Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-25 / 199. szám
25 éve történt A megyei törvényhatósági bizottság üléséről: „Tárgy: Sopron vármegye közönségének megkeresése a törvényhatóságok önkormányzatának erősítése és a tisztviselői szolgá50 éve történt ményezésével nem vállaltak levő (ismeretlen helyen tartózko- közösséget a kormány előtt. dó) katonák száma tetemesen felszaporodott és hogy azoknak kö- röztetése a legritkább esetekben vezet eredményre, végre kijelenté abbeli komoly aggodalmát, Az alisoán bizalmas irataiból- h°9V ° szabadságos katonák és v" ?Pnh'.' y'r • A I» i tartalékosok, világlatban tartása----------- _ -------------- ----»- » oszo 0 1 ° • . . (nyilvántartása) s behívatása kól ati pragmatica megalkotása vé- ban a lapok túlnyomó részé, rész- m felmerüu nehézségek a had. gett a m. kir. kormányhoz és a ben a budapesti katonai rendőr- seregnek esetleges hadilábra álbelügyminiszter úrhoz intézett seg razziáiról, de újabban mar a Utása f0ganatosításakor igen ká- feliratának támogatása iránt: vidékén foganatosított ilyen ráz- TQs befolydst gyakorolhatnak: A törvényhatósági bizottság saj- ziak eredmenyerol is bőséges es nálnttal és hazafias annndalnm- a letartóztatott egyének számát is (1071 1868. alispáni, 15.512,1868. mai látja az önkormányzati ha- ismertető tudósításokat közölt. belügyminiszteri szám.) fáskor állandó és tervszerű csők- Amennyire kívánatos ily köz- kentését, de- különösen a törvény- leményeknek a közvélemény meg- hatóságok önkormányzati jogának nyugtatására való közzététele, oly a tisztviselők kinevezésével tör- aggasztó bőséges híradás ezen a tént csorbítását téren, mert kivált a letartóztatott A jelenlegi rendkívüli viszo- ^atonaszökevények nagy számá- nyok között, bár nem szívesen, de 110^ ismertetése az ellenséges kül- belenyugszik ezen intézkedésbe Ibidre nézve, hadseregünk belső kifejezetten abban a reményben, viszonyaira nézve nagyjelentősé- hogy az 1942. évi XXII. tc.-ben 0“ információul szolgál. Másrészt jelzett- átmeneti idő leteltével a a raziziák helyszínére vonatkozó- törvényhatóságok tisztviselö-vá- *aP S°K részletet tartalmazó lasztási joga újból teljesen vissza- hírekből a katonaszökevények to- áll. Addig is kívánja azonban, hogy yábbi magatartásukra rájuk néz- a törvényhatóságok önkormány- ve előnyös következtetéseket von- zata a központosító törekvésekkel hatnak le. szemben általános vonatkozásban Ennek elkerülése céljából az kifejezésre jusson, a tisztviselők aidrendelt katonai rendőrségek függetlensége pedig a szolgálati b utasíttattak, hogy a lapoknak pragmatika megalkotásával kel- múködésükröl, razziák megtartáloen biztosíttassák... sáról csak nagyon rövid, a statiszTolna megye határozata: „Kis- tikaí adatokat teljesen mellőző és gyűlésünk javaslatara a megke- helyszínre vonatkozólag is csak ZnZ asszuk, mert ámU?nos adatokat tartalmazó tun Jne0VltataSara dósításokat adjanak, de ezt is a mai nehéz időket nem tartjuk k 8_10 nappal a razziák le- alkalmasnak.’ “ , ,, (73/1943. rkgy., 10.771 1943. al- za]lasa Utan' ispáni szám.) A honvédelmi minister úr kéMegjegyzés: A régi nemesi relmére utasítom a rendőrható- vármegyék nem egyszer képe- Ságokat, hogy az általuk tartott sék voltak dacolni a királyi ha- razziák eredményéről csak a hatalommal is, mert a király ren- tonái. rendőrségnek adott utasítás- deleteit a vármegye gyűlésein hoz Képest tájékoztathatják a saj- uta5L J*. h"korszakbel1 blrosá8 aLlkTyüvánotálrÍ5 hozatala feszten az, hogy Ät‘Tvs azok régíe-nines meoena:dver pánZ:\oZn^LvvzTtZ najiasat. A kiegyezés utan a (39 biz. 1918. alispáni, 100/biz. egyének ebbéli érzelmük iel*ül ÄÄÄ 1918 bonyhádi főszolgabír6i szám 1 ft,» Sn* Megjegyzés: A kiegyezés egyik sarkköve az önálló magyar hadsereg kérdése volt s az ötven évet megélt dualista Monarchia egyik legtöbbet vitatott kérdése maradt, anélkül, hogy azt megoldották volna. A bécsi kormány félt egy valóban önálló magyar hadseregtől, a magyar kormányok többé-ke- vésbé harcoltak ezért. Az or szág közvéleménye viszont a nemzeti függetlenség és az oszt- rákoktól való elkülönülés egyik biztosítékának tartotta a ma gyár hadsereg problémáját. A fenti rendeletből nem tudjuk megállapítani, hogy valóban a nyilvántartások rossz vezetése, vagy burkolt ellenállás következtében maradtak a behívások eredménytelenek, de kát ségtelen, hogy az ország nem minden polgára rajongott az Ausztriával és Ferenc Józseffel való kiegyezésért, melyen ekkor még alig száradt meg a tinta. Kégen történt kiváltságokat eltörölték, a törvényhatósági bizottság jogköre formaivá vált. A legjelentősebb megmaradt önkormányzatra utaló jogkör az volt, hogy míg a főispánt a kormány javaslatára ß király nevezte ki, a megyei közigazgatás többi tisztviselőit: az alispánt, a főszolgabírákat, a vármegyei főjegyzőt és a többi tisztviselőt a törvényhatósági bizottság választotta. Ezek felett a főispánnak csak politikai hatalma volt. A II világháború fasizálódása még ezt a maradék önkormányzati jogosultságot sem tűrte meg és 1942-ben a háborús viszonyokra tekintettel a megyei tisztviselők választási jogát felfüggesztették és ezeket a helyeket a belügyminiszter kinevezés útján töltötte be. Sopron vármegye mérsékelt hangú, de határozott tiltakozása jellemzően KO •J a os 100 éye történt A belügyminiszter rendelctei- mutatja, hogy voltak, akik ha- ből: tározottan felemelték bátran 1A . hadf parancsnokság a honvédelmi magyar királyi miszavukat a parancsuralmi rend- nisteriumhoz folyó évi 6919. szó- szer fészekrakása ellen, kihang- mú jegyzék iratában felemlíté, súlyozták, hogy ilyen intézke- miszerint az utolsó ujjoncz álli- dés előtt csak átmenetileg lehet tásnál szabadságolt ujjonczoknak fejet hajtani s a megyei tiszt- m. év végén eszközlött behív.itá- viselők függetlenségének elvét sakor számos panasz emeltetett elfelejteni nem engedik. Tolna az illető katonai hatóságok részévármegye akkori vezetői nem ről, hogy a szabadságolt katonák bírtak azonban ilyen bölcses- közül sokan vagy igen későn, séggel. az ügy felett napirendre vagy éppen nem jelentkeztek, to- tértek és a soproniak kezde- vábbá, hogy a világlatban nem kiadása idejében, 1918. július kein_ némely ezen párthoz sütő végén, már nemcsak a Monar- flatal embJek _Tt chia valsaga, hanem a cs. es honvédek - ily politikai fel l kir. hadsereg bomlása is nyíl- nánt széles, fekete szalagú pörge vanvalo lett. A kedvezőtlen kalapokat hordanak és ezen vise harctéri esemenyek hatásara iet> melly e2eIŐ(f egyedüln^ egyik frontról a másikra moz- csisok és a pórnép között di gatott csapattestekből állandóan tozott, most már a míveltebb ősz szöktek a katonák, mihelyt a tályhoz tartozók, sőt itt-ott kői szorosan vett hadműveleti terű- tisztviselők s az álladalmi hiva let blokadjabol szabadultak es tatok mellett alkalmazott napl ói a hátországon utaztak at. Erő- jas írnokok által is utánoztálk sen multodtek az oroszországi Minek következtében a cs kir hadifoglyok, de legjobban a katonai parancsnokságtól vett hl négy esztendő óta nélkülöző vatalos értesítés szerint O cs kir csalad panaszai hatottak a ka- Fenségének, az ország katonai tonákra Az ismertetett bizal- polgári kormányzójának ez ér más rendelet hangja egymaga- demben kibocsátott rendelete ban is igazolja, hogy a súlyos . ........ problémák megoldására a hiva- ^ fentebb körülírt kala talok már nem tudtak töreked- pok viselése azok elkobzása és ni, csupán azokat legalább az rendelet áthágói ellen fegyelmi SÄT •"* alatt országszerte tilalmaztatik. (Ozorai járásbírósági iratok 426/1852. szám.) Megjegyzés: A kalap, mely nek viselését a soproni főtör vényszék elnöke megtiltotta nem más, mint a Kossuth-ka lap. Mint a rendeletből olvas hatjuk, először láncok, karpe récék viselésével tüntetett az ország népe a leigázás, rabság ellen, majd pedig az emigráció ban is hazáját szolgáló Kos suthra annyira jellemző kalap viselet lett az ellenállás egy:1 külső jele. Áz agykutatásról Dr. Szentágothai János akadémikus nyilatkozata A Budapesti Orvostudományi Egyetem anatómiai Intézetében nemzetKözileg is jelentős agykutatás foiyik. az intézet igazgatója dr. Szentágothai János akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, érdeklődésünkre a következőket mondotta: ^ Az agykutatásnak világviszonylatban nagy jelentőséget tulajdonítanak, eredményeire a fejlettség minőén stádiumában levő népnek szüksége van. Hazánkban az agykutatásnak igen nagy a történelmi tradíciója. Mindenekelőtt Lenhossék Mihály professzor nevét említem meg, aki az agykutatás hőskorában, az 1880-as és 1890-es években az idegrendszer finomabb szerkezete felderítésében vezető szerepet vállalt. Itt van szobámban Ramon Cajal spanyol kutató — az 1906. évi Nobel-díjas — dedikált fényképe, melyet Lenhossék munkája iránti csodálata és elismerése jeléül küldött neki. A másik kiemelkedő agykutató iskola Schaffer Károly nevéhez fűződik, aki később a budapesti egyetem ideggyógyász professzora volt, de emellett egy ma is működő agykutató intézetet hozott létre. Ez a kutató iskola az agy velő kóros szöveti elváltozásaival foglalkozik. — Napjainkban a mi budapesti intézetünkön kívül az agykutatás fontos bázisa Magyarországon a pécsi Élettani Intézet, melyben a magasabb idegműködések elsősorban a tanulás alapját képező elemi idegíiziológiai jelenségek kutatása a feladat. Pécsett agykutatással foglalkozik még az Anatómiai Intézet, itt a belső elválasztású rendszer idegi szabályozása és az elemi idegsejthálózatok működésének tanulmányozása a központi kérdés. Végül Szegeden az Anatómiai Intézetben az idegingerület átkapcsolásának kémiai és molekuláris alapjait kutatják. Meg kell azonban említenem, hogy a mai orvostudomány és biológia bonyolultsága következtében szinte minden kutatóintézet szükségszerűen foglalkozik az agykutatás egyik vagy másik területével, ezért csaknem mindegyik biológus-orvosi kutatóintézetet fel lehetne itt sorolnunk. — Intézetünk az agykutatásnak özerkezetkutatási részét végzi elsősorban; ennek megfelelően úgy tagolódik, hogy különböző szaklaboratóriumok a kutatás különböző fontos oldalát művelik. Van egy úgynevezett Golgi-laboratóriu- munk, nevét az itt müveit vizsgáló módszer olasz felfedezője után kapta. Ebben a laboratóriumban speciális festési módszerrel egyes idegelemek, tehát például egyetlen agykéregsejt valamennyi nyúlványát és azok bonyolult elágazódá- sait tudjuk feltüntetni. Egy másik laboratóriumban kísérletes eszközökkel azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos helyen elhelyezkedő idegsejt milyen más idegsejtekkel van összeköttetésben, gyakran az ideg- rendszer egészen, más részében; ez az úgynevezett degenerációs kutató laboratórium. A harmadik kutató osztályon, az elektronmikroszkóp osztályon vizsgálják, hogy az eíő^ő két laboratóriumban megismert ka pc sola toknak milyen a finom szerkezete. Az elektronmikroszkópia az utóbbi néhány évben forradalmi módon megváltoztatta az agykutatást is. mert segítségével a legbonyolultabb idegkapcsolatokat is felderíthetjük. 1— A mennyiségi tulajdonságok vizsgálatát egy külön osztály végzi. Ilyen ismeretek nélkül lehetetlen volna szerkezeti módon értelmezni sok élettani eszközökkel megismerhető idegműködési jelenséget. Végül megemlítem a kémiai, helyesebben .szövetkémiai laboratóriumi csoportunkat, itt a különböző idegelemek és azok egymás közötti kapcsolataik, speciális kémiai tulajdonságaik, enzimrendszereik megismerése folyik —- fejezte be nyilatkozatát dr. Szentágothai János professzor. Izzadtság — hónaljszag Alig van kellemetlenebb érzés annál, például zsúfolt közlekedési eszközökön, de bárhol ha olyan emberekkel vagyunk kénytelének együtt utazni, vagy együtt tartózkodni. akik orrfintorogtató izzadtságszagot árasztanak magukból. Az izzadásnak — amely nagy melegben a test természetes hőszabályozója, de sok esetben nem a meleggel, hanem valamilyen betegséggel, kóros elváltozással, élettani folyamattal függ össze, s lehet csupán helyi izzadás, mint a láb-, vagy hónaiiizzadás — nem feltétlen velejárója a rossz szag. Az izzadtság tulajdonképpen víztiszta és szagtalan. A rossz szagot az izzadtsággal keveredő bőrzsír. szarupikkelvek és a testre tapadó szennyeződés bakteriális bomlása, vagy az ezeken megtelepedő bombák okozzák, ha nem tisztálkodunk rendesen. Mi tehát- a legfontosabb tennivaló? A tisztaság! A mindennanj. teljes, meleg, szanpanos vízzel való lemosakodás Aki pedig hajlamos is az izzadtra és a testszagra. annak még fokozottabban ke1! törődnie a tisztasággal. A ruházatát különösen az alsó ruházaté* fehérneműiét naponta váltsa. Sob"1 cpjrMv» j V ftrfb mén veV- VÖ7.öb mmr" szabad abban a ruhában aludni, amelyet nappal viselünk. A betegség, vagy kóros elváltozás, pl. pajzsmirigytúltengés esetén, az izzadás csökkentése, bár nehéz dolog, orvosi feladat. A nagyon kellemetlen szagú, a ruhába is beleévődő és a ruhán csúnya foltot hagyó hónalj izzadáson. tisztasággal és egyszerű kozmetikai szerekkel — amelyek gyógyszertárakban, illatszerboltokban egyaránt beszerezhetők — magunk is köny- nyen segíthetünk. Ha a hónalján erősen és szagosán izzadó ember megvizsgálja a hónalj szőreit, azokon megtalálhatja a hüvelyszerűen megvastagodott, sárgás színű gombás lerakódást, amely a rossz szagot árasztja. Alapvető dolog itt is este-reggel az alapos mosakodás. A fokozott tisztálkodás mellett azonban használjuk a iól bevált izzadásgátló, vagy szagtalanító (Axilol, Exodor, Nonspi folyadékot, a szagtalanító Desodor krémet, vagy a Desodor és Nettodor stiffet) kozmetikai szereket. Ha történetesen az egyik szer pillanatnyilag nem kapható — ami sajnos előfordul — az sem lehet kifogás mert ott a másik. A használati utasításnak megfelelően használva 1—2 hét alatt biztosan megszabadulunk az orr- facsaró hónaljszagtól, amely mindaddig kellemetlen, rossz szagú kísérőnk lehet, amíg nem törődünk magunkkal. Áz eszkimók és a hideg éghajlat Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az eszkimókra a hideg éghajlat nincs hatással, mert megszokták azt. Pedig más a helyzet. Egy torontói orvos alapos kutatásokat végzett az eszkimók között és megállapította, hogy az eszkimó újszülöttek halálozási arányszáma négyszerese a kanadainak; az 1—4 év közö-tti gyermekeknél ez az arányszám i3-szoros. Azt is megállapította, hogy ennek a magas csecsemőhalandóságnak fő oka a hideg. Nem a szülőkön múlik «a védekezés, azonban hiába Dólyál- ják a csecsemőket dupla réteg rénszarvasbőrbe, gyakori köztük a tüdőgyulladás okozta halálozás. Az orvos sok félig megfagyott gyermeket mentett meg felmelegítéssel és oxigén lélegeztetéssel. Kutatásainak végső tanulsága az. hogy a nagy halandóságnak a civilizáció terjedése is az oka; az eszkimók nem fogyasztanak annyi fókazsírt, mint korábban, mert amerikai konzerven élnek. Halálos rubinok DR. PUSKÁS ATTILA Ceylon szigete paradicsom lenne, ha a malária időnként nem változtatná pokollá; 1935-ben például 50 ezer embert pusztított el. Amióta 1945-ben feltalálták a DDT féregirtó szert. nagy energiával és szép eredménnyel küzdöttek a malária ellen, s ennek folyamán jelentősen csökkent az á’ dozatok száma; ma már csak e’ vétve fordul elő haláleset. Annál nagyobb volt a meglepő tés, amikor nemrégiben Ceylo-- középső részén eddig soha nerr tapasztalt, hevességű maláriajárvány tört ki. Azóta ennek okát is kiderítették: az emberi kapzsisággal függ össze. Egy asszony véletlenül nagy értékű rubint, talált földjén. A kincs híre hamar elterjedt és valóságos kincskereső dühnek lett elindító- ia. A világ összes tájáról embe rek tömege özönlött a területre, és engedély nélkül túrták a lelet ’'elyén a földet úgy. hogy rövi- lesen óriási üregek ke’e+ko/tek a föld ménében. Rubint em találtak többet, de - ■"-itók annál inkább szállási verjek a friss lyukakban s rövid idő múlva egyre naevobb körzetben tört ki a maláriajárvánv.
