Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

VOLNA MEGYEIt NÉPÚJSÁG V.AJtfAGYA5_SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottsága és a megyei tanAcs lapja XVIII. évfolyam, 187. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. augusztus 10. Nemzetközi politikánk megvalósítása széles népi alapokon nyugszik Komócsin Zoltán tv-interjiíja Komócsin Zoltán* a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken este interjút adott a Magyar Rádió és Televízió munkatársainak, a nemzetközi politika időszerű kérdésedről. Bevezetőben elmondotta, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszült. A kapitalis­ta országokban kiéleződött a harc a monopóliumok érdekeit kép­viselő kormánykörök és a leg­szélesebb dolgozó tömegek kö­zött. Ennek elsősorban belpoli­tikai, gazdasági és szociális in­dokai vannak, de szerepet ját­szik benne a nemzetközi politika is. Világszerte növekszik a tö­megek elégedetlensége az ameri­kai imperialisták vietnami ag­ressziója miatt; új rétegek vál­lalnak szolidaritást a vietnami néppel. Mindez arra utal, hogy éleződik a harc a kapitalis­ta országokban és nemzet­közileg is. A küzdelem középpontjában ter­mészetesen Vietnam áll. Komócsin elvtárs — a riporter kérdésére válaszolva — ezek után arról beszélt, hogy az Egye­sült Államok a VDK bombázá­sának korlátozásával voltakép­pen különböző előnyökre kívánt iszert tenni. Egy szőkébb terüle­tet koncentráltan támad, s ezzel a korábbihoz hasonló katonai erőfeszítéseket nagyobb ered­ménnyel próbálja a maga szá­mára hasznosítani. Ugyanakkor az amerikai uralkodó körök az előzetes tárgyalásokba adott bele­egyezésükkel el akarják altatni az emberek éberségét, azit a lát­szatot akarják kelteni, hogy ké­szek a tárgyalásokra, de eköz­ben tovább folytatják agresisziós cselekményeiket Vietnamban. (Folytatás a 2. oldalon.) NIXON mélyreható változásokat ígér Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Szekszárdon, pénteken délelőtt, a megyei pártszékház nagy­termében kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizott­sága. Az értekezleten az MSZMP Központi Bizottsága augusztus 7-i tanácskozása alapján Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az időszerű külpolitikai kérdésekről, a Politikai Bizottság nemzetközi tevékenységéről. Az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében részt vett és felszólalt a pártbizottsági ülésen dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese. Három évre szóló magyar—kanadai kereskedelmi megállapodást írtak alá „Miniforradialom” zavarta meg az amerikai republikánus párt konvenciójának záróülését. Azok a republikánus politikusok, fő­ként a párt úgynevezett liberá­lis szárnyának képviselői, akik elégedetlenek voltak Spiro T. Agnew marylandi kormányzó al­elnöki elöltségéval, megkísérel­ték, hogy az utolsó pillanatban megakadályozzák ezt. A liberá- 1 is ellenállás magyarázata, hogy Nixon választottját politikailag nem elég jelentős figurának te­kintik, akit ráadásul a déli kon­zervatív frakció kényszerített a pártra. Richard M. Nixon, az ameri­kai republikánus párt új elnök- jelödtje programbeszédében mély­reható változásokat ígért az Egyesült Államoknak: személy­cserét a vezető pozíciókban, a külpolitika felülvizsgálását, a pénzügyi politika új alapokra helyezését és a belső rend hely­reállítását. Kijelentette: az Egye­sült Államoknak „béke kell kül­földön és béke kell idehaza is”. Hangoztatta, hogy ezt a békét csak egy republikánus kormány­zat tudja megteremteni, mert a jelenlegi kormány elvesztette hi­telét, belső és nemzetközi vál­ságba sodorta az országot. „Amerika azért van bajban, mert vezetői kudarcot vallottak. Az országnak olyan új vezetők­re van szüksége, akik fel tudnak nőni az ország nagyságához” — mondotta. Nemzetközi kérdésekről szólva Nixon azt mondotta, hogy „tel­jesen meg kell tisztítani a ha­zát azoktól, akik felelősek a ku­darcokért és teljességgel felül kell vizsgálni az Egyesült Álla­mok politikáját a világ minden részével kapcsolatban. Ezt Viet­nammal kell kezdeni”. „Remél­jük, hogy a jelenlegi tárgyalá­sok meghozhatják a háború tisz­tességes befejezését. A válasz­tási kampány során semmi olyat nem mondunk, ami kárt okoz­hatna ennek a reménynek. De ha a háború nem ér véget a no­vemberi választásokig, a válasz­út világos lesz” — mondotta, majd kijelentette, ha a válasz­tásokig „még nincs kilátásban a háború befejezése, az amerikai népnek olyan új kormányra van szüksége, amelyet nem kötnek a »►múlt hibái«. A következő kor­mány listáján első helyre kerül az. hogy tisztességes véget ves­sen a háborúnak, s olyan politi­kát kell kialakítania, amely meg­akadályozza az új Vietnamokat”. „A kommunista világ vezetői­nek azt mondjuk, hagy a kon­frontáció után eljött az ideje a tárgyalások korszakának. A két szuperhatalom viszonylatában nincs más elfogadható megoldás, mint a békés tárgyalás. De mi­vel ez ' a tárgyalások időszaka lesz, helyre kell állítanunk Ame­rika erejét, hogy mindig az erő pozíciójából tárgyalhassunk, so­hasem a gyengeségéből” — mon­dotta. Belpolitikái programjában Ni­xon ugyancsak új rendet ígért, a többi között a konzervatívok által támadott legfelső bírósági ítéletek felülvizsgálatát, a bűnö­zés elleni haré fokozását, új igaz- ságügyminiszter kinevezését. A néger kérdésre vonatkozóan Ni­xon kijelentette, hogy az ameri­kai négerek egy republikánus kormányzat hatalomra jutása esetén „nem lesznek gyarmat az országon belül” de félreérthetet­lenül kijelentette, hogy kormány­zata nem tűmé meg a lázadáso­kat és az erőszakos lépéseket a négerek részéről. Nixon beszédével a republiká­nus konvenció véget ért. A demokrata párt elnök jelölő konvenciója augusztus 26-án kez­dődik meg Chicagóban. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására pénteken néhány napos magyarországi lá­togatásra Budapestre érkezett Jean-Luc Pepin, kanadai ipar- és kereskedelemügyi miniszter. A kanadai miniszterrel és a kíséretében levő személyiségek­kel dr. Bíró József hivatalában megbeszéléseket folytatott. Mind­két tárgyaló fél megelégedéssel állapította meg, hogy az 1964- ben aláírt megállapodás alapján a kereskedelmi kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak és mind szá­mottevőbbek. Egyetértettek ab­ban, hogy a kereskedelmi kap­csolatok eddigi alakulása--alapot jelent a gazdasági együttműkö­dés fejlettebb formáinak felku­tatására, kialakítására. A tár­gyalások elsősorban e lehetősé­gek megvizsgálására irányulnak. Pénteken délután a Külkeres­kedelmi Minisztériumban dr. Bí­ró József és Jean-Luc Pepin hosszú lejáratú, három évre szó­ló magyar—kanadai kereskedelmi megállapodást írt alá. * Az MTI hírmagyarázója írja; Az 1964-ben kötött kereskedel­mi megállapodást megelőzően sem a második világháború előtt, sem azt követően nem szabályozta közvetlen szerződéses kapcsolat a két ország közötti árucsere-forgal­mat. Egyes termékek eljutottak így is egymás piacára, a forgalom azonban elenyésző volt. A két ország diplomáciai kap­csolatának rendezése után jött létre az első kereskedelmi meg­állapodás. Ettől kezdve mind az export, mind az import meg­élénkült, összege 1967-ben elérte a hétmillió dollárt. A magyar külkereskedelem Kanada hagyo­mányos mezőgazdasági exportcik­keinek vásárlói közé tartozik, to­vábbá érkezik Magyarországra Kanadából nyers bőr, műgumi és időnként naposcsibe is. A Kana­dába irányuló magyar exportban textíliák, üvegáruk, kemping fel­szerelések, kerékpárok stb. talál­hatók. Fordulat várható a város ellátásában Még el sem készült, de már háromszer cserélt gazdát Szek­szárdon, a város központjában épülő zöldségbolt. Az állami gaz­daságok mintaboltjának indult, később átvette a Népbolt, majd végül megkapta a MÉK. Város­ellátás szempontjából az a döntés látszik leghelyesebbnek, hogy a MÉK „üzemeltesse” ezt a min­den szempontból korszerűnek ígérkező boltot. Elmondhatjuk, ezzel az üzlettel valóban gyarapo­dott a város, s végre a megye- székhely rangjához illő létesít­ménnyel gazdagodnak a szekszár­diak. Sajnos, elég nagy volt körü­lötte a huzavona. Már rég kész lehetne, hiszen az épület műsza­ki átadása megtörtént. Ezt kö­vetően azonban bizonyos átalakí­tásokat kellett végezni, s ez a körülmény hátráltatja a nyitást. Néhány hét múlva azonban minden bizonnyal átadják a bol­tot rendeltetésének. A MÉK a maga részéről minden szempont­ból felkészült. A korszerű és mo­dern berendezéseket már meg­vásárolták, az áru egy részét már tárolják. A speciális szek­szárdi igényeket óhajtják kielégí­teni, 9 végre megoldódik az évek óta vajúdó házi készítmények árusítása is. Korlátlan mennyi­ségben áll majd a fogyasztók rendelkezésére házi készítésű töl­telék és füstölt húsáru. A MÉK saját hizlaldájából biztosítja az alapanyagot és a városszerte is­mert Zahratka János hentesmes­ter készíti a kolbászt, a szalámit, a töltelékárut, az itteni „hazai” ízeknek megfelelően, ötvenezer forintos költséggel vágóhidat is létesített a MÉK, a minőségi el­látás biztosítása érdekében. Lehet majd kapni termelői bo­rokat, sőt, kizárólag ilyet árusí­tanak, a Borforgalmi Vállalat ter­mékeit teljes egészében mellőzik. Ezenkívül természetesen zöldség­gyümölcs is nagy választékban áll majd a vásárlóközönség ren­delkezésére. Uj szolgáltatásként be akarják vezetni az előre ren­delést. A háziasszonyok reggel, vagy napközben bejelenthetik, hogy mire van szükségük, és este becsomagolva megkapják az árut. Valószínűleg örömmel fogadják, mert így megszabadulnak a ma még sok időt elrabló sorba ál­lástól. Az új üzlet bemutatkozását nagy érdeklődés előzi meg, s ez érthető, hiszen hasonló létesít­mény eddig nem volt. Sajnos a tervezők néhány praktikus szem­pontot nem vettek figyelembe. Ez feltétlenül megnehezíti a bolti dolgozók munkáját és az áru szál­lítását. a helyzet ugyanis, hogy a tervezők a kapubejáratot oly szűkre méretezték, hogy az árut szállító gépkocsik csak üggyel- bajjal tudnak közlekedni. Terve­zői szépséghiba még a felvonó minimális kapacitása, és a bejá­rati ajtók rossz elhelyezése. Eze­ken a dolgokon sajnos már nem lehet változtatni.

Next

/
Thumbnails
Contents