Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-16 / 192. szám
Mit ér minden, gyermek nélkül ? Jóra fordulhat az elhagyott Giziké sorsa Ellenőriztem, hogy az előzmények, a régebbi sok-sok hitegetés után szavának áll-e? — Halló. Városi Tanács Gyámhatósága? — Igen. Itt a gyámügyi előadó beszél. — Itt a Népújság szerkesztősége. Érdeklődöm, járt-e ismét, hétfőn önöknél a bonyhádi gyári munkásnál, Dankó Andrásaiénál nevelkedő Gizella szülőanyja? — Eljött. A jelzett időben. Közölte velünk, hogy a Népújsághoz küldött levél írójának örökbe adná kislányát. — Köszönöm a választ. Meg akartam bizonyosodni arról, hogy szavának áll-e? Az örökbe kérő család levelét sürgősen el fogjuk küldeni önökhöz. „Becsületes embert nevelünk belőle“ Lapunk július 31-i számában „Áldás, vagy teher?” címmel megjelent írásunkra két nap múlva egy expressz-ajánlott levél érkezett. Feladója egyik jelentős Tolna megyei üzem elismert munkásának felesége, N. F-né. A gyermek után sóvár- gó asszony kérését tartalmazza levele. (Úgy véljük, hogy az örök- befogadáskor szokásos és indokolt titok megtartása ez esetben is kötelező a gyermek érdekében.) Leveléből idézünk. „Férjemmel megbeszéltük, mi szívesen örökbe fogadnánk a kis Gizikét. Nagyon kérjük a cikk íróját, hogy érdekünkben beszéljen az anyukával. Tessék neki elmondani, hogy ígérjük, becsületes embert nevelünk belőle. Én árva lány vagyok, heten vagyunk testvérek. Talán megérti, így még jobban átérzem, hogy milyen borzasztó annak, akinek van édesanyja, de nem érezheti az anyai kéz simogatását.” A következő sorokban megható igyekezettel sorolja fel a levél írója családi „önéletrajzaikat”. Közli, hogy három- szobás, összkomfortos családi házukban élnek, férjének jó keresete van. „Mit ér az élet, és a pénz is, gyermek nélkül? Sajnos, többször is megállapították az orvosok, hogy saját gyermekünk nem lehet. Kapcsolatban vagyunk a gyönki intézettel, a pesti gyermek- és ifjúságvédő hatósággal. Mindig írtam a Képes Újságban hirdetett gyermekekért, de még soha nem volt szerencsénk. Ha most végre sikerülne, nagyon boldogok lennénk. Akkor mi is érezhetnénik, hogy nem volt hiábavaló az életünk.” A közbenjárásunkat kérő N. F. gyári munkás és felesége leveléből árad a gyermekszeretet, számukra áldás a gyermek. A közbenjárás megegyezéssel zárul Két alkalommal beszéltünk a kilenchónapos Gizella szülőany- jával, hogy a gyermek útját, sorsát egyengessük. — Örökbe adná-e a kislányt egy gyermekszerető, jó anyagi helyzetben élő házaspárnak? — kérdeztük a szekszárdi tisztviselő- nőtől. Első alkalommal így felelt: — Erősen gondolkodom rajta, de nehéz határoznom. — önnek kell dönteni, rábeszélni nem akarjuk. Kizárólag a gyermek érdekét nézve vállaltuk a közvetítést. Talán jobb lenne, ha aludna rá egyet. — Szeretnék találkozni önnel. Ha lehet, holnan felkeresném — válaszolta és ebben meg is állapodtunk. Máknan pontosan megjelent. A kötelességeiről mégfeledkezett anyától először tartozása felől érdeklődtem. — Rendezte-e már a gyermekkel nyolc hónapja vesződő Dankó nénivel a pár hónapja beszüntetett térítést? — Tudom, hogy ez az én kötelességem. Kiutaztam Bonyhádra. Mondtam a Rózsika néninek. hogy most megadok neki ezeregyszázat. a többit meg a jövő héten. Kifizetem, okvetlenül megkapjam pénzt. Rátérünk a legfontosabb témára. Először az örökbe kérő család helyzetére vonatkozó sorokat olvasom fel a levélből — nevüket, címüket elhallgatva, — majd megkérdezem. — Döntött-e már tegnap óta az örökbefogadás felől? — Alaposan meggondoltam. Nem tudom még, hova vet a sors. Ha jó kezekbe kerül, örökbe adom nekik. Ugye nem szekszárdiak azok, akik kérik? — Nemleges válaszomra megnyugszik. Mondja, nem szeretné a kislányt idegenekkel esetleg naponta látni. — Biztosan fájlalja majd a Rózsi néni, hogy elkerül tőle a kislány. De beletörődik, ha megmondom neki, hogy jó helyre adom. Ha hiányzik is nekik majd egy ideig, mégis jobb így, mert attól tartok, ellentét keletkezhet köztük az édes unoka és a nevelt gyermek miatt. Az örökbe fogadók nyugodtak lehetnek. Nemcsak szép gyermek a kicsi, de — megérdeklődhetik — az apja is okos, értelmes. Hétfőn elmegyek a gyámhatósághoz, tőlük majd megtudhatják azt is, hol .érdek lődhetnek a gyermek apja felől — mondja végül. Intézkedett már a gyámhatóság — Halló. Városi Tanács Gyámhatósága? Járt-e hétfőn önöknél... — Éljött hétfőn ... A gyámügyi hatóság próbálkozása a szülőanyával korábban zsákutcába jutott. A munkáscsalád, N. F-ék levelét átadtuk a szekszárdi gyámügyi előadó- ,nak. A többi már az ő dolguk. A levél küldői nála jelentkezzenek Szekszárdon, a városi tanácsnál. Nagykeservesen előre léptünk néhányat, most már jóra fordulhat az elhagyott kis Gizella sorsa. SOMI BENJ AMINNÉ Igazgatót keresnek KI A LEGALKALMASABB A NÉPÚJSÁGBAN és országos lapokban is megjelent a hirdetés, hogy igazgatót keres az új áruházba a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A pályázat útján történő állásbetöltés vezető funkcióba meglehetősen új dolog. Nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy minden szempontból a legmegfelelőbb személy kerüljön az igazgatói székbe. Felkerestük Sebestyén Zsigmondot. a szövetkezet igazgatóságának elnökét, tájékoztatást kértünk tóle a pályázat részleteiről. Azt mondja, a jelentkezők 90 százaléka Tolna megyén kívül él. Elég sókan megpályázzák a még épülőfélben lévő nagy áruház vezetői beosztását, közülük ketten nők. A feltételek: szakmai képzettség, gyakorlat ruházati kereskedelmi ismeretekből és mivel az áruház műszaki árut is értékesít, ehhez is értenie kell bizonyos főikig az igazgatónak. Ehhez jön még az adminisztrációs készség, továbbá, hogy az illető politikailag is megfelelő legyen. Sebestyén Zsigmond különösen fontosnak tartja azt a képességet, hogy az igazgató tudja irányítani a munkatársakat, az áruház dolgozóit anélkül, hogy állandóan beleszólna a munkájukba. Az áruház évi forgalma 35—40 millió forint lesz, tehát nagy a felelősség. Eredetileg úgy tervezték, a jövő év szeptemberében kezdődik az árusítás, de változott a helyzet, már az idén nyit az áruház, év végén. Az igazgatót szeptemberben alkalmazzak, tehát hónapokkal a nyitás előtt. Augusztus végén, szeptember elején egy bizottság dönt az alkalmasnak látszó jelentkezők képességeiről, szinte vizsgaszerűen dől el, ki lesz az igazgató. A bizottság tagjai: a fogyasztási szövetkezet kereskedelmi főosztály- vezetője, a párttitkár, a szakszer- vezeti titkár, vagy az elnök, a főkönyvelő és az igazgatóság elnöke. KÉRDÉSÜNKRE, hogy vajon megállapítható-e formális vizsgáztatás nélkül is, valóban rátermett valaki egy nagy áruház igazgatói tisztségére, Sebestyén Zsigmond elmondotta, egyszerű szakmai beszélgetésből meg tudják ezt állapítani. Korábban kereskedelmi utazónak is hasonlóképpen vettek fel egy volt minisztériumi dolgozót. Véleményük szerint olyan ember, aki csalk üzletben dolgozott, nem alkalmas ilyen nagy áruház vezetésére, mert egyoldalú a gyakorlati tudása. A fogyasztási szövetkezet vezetőjének az a véleménye személy szerint, nagyon szűk körben kellett tevékeny- kedniök a boltok vezetőinek, egyszerű alkalmazottak voltak mostanáig. Árurendelés, áruátvétel, jóformán ebből állt a tevékenységük. Az önállóság, az igazi kereskedelmi rátermettség sokáig nem volt kimondottan szükséges a munkájukban. Most az a helyzet. hogy ha a nagykereskedelmi vállalattól nem tudnak beszerezni valamit, próbálkoznak más forrásból és még gyártó vállalatokkal is tárgyalnak. A lényeg: árut beszerezni mindenképpen, persze úgy, hogy rá ne fizessenek. Az ÚJ PAKSI ÁRUHÁZ igazgatója már akkor Pakson fog tevékenykedni, amikor még jakiéban építik az üzletházat. Előkészíti a nyitást. Tájékozódik a beszerzési lehetőségekről, az alkalmazottak felvételében közreműködik, tehát már előre bedolgozza magát. Mindenképpen elismerésre méltó a Paks és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet „újítása”. Remélhetőleg nem lesz egyedülálló és nem csak a kereskedelemben használatos. G. J. Népújság 5 IP68. augusztus H». A pálfai Egyetértés T ermelőszövetkezetbe Jó termést hozott a borsó és búza után vetett uborka. Szedik, fűzik, szárítják a dohányt. A kilencvenhárom hold jó termést adott. Fotó: Bakó Jenő \
