Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

Végre kedvezett az idő Csütörtökön délben ismét a leve­gőbe emelkedtek öcsényben a vitor- lázgrepülprverseny gépei. A jó idő­járást kihasználva az öcsény—Duna­újváros—öqßeny, l£2 kilométeres tá­vú hupokrepüiéét hajtották végre. A 24 gepbql 18 visszaérkezett Űcsénybe, hat' útközben szájlt le, ezek beszál­lítását a késő esti órákra befejez­ték. A második versenynap eredmé­nyeinek értékelése csak a késő esti prákban ért véget, annyit azonban lapzártáig megállapítottak, hogy az átlagsebesség ezúttal valamivel gyen­gébb, mint az eísq napon. Ameny- nyiÜTen az időjárás n>a kedvező lesz, a gépek hosszabb t£ypn kísérlik meg elért pontszámaik növelését. A II. osztályú labdarúgó-bajnokság sorsolása NYUGATI CSOPORT: Augusztus U: Felsőnána—Nggykó­Uyi. Mucsi—Kotaola, Ujireg—Majos, Kűri—Szakály, Tolnanémedi—Pince­hely. Augusztus lg: Nagykónyi—Mucsi, Jobb eredmények Július 2*rén és 3g-án tartották saek- szárö város Összetett atlétikai bajnok- fiáját. melynek jobb eredményei: 100 m (aerdüiq): Szabiár Agnes 13.7, Kö­nig Katalin 13.7. Magasugrás: N Ko- yács gva 145, Deé Márta 140. Kanig Katalin 135. Távolugrás: Martin Már­ts 408, Scjiutler Teré7. 460. Diszkosz: Tóth Zsuzsa 33.40. Tóth Ferenc 44.30 MódoK Ernő 33.04. A tolnai König Katalin kivételével valamennyien a Szekszárdi Dózsa versenyzői. Kocsolá—Ujireg, Majos—Kurd, szakaiy —Tqlnanémedi. Ffts iőnána—Pincehely. Augusztus 25: Ujiregi—Nagykónyi, Kurd—Kocsols, Tolnanépiedi—Majos, Pincehely—Szakály, Mucsi—Felsőnána. Szeptember 1: Nagykónyi—Kurd, Kocsüla—Tolpanépiedi, Majos—Pince­hely, Felsőnána—Szakály, Mucsi—Uj­ireg. Szeptember 8: Tolnanémedi—Nagy­kónyi, Pincehely—Kocsola. Szakály— Majos, Kurd—Mucsi, Ujireg—Felső­ig án a. Szeptember 15: Nagykónyi—Pince­hely Kocsola—Szakály, Maj-qs—Felső- hána. Mucsi—Tolnanémedi, Ujireg— Kurd. Szeptember 22: Szakály1—Nagykónyi, Majos—Kocsola, Tolnanémedi—Ujireg, Pincehely—Mucsi, Kurd—Felsőnána. Szeptember 29: Nagykónyi)—Majos, Kocsola—Felsőnána, Mucsi—Szakály, Ujireg—Pincehely, Tolnanémedi—Kurd. Október 6: Kocsola—Nagykónyi, Ma­jos—Mucsi, Szakály—Ujireg. Pincehely —Kurd, Felsőnána—Tolnanémedi. Üzemi bajnokság A Szekszárdi gép­javító Vállalat üzemi bizottsága 12 csapa- részvételével 10 pá­lyás, üzemek közöttj labdarúgó-bajnoksá­got rendezett. Ké­pünkön az első he­lyezett Gépműhely csapata. További sor­rendje az élmezőny­nek: . . .2. Szerszám- műhely, 3. TMK. I Kísérleti műhely. A megye legjobbja Tóth Erika neve gyakran szerepel rovatunkban. Ez indokolt, hiszen q a gerelyhajítás ifjúsági és felnőtt me­gyei csúcstartója. Hogy miként lett a hőgyészi kislány gerelyhajító, azt tőle tudtuk meg: — Három éve, mint általános isko­lás, a kislabdadobásbán Budapesten az országos négytusaversenyen má­sodik lettem. A verseny után Danka Vili bácsi agitált, hogy próbáljak ge­rellyel dobni. Először hallani sem akartam róla, de amikor találkoztunk, mindig meg kellett ígérnem, hpgy majd megyek edzésre. Állandóan üzengetett, végül elmentem az edzés­re. Ez júliusban volt és már augusz­tusban rr^-t v-'H-m Budapesten a Hő­gyészi MEDOSZ színeiben egy verse­nyen. Itt 30,80-at dobtam. Ez jelentette a fordulópontot. Beláttam, igaza ygp Danka Vili bácsinak. Énnek ellenére egy évig mégis kézilabdáztam, mivel a bonyhádi közgazdasági technikum­ba kerültem tanulónak ahol csak kézilabda-szakosztály van. Két év óta azonban már csak a gerelyhajítást űzöm. Tavaly óta tagja vagyok az NB I. B-s megyeválogatott csapatnak is. — Legjobb eredményemet a közel­múltban, július 14-én Veszprémben, az országos ifjúsági seregszemlén értem el, amikor 43,16 méterre dqbtam a gerelyt. Amit a horgásznak tudnia kell Az igazi horgász tervszerűen dol­gozik, nem a véletlenre bízza, hogy a horogra akad-e hal. Jól kell is­mernie a víz természetét, a halak ’tulajdonságait, szokásait, táplálé­kát és főleg azt, hogyan vadásznak zsákmányukra. Ismernie kell a napszakok, évszakok, az időjárás hatását, a halak életpiódjára. Á jó horgász azt a fajta halat fogja ki, amelyikre pályázik és sportszepvecjélybql következik, hogy legszívesebben nehéz feladatokat tűz maga elé. Általában azpkát a halakat legnehezebb horogna kap­ni, amelyek rnyarekkal táplálkoz- nak: de ugyanakkor, ez pagy él­vezetet is jelent, hiszen ezek a halak kapnak legmohóbban a zsákmány után, sokszor még a vízből is kivetik magukat a ro­varokért. Sajnos, az élő kérész, szitakötő és más haltáplálékrovar nem fele} meg csaléteknek, mert pepi le­het jól feltűzni őket a horogra, le­szakadnak róla. és gyűjtésük is nehézségekbe ütközik. Ha nagy lendülettel dobja ki az ember a hprgot, az élp kérész rendszerint már útközben lésodfódik a hopqg- ról. mielőtt a vízbe érne. Ezért ,.találták fel” a műcsalit, amely egy-egy rovar toliból, szőrből, fo­nálból, rongyból készült utánzata. A jó műcsali fontos tulajdonsá­ga, úogy a megtévesztésig hasonlít azokhoz a rovarokhoz, amelyek­hez a halak a vízben hozzászok­tak. Meg kell figyelni tehát a par­ti rovarvilágot, megállapítani, hogy ezek közül melyek szállnak a víz­re. s eszerint megválasztani a megfelelő műcsalit- Ä szakbqltok- ban egész rovargyűjtemény kap­ható műcsaliból, az igazi hqrgász azonban saját maga készíti, alakít­ja azt, annak megfelelően, hogy mely rovarok a gyakoribbak, az adott vízen. A legfontosabb az, hogy a ipp- csalival felszerelt horog könnyű legyen. Különösen, ha a yíz fel­színén akarjuk úsztatni: olyan le­gyen, mintha eleven royar lepne a víz tyikrén. Hp pedig lárvákat utánozunk a műcsalival, elég nehéz legyen, hogy }e§4UyeŰÍen á kellő mélységbe. A tapasztalt horgász fénytani is­mereteit is kamatoztatja horgászat közben. A partról mindenkor be­látunk a vízbe, de a vízből nem mindig le}iet kilátni. A hal szá­mára a víz felszíne szabályos tü­kör, amelyről visszaverődnek a fénysugarak, csak egy aránylag kis körben maga felett lát ki a vízből: ha egy méter mélyen úszik, akkor felette egy körülbelül két méter átmérőjű kefek ,, ab­lak" van, amin kilát: ezen túl csak a vízben lévő tárgyak visszavert képe juthat a szemébe. Ha be­dobjuk a horgot a vízbe, csak az a hal veszi észre, amely éppen a horogközeiben van. A jó $zemű horgász, tiszta víz­ben látja a halat, s kellő ügyes­séggel közelébe dobja a horgot. A sugártörésből következik, hogy a hal pem láthatja a víz felszí­néhez közeli szárazföldi tárgyakat, de látja a horgászt, ha áll a par­ton. Jól észreveszi a hal az árnyé­kot is, tehát ne álljunk háttal a napnak, hogy árnyékunk ráessék a vízre. Azt is jó tudni, hogy a hang nem hatol be a vízbe, tet)át nem igaz az, hogy lármával elijesztjük a halpt. A hang ugyanis visszave­rődik a víz felszínéről, amiről uszodában — a yíz alá merülve — bárki meggyőződhet. A kukorica mint pontycsali A legszívesebben használt ponty­csalik egyike a főtt kukorica. Sokan bosszankodnak, mert főzés közben a kukorica annyira meg­repedezik, hogy nem lehet feltűz­ni a horogra. Mindenekelp'tt azt kell tenni, Ijogy főzés e}őtt a kukoricát áz­tassak 24 órán át langyos vízben. A főzésnél (a főzést bő vízben végezzük) ügyeljünk arra, hogy a víz ne lobogjon, hanem folya­matosan, lassan forrjon. Egy-egy óráig tartó forralás köz­ben, hagyjuk a kukoricát a forró vízben állni, kb fél órát és utána újra forraljuk. Ezt többször megismételjük, amíg a kukorica (megpuhul) meg­fő. Egyszerűsíti, meggyorsítja a fő­zést a kuktafazék használata, mert afcban huzamosabb ideig forr, főzés nélkül is, és nagyobb gőznyomás alatt hamarabb is megpuhul a csalink. A főtt kukorica eltartása ne okozzon problémát, mert langyos vízben (amelyet két-három na­ponként cserélünk) két-hóropi hétig is eláll. Nem baj az sem, ha a kukori­ca megsavanyodik, mert a ponty, így még inkább kedveli. — kés — A rádió és a televízió műsora Tolan, Metcalfe Owens V. Hogy mennyire igaz, hogy nein pz alak. nanem az ideg­rendszerben adottság számit, azt a következő olimpiák ú> megmutatták. A déi-ai nk a. Waiker. aki íöűő-oan megtörte az amerikaiak .gyu^eirfU spib- zatát, kis termetű volt, ezzci szemben Craig, aki 1912-ben Yiaszaszerezte szazqn az Egye­sült Államoknak az elsőséget, erőtől duzzadó és magas at­léta VGlt. Egyre hevesebb harc alakún ki a legrövidebb távon a hege­móniáért. Amerikában a sprin­tereket a „sport hősei”-nek tekintették és a száz métert jellegzetesen arperikai számnak tartották. Nehezen tudták el­viselni a kudarcot, pedig ez is bekövetkezett. 1920-ban ugyan Paddock nyerte az olimpiai bajnokságot, de 1924-ben Abra­hams az aranyérmet Angliának szerezte meg. Amerikában az remélték, hagy ez átmeneti vereség és négy esztendő múlva atlétáik feledtetik a csalódást. Nem igy történt. 1928-ban Amszterdam­ban egy kpnadai futó, Williams győzött és nemcsak ^ száz, ha­nem a kétszáz méteres síkfu­tást is ő nyerte. A húsz eszten­dős kanadai diák az olimpia előtt pincérként kereste meg a pénzt ahhoz, hogy egyáltalán elutazhasson Vancouverből a válogatóversenyre, Torontóba Az Egyesült Államokban hi­deg zuhanyként érte a szak­embereket és a közönséget a kettős amszterdami vereség. ,, Sporttragédia” — ..Óriási presztízs-veszteség” — így írtak róla a lapok. . Azután jöttek a négerek. Mar 1 ^orábban^^i^^előfordult^^v^€V^ egy-egy színesbőrű atléta is bekerült az Egyesült Államok csapatába, de az atlétikai élet vezetői ezt nem szívesen tet­ték meg. Az 1928-as kudarc után azonban kénytelen-kellet­len, több négert kellett beállí­tani az olimpiai válogatottba. Annál is inkább, mert a követ­kező ötkarikás versenyt Los Angelesben rendezték. 1932-ben kezdődött az olim­piák történetében a néger rö­vidtávfutók nagy korszaka. Százon Tolan és Metcalfe kü- lönversenyt vívott egymással. A stadion közönsége tombolt, hirtelenében senki sem tudta eldönteni, hogy ki győzött. Ta­nácstalan volt a zsűri is. Sze­rencsére filmre vették^ a káp­rázatos futást és a felvételek többszöri levetitése után hir­dették ki: 1. Tolan 10.3, 2. Metcalfe 10.3. Los Angeles lelkesen ünne­pelt, mert százon, igaz ugyan, hogy néger atléta révén, de mégis az Egyesült Államoké a hegemónia. A győztesnek az elsők között gratulált egy ti­zenkilenc éves fiatalember. •Tes.se Owensnek hívták. Ne­vét ekkor már ismerték az amerikai sportvilágban, mert a válogatóversenyen ő is in­dult, de nem került be a leg­jobbak közé. Senki sem gon­dolta. hogy a következő olim- o’án a fiatal néger egyetemista infssza a salakon a főszerepet. Jesse Owens külön fejezet az atlétika történetében. 1913-ban született apja az egyik napról a másikra élő gyapotszedő né­ger volt. Kölyökkorában újsá­got árult és olyan könnyedség­gel. erőlködés nélkül rohangált órákig az utcákon, mint ahogy más sétált. Az iskolában a baseball-mérkőzéseken ő volt a leggyorsabb. — Jesse azért született, hogy fusson — mondta elragadta­tással Larry Sneider. amikor meglátta a néger fiút. Ez a szakember már korábban több amerikai rövidtávfutót fedezett fe}, Owens esetében sem téve­dett, legfeljebb csak túlzott. A néger atléta rendkívüli te­hetsége 1935-ben bontakozott ki. Május 25-én, Ann Arbor- ban egyetlen versenyen öt vi­lágrekordot javított meg; 100 yardon 9,4 , 200 síkon 20,3. gáton 22,6, 220 yardon 20,3, távolug­rásban pedig 813 centiméter . . . Akkor a szenzációs verseny után ezt mondta: — Nem gondoltam rekordra, csak futottam és ugrottam. Az egészben nem látok semmi kü­lönöset. Futni nagyon szere­tek. Élvezem a sebességet. Az ugfás az más. az hem olyan jó, Futó vagyok. 1936-ban Berlinben az olim- nián Owens már a százas elő­futamban magára hívta a fi­gyelmet. 10.2-es idővel szakí­totta át a célszalagot, bár igaz. hogy hátszél fújt. Könnyedén győzött a döntőben is. 10.3- ac* eredménnyel szerezte meg az első aranyérmét. Owens a sorozatot a kétszázon aratott diadalával folytatta. (20.7.) ..Futása könnyed. erőíködée- nék nyoma sem lá+szott rai+a” — írták róla akkoriban a Ber- ’ínből keltezett tudósítások, a nézőknek r>ed1g az volt az ér­zésük. hogv ha a célban meg­fordulna. akkor ugyanolyan »fedménuvei még pöv.^r v£- gigftttfhatn* n *■*"**■ iw. vr. (Folytatjuk) KOSSUTH RADIO 8.16: Operarész'ietek. 9.10: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Ku- tasi Katalin énekel. 9.39: Az óvodá­sok műsora. 10.10: Zenés műsor üdü­lőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: Zene­kari muzsika. 14.01: Ólomkatonák. Somorjai József rádió játéka. It. rész. 15.15: üZENEtek. 15.55: Kórus­pódium. A pécsi AKÖV Bartók Bé­la férfikara énekel. 16.05: Hangos levél a bajai műhold-megfigyelő ál­lomásról. 16.15: Bach: G-dúr francia szvit. (Wilhelm Backhaus — zongo­ra). 16.32: Magyar muzsika. 17.05: Külpolitikai figyeflő. 17.15: Enrico Caruso énekel. 17.40: Nyitott stúdió. Petress István műsora. 18.00: Uj Ze­nei Újság. 18.30: Nótacsokor. 19.35: Táncdalfesztivál 1968. A Könnyűzenei Híradó különkiadása. A II. elődöntő eredményhirdetése. 20.04: Rádiószín­ház. Detektívjátszma. Gyárfás Mik­lós rádiókomédiája. Rendezte: Mol­nár Mihály. 20.50: J. Strauss: A de­nevér — nyitány. (Berlini Rádió szimf. zkra, vez.: Fricsay Ferenc). 21.05: Fenyő István könyvszemléje. 22.20: Szófiából jelentjük. Az Ifjú­sági Rádió VIT-műsora. 22.40: Az MRT szimfonikus zenekarának fel­vételeiből. 0.10: Vidám operettkettő­sök. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Az ellopott Hold. Ludvik As- kenázy meséje folytatásokban. III. 10.11: Liszt- és Brahms-művek. 11.06: A műsort szerkesztette: Komlós Aladár. 12.00: Mindenki kedvére. 13.32: Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00: Kettőtől — hatig. . . A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.10: Csár­dások. 18.30: Differenciálódnak-e a jövedelmek? Gazdasági műsor. 18.45: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvoná- sos opera. 21.50: Tóth Árpád ver­sei. 21.58: Végig a Dunán. . . Könnyű­zene. 22.40: Láttuk, hallottuk. Szín­ház-, film- ét képzőművészet-kritika. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: URH zenei kalauz. 19.35: Kamarazene. 20.24: A jazz kedvelőinek. 20.41: Fe- rencsik János vezényel. 22.15: Sám­son és Delila. Részletek Saint-Saens operájából. MAGYAR TV 18.00: Hírek. 18.05: Varázssapka. í Lengyel rajzfilm. 18.15: Az istenek *L malmai. Kanadai dokumentum film ismétlése. 19.00: Nótaszó. 19.20: Esti mese. lS.Sö* Támasz ndlkül? Ri­portfilm a falusi öregekről.' 20.00: Tv-híradó. 29.20: VIT 68. Lányok bálja. Közvetítés SzófcábóL 21. ÜK): Utazás Gourmandiában. Champagne. Magyarul beszélő francia rövid­játékfilm. 22.00: Tv-híradó. 2. ki­adás. 22.20—22.50: Táncdalfesztivál 68. A második elődöntő közönségszava­zatainak ismertetése. JUGOSZLÁV TV 10.15: Gyermekeknek. 10.45: A lá­zadó. Dokumentumfilm. 11.00: A szökés. Csehszlovák film. 17.15: Népi muzsika. 18.20: Hangverseny a bo­londos fiataloknak. 19.05: Panoráma. 20.35: Közvetítés a pulai filmfeszti­válról. 21.35: Paradicsomi sziget. — Angol film. 23.05: Szórakoztató zenei műsor. 23.40: Jugoszláv vízilabda­bajnokság. Építkezők figyelem! Baranya—Tolna megyei Tég­laipari Vállalat Központjá­nál, Pécs Rákóczi út 11. Telefon: 22—43, 15—89 Te­lexszám: 23—06. A termelési többletre B—30-as blokktégla, kettős méretű falazótégla és magasított tégla megrendelhető, rövid szállítási határidőre. 31)

Next

/
Thumbnails
Contents