Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
t&lna megyei V1LÄG PROLETÁRJAI. EGYE3Ű13EÍÉB» ^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 4 XVIII. évfolyam, 195. szám ARA: 1 FORINT Hétfő, 1968. augusztus 19’.' Alkotmánynapi számvetés Irta: dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára S ahhoz, hogy az állam ezt a ügyi fejlődésre A rájuk bízott feladatát eredményesen betöltse, állami vagyon kezelésével és a önmaga is változásokon kell, költségvetésben, valamint fejlesz- hogy átmenjen. tési tervekben megadott léhető1 949. augusztus 20-án hir- dette ki az országgyűlés a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Azóta minden évben augusztus 20-át, mint a magyar nép nagy győzelmének napját ünnepeljük. S méltán. Erre- az időszakra jutott el az állami és társadalmi fejlődés egy olyan „szintre, amikor az alaptörvény "erejével meg lehetett fogalmazni — össze lehetett foglalni — az elért eredményeket és alapjaiban irányt lehetett mutatni a további fejlődést illetően. Az alkotmány kihirdetését, megfogalmazását olyan jelentős politikai és gazdasági sikerek előzték meg, mint a munkáishatalom megteremtése, a szocialista szektor térhódítása az iparban, kereskedelemben, bányászatban és közlekedésben, vagyis a mező- gazdaság kivételével a népgazdaság valamennyi ágazatában és a kizsákmányolás jelentős mértékű visszaszorítása. A reakció erre az időszakra minden fronton vereséget szenvedett, a parasztság viszonya a szocialista fejlődés perspektívájához 1945 és 194» között kedvező változáson ment át, széles alapokon^ szilárd munkásparaszt szövetség jött létre. A szocialista utat választó dolgozó tömegek, — melyeknek nemcsak vezetője, de tömegereje is a munkásosztály volt, olyan politikai helyzetet teremtették, hogy az alaptörvényben meg lehetett fogalmazná, _ miszerint: *Á Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgo- 20 népé”, „a Magyar- Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama”. Az élért eredmények rögzítésén túlmenően az alkotmány megjelölte társadalmi fejlődésünk fő irányát. Ebből különösen két dolgot kell kiemelni. Az egyik az, hogy minden állampolgárnak kötelességévé teszi a már elért eredmények, a szocialista viszonyok továbbfejlesztését, másrészt megjelölte a szocialista fejlődésnek azokat a feladatait is, amelyek tekintetében a döntő fordulat az alkotmány kihirdetésének időpontjára még nem következett be. Ilyen feladatként jelölte meg az alkotmány például a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és a szocialista típusú helyi állam- hatalmi szervek kiépítését. A szocialista típusú helyi államszervezet kialakítása nem váratott sokáig magára. 1950 őszén megalakultak a helyi tanácsok. melyek első perctV kezdve jó keretet biztosítottak a szocialista demokrácia kibontakozásának, a munkások és dolgozó parasztok politikai együttműködésének, a jelentkező feladatok állami eszközökkel történő öntevékeny megoldásának. A másik alapvető tennivaló, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az alkotmányban történt megfogalmazás után még 14 évet váratott magára. Azokat a* erőfeszítéseket, melyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a munkásosztály vezetésével a parasztság, a társadalom valamennyi élenjáró eleme kifejtett, népünk ismeri. Hogy a feltételekét csak 1959-re lehetett megteremteni, annak okai azok a torzítások voltak, melyek ebben a munkában jelentkeztek. Négy év óta a mezőgazdaságról adott alkotmányüninepi számvetések mér nemi az átszervezés eredményeiről adnak számot, hanem arról, hogy évről évre a mezőgazdasági termelőiszövetkezetek megszilárdításával egyenes vonalban, a tez-ek gazdasági eredményei, szervezeti és politikai fejlődése miként igazolja az alkotmányban lefektetett célok helyességét és időszerűségét. A mezőgazdaság átszervezésével befejeződött az a folyamat, melyet a szocializmus alapjainak lerakásával jelölünk meg és népünk új fejlődésszakaszhoz, a szocializmus teljes felépítésének feladatához érkezett. A szocializmus teljes felépítése sokrétű és szerteágazó feladatok megoldását jelenti. Ezek közül a feladatok közül napjainkban legfontosabb kérdésként jelentkezik a szocialista gazdaság megszilárdítása és a szociálisuk demokrácia továbbfejlesztése. A gazdasági építőmunka feü- lendítése, vagyis a gazdasági irányítás korszerűsítése és a szocialista demokrácia tovább- széLesítése és elmélyítése egymástól nem választhatók el, kettő együtt a társadalom gyors fejlődésének fontos feltételét képezi. A gazdasági építőmunka fellendítése nem történhet meg a dolgozók tudatos részvétele nélkül. Ebben a társadalmi méretű tudatosító, szervező, lelkesítő munkában az államnak, az állami szerveknek — beleértve a tanácsokat is —, kiemelkedő szerep jut. A szocialista állam, az az erő, mely megszervezi az emberek millióinak alkotó munkáját, biztosítja a szocialista gazdaság és kultúra állandó, összehangolt fejlődését, és megvédi a szocializmus vívmányait. fi zocialista államé zerveze- tünk alappillérei a tanácsok. A tanácsok jelentőségét maga az alkotmány is kiemeli. A tanácsoknak az államszervezetben betöltött jelentőségét aláhúzza az, hogy a tanácsszervezet révén van biztosítva a lakosság tömegeinek közvetlen részvétele az állami munkában. A mandátummal bíró tanácstagokon túlmenően a különböző tanácsi bizottságokban nagy számú állampolgárnak nyílik lehetősége, hogy az állami munka menetének formálójává legyen. A tanácsok- nagy nagy felelőssége és szerepe van abban, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogok, az állami életbe való közvetlen részvétel joga, a munkához, pihenéshez, az egészség- ügyi ellátáshoz és a művelődéshez való jog a lehető legteljesebb mértékben megvalósuljon. Pontos szerepet biztosít maga az alkotmány az állami szervek rendszerén belül a tanácsoknak. a gazdasági, kulturális előrehaladásban. A tanács- rendszer egésze jelentős gazdasági feladatot lát el. Az árutermelésnek az iparban jelentős hányadát, a mezőgazdaságban az árutermelés nagyobb részét és a szolgáltatások túlnyomó részét a tanácsok hivatottak biztosítani. A tanácsok alkotmányban és más jogszabályokban előírt feladataik végrehajtása során jelentős hatást tudnak gyakorolni a gazdasági, kulturális, egészségségek kihasználásával a lakosság számára fontos közfeladatokat oldanak meg. Eaért van az, hogy amikor a tanácsok tevékenységét vesszük elemzés alá, a terület gazdasági fejlődésének és ellátottságának színvonalából indulunk ki. A tanácsok javuló, egyre eredményesebb munkáját jelzik azok az eredmények is, melyeket a megyében a mezőgazdaság, az ipar, illetve az élet egyéb területein elértünk. Mezőgazdaságunk ma mái- határozott irányú fejlődés útján halad és a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságban dolgozók lelkes, odaadó munkája, növekvő hozzáértése isegíti a termelést, egyre magasabb szinti-e. A mi megyénkben, mint ahogyan az egész országban, itt is a nagyüzemek kialakulásával ’/ált lehetővé, hogy a mezőgazdaságban a termésnövekedés nagy léptekkel és határozottan haladjon előre. Az elmúlt évek termésátlagai ismertek a megye közvéleménye előtt, és ami legalább ennyire fontos, a tsz-tagok ismerik saját gazdaságuk javuló terméshozamait. Az elmúlt év végén a megyében 100 kh mezőgazdasági területre 15.7 szarvasmarha, 63,2 sertés jutott. A termelőszövetkezetekben az egy tehénre jutó tejmennyiség 2435 liter volt. Ez a néhány szám is jelentős állattenyésztői munkát ás jelentős állattenyésztési eredményeket jettet ______'_______________ ' A z éves gazdasági tevékenység eredményeképpen tovább szilárdultak a közös gazdaságok a megyében. Például az elmúlt évben a termelőszövetkezetekben aZ 1 kát. holdra (termőterületre) eső halmozott termelési érték 5285 Ft, az 1 kát. hold termelő- területre eső tiszta vagyon 3997 Ft, az egy dolgozó tagra jutó személyi jövedelem a termelőszövetkezetekben 17 475 Ft voltBizonyos előrehaladást sikerült elérni a megye iparosításában, melynek a fő rendeltetése a helyi árualapok bővítésén túlmenően az. hogy a helyenként jelentkező munkaerő-felesleg foglalkoztatását megoldjuk. Anélkül, hogy a már megvalósított és még megvalósításra váró ipari objektumokat felsorolnánk, érdemes rámutatni, hogy a megye keresőinek ma már közel 27 százaléka dolgozik az iparban és építőiparban és 47 százaléka a mezőgazdaságban. K omoly erőfeszítések történtek a mii megyénkben is az elmúlt években az egészségügy és a kultúra fejlesztése tekintetében. Számos új létesítmény és a régiek korszerűsítése, bővítése a lakosság szeme láttára történik. A tanácsok szerepe nem merül ki abban, hogy az intézményi szolgáltatások kereteit megteremtsék, hanem mindennapos törődéssel igyekeznek biztosíta- ni, hogy ezeknek, az intézmények* nék a munkája javuljon, a szolgáltatások köre szélesedjen, színvonala növekedjen. Ezt a felsorolást csak kiegészíti az. hogy a tanácsok szervei vannak hivatva arra. hogy a lakosság ügyes-bajos dolgait intézzék, ebben a tevékenységükben a tanácsok közhatalmat gyakorolnak. Mindezek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista állam fejlesztésének feladatait csak úgy lehet megoldani, hja kellő figyelmet fordítunk a tanácsok munkájára. Ezt a felismerést jelzi az utóbbi évek jogfejlődése, azok- a jogszabályok, arne- lyék a tanácsi munka továbbfejlesztését célozzák. A z alkotmány kihirdetése óta eltelt 19 év tapasztalata illetve a tanácsok fennállása óta eltelt 18 év küzdelmei és eredményei beváltották azokat a várakozásokat, melyeket a dolgozó nép támasztott az állami szervek elé, s melyek legkifejezőbben éppen az alkotmányban nyerték megfogalmazást. A tanácsok kivették részüket a szocializmus építése soron következő feladatainak ismertetésében, a lakosság szervezésében az épí- tőmunkában, és az elért, vívmányok védelmében. A párt irányi* tásával az állami és társadalmi szervek rendszerében a tanácsi szervezet is megteszi, h magáét azért, hogy az alkotmányban leírt elvek maradéktalan megvalósítást nyerjenek, és közben maguk a tanácsok Is jelentős fejlődésen mennek keresztül, megtanulják a gyakorlatban alkalmazni a gazdasági hányt tás reformjával együttjáró új vezetési stílust, erősítik kapcsolatukat a választókkal — azért, hogy a soron következő még nagyobb felkészülést igénylő feladatoknak is meg tudjanak felelni.
