Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
/ / Szakigazgatás Egy évvel as átszervez után Egy esztendő telt el a tanácsi szakigazgatási szervek átszervezése óta. Megalakult a megyei tanácson belül is a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály. Hasonló átszervezésre került sor járási, illetve városi szinten. Ezúttal Somorjai Sándorral, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élemezésügyi osztálya vezetőjével beszélgetünk az egy év óta eltelt időszak eredményeiről, illetőleg eseményeiről. — Megítélése szerint, Somorjai elvtárs, megtörtént már maradéktalanul az átállás? — Egyik napról a másiíkra egy új szervezet képtelen teljes egészében átállni a megváltozott feladatok ellátására, mert hiszen létezik egy bizonyos folyamatosság. Bizonyos ügyeket értelemszerűen le kell zárni, bizonyos ügyek áthúzódnak és csak akkor mondhatjuk, hogy teljes az átállás, ha ezek a régi ügyek elintéződnek. Azt akarom itt most mondani, hogy az átszervezést követő hónapokban egyes termelésszervezési feladattal szinte operatív módon is foglalkoztunk, holott ez már nem tartozik a munkánkhoz. Ilyen volt például az elmúlt év őszén a vetés, a betakarítás. A jövőben a közvetlen sízervezést mellőzzük. — Ezek szerint tehát majd csak most kerül tulajdonképpen előtérbe a hatósági jogkör érvényesítése. — Korábban, a régi mechanizmusban is rendelkezett az akkori osztály hatósági jogkörrel, de éppen a termelésszervezés domiiná- lása miatt ez a jogkör teljes mértékben nem érvényesült. Ugyanakkor kisebb szerepe volt a köz- gazdasági módszerek alkalfnazá- sának. Ma viszont és a jövőben a tervlebontásos, központi utasításos módszer helyett előtérbe kerül a hatásági, közigazgatási ás közgazdasági elemző munka. — Miként tudná ezt a megállapítást egy szemléletes példával érzékeltetni? — Az új gazdaságirányítás fontos tartalmi vonása a közgazda- sági szabályozók alkalmazása. Vannak viszont olyan területek, ahol megfelelő közgazdasági eszközök még nincsenek. Itt a szükséges intézkedések hatósági kézben maradnak. .Megemlíteném például a föld megművelésének a kötelezettségét. Olyan nincs, hogy egy üzem mondjuk húsz hold földet parlagon hagyjon. De ide, ebbe a körbe tartozik a növényvédelem és az egészségügy is. Ilyen szempontból most is van állami irányítás, a szakigazgatás célja változatlan, továbbra is a népgazdasági tervek teljesítését van hivatva elősegíteni, csupán a módszer változott. — A népgazdasági tervek teljesítése érdekében, az új módszerek jegyében, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály milyen jelentősebb Intézkedéseket tett egy év óta? — Kettős irányítás helyett a Tolna megyei Tanács VB irányítása alatt munkálkodunk, a vb ágazati politikáját érvényesítjük a megye területén. A népgazdasági tervek teljesítése érdekében az osztálynak az a szerepe, hogy információt szolgáltasson egyrészt felülről lefelé, másrészt alulról felfelé, olyképpen elsősorban, hogy miként érvényesülnek a közgazda- sági szabályzók. Ez a tájékoztatás roppant fontos. Ez év tavaszán például tapasztaltuk, hogy a dohánytermelési szerződéskötések jóval alulmaradnak az előirányzattal szemben. Az ezzel kapcsolatos jelzéseket „felfogtuk” és továbbítottuk az illetékes szervekhez. Ennek következtében magasabb dohányárakat vezettek be és a termelési kedv kedvezően alakult. De más vonatkozásban is állandóak a megfigyeléseink és állandó az információs szolgáltatás, úgy ahogy az imént már elmondtam. Tapasztaljuk például, hogy korábban is voltak olyan törekvések, hogy a mezőgazdasági üzemek a takarmánytermő területet növeljék. Most, hogy az üzemek önállóak, saját maguk döntenek a vetés, vagy egyáltalán a termelés szerkezetéről, tehát az előbb említett tendencia szabadon érvényesülhet, mégsem következett be túl nagy változás a takarmány termő területek növelésére. Hosszasan sorolhanám az intézkedéseinket, de teljességre természetesen nem vállaikozhatom. Még annyit, hogy tavaly új árakat léptettek életbe. Mi több üzemben vizsgáltuk ennek a hatását, pontosabban azt.1 hogy milyen a jövedelemnövelő és a jövedelemcsökkentő tényező aránya, miként egyenlítik ki egymást. — Sok sző esik, Somorjai elvtárs a hatósági jogkörről. Hogyan érvényesül ez most a gyakorlatban? — Ezt is példákkal tudnám legjobban érzékeltetni. Van növényvédelmi téren néhány igen veszélyes kártevő, így a mezei pocok, az aranka, az amerikai fehér szövőlepke. Ezek ellen a védekezés átfogó intézkedési tervek alapján folyt és folyik. Itt a védekezés nem csupán egy-egy tsz ügye, hanem közügy. Ebből kell kiindulni, Nos volt néhány üzem, ahol ilyen szempontból mulasztást követtek el. Esetenként a vezetők passzivitása, vagy a szakértelem hiánya miatt. Velük szemben .érvényesült a hatósági jogkör olyképpen, hogy tíz esetben szabálysértési eljárást indítottunk. Most majd még külön megnézzük, hogyan történt a szabálysértés megfizetése, mert nem a tsz-t, hanem minden esetben egy meghatározott felelős személyt büntették. Elmondanám természetesen, hogy munkánkban továbbra is érvényesül az emberiesség. Nincs szó tehát arról, hogy a hatósági jogkör címén csak büntetést tudjunk elképzelni. — Foglalkoznak-e Somorjai elvtárs a beruházással kapcsolatos problémákkal? — Tulajdonképpen koordináló szerepünk lenne csupán, de meg kell mondani, hogy operatívan is belekapcsolódunk a dolgokba. Erről külön riportot lehetne írni. Ismeretes a mezőgazdasági beruházás megvalósításának három forrása, nevezetesen a saját erő, az állami ártámogatás és a hitel. Ebből és másból következik, hogy a beruházások adminisztrációja enyhén szólva körülményes, ami azt jelenti: a különböző irányító szervek közvetlen beavatkozása és szervező munkája ma még szükséges, mivel a beruházó üzemek sem rendelkeznek itt az első évben megfelelő tapasztalatokkal. — Engedjen meg, Somorjai elvtárs egy kényesnek látszó kérdést. Törődhet-e az ön osztálya azzal, hogy ne kerüljenek a termelőszövetkezeti szakvezetésbe dilettánsok, avagy szélhámosok? Ez most indokolt kérdés. — A 14/1968-as miniszteri rendelet foglalkozik a személyzeti munka továbbfejlesztésével a termelőszövetkezetekben is. Mi ennek a rendeletnek a betartását ellenőrizzük és figyelemmel kísérjük. Az a lényege, hogy vezetői munkakörbe politikailag és szakmailag leginkább alkalmas embereket válasszanak ki, és ez a rendelet előírja, hogy bizonyos munkakörökben kizárólag büntetlen előéletű emberek dolgozhatnak, amit erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. — A szakcsi és a felsőnyéki példából arra kell következtetni, hogy azért a személyzeti munka terén nem lehet minden rendben. A 14/1968-as rendelet csak a közelmúltban lépett életbe. Akkor még nem volt érvényben. Jelenleg azonban érvényben van és ez azt jelenti, hogy a megyei tanács vb, valamint a járási tanácsok végrehajtó bizottságai folyamatosan ellenőrzik a rendeletben foglaltak végrehajtását és az észrevételek nyomán a tsz köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. — Somorjai elvtárs, a termelőszövetkezetek jól értelmezik az önállóságot? — Általában igen, bár a kötelező adatszolgáltatás rendjét néhány üzem bizonyára az önállóság rossz értelmezése miatt nehezményezte. A kötelező adatokat csak külön felszólításra, késve küldte be. Vagy itt van a tsz- törvény. Előfordult, hogy egyikmásik tsz a törvény szellemétől eltérő helyzetet próbált az új alapszabályokban „meghonosítani”. Ilyen esetben az alapszabályt jóváhagyó járási szervek az alapszabályt nem fogadták el. A tsz- ben viszont az önállóság megsértéséről beszéltek. Pedig szó sincs erről. Tudomásul kell venni, hogy És akkor jön a Posta Nem hiszem, hogy józan itéletű ember ne bosszankodnék, ha látja, amint városunk egyik-másik utcáját felássák. Tudjuk, ott lesz majd korszerű bb a, járda, szebb a park, s jobb a csatorna... Az már aztán eleve bosszantó, amikor a korszerű járdát, a szép parkot, és a jó csatornát elkészítik, néhány hét után ismét ásnak ott, de már más cég emberei. Pillanatnyilag a Posta és a csatornát építő vállalatok lyug- gatják, szaggatják fel az úttestet, a járdát, a nemrég elkészült Hunyadi utcában, a Mártírok terén. Pedig — úgy tudjuk néhány nyilatkozatból — majd felelősségre vonják őket. De mindegy, a munkát el kell végezni. Más kérdés, hogy miért nem lehetett volna a többi kór- sízerúsitéssel egyidő- ben... És ha majd a különös „pótmunka” végére is pontot tesznek, és a Gróf Pál utcai lakótelepen a park virágai, fái megerősödnek, ha majd a gyep olyan lesz. mint a szőnyeg,. s amikor a járdán aszfaltja is megpihen, amikor a lakók fel- sóhajtavak, hogy: hál’isten ezen is túl vagyunk... ekkor jön majd a Posta... Mert a posta kábeleit nem építették még a földbe, pedig telefon — mérem hinni — jut majd erre az új lakótelepre is.- Pl az önállóság, az önálló gazdálkodás nem jelenti azt, hogy a minden állampolgárra kötelező törvényeket és rendeleteket meg lehet szegni. Ilyen nincs. És ha mi a törvények, a rendeletek betartására ügyelünk, akkor ezzel nem sértjük, inkább védjük az önállóság elvét. — Köszönjük a beszélgetést, Somorjai elvtár?. SZEKULITY PÉTER Népújság 9 i 1968 augusztus 19, FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Szemelvények külföldi újságokból Az enciklika Mint előre látható volt, a Huma- nae vitae encikli'ka, amely kifejezésre juttatja VI. Pál negatív megítélését a születésszabályozásról, világszerte nagy visszhangot keltett. Különösen katolikus köarökben mérhető fel máris a visszhang. Egyes püspöki konferenciák és egyes pre’látusok egyetértésükről biztosították a pápát, sok ország, főleg az angolszász országok katolikus köreiben azonban fenntartások, zavar, sőt éles vita hangjai szólalnak meg. Egyesült Államok: New Yorkban rendkívül nagy port vert fel a pápai dokumentum. A sajtó rengeteget foglalkozott vele, százával közölte fő- papa#, teológusok, tudósok,- társadalmi vezetők, állampolgárok nyilatkozatait. A megkérdezett katolikus papok túlnyomó többsége hallgatásba burkolózott. Kijelentették, hogy mielőtt véleményt mondanának, megvárják a teljes szöveget. Cushing bostoni bíboros; lakonikusan kijelentette: — Róma szólott, az ügy le van zárva. De rögtön hozzátette: — Egyelőre Nyíltan vitába szállt viszont az enciklikáva.1 a washingtoni papok szövetsége, az egyházmegye 363 plébánosa közül 142 plébános nevében. Érsekük. Oboyke bíboros szavaira válaszolva a papok az enciklika ellen foglaltak állást mivel az .,nem enged teret a lelkiismeret szerinti döntés jogának, amelyet a vatikáni zsinat dokumentumai oly világosan leszögeztek”. (TJnita) Mérhetők-e a munkahelyi emberi kapcsolatok ? Kérdezze meg az üzemben, az irodában, vagy az iskolában munkatársaitól 1— mindegyiktől külön- külön, — kivel rokonszenveznek, és kivel nem. Lehet, hogy meg fog lepődni. Vagy kérje meg egy tíz főnél nem nagyobb kis kollektíva tagjait, hogy mindegyikük egy darab papírra — minden indokolás nélkül — írja fel két olyan munkatársa nevét, akivel szívesen együtt dolgozna, és két olyan munkatársa nevét is, akivel semmi esetre sem akarna együtt dolgozni. Az illetőket — az őszinte válaszok érdekében, — meggyőzően biztosítani kell a teljes titoktartásról. írja fel ezután egy papírra. a kollektíva névsorát, keretezze be a neveket, és kösse össze vonalakkal. aszerint, hogy ki kihez vonzódik. Ezt nevezik „szocio- gramnak”, amely a kollektíva nem hivatalos struktúráját ábrázolja. Az ábrát hasonlítsa össze a hivatalos struktúrával, amely a funkcionális fölé- és alárendeltségi kapcsolatokat és a szükséges együttműködési kapcsolatokat mutatja. Ebben az esetben többnyire két dolog tisztázódik. Először is, hogy Nováková elvtársnő tetszik Pro- cházka mesternek. Ezt azonban ön szociogram nélkül is rég tudta. Mindamellett, ha áttekinti az egész ábrát, alighanem meg fogja lepni, hogy a csoporton belül a vélemények alaposan eltérnek a dolgok tényleges rendjétől. Felfedezi, hogy a kollektíva tagjainak többsége nem érzi egészén jól magát. Ez abból ered, hogy kevés ember választhatja ki ténylegesen saját munkatársait. A gyakorlatban olyanoknak kell elfogadnunk a dolgokat, amilyenek. Az emberek a munkamegosztás elvének, a helyes vagy kevésbé helyes káder- politikának, a termelés szükségleteinek és a funkciók hierarchiájának megfelelően helyezkednek ei a munkafolyamat keretében. Az egyszerű dolgozóknak csunán egészen jelentéktelen befolyása van erre. (Rudé Právo) Az USA visszaesik a világűrversenyben Az Egyesült Államok James Webb amerikai űrfőnök kijelentése szerint pénzügyi okokból lemondott arról, hogy a bolygóközi űrhajózás terén folytatott versenyben a Szovjetuniót megelőzi. A drasztikus pénzügyi intézkedések következtében, amelyeket a vietnami háború és a belpolitikai válság idézett elő, Amerika egyik legn agyra törőbto technológiai programja dől össze. Az amerikai szakemberek Webb-nek a szenátusi bizottság előtt elhangzott komor megjegyzéseit a bolygóközi versengés requiemjének nevezi. Amerikán ák azt a reményét, hogy a többi csillagok felkutatásában és meghódításában legyőzi a Szovjetuniót, valóban el lehet temetni. Mai költségvetésével az Egyesült Államok semmiképpen sem vetélkedhet a szovjet-oroszokkal, Amerika, s ez ma már leszögezett tény; a hetvenes években kénytelen megelégedni a bolygóközi űrutazás második helyével. Az oroszok ma öt évvel előre vannak. 1967 októberében először érték el földi géppel a Vénust. Természetesen az úgynevezett Apollo-program, az Egyesült Államoknak az a terve hogy a jövő év vége előtt űrhajósokat küld a Holdra, és azokat biztonságban vissza is hozza a Földre, a pénzügyi fogyókúra ellenére változatlan maradt. A két nagyhatalomnak a Hold első helyéért vívott versengése még teljesen nyílt. Nem az állam pénzügyi helyzete, hanem kizárólag a technika állása dönti el, ki lesz a győztes a Holdon. Ha azonban az ember az Apollo- program látóhatárán túl tekintetét a jövőbe szegezi, akkor a marsrutát mindenképpen az állam- kincstár dönti el. A legjobb technikának is e*l kell sorvadnia, ha hiányzik a pénzügyi táptalaj. A több mint tíz esztendős űrhajózás során fáradságosan összegyűjtött műszaki ismereteket nem lehet a jövőben felhasználni, ha a testvérbolygók felé vezető merész úton felvillannak az üre«? pénz«zekré- nyek tiltó vörös jelzőlámpái. (Die Wélt) A munkapszichológusok értetlenségre panaszkodnak Idegesek a munka-pszichológusok. S ezt értésül is adják a maguk módján, vagyis feltűnés nélkül, egy kis brosúrában, amelynek címe; ,,Mire jó a munkapszichológus?” „Ezt a kérdést végül is fel kellett tenni és különösen feleletet kellett adni rá — mondja Michel Roche, a Francia Szociológiai Társaság elnöke. A munka-pszichológusok feladata és céljai csakugyan igen kevéssé ismeretesek. Az emberek általában hajlandók rá, hogy ne lássanak bennük mást, mint teszt-gyártókat, a pályaválasztási tanácsadás szakembereit. Ezzel lebecsülik pedagógiai szerepüket, és azt a haladást, amit nekik köszönhetően ért el a ergonómia, vagyis a munka megszer- •vezésének tudománya.” A munka-pszichológia nem kis feladatot tűz maga elé. A tervbe éppúgy beletartoznak a munkáltatók, mint az alkalmazottak, és egy bizonyos számú pszichológus, vagy pszichológus hírében álló gyakorlati szakember, bár az utóbbiak működése nem mindig felel meg a korszerű lélektan egyenes vonalának. A francia lélektani társaság rendelkezésére álló adatok szerint a munkáltatók szokták meg a legjobban annak az 500 pszichotech- nikusnak a munkáját, akiket a társaság elismer. A francia közép- és nagyvállalatok közül minden második alkalmaz munka-pszichológusokat és csaknem mind meg van elégedve munkájukkal. Egy- egy vizsga 300—500 frankba kerül, s ez nyilvánvalóan kifizetődőbb, mintha a leendő munkatársat háromhónapos próbaidőre veszik fel. A munka-pszichológia ellen a munkavállalók részéről találkozhatunk a leghevesebb ellenállással. Szerintük, a pszichotechnikus mintegy a munkáltatók ügynöke, a kiválasztás szakembere, aki a dolgozókat ugyanolyan szemmel és ugyanolyan céllal nézi. mint az állattenyésztő a tenyészállatait. ,, Csakúgy an így tekintenek bennünket — ismeri el Madeleine La- voegie asszony, pszichotechnikus — és ez elég nagy baj. Ezzel elfelejtik hogy az állástkereső és a vállalat közti dialógus kettős irányú és hogy igen nagy szolgálatot teszünk az embereknek. ! amikor megtakarítjuk számukra az I :dőt rabló, eredménytelen kísérle- ' feket. Másrészt, ha az emberek ismerik a tesztek eredményeit. 1— < mi pedig kötelességünknek érezzük. hogy ezt közöljük velük — «okkal jobban ki tudiák. választani azt a munkahelyet., ami képességeiknek megfelel.” (L- Express)
