának a felemelésére, el­határozták a 8 osztályos nép­iskola megszervezését, ennek a végrehajtása azonban éppen- hogy megkezdődött. Nem kétséges, a felszabadulás után akadt bőven tennivaló. A háborút követően ugyan a koa­líciós viszonyok és a háborús pusztítások következtében nem következett be egyik napról a másikra gyökeres változás, ma azonban már elmondhatjuk, hogy az utóbbi két évtizedben többet tettünk a közművelődés területén,, mint az évszázad ezt megelőző, nyolcvan évében együttvéve. Nézzük az adatokat. A z államosítással és az új ” tantervek bevezetésével megteremtődött az oktatás egy­sége, általános, valóban népokta­tás jellege. Ez, és az állam eh­hez kapcsolódó anyagi erőfeszí­tései megteremtették az alapot az osztott rendszerű oktatás­nevelés gyors elterjesztésére 1951-ben az iskoláknak már csak 23,5, 1961-ben pedig 15,2 száza­léka volt osztatlan, a későbbi körzetesítéssel pedig tovább ja­vult ez az arány. Ma már ott tartunk, hogy csak ott nincs osztott tanítás, ahol a földrajzi, települési viszonyok azt nem te­szik lehetővé. Az oktatási vi­szonyok azonban az ilyen helye­ken is jelentősen megjavultak, a különféle intézkedések (a peda­gógusok képzettségének növelése, a tantermi és más technikai vi­szonyok javítása, stb.) követ­keztében. Egy tanévben, az 1962/1963- aisban, 39 547-en tanultak Tolna megye általános iskoláiban. Eb­ből mindössze 3652-en jártak kis létszámú, osztatlan iskolába Tolna megyében a háborút megelőző utolsó békeévben, 1938- bam 644 tanító tanított az elemi iskolákban, az államosítással azonban megduplázódott a szá­muk, de gyors ütemben javult a Népújság 3 szakmai felkészültség is. 1958-ra megkétszereződött a középisko­lák száma az utolsó békeévhez viszonyítva, a középiskolai ta­nulóké pedig megháromszorozó­dott. 1958-ban már 34 gyermek­re jutott egy tanterem, azóta pe­dig minden korábbinál nagyobb összegét fordítottak a megyében iskola-, illetve tanteremépítésre. Az egy tanteremre jutó tanuló- létszám legtöbb helyen ideális körülmények közt mozog, két- műszakos — tehát délelőtti és délutáni — oktatásra csak né­hány helyen van szükség. A ré­gi iskolákat, tantermeket már mindenütt felújították, az újak pedig nemzetközi méretekkel mérve is korszerűek. Az utóbbi húsz esztendőben a fiatalok többsége nem állt meg az általános iskola 8 osztályának elvégzésénél, hanem valamilyen szinten tovább tanult 1962/1963- ban például az általános isko­lát végzettek 80 százaléka ment középiskolába és szakmunkás- képző intézetbe. A belső ará­nyok állandóan mozognak, most újabban például a szakmatanu­lás irányában tolódnak el az arányok. A továbbtanulók több­sége munkás és párássá szárma­zású. A z írásudatlanság ma leg­” feljebb annyiban téma, hogy a múlt rendszerben felnőtt lakosság körében elszórtan talál­ható egy-két írni, olvasni nem, vagy alig tftdó. A múlt rendszer hagyatékaként sokan voltak ugyan, de nagy részüket meg­tanítottuk az elemi műveltségre. Azt pedig hogy a tankötelesek­nek milyen aránya jár iskolába, egyszerűen nem kell mérni, hi­szen már a társadalom átlag- szintjétől messze elmaradt ci­gányság köréből is rendszere­sen járnak iskolába a tanköteles gyermekek. Az idén, anukor Eötvös nép­oktatási törvényére emlékezünk, arról számolhatunk be, hogy né­pi demokráciánk nem egysze­rűen megvalósította a*t, amit e törvény alapján sem sikerült, hanem európai szin'tre emelte a magyar közoktatást. BODA FERENC Bonyhádi társasházak karrierje Űj üzemre van szükség Egymás után épülnek Bonyhádon a szebbnél szebb emeletes társas­házak. Ezek az épületek lassan már egy új városrészt alkotnak a Perczel Mór utca jobb oldalán. üzemünk van a megyében, kö­zülük azonban öt régi, iöbb évti­zedes múltra tekint vissza. Ezzel azt hiszem azt is elárultam, hogy hol szorít nálunk a cipő. A tej termelésének felfutása ma még csak időszakosan érezteti hatását üzemeinkben. Azonban már most látnunk kell, hogy a további fej­lődés során a jelenlegi üzemek kapacitása elégtelen lesz. Más szóval gátjává válik a további fejlődésnek. — Milyen tervei vannak a vál­lalatnak a meglévő üzemek korsze­rűsítésére, illetve új üzem létesíté­sére? — Az elmúlt években szinte valamennyi régebbi üzemünket A legújabb statisztikai jelenté- korszerűsítettük. A korszerűsíté­sek szerint Európában, az északi sek célja részben a kapacitás növe- államokban a legmagasabb az egy lúse, részben pedig a munka főre jutó éves tej - és tejtermék- megkönnyítése volt. Éppen ezért fogyasztás. Svédországban, Finn- m°st már egy új üzem létesítésének országban például éves viszony- gondolata foglalkoztat bennünket, latban az egy főre jutó tej- és tej- Szükség lenne egy nagy kapa- termék-fogyasztás eléri a 300 li- citású, — ioo ezer literes — a tért. Ezzel szemben nálunk alig kor követelményeinek megfelelő haladja meg a 100 litert. Az tejüzemre. A tervek szerint az új utóbbi időben azonban örvendetes özem Szekszárdon épülne fel. tény, hogy nálunk is fellendült a ~ Hogyan alakul a megye tejüze- tej és tejtermékek termelése, il- meü\ek lermelése? letve fogyasztása. Más szóval — Átlagosan napi 200 ezer liter nálunk is megkezdődött a tej teí érkezik üzemeinkbe, amelynek „karrierje”. Ennek várható követ- nagyobbik _ részét feldolgozzuk, kezményeiről és az ezzel kapcso- óv első felében például 20 latos tennivalókról beszélgettünk vaS°n sajtot és 10 vagon vajat Schubert Bélával, a Tolna megyei gyártottunk exportra. Ezen túl- Tejipari Vállalat főmérnökével, menően természetesen a hazai Beszélgetésünket annál is inkább Piacra is készítünk tejtermékeket, időszerűnek tartjuk, mivel me- Üzemeink közül különösen a ta- gyénkben a tej és tejtermékek mási üzem eredménye emelkedik termelése jóval meghaladja az or- ki, ahonnan már évek óta a leg- szágos átlagot. jobb minőségű tejtermékek kerül­— Az ország egyik legjelentő- nek a hazai és a külföldi piacra, sebb tejtermelő megyéje Tolna. Nyári időszakban, vagy kettős Éppen ezért, nem mindegy, hogy ünnepek alkalmával jelentős nálunk miként alakul a tej tér- mennyiségű tejet adunk a fővá- melése, illetve feldolgozása. A ko- rosnak is. rábbi évekhez viszonyítva mint- — Milyen tervei vannak a válla - egy hat százalékos fejlődés ta- ^"akké£ “egy<! fokozottabh ellátása pasztaiható megyénkben, amely bizony nem egyszer 'érezteti ha­tását üzemeinkben. Jelenleg hat 1968. augusztus 11. A MÉSZÖV Igazgatóságának és a KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának együttes ülése Szombaton együttes ülést tar- kell helyezni, a helyi sajátosságo- tott a MÉSZÖV igazgatósága és a kát, körülményeket. A felszólalók KPVDSZ Tolna megyei Bizottsá- ezt különféle gyakorlati példák- ga. Ezen értékelték a Tolna me- kai indokolták meg. A jelenlegi gyei általános fogyasztási és érté- értékelési módszerek szerint egy- kesítési szövetkezetek és takarék- két hanyag dolgozó miatt bűnhő­szövetkezetek idei első fél­évi munkaversenyét. Amint az ülésen megállapították, a szövet­kezetek 93 szocialista brigádja ke­retében több mint félezer dolgozó vesz részt a munkaversenyben. Az értékeléskor nem állítottak fel sorrendet, hanem sorrend nélkül dicséretben részesítették a leg­eik egy félezres dolgozó kollektí va. A dombóváriak például kivá ló eredményeket értek el, de az egy-két ember hibájából adódó leltárhiányok miatt hátrányos helyzetbe kerülnének. Felvetődött az üzemi balesetek mechanikus számbavétele is. Az értékelésnél eddig úgy vették, hogy egy bal­jobb szövetkezeteket. Sorrendisé- eset egy baleset, nem mérlegelték get azért nem állapítottak meg, a reális körülményeket. mert az új gazdasági viszonyok közepette annyi részkérdés befo­lyásolja a számokkal kifejezhető mutatókat, hogy a sorrendiség semmiképpen sem tükrözné a reá­lis helyzetet. Viszont az év végi eredmények alapján sorrendiséget is kell majd felállítani. Ezzel kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy addigra módosítani kell a Igen figyelemre méltó, hogy az idei féléves eredmények alapján a legjobbak közé kerültek ismét azok az általános fogyasztási és értékesítő, valamint takarékszö­vetkezetek, amelyek tavaly a me­gyei és országos versenyben kivá­ló helyezést értek el, és jutalmat kaptak. így a legjobbak közt van a paksi és tamási általános fo­hagyomanyos ertekelesi szempon- gyasztási és értékesítő szövetkezet, tokát. A mechanikus szamok, sta- valamint a bátaszéki takarékszö- tisztikai mutatók helyett előtérbe vetkezet. — Ahhoz, hogy megyénkben, de országosan is emelkedjen a tej és a tejtermékek fogyasztása el­sősorban az szükséges, hogy rend­szeresen eljussunk a megye köz­ségeibe különböző tejtermékeink­kel. Ennek érdekében évről évre bővítjük gépkocsiparkunkat. Az elmúlt évben öt gépkocsit vásá­roltunk, amelyek szinte állandóan járják a megyét. A boltokba elő­zetes megrendelés.; illetve a hely­színen történő kiválasztás alap­ján szállítjuk a : tejtermékekét. Megnehezíti helyzetünket, az a tény, hogy a tejtermékeket min­dig frissen kell előállítani, illetve szállítani. Ennek ellenére úgy érezzük az utóbbi időben sokat javult megyénk lakosságának tej, illetve tejtermékekkel való ellá­tottsága. További terveink között szerepel újabb, különböző meny- nyiségben csomagolt tejtermékek árusítása. Végeredményben el­mondhatom, hogy vállalatunk örömmel tapasztalja, a lakosság részéről mutatkozó egyre nagyobb érdeklődést a tejtermékek iránt, még akkor is, ha ez nekünk nem egyszer komoly gondot okoz. Úgy gondolom, megyénk tejtermelése és feldolgozása lépést tud tarta­ni a fejlődés támasztotta köve­telményekkel. Ami pedig a tej „karrierjét” illeti szeretnénk hin­ni, hogy nagyon sokáig fog tar­tani, — mondotta befejezésül Schubert Béla, a Tolna megyei Tejipari Vállalat főmérnöke. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents