Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

Sokan a ti w romért:, fi off y a 2 mai fiatalságot a televízió hatása “ olyan mértékben befolyásolja, — hogy ideáljaik között kizárólag !■ táncdalénekeseket és kitűnő “ tánczenekarok tagjait találjuk. 5 Ha figyelembe vesszük, hogy a — fiataloknak országszerte kevés a ^ lehetőségük arra, hogy egymás £5 társaságában kulturált helyen — töltsék szabad idejüket, azt kell — hinnünk, hogy ez a félelem jo- — gos. Döbröközön se jobb a flata- — lók szórakozási lehetősége, mint S másutt: a kuitúrházat régen épí- — tették, ezért klubhelyiség csak “ egy kicsi van, a KISZ-klub pe- E dig nem működik úgy, ahogy — lehetne. ’ “ lilliiillliilililliiiliilliiilllliillllll E Mi foglalkoztatja a döbröközi fiataloícat? Rövid beszélgetés elegendő volt, hogy megtudjuk: leginkább áz, hogy hol hallgathatnának ze- nét, vagy társasjátékozhatnának együtt? Salta Gizella nyolcadikos kis­lány szerint a KlSZ-klubban leg­feljebb „nézegelődni lehet, ki­felé az ablakon”. — Miért? — Rossz a rádió, a lemezját­szó és legtöbbször a televízió is. — Ti még nem is vagytok KISZ-tagok... — Azért elmehetünk a klub­ba, de mit csináljunk ott? — Hol vagytok szívesen? — Itt, a kultúrházban. Csak olyan kicsi a klubszoba, ha már tízen eljöttünk, akkor mozdulni se lehet. Beszélgetésünk a kultúrház könyvtárában zajlik. Barátságos, szabad polcos helyiség. Az előtte lévő teraszon pattog a pingpong­labda, a könyvtár tárt ajtaja vonzza a látogatókat. Sűrűn jönnek és sok a fiatal. Mi foglalkoztatja a dobrokozi tizennégy éveseket ? Látszólag cél nélkül teszem fel a kérdéseimet, Farkas Tamás nyolcadikos nagyon csodálkozik, mikor arról faggatom, melyik tánczenekar a kedvence vagy me­lyik táncdalénekes. Hosszabb töp­rengés után válaszolja, hogy Do­bos Attilát szereti. Aranyérmes szavaló és akkor élénkül meg, mikor versekről esik szó. Nincs kedvenc költője, mondja, de minden szép verset szeret, ami hat rá, felkavarja. — A színészek közül, kit sze­retsz? — A komikusokat, mert nagyon szeretek nevetni. Szendrő Józse­fet, Kazal Lászlót és a franciák közül Louis des Funes-t. Salta Gizella könyvet cserélni jött. Elkérem a visszahozott mű­veket, kicsit meglepődöm az egyik címen: Fuente: Kegyetlen idők. — Tetszett? — Nem. Ez a spanyol regény háborús, sók rettenetes rész van benne, és én nem szeretem a borzalmakat. Mikor belelapoz­tam, azért vittem ki, mert úgy látszott, hogy olyan jó izgalmas könyv lesz. — Barabás Tibor: Máglyák Fi­renzében című könyvéről mi a véleményed? — Picit lehajtja a fejét, de egyenesen vál aszol: — Nem olvastam el. Ennek a címlapja tetszett meg.;. — Melyik az a könyv, a visz- szahozottak közül, amelyiket szí­vesen olvastál? — Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter című könyve. Gizellának, mint az ő korosz­tályából sok más tizennégy éves­nek, Zorán Sztefanovity a ked­vence és a női táncdalénekesek közül Koncz Zsuzsát szereti. Csakúgy, mint a lányok nagy többsége, ő nem elégszik meg az egyszerű szeretettel, gyűjti is a színószképeket, és a tánczene­karok képét. Határozott vélemé­nye van a táncdalfesztivál ese­ményeiről, de ő is itt érzi magát legjobban a könyvtárban. A kép tehát, amely a rövid be­szélgetés után kialakult, sokkal derűsebb a vártnál. Talán sze­rencsém volt, mert a komolyabb fiatalokkal találkoztam, akik tá­volról sem a táncdalénekesek kö­zül választják példaképeiket, s hogy táncolni szeretnének, ez igazán érthető igény az ő koruk­ban. Érdemes volna a gondjaik­kal kicsit többet foglalkozni a döbröközi felnőttelcnék, elsősor­ban a KISZ-szervezetnek. ' MOLDOVÁN IBOLYA A tamási közvélemény hangja nyomán A termálvíz és a társadalmi ünnepek Mint ismeretes, ez év. áprilisában a Tolna megyei Népújság szerkesztősége és kiadóhivatala közvélemény-kutatást rendezett az olvasók között. Több ezer kérdés, javaslat, vélemény érkezett a szerkesztőséghez. A beérkező véleményeket örömmel vettük és amint az eddigiekből kitűnik, folyamatosan igyekszünk eleget is tenni a különböző kéréseknek. Az alábbiakban néhány Tamásit érintő kérdésben kerestük fel az illetékeseket válaszért. — Lesz-e termálvíz Tamásiban? — kérdezték többen is, s javasol­ták, készítsünk interjút az illeté­kesekkel. Megkerestük az ügy­ben Kovács Józsefet, a Koppány- völgyi Vízgazdálkodási Társulat tervező főagronómusát. — Először is egy tévhitet kell eloszlatnom — mondotta —, itt elsősorban a Földtani Intézet ku­tató fúrásáról van szó, és nem a meleg vízről. Szerencsés talál­kozás, hogy az illetékes járási szervek és a kutató fúrást kez­deményezők javaslatunkra a ku­tatást az egész járás érdekének A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat felvételt hirdet szakoktatói állás betöltésére az alábbi szakmákba: 518 központifűtés-szerelő 2 fő, 524 vasbetonszerelő 2 fő. Feltételek: VIII. ált. iskolai végzettség, szakmunkás-bizo­nyítvány és ötéves szakmai gyakorlat, erkölcsi bizonyít­vány. Jelentkezni lehet: személye sen és írásban a vállalat sze­mélyzeti és munkaügyi osz­tályán, Szekszárd, Tarcsay V. u. irodaház. (6) megfelelő helyen végezték. Mi is meleg vízre számítottunk, amely­nek. hasznosítása — fürdőépítés­nél, növényházban palántaneve­lésnél, termelőszövetkezeti közös vállalkozásban igen kifizetődőnek és hasznosnak ígérkezik. — Éppen a kutatófúrás-jelleg adja a termálvíz-ügy elhúzódá­sát. Most folyik az új geológiai felmérés annak érdekében, hogy az alaphegység irigyen mélyen, hol helyezkedik el, milyen fúró­egységeket kell a további mun­kához igénybe venni. Most 1500 méternél tartanak, de még a ku­tatófúrás befejezésének megfele­lően — további mélyítésre van szükség. Ezt azonban a régi be­rendezésekkel nem lehetett foly­tatni. Az új már biztosítja a mé­lyítést, akár 2000—2500 méterig is. A kutató fúrás befejezése után mi vesszük át a kutat, amely­ben már van meleg víz. Lesz te­hát termálvíz Tamásiban. ♦ Egy másik kérdéscsoport arról szól, hogy dr. Szaiff István, a járási tanács vb-titkára ismer­tesse a társadalmi ünnepségek, rendezvények tapasztalatait a ta­mási járásban. — A családi események társa­dalmi megrendezése alig egy év­tizedes múltra tekint vissza. Mos­tanában került először ez a téma vb-ülés elé, azelőtt legföljebb egy- egy kulturális napirend tárgyalá­sánál, mint kapcsolódó tevékeny­séget értékeltük. Az eredmények azonban mutatják, hogy a vb ez idő alatt is, mint társadalmi szükség­letet, és problémát észrevette, s a megfelelő intézkedéseket meg­tette. — Munkánk során igen lénye­ges gondot fordítottunk arra, hogy a vallásos érzületű emberek az alkotmányban biztosított vallás­szabadságát ne sértsük meg. És állandóan szem előtt tartjuk azt a célt is, hogy a materialista gon­dolkodásnak egyre tömegesebben jelentkező igényét is kielégítsük. Biztosítsuk ezzel a lelkiismereti szabadság alkotmányos jogát is. — Ez a munka évekre vissza­menően is pozitív eredményeket hozott. Az ünnepélyes házasság- kötések száma például 1961 óta 19-ről 356-ra emelkedett. — A társadalmi temetéseknél nehezebbek a körülményeink. Igen sok tennivalónk van még hátra a felszerelések, eszközök kiegészítésében, szónokok képzé­sében, a materialista módon meg­rendezett szertartások színvona­lának javításában, sőt még a megfelelő propagandamunkában is. — A családi események meg­rendezésében az a célunk, hogy minden községünkben társadal­mi üggyé tegyük. Járásunk te­rületén már 28 olyan embert ké­peztünk ki — egyéni kiválasztás és képzés alapján —, akikre a gyászszertartások vezetésében is számíthatunk. — A jövőt illetően az az el­képzelésünk, hogy az eddigiekhez hasonlóan, a rendezvények szín­vonalát javító segítséget nyúj­tunk községeinknek. SZALA1 ENDRE A DOMBÓVÁRI HALGAZDASÁG 1 fő autó-motor szerelőt keres AZONNALI BELÉPÉSSEL. ____________(83) L épéseket hallott, valaki közeledett. Rövidlátó szemé­vel emberi alak körvonalait észlelte. Legjobb lesz — gon­dolta —, ha mozdulatlan marad. Átkozta a Holdat, hogy olyan szépen világított, s az eget, hogy egyetlen felhő sem volt rajta, amely eltakarta volna a Hold fényt árasztó korongját. Tipegő lépésekkel közeledett az illető. O Keefe fel- lélegzett. Nem rendőr, nő közeledik. Mégpedig egy idős asszony. Ismerősnek tűnt előtte. Az asszony elébe ért, ránézett, és menten megállt. — Nini, csak nem Mr. Brown, az én egykori derék lakóm New Yorkból — csicseregte. Pápaszemes megrezzent, ügy érezte magát, mint akit villám sújtott. Éppen egykori mézédes háziasszonyát hozta elébe a sors. Gyorsan összeszedte magát: — Mrs. Paddock, mit keres ön ilyen késő éjszaka az utcán? — Barátnőmnél, Lizzie-nél voltam. Születésnapját ün­nepli. Észre sem vettem, mennyire elszállt az idő. — 46 — Az órájára pillantott: — Istenem, már egy óra! Pedig azt hittem, még éjfél sincs. De mi járatban van ön ezen a tájon? O Keefe agya lázasan dolgozott Amilyen gyorsan csak lehet, el kell kalauzolnia innen azt az öregasszonyt. Costa és Baker bármely pillanatban visszatérhetnek, s bármilyen naiv is Mrs. Paddock, mégiscsak gyanút fog, ha két embert lát előjönni a bank hátsó bejáratán. Kedveskedő mosolyt erőltetett az arcára. — Egy napra Bostonba szólítottak ügyeim, s eszembe jutottak azok a szép idők, amikor önnél laktam. Azt gon­doltam, örülni fog^ ha meglátogatom. Vagyis éppen önre vártam. Kínjában az ajkába harapott. Ennél ostobább kifogást nem találhatott volna. Ám nagy csodálkozására Mrs. Paddock egészen termé­szetesnek találta a magyarázatot, és nagyon meghatódott tőle. Lesütötte kék szemét: — Ez igazán roppant kedves öntől, Mr. Brown — turbé- kolta. — Sohasem fogom megbocsátani magamnak, hogy ilyen soká megvárakoztattam. Hogy éppen ma kellett olyan sokáig elmaradnom... 1 O’Keefe kényszeredetten mosolygott. — Nem tesz semmit Mrs. Paddock. Igazán szívesen vá­rakoztam. Úgysem volt semmi programom ma estére. Mrs. Paddock egy pillanatig habozni látszott, azután mégis kibökte: — Mr. Brown, voltaképpen ilyen késő este már nem illik, de engedje meg, hogy mégis meghívjam egy csésze teára. Elcseveghetnénk egy kicsit azokról az időkről, ami­kor még nádam lakott. Incselkedően, fenyegetően felemelte mutatóujját: — Remélem, gentleman módjára fog viselkedni. Leg­alábbis eddig annak ismertem. — 47 — O’Keefe megadással követte az asszonyt. Legalább Baker és Costa számára szabaddá tette az utat. Tíz perc sem múlt, s Baker és Spagetti elhagyták a bankházat. A Prince Streeten voltak. Nem tudták maguk­nak megmagyarázni, miért nem vár rájuk Pápaszemes Joe. Közbejött valami? Baj történt véle? Ez az éjszaka igazán elátkozottnak látszott. Gyorsan, nesztelenül elhagyták a Prince Streetet. Nagy megkönnyebbüléssel megállapították, hogy legalább a ko­csi ott van, ahol háromnegyed órával azelőtt hagyták. Costa lakásán Baker átöltözött. Mielőtt távozott, fel­hajtott két pohár whiskyt — Feleségemnek nem kell tudnia, mi járatban vol­tam — magyarázta. — Azt mondtam^ néki, hogy minden kedden pókerezünk. Ha kissé italosán állítok be hozza, el is hiszi. Jód tudja, hogy csak józanul dolgozom. Két héttél később Baker elkészült a még hiányzó két kulccsal. Úgy érezte magát, mint a diák a tanév végén, a nagy szünet előtt. ,,, ,, — Kitűnő munkát végeztél Mackó — méltatta McGin­nis. — Hogyan tudtad csak megcsinálni? Hiszen a bank­ház vasajtain bizonyára nincsenek közönséges, egyszerű — Átkozottul nehéz volt — mondta Baker nem min­den büszkeség nélkül. — Rajtam kívül senki mÉb nem készíthette volna él a másodkulcsokat. Legalábbis Boston­ban nem ismerek senkit, aki utánam csinálná. s. — Viasszal és reszelővei dolgoztál? — Ugyan, ki dolgozik ma már reszelővei. ..? Legfel­jebb kezdőik! — Hát akkor hogyan csináltad? — Különleges módszeremmel — válaszolta Baker ki­térően. — Egyszer megtanultam, s most már tudom „. — Végeredményben egészen mindegy. Az a fő, hogy minden kulcs megvan, és a riasztó készüléket is ki tudjuk kapcsolni.. — 48 —

Next

/
Thumbnails
Contents