Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-23 / 197. szám
A megelőzés és a felelősség Igatósággal bom Da robbant, ’ amikor annak idején letartóztatták Varga Imrét, a szak- csi termelőszövetkezet elnökét. Ha valami, akkor ez valóban a meglepetés erejével hatott, mert Varga a tisztesség megtestesítőjének álcázta magát, s tulajdonképpen majd még csak ezután derül ki a bűnügyével kapcsolatos összes motívum. Mindezeken túl, ennek az ügynek már most van egy tanulságos közéleti oldala. S ez nem más, mint az az elvtelen bizalom, amit Varga Imre éveken keresztül élvezett és élvezhetett. A nyomozás során bizonyosodott be ugyanis, hogy büntetett előéletű ember, mindössze egy hathónapos, tejszakmába vágó tanfolyammal rendelkezik, holott következetesen magasan kvalifikált mezőgazdasági szakembernek, agronómusnak adta ki magát. A nyomozást végző szervek most joggal tehetnék fel a kérdést; miként futhatott, hogyan csinálhatott ez az ember karriert egy hathónapos tanfolyammal, 's milyen módon viselhetett felelős tisztségeket, büntetett előélettel? Nem lenne meglepő, ha ezt a kérdést a bíróság is firtatná. A kérdésre a választ a túlzásba vitt tekintélyt:sztélét és a „hasraesés”. körül kell keresni/ Varga Imre értett ahhoz, hogy a járásból nagy emberré nője ki magát. Valószínűleg tudta, hogy a nagyság nimbusza eleve megbénítja azokat az embereket, akiknek törvényadta joguk és kötelességük lett volna meggyőződni végzettségéről, s erkölcsi bizonyítványának milyenségéről. Nem bizalmatlanságból, a törvényes előírások maradéktalan betartása miatt kellett volna erről meggyőződni, lett légyen Varga Imre bármennyire nagy ember. De úgy tűnik, kisebbrendűséget éreztek vele szemben, s nem merték zaklatni. Ezzel magyarázható, hogy éveken keresztül olyan fizetést kapott, ami a 3004-es kormányrendelet értelmében csak szakembernek jár. S ezt a kárt vajon ki fogja megtéríteni ? A Varga-ügy szélsőséges és ne érezze magát senki kisembernek, a menőkkel szemben. Somorjai Sándor, a megyei tanács vb. osztályvezetőjének találó iszavajárása jut eszünkbe: A TOT elnöke egyúttal tsz-elnök is, amikor tsz-elnök, akkor törvényesség szempontjából az a járás hivatott elbírálni a munkáját, amelyikben tsz-elnökként dolgozik. Az elnéző, semleges álláspont, a túlzásba vitt tekintély tisztelet nagyon megnehezíti a konjunk- túralovagck, a szélhámosok, a csalók ellen a megelőző védekezés:!. A bűnüldöző szervek az ügyek sokaságával tudnák bizonyítani, hogy mennyi kárt okoz a semlegesség. Nemrég „Kallódó szakemberek” címmel cikk jelent meg a Tolna megyei Népújságban. A mezőgazdaságrszak- emberek, akik sokat adnak mesterségük rangjára, hitelére és tisztaságára, szóban, telefonon és írásban fejezték ki egyetértésüket a cikk mondanivalójával. Ebben az írásban szó volt arról az agronómusról is, aki a felsőnyék! közös gazdaságot rosszul boldogította. Egy agrármérnök levelet írt a szerkesztőségbe és közölte, hogy mezőgazda társaival a dunaújvárosi tanfolyamon már évekkel ezelőtt megállapították az elszólásokból, hogy a felsőnyéki kolléga álszakember. Az agronómusj kar tehát már évekkel ezelőtt tudta. De ha tudta, akkor miért maradt semleges? A mesterek elsősorban a szakma jó hírének megtartásáért, már a céh-rendszerben szervezetten óvták a mesterséget a kontároktól. Az agronómusi kar sem maradhat semleges, ha másért nem, csupán a szakma hitele miatt. Az már más kérdés, hogy a kontár kiűzésével sok kár előzhető meg a mezőgazdaságban is. embereket többnyire az tartja vissza, hogy viszolyognak az illetéktelen ség vádjától. Többnyire azért óvakodnak a nyilvánvaló visszásságok láttán az elvszerű, a következetes fellépéstől, a társadalom szempontjából jogos beavatkozástól. Nehezíti még a tisztességes szándékok kibontakozását az a körülmény, hogy helyenként oly elvtelen légkör alakult ki, hogy aki bírál, azt ;a megbírált személy pironkodás nélkül rosszindulattal merészeli vádolni. A végén tehát nem annak kell behúznia „fülét, farkát” aki ludas, hanem ellenkezőleg, annak, aki szólni merészel. Szerencsére ez nem általános, de még gyakran fordul elő. Legyünk tárgyilagosak a Vargaügy esetében is. Ahogyan a tiné- zserek mopdanák, ez a Varga menő fej Volt, és bizony sokat árthatott volna a „kis” járási előadónak, s ártott is volna, ha túlságosan zaklatják. S talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy közéleti síkon, itt ezen a ponton kezdődik a kommunisták legfőbb feladata, s követelményként bátor kiállása. A z egyik lerobbant közös gaz- daságban az elnök a szabálytalanságok sorát követte el. Pénzt vett fel például a kasszából még tavaly augusztusban, s hónapok múltán arra hivatkozott, hogy feledékenységből mulasztotta el az elszámolást. Ki hiszi el ezt a naiv mesét, ezt a tudósokat megszégyenítő szórakozottságot? Senki. Ám ismét felvetődik azoknak a felelőssége, «.kiknek a pénz- felvételről tudniok kellett, de mégsem ők fedték fel a visszaélést, hanem egy hivatalos külső vizsgálat. A Varga-ügy súlya nyilván nem hasonlítható össze sem ezzel, sem a felsőnyékivel. Ezek és az ehhez hasonló ügyek azonban egy pontban mégis azonosak. Abban, hogy káros a semlegesség, a túlzásba vitt tekintélytisztelet, más szóval a gyámoltalanság. SZ. P. Alapszervi titkári értekezlet Szekszárdon Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága csütörtökön délelőtt a megyei pártszékház nagytermében alapszervi titkári értekezletet tartott. Az értekezleten dr. Háromházi Jánosné tartott ismertetést, az ősz folyamán sorra kerülő pártvezetőség-választással kapcsolatos politikai és szervezeti feladatokról. A második napirendi pont előadója Cziráky László, az 505-öis szakmunkásképző iskola tanára, pártalapszervezeti titkár, aki a városban folyó szakmunkás- képzés helyzetével ismertette meg a jelenlévő üzemi, vállalati párttitkárokat Szerelőcsarnok saját erőből Az öcsényi Kossuth Termelőszö vetkezet nagy szerelőműhelyt és hozzávaló, más műhelyeket épített, teljesen a maga erejéből". Egy dunaújvárosi szín átalakításával, oldalfal lak húzásáVai készült a 30 méter hosszú, 12 méter széles szerelőcsarnok. Egyik végéhez raktárt, a másikhoz lakatos-, hegesztő-, kovács- és bognárműhelyt építettek. Puszpán István, a szövetkezet műszaki vezetője azt mondja, házilag készítették el a csarnok emelődaruját is, mindössze ötezer forintba került, viszonl 18 ezret kellett volna érte fizetni, ha készen veszik. A jól berendezett épületben a gépek főjavítását is ők végzik, tehát úgy_ dolgoznak, mint egy gépjavító állomás, csak a csere motorokat hozzák Ocsénybe. Ök látják el a szekszárdi fmsz és a szekszárdi Szabadság Tsz teljes műszaki kiszolgálását is. Foto: Bakó szerencsére nem tipikus jelen- A felelősségnek, a preventív ség. Arra azonban feltétlenül jó., védekezésnek van azonban sajnos hogy a közigazgatásban dolgozó, egy másik oldala is. Nem olyan hatósági jogkörrel bíró járási egyszerű a dolog. Ha története- emberek megértsék; a vb, a dől- sen a dunaújvárosi tanfolyamon gozók megbízásából joguk és kö- a szakemberek közösségi felelős- telességük a területükön a tör- ségérzettől áthatva, a „kolléga” Tanév kezdete előtti a papírboltban finis vényeket mindenkivel szemben eltanácsolását javasolják a pályámaradéktalanul érvényesíteni. A ról, akitor könnyen éri őket az il- maga helyén, a saját jogkörében letéktelen beavatkozás vádja. S az Százezer különféle füzet — Hétszáz iskolatáska Napi húszezer forintos forgalom Két új híd és két művelődési ház Tolnanémediben Sok új létesítményt kap mostanában Tolnanémedi. A faluvégen már állnak a községi művelődési ház falai, és éppen most avatták fel a kendergyár művelődési házát. Igaz, hogy ez elsősorban ebédlő, *!e kulturális célra is jól használható, mint ahogyan több állami gazdaságban gyakorlattá vált a kettős hasznosítás. Színpadot nem építettek a teremhez, de alkalomadtán még színjátszásra is alkalmas lesz, úgy vélik. Főként ismeretterjesztő előadások megtartását tervezik, továbbá különböző rendezvényeket akarnak, ünnepségektől a szórakozásig, tánc- mulatságig mindent. Saját erejéből építette a gyár, másfél millió forint költséggel. Az ebédlőhöz modern konyha tartozik. Mindjárt ki is próbálták a konyha teljesítő- képességét: az augusztus 20-i ünnepség után mindenki ott vacsorázott. kétszer terítettek a nagyteremben. Az avatás reggelig tartó bál volt, a sárbogárdi vasúti tánczenekar közreműködésével. A községi művelődési ház átadását a jövő év május elsejére tervezik. Ez ugyancsak körülbelül másfél millió forintba kerül. Köz- ségfejlesziésből, állami hozzájárulással és társadalmi munkával építik meg. Helyet kap benne a község fiatalsága, egy klubszobával, és eszpresszót is berendeznek az épületben. Hasonlóan a művelődési házakhoz, hídból is kettőt kell építeni Tolnanémediben, illetve a község mellett, a Kapóson. Egyiket most adták át, ez Gyánt- puszta felé könnyíti meg a közlekedést, a szövetkezet földjeinek rövid úton való megközelítését. A másik hidat — természetesen egészen más határrészen — a kendergyár közelében építik meg, új bekötőúttal. A két híd és a gyárhoz vezető kövesét költsége csaknem hatmillió forint. A Tolna megyei Népbolrt 23. számú szekszárdi papír- és írószerboltjának forgalma ezekben a napokban ugyancsak próbára teszi az eladókat. A tanév kezdete előtti finisben vannak. A boltban rengeteg a vásárló. Szülők, gyerekek szemlélődnek, válogatnak az iskolatáskák, tolltar- tők, töltőtollak, ceruzák, radírgumik között. A papírbolt felkészült a forgalomra. Iskolánként és osztályonként nagy gonddal állították ösz- sze a füzetcsomagokat. A vásárlóknak csak éppen annyit kell mondaniuk, hányadik osztályos tanuló részére kérnek füzetet, táskát, tanszert. A bolt csak füzetből százezer darabot rendelt a nagykereskedelmi vállalattól. Előzetes felméréseik szerint a szekszárdi általános iskolások I. —VIII. osztályig több mint háromezer füeetcsomagot vesznek igénybe A Garay gimnázium diákjai részére 900—1000 füzetcsomag! készült, és több ezer füzetet igényelt a szakmunkásképző, a kereskedelmi, a vendéglátóipari iskola és a technikum is. A környékbeli vásárlók is szívesen veszik meg gyermekeik részére a szekszárdi papírboltban az iskolai dolgokat, ahol füzetből, tanszerből és táskából nagy választék van. A vásárlók a füzetcsomagon kívül rendszerint megveszik a töltőtollat, radírt, ceruzát, festéket, körzőt és vonalzót is. Mire a vásárlás befejeződik, az új isikolástáska jócskán meg is telik. A bolt nyári forgalmára meglehetősen kedvezően hatott a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat által 1968. július 22-e, augusztus 25. között meghirdetett táskavásár, amelyet szenzációs nyerési lehetőség címen a „20 éves az állami papír- és írószer-kereskedelem” fejlődését bemutató budapesti kiállítással egybekapcsolva szerveztek. Több száz értékes nyeremény, köztük Jáwa motorkerékpár, tv- 's magnókészülék, lemezjátszó és írógép, valamint 100 kerékpár kerül kisorsolásra azok között a vásárlók között, akik a legalább 200 forint vásárlási értéken belül a kifüggesztett plakáton feltüntetett 36 falta ríkolástáska valamelyikét megvásárolják. A vásárlók szívesen próbálkoznak a szerencsével, a nyerés le- heíőságeivel. A bolt dolgozoj közel 300 olyan vásárlási blokkot állítottak ki, amelynek tulajdonosai részt vehetnek a sorsolásban. Természetesen csak abban az esetben, ha a blokkon az eladó feltüntette a vásárlás keltét, a vásárolt cikkek értékét és rajta van a „fizetve” bélyegző, a vásárló pontos neve és lakcíme is. Az eladók figyelmeztetik a vásárlót, hogy a blokkot a Papíros Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat címére (Bp. 70. Pf. 90) küldje el. mert a sorsolásra Budapesten, szeptember 16-a és _0-a között kerül sor. A szerencsés nyerteseket egyébként majd értesítik, illetve a nyereményt rímükre megküldik. A több száz nyeremény között 21 főnyeremény szerepel, s a főnyeremény nyerteseinek jegyzékét az október 4-i napi- • lapokban ismertetik. A tanév kezdete előtti finis erősen próbára teszi a szekszárdi 23. számú papír- és írcszer- bolt dolgozóit. Érzékeltetésére annvit: a bolt napi forgalma nem egyszer meghaladja a 20—22 ezer forintot. POZSONYI IGNÁCNÉ
