Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Egy évszázaddal Eötvös népoktatási törvénye után írástudatlanság — Magas szintű iskolázottság IC ' özművelödésünknek neves jubileumi éve az idei: száz évvel ezelőtt született meg hazánk első népoktatási törvénye, az Eötvös-féle, 1868. XXXVIII. törvény. A kiegyezéssel megindult rohamos polgári átalakulás egyik alapvető vívmánya volt ez — erényeivel, ellentmondásaival együtt. A népoktatás olyan távlatait nyitotta meg ez a 'törvény, ama már 1843- ban időszerű lett volna, ám a bukás kerékbe törte a legtöbb haladó törekvést. Különösen keveset változott a népoktatás helyzete: az ország nagy néptömege írástudatlanul nőtt fel s élte le életét. Az 1868. XXXVIII. törvény előírta minden 6—12 éves fiú és lány mindennapos iskolai és 12—15 éves korban ismétlő iskolai tankötelezettségét. Ezzel teremtődött meg a világi — állami — népoktatás előfeltétele először, és ez ütött rést az egyházi iskolázás monopóliumán. Kimondta ugyanis, hogy ahol az egyházak nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles közös népiskolát felállítani. Ellentmondása, hogy megmaradt az egyházi jelleg is, ám óriási lépés, hogy az állam kezébe vette a tanügyet. Nemcsak községi iskolák létesítését írta elő, hanem ennek alapján megteremtették a korszerű népiskolai, közigazgatási hálózatot, s a közművelődésnek úgyszólván minden területén történt előrelépés. A törvény és az azt követő intézkedések jó része összeforrt Eötvös József nevével. Eötvös volt az egyetlen a 48-as kormány miniszterei közül, aki a kiegyezés utáni kormányban helyet kapott. Előrehaladott kora ellenére óriási energiával igyekezett megvalósítani azt, ami 48- ban nem sikerült. Munkássága ma is fogalom. Uj korszakot nyitott meg a magyar közoktatásban, fellendült a szó teljes értelmében vett népoktatás, ám az általános helyzet mégis csak nagyon lassan, vontatottan javult. Maga Eötvös arról számolt be az országgyűlésen 1870-ben, hogy a tanköteles gyermekeknek még csak fele jár iskolába, egy tanítóra 120 tanköteles gyermek jut és körülbelül 14 000 tanterem kellene még, ha egy tanteremre 80 gyermeket számítanak. Az országban uralkodó félfeudális, reakciós erők nem sokat törődtek az oktatásüggyel, hozzájuk képest Eötvös törekvése túl merész volt. E kérdésben kiéleződött az ellentét az egyházak és az állami szervek közt is. Az egyházak országszerte izgattak az állami iskolák ellen, és ez, sajnos nem is maradt hatástalan: a szülők sok helyen elégették gyermekeik állami iskolai tankönyveit. Eötvös Józsefet, nagy erőfeszítéseinek közepette, 1871-ben elragadta a halál, ezzel meggyengült a közművelődés fejlesztésén fáradozók tábora. Eötvös törvénye ugyan érvényben maradt, de a népművelést irányító személyiségek társadalmi súlyban, tekintélyben messze Eötvös mögött maradtak. Az Eötvös halálát követő fél évszázadban mindössze 14 százalékkal csökkent Magyarországon az analfabéták száma, s a lakosságnak több mint 40 százaléka még mindig analfabéta volt. k Tanácsköztársaság idején ** születtek, illetve készülőben voltak az olyan rendelkezések. intézkedések, amelyek alapjaiban változtatták volna meg egész közoktatásunkat (államosítás, modem pedagógiai módszerek bevezetése, stb.). A jó törekvésekét azonban kettétörte a Tanácsköztársaság leverése. Nem valósult meg népoktatásunkban az egységesítés elve. A magyar népoktatásra a két világháború közt a sok apró-cseprő felekezeti iskola nyomta rá bélyegét. Még a kis községekben is külön iskolát tartottak fenn a felekezetek: nem egyszer megesett, hogy egy-egy iskolának csak 15—20 főt ért el a tanulólétszáma, de nem volt ritka a 8—10 tanulóból álló iskola sem. Gyenge kísérletek történtek ugyan az iskolák egyesítésére, ez nem sikerült. A felszabaduláskor Magyarországon tizenegy féle iskolafenntartó szerv közt oszlott meg az ország több ezer iskolája. A szétaprózottság különösen Dunántúlon — Baranyában, Veszprémben ás Tolnában — volt nagymérvű. Ugyanis jellegzétessége volt a magyar népoktatási rendszernek az osztatlanság. A múlt század végén a magyar népiskolák 80 százalékában osztatlan viszonyok közt tanítottak, vagyis egy-egy osztályterembe több osztályt zsúfoltak össze. 1926-ban az iskolák közel 50 százalékában még nem tudták bevezetni az osztott tanítást, s ez az arány a fel- szabadulásig alig változott: akkor még mindig meghaladta a 40 százalékot az osztatlan iskolák aránya. 1940-ben törvényt hoztak az alapszintű iskolai oktatás időtartamának a felemelésére, elhatározták a 8 osztályos népiskola megszervezését, ennek a végrehajtása azonban éppen- hogy megkezdődött. Nem kétséges, a felszabadulás után akadt bőven tennivaló. A háborút követően ugyan a koalíciós viszonyok és a háborús pusztítások következtében nem következett be egyik napról a másikra gyökeres változás, ma azonban már elmondhatjuk, hogy az utóbbi két évtizedben többet tettünk a közművelődés területén,, mint az évszázad ezt megelőző, nyolcvan évében együttvéve. Nézzük az adatokat. A z államosítással és az új ” tantervek bevezetésével megteremtődött az oktatás egysége, általános, valóban népoktatás jellege. Ez, és az állam ehhez kapcsolódó anyagi erőfeszítései megteremtették az alapot az osztott rendszerű oktatásnevelés gyors elterjesztésére 1951-ben az iskoláknak már csak 23,5, 1961-ben pedig 15,2 százaléka volt osztatlan, a későbbi körzetesítéssel pedig tovább javult ez az arány. Ma már ott tartunk, hogy csak ott nincs osztott tanítás, ahol a földrajzi, települési viszonyok azt nem teszik lehetővé. Az oktatási viszonyok azonban az ilyen helyeken is jelentősen megjavultak, a különféle intézkedések (a pedagógusok képzettségének növelése, a tantermi és más technikai viszonyok javítása, stb.) következtében. Egy tanévben, az 1962/1963- aisban, 39 547-en tanultak Tolna megye általános iskoláiban. Ebből mindössze 3652-en jártak kis létszámú, osztatlan iskolába Tolna megyében a háborút megelőző utolsó békeévben, 1938- bam 644 tanító tanított az elemi iskolákban, az államosítással azonban megduplázódott a számuk, de gyors ütemben javult a Népújság 3 szakmai felkészültség is. 1958-ra megkétszereződött a középiskolák száma az utolsó békeévhez viszonyítva, a középiskolai tanulóké pedig megháromszorozódott. 1958-ban már 34 gyermekre jutott egy tanterem, azóta pedig minden korábbinál nagyobb összegét fordítottak a megyében iskola-, illetve tanteremépítésre. Az egy tanteremre jutó tanuló- létszám legtöbb helyen ideális körülmények közt mozog, két- műszakos — tehát délelőtti és délutáni — oktatásra csak néhány helyen van szükség. A régi iskolákat, tantermeket már mindenütt felújították, az újak pedig nemzetközi méretekkel mérve is korszerűek. Az utóbbi húsz esztendőben a fiatalok többsége nem állt meg az általános iskola 8 osztályának elvégzésénél, hanem valamilyen szinten tovább tanult 1962/1963- ban például az általános iskolát végzettek 80 százaléka ment középiskolába és szakmunkás- képző intézetbe. A belső arányok állandóan mozognak, most újabban például a szakmatanulás irányában tolódnak el az arányok. A továbbtanulók többsége munkás és párássá származású. A z írásudatlanság ma leg” feljebb annyiban téma, hogy a múlt rendszerben felnőtt lakosság körében elszórtan található egy-két írni, olvasni nem, vagy alig tftdó. A múlt rendszer hagyatékaként sokan voltak ugyan, de nagy részüket megtanítottuk az elemi műveltségre. Azt pedig hogy a tanköteleseknek milyen aránya jár iskolába, egyszerűen nem kell mérni, hiszen már a társadalom átlag- szintjétől messze elmaradt cigányság köréből is rendszeresen járnak iskolába a tanköteles gyermekek. Az idén, anukor Eötvös népoktatási törvényére emlékezünk, arról számolhatunk be, hogy népi demokráciánk nem egyszerűen megvalósította a*t, amit e törvény alapján sem sikerült, hanem európai szin'tre emelte a magyar közoktatást. BODA FERENC Bonyhádi társasházak karrierje Űj üzemre van szükség Egymás után épülnek Bonyhádon a szebbnél szebb emeletes társasházak. Ezek az épületek lassan már egy új városrészt alkotnak a Perczel Mór utca jobb oldalán. üzemünk van a megyében, közülük azonban öt régi, iöbb évtizedes múltra tekint vissza. Ezzel azt hiszem azt is elárultam, hogy hol szorít nálunk a cipő. A tej termelésének felfutása ma még csak időszakosan érezteti hatását üzemeinkben. Azonban már most látnunk kell, hogy a további fejlődés során a jelenlegi üzemek kapacitása elégtelen lesz. Más szóval gátjává válik a további fejlődésnek. — Milyen tervei vannak a vállalatnak a meglévő üzemek korszerűsítésére, illetve új üzem létesítésére? — Az elmúlt években szinte valamennyi régebbi üzemünket A legújabb statisztikai jelenté- korszerűsítettük. A korszerűsítések szerint Európában, az északi sek célja részben a kapacitás növe- államokban a legmagasabb az egy lúse, részben pedig a munka főre jutó éves tej - és tejtermék- megkönnyítése volt. Éppen ezért fogyasztás. Svédországban, Finn- m°st már egy új üzem létesítésének országban például éves viszony- gondolata foglalkoztat bennünket, latban az egy főre jutó tej- és tej- Szükség lenne egy nagy kapa- termék-fogyasztás eléri a 300 li- citású, — ioo ezer literes — a tért. Ezzel szemben nálunk alig kor követelményeinek megfelelő haladja meg a 100 litert. Az tejüzemre. A tervek szerint az új utóbbi időben azonban örvendetes özem Szekszárdon épülne fel. tény, hogy nálunk is fellendült a ~ Hogyan alakul a megye tejüze- tej és tejtermékek termelése, il- meü\ek lermelése? letve fogyasztása. Más szóval — Átlagosan napi 200 ezer liter nálunk is megkezdődött a tej teí érkezik üzemeinkbe, amelynek „karrierje”. Ennek várható követ- nagyobbik _ részét feldolgozzuk, kezményeiről és az ezzel kapcso- óv első felében például 20 latos tennivalókról beszélgettünk vaS°n sajtot és 10 vagon vajat Schubert Bélával, a Tolna megyei gyártottunk exportra. Ezen túl- Tejipari Vállalat főmérnökével, menően természetesen a hazai Beszélgetésünket annál is inkább Piacra is készítünk tejtermékeket, időszerűnek tartjuk, mivel me- Üzemeink közül különösen a ta- gyénkben a tej és tejtermékek mási üzem eredménye emelkedik termelése jóval meghaladja az or- ki, ahonnan már évek óta a leg- szágos átlagot. jobb minőségű tejtermékek kerül— Az ország egyik legjelentő- nek a hazai és a külföldi piacra, sebb tejtermelő megyéje Tolna. Nyári időszakban, vagy kettős Éppen ezért, nem mindegy, hogy ünnepek alkalmával jelentős nálunk miként alakul a tej tér- mennyiségű tejet adunk a fővá- melése, illetve feldolgozása. A ko- rosnak is. rábbi évekhez viszonyítva mint- — Milyen tervei vannak a válla - egy hat százalékos fejlődés ta- ^"akké£ “egy<! fokozottabh ellátása pasztaiható megyénkben, amely bizony nem egyszer 'érezteti hatását üzemeinkben. Jelenleg hat 1968. augusztus 11. A MÉSZÖV Igazgatóságának és a KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának együttes ülése Szombaton együttes ülést tar- kell helyezni, a helyi sajátosságo- tott a MÉSZÖV igazgatósága és a kát, körülményeket. A felszólalók KPVDSZ Tolna megyei Bizottsá- ezt különféle gyakorlati példák- ga. Ezen értékelték a Tolna me- kai indokolták meg. A jelenlegi gyei általános fogyasztási és érté- értékelési módszerek szerint egy- kesítési szövetkezetek és takarék- két hanyag dolgozó miatt bűnhőszövetkezetek idei első félévi munkaversenyét. Amint az ülésen megállapították, a szövetkezetek 93 szocialista brigádja keretében több mint félezer dolgozó vesz részt a munkaversenyben. Az értékeléskor nem állítottak fel sorrendet, hanem sorrend nélkül dicséretben részesítették a legeik egy félezres dolgozó kollektí va. A dombóváriak például kivá ló eredményeket értek el, de az egy-két ember hibájából adódó leltárhiányok miatt hátrányos helyzetbe kerülnének. Felvetődött az üzemi balesetek mechanikus számbavétele is. Az értékelésnél eddig úgy vették, hogy egy baljobb szövetkezeteket. Sorrendisé- eset egy baleset, nem mérlegelték get azért nem állapítottak meg, a reális körülményeket. mert az új gazdasági viszonyok közepette annyi részkérdés befolyásolja a számokkal kifejezhető mutatókat, hogy a sorrendiség semmiképpen sem tükrözné a reális helyzetet. Viszont az év végi eredmények alapján sorrendiséget is kell majd felállítani. Ezzel kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy addigra módosítani kell a Igen figyelemre méltó, hogy az idei féléves eredmények alapján a legjobbak közé kerültek ismét azok az általános fogyasztási és értékesítő, valamint takarékszövetkezetek, amelyek tavaly a megyei és országos versenyben kiváló helyezést értek el, és jutalmat kaptak. így a legjobbak közt van a paksi és tamási általános fohagyomanyos ertekelesi szempon- gyasztási és értékesítő szövetkezet, tokát. A mechanikus szamok, sta- valamint a bátaszéki takarékszö- tisztikai mutatók helyett előtérbe vetkezet. — Ahhoz, hogy megyénkben, de országosan is emelkedjen a tej és a tejtermékek fogyasztása elsősorban az szükséges, hogy rendszeresen eljussunk a megye községeibe különböző tejtermékeinkkel. Ennek érdekében évről évre bővítjük gépkocsiparkunkat. Az elmúlt évben öt gépkocsit vásároltunk, amelyek szinte állandóan járják a megyét. A boltokba előzetes megrendelés.; illetve a helyszínen történő kiválasztás alapján szállítjuk a : tejtermékekét. Megnehezíti helyzetünket, az a tény, hogy a tejtermékeket mindig frissen kell előállítani, illetve szállítani. Ennek ellenére úgy érezzük az utóbbi időben sokat javult megyénk lakosságának tej, illetve tejtermékekkel való ellátottsága. További terveink között szerepel újabb, különböző meny- nyiségben csomagolt tejtermékek árusítása. Végeredményben elmondhatom, hogy vállalatunk örömmel tapasztalja, a lakosság részéről mutatkozó egyre nagyobb érdeklődést a tejtermékek iránt, még akkor is, ha ez nekünk nem egyszer komoly gondot okoz. Úgy gondolom, megyénk tejtermelése és feldolgozása lépést tud tartani a fejlődés támasztotta követelményekkel. Ami pedig a tej „karrierjét” illeti szeretnénk hinni, hogy nagyon sokáig fog tartani, — mondotta befejezésül Schubert Béla, a Tolna megyei Tejipari Vállalat főmérnöke. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ
