Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
ra ^CLŐ < ^ 3 T&LftA MEGYEIW NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ^EGYE: CAN.- CS XVIII. évfolyam, 185. szám ARA: 8« FILLÉR Csütörtök, 1968. augusztus 8. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1968. augusztus 7-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1968. augusztus 7-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a minisztertanács tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizotságok első titkárai, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság meghallgatta Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának beszámolóját az időszerű külpolitikai kérdésekről és a Politikai Bizottság nemzetközi tevékenységéről. A Központi Bizottság a beszámolót egyhangúlag elfogadta, jóváhagyta a Politikai Bizottság nemzetközi tevékenységét, a magyar pártküldöttségnek a hat testvérpárt bratislavai tanácskozásán elfoglalt álláspontját és helyeselte a közös nyilatkozat aláírását. A Központi Bizottság csatlakozik azokhoz a megállapításokhoz és következtetésekhez, amelyeket a hat szocialista ország kommunista és munkáspártjainak képviselői abban a meggyőződésben fogalmaztak meg közös nyilatkozatukban, hogy ezen elhatározások a szocializmus érdekeit szolgálják. A Központi Bizottság a beszámoló megvitatása után a következőket állapította meg: L 1. Az utóbbi időben az osztály- harc nemzetközi méretekben éleződik. A (közelmúltban a kapitalista világban lezajlott, antiimpe- rialista tömegmozdulások, a monopóliumok 'éllen kibontakozó sztrájkok, ifjúsági megmozdulások jelzik a tömegekben felgyülemlett elégedetlenséget. Az imperializmus fokozza erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a társadalmi haladást, gátat vessen a népek harcának a szabadságért, a függetlenségért, a békéért. A hatalmon lévő monopoltőkés csoportok minden eszközt megragadnak pozícióik védelmében: az Egyesült Államokban végletekig menő erőszak, a Német Szövetségi Köztársaságban a szükségállapot- törvények elfogadása. Francia- országban a jobboldali választási előretörés jelzi a reakció mesterkedéseit. A nemzetközi viszonyokat kiélezett és bonyolult harc jellemzi. Az imperialisták akciói a haladó erők fokozott éberségét, tömörülését és aktív harcát, a szocialista országok összefogásának erősítését követelik meg. 2. Az Amerikai Egyesült Államok vietnami politikája az egész világon lelepleződött és elszigetelődött. A genfi egyezmények aláírásának 14. évfordulóján a Vietnami Demokratikus Köztársaság emlékirata és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front felhívása ismét tanú- bizonyságot tett arról, hogy a vietnami nép a jövőben is töretlenül küzd hazája védelmében, a déli országrész felszabadításáért, Vietnam békés újraegyesítéséért, Ázsia és az egész világ békéjéért. Ez a következetesség nyilvánul meg abban is, ahogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok párizsi előzetes tárgyalásain a vietnami küldöttség — minden antiimperialista erő szolidaritását élvezve —, állhatatosan harcol a kitűzött célért, a VD K elleni bombázások és más katonai cselekmények beszüntetéséért. Az Egyesült Államok, miközben álnokul „békés” szándékáról igyekszik meggyőzni a vüág közvéleményét, fokozza a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és új csapatokat küld Dél-Vietnamba. Míg ez év májusában naponta átlag 152 alkalommal, addig július első felében már naponta 200 alkalommal bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Miközben az Egyesült Államok józan képviselői is mindinkább felismerik, hogy a vietnami háborúból semmiképpen sem kerülhetnek ki győztesen, addig Johnson és Thieu dél-vietnami elnök honolului találkozóján még a DNFF részvételével megalakítandó dél-vietnami koalíciós kormány gondolatát is mereven elutasították. A Központi Bizottság a magyar nép érzéseit tolmácsolva ismételten kifejezi teljes szolidaritását vietnami testvéreink harcával és a Magyar Népköztársaság fokozza a vietnami nép anyagi, technikai segítését. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, növekvő sokirányú segítségével, a béke világméretű erőinek harcos antiimperialista támogatásával Vietnam hős népe kivívja teljes győzelmét az agresszo- rok felett 3. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatta és aláírta az atomsorompó-egyezményt. Az ENSZ 18 hatalmi leszerelési bizottságának feladata, hogy további lépéseket dolgozzon ki az eddigi tárgyalások alapján. Támogatjuk a szovjet kormány új javaslatait, amelyek élő kívánják mozdítani a nukleáris leszerelést. Megvalósításuk nagymértékben erősítené a nemzetközi biztonságot, előnyös lenne mind az atomhatalmak, mind az atomfegyverrel nem rendelkező államok számára. Hazánk, külpolitikai elveinkből kiindulva, nemzetközi tevékenységével^ a jövőben is elősegíti az általános és teljes leszerelésért vívott harcot. 4. A tavalyi izraeli agresszióval kirobbantott közel-keleti válság politikai rendezését az izraeli kormány az antiimperialista erők minden törekvése ellenére megakadályozza. Nem veszi figyelembe a Biztonsági Tanács határozatát. Ellenkezőleg: újabb és újabb, tarthatatlan jogcímeket talál ki agressziójának folytatására és igazolására. Az utóbbi időben megtorlás és megelőzés ürügyére hivatkozva bombázza Jordániát. Az izraeli kormány a békés kibontakozást akadályozó tevékenységével, amelyet az USA kormánya fedez, fenntartja az egész világ békéjét fenyegető feszültséget. A haladó arab államok ellenállásának erősödése az agresszióval szemben, a politikai realitás irányába ható céltudatos nemzetközi tevékenysége azonban mind nehezebb helyzetbe hozza az imperialista köröket. A közel-keleti válság megoldására továbbra is a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata nyújt elfogadható alapot. Ennek megfelelően a közel- keleti helyzet politikai rendezésének feltétele az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről. Megvalósításuk az arab népek, Izrael népe és a Közel-Keleten élő minden nép, a világbéke érdekeit szolgálná. A jövőben is messzemenő segítséget nyújtunk azoknak az arab erőknek, amelyek az izraeli agresszió következményeinek felszámolása révén a közel-keleti válság politikai rendezését kívánják elérni. 5. Az európai béke és biztonság megteremtése további erőfeszítéseket követel. A reakciós imperialista körök agresszív célokat követve szítják a feszültséget és igyekeznek megmérgezni az európai államok kapcsolatait. Az Egyesült Államok az európai népek érdekeitől idegen célokért tartja fenn katonai támaszpontjait Nyugat-Európában, ezért tartózkodnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek Európa légi- terében. Ez a politika abban is kifejezésre jut, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között sajátos szövetség bontakozott ki az európai feszültség fenntartására. Az imperialista összefogás célja a háború után kialakult európai státus quo megváltoztatása. Erre építi az NSZK revansista politikáját, továbbra is makacsul ragaszkodik az egyedüli képviselet jogtalan igényéhez, nem ismeri el a realitásokat, a két német állam létét, s a fennálló európai határok megváltoztatására és atomfegyverek birtoklására törekszik. Ezekkel a törekvésekkel szemben hazánk a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és más szocialista országokkal, minden antiimperialista erővel együtt határozottan fellép. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Vary-i értekezlete helyes utat mutatott földrészünk problémáinak békés rendezéséhez. A Szovjetunió és más európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét javaslatokat az európai béke és biztonság megszilárdítására. Kifejezték elhatározásukat: mindaddig, ameddig létezik az északatlanti tömb, a szocialista országok mindent megtesznek védelmi képességük erősítésére. Az MSZMP Központi Bizottsága támogatja a szocialista or(Folytatás a 2. oldalon.) EZ TÖRTÉNT Az amerikai republikánus párt Miami Beach-ben ülésező elnökjelölő konvenciója kedden nem egészen a tervek szerinlt alakult. Miközben a jelöltek utolsó erőfeszítéseiket összpontosították a szavazatok megszerzésére, a konvenció épülete előtt megjelent a tüntető szegények egy csoportja, Abernathy lelkésznek, a meggyilkolt Martin Luther King utódjának vezetésével. Abernathy az újságíróknak kijelentette: a néger lakosság nem támogatja a republikánus pártot, ha Njxont választja elnökjelöltnek. Hírügynökségi elemzések szerint ettől függetlenül Nixon a legesélyesebb a jelöltség elnyerésére. A UPI úgy véli, hogy a szerdai állapotok alapján Nixon 635 szavazatban biztos lehet, míg Rockefellert csak 207-en támogatják. Az AP összeállítása szerinlt is Nixon vezet, bár csak 613 szavazata van Rockefeller 272, és Reagan 176 támogatójával szemben. Rockefeller a pillanatnyi nagy hátrány ellenére is fokozza erőfesztéseit és arra számát, hogy ha Nixon az első menetben nem kap többséget, a további menetekben hívei sorra elpártolnak tőle és végül iß ő, Rockefeller nyeri el a republikánus párt elnökjelöltségét. A felszólalásokban egyébként a Johnson-kor- mány bírálata és éles kommunistaellenes kirohanások viszik az alaphangot A jelek szerint nincs remény arra, hogy az Addisz Abebában megkezdett nigériai—biafrai tárgyalások a közeljövőben eredményt hoznának, sőt az AP hírügynökség szerint máris zátonyra futottak a megbeszélések. Prágában szerdán közleményben jelentették be, hogy a CSKP KB Elnöksége megtárgyalta az ágcsernyői és pozsonyi találkozók eredményeit. Az elnökség mindkét találkozót pozitívan értékeli. Ezzel kapcsolatban „azt várja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársaitól, hogy tudósításaikban és kommentárjaikban a CSKP és a kormány politikájának szellemében továbbra is tartsák szem előtt Csehszlovákia nemzeti és internacionalista érdekeit”. Tito > Csehszlovákiába látogat A CTK jelenti: A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására augusztus 9. és 11. között látogatást tesz a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége, élén Joszip Broz Titoval, a JKSZ elnökével. Ülést tartott a CSKP KB Elnöksége Prága (MTI) Szerdán Prágában közleményt adtak ki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének augusztus 6-i üléséről, amelyen az SZKP KB Politikai Bizottságával Ágcsemyőn folytatott megbeszéléseket értékelték. Az elnökség megái Lapí totta, hogy a négynapos vita során sokoldalú, termékeny eszmecsere folyt, amely a két testvérpárt további együttműködését illetően fontos eredményekkel zárult. Ugyancsak jelentős eredménye volt az ágcser“ nyői találkozónak a hat kommunista és munkáspárt pozsonyi találkozójának megtartása, amelyen nyilatkozatot fogadtak el a részvevőik közös álláspontjáról, a szocializmus építésével és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő fontos kérdésekben. A CSKP KB Elnöksége kifejezésre juttatta, hogy egyetért az elnökségnek a pozsonyi találkozón követett eljárásával és munkájával. Az elnökség mindkét találkozó eredményeiben valamennyi részvevő közös sikerét látja és úgy véli, hogy ez új ösztönzést ad a testvérpártok és a szocialista országok között a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. A CSKP KB Elnöksége — hangoztatja a továbbiakban az ülésről kiadott közlemény — azt várja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársaitól, hogy tudósításaikban és kommentárjaikban a CSKP és a kormány politikájának szellemében továbbra is tartsák szem előtt Csehszlovákia nemzeti és internacionalista érdekeit. Az ülésen foglalkoztak még a XIV. rendkívüli pártkongresszus előkészületeivel és az előterjesztett javaslat alapján megtárgyalták a CSKP szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet augusztus 10-én a sajtóban is köz- zétesznek. II CSEMKDOK Központi Bizottságának határozata Szerdán közzétették a CSEMA- DOK Központi Bizottsága augusztus 3-i ülésén elfogadott határozatot. Eszerint a KB megtárgyalta az elnökségnek a nemzetiségek államjogi helyzete biztosítására kidolgozott, valamint a nemzetiségekről szóló törvényjavaslatát, s egyetértett azokkal. A szlovák nemzeti tanács elnökénél, Andrej Klokocnál július 30-án létrejött kétoldalú megállapodás alapján a CSEMA- DOK KB elnöksége elkészítette javaslatát a szlovák nemzeti tanács elnöksége mellett létesítendő nemzetiségi titkárság megalakítására és hatáskörére. Ezenkívül javaslatot tett arra, hogy a törvény értelmében kibővülő szlovák nemzeti tanácsba a százalékaránynak megfelelő további hét magyar nemzetiségű képviselőt válasszanak. A CSEMADOK Központi Bizottsága az elnökségnek ezeket a javaslatait teljes egészében jóváhagyta. A KB úgy határozott, hogy a helyi szervezetek küldöttválasztó rendkívüli taggyűléseit 1968. szeptember 15. és október 15. között kell megtartani. A KB végül felhívta a CSEMADOK minden tagját, minden csehszlovákiai magyart, hogy munkájukkal támogassák a CSKP KB akcióprogramjának megvalósítását.
