Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

< Nyílt, őszinte légkört... Hozzászólás Daradics Ferenc elvtárs cikkéhez H mikor a pártdemokrácia ki- alapvető feladat, mert az elmélet egyes „ügyek” felett szemet H szélesítéséről, minél telje- csak így válik anyagi erővé. hányjanak, eltekintsenek: „én sebb megvalósulásáról van szóljak”, „én legyek a rossz fiú ’ szó gondolnunk kell a Politikai Vállalatunknál eddig gyakran elve alapján. Nem is tudják ezek I Bizottság 1964 májusi határoza- eii*an§z°tt, és joggal, hogy vál- az elvtársak, mennyi hibát és | tára nmelv kimondia- Leefonto- lalatunk gazdasági eredményeiben mennyi bajt lehetne megelőzni, sabb. togy mind^n pártíf ekő- van a pártszervezet mun- ha _ időben figyelmeztetnék az ih sorban alapszervezetében dolgoz- kaja is. A kérdés az, hogy meny- letőket. zék aktívan”. Ennek a határozat- ”yire,' rrulyen mértékben J arait kongresszus nak mélv értelme van minden hozza a Partmunka a gazdasági lg kongresszus ha.aroza­„prnnon thói a nártderrokrácia eredményekhez. Régebben a párt- II ta világosán tűzi ki élénk: iobb érvénvesülése szempontjából szervezet munkáját aszerint mér- . Hatarozottabb fellépés jobb ervenyesulese szempontjától ^ egy_egy vállalatnál| hogy szükséges párton belül — s egész • ,1. •. kö7énve7etök szak- hányszor tárgyalták meg a gaz- társadalmi életünkben — a kis- tők fontos gazdasági beosz- dasági kérdéseket és attól függő- poj®arl erkolcs, szemlélet, élet­ÄTÄ.’iÄiSiÄ ä «ÄS SSÄS 7 1* is betöltenek sematikusan nem lehet értékelni, nyúvánulások elszaporodnak, kárt pártfunkciókat ^ betöltenek, hQgy az ... gazdaságirá_ okoznak a pártdemokrácia kisz' dp ez utóbbi nyitási rendszer a népgazdaság lesitese ugyenek és elóbö-utóL „ta,«or RiH. NeTS“ -«Ml*-» fejlődését' eredmé- gf*® h.,r„y„k„ra « »««. | bízatásuk is van, gendő," vagy alig nyilvánul meg "yezze a pártszervezeteknek a mindennapi munkakörnyezetük- tagságnak érteniük es tudatosít»­ben az aktív politizálás. Vállalatunk célkitűzései között niok kell a párthatározatokat és íf* az, ^ gazdasági ellenőrizniök kell azt, hogy a gya- inL.i,0^niZmusí>an,..T dolgozó­Nagyon sokrétűen mutatja az korlatban hogyan hajtják azokat h,°gJ f ér~ alaoszervezeti feladtuk, nartmeg- végre. Az új gazdasági mechaniz- ei? Ve?* kereskedelmi te- I alapszervezeti .................. , , —- pártJ kezdeményezte, meg- vekenyseg végzésé az elsődleges. g yűléseken, tájékoztatások, beszá- must a . »I -ti_-í__------1 „íuí,, .íif^ilróo'7 _ trnlÁcí+ó E z nem kis mértékben politikai bára passzív tudomásulvétel, na zitasoKtoi mentesen, ha a párt- pn,AÍT,i. . , , - —.— i ezt a kérdést elemezzük és az tagság tevékeny közreműködésé- uta rí k ö7ö « «a 2 5Í,'82 a k ,lesznfk ,az alapszervezetek titkárai e kérdés vei a kollektiv vezetés minél mAnv,t ®e minden körül- mélyebb elemzésébe fognak, sa- jobban érvényesül. partnerei íw a ha íu.vai'oztató 1 ját tennivalóik legfontosabb ele- partnereinket udvarias és figyel­meihez juthatnak el a párldemok- Vállalatunknál az új gazdasá- ™fs kiszolgálásban részesítjük. E rácia szélesítése terén. El mechanizmus keretei között, tekintetben nagyobb gondot kell továbbra is akkor lesz gazdasági fordítani a nevelésre, tudatformá- Az aktív vitakészség az alap- eredményesség, ha a pártdemok- lásra és ebben döntő része lehet | szervezetekben a nyílt, őszinte rácia kiszélesítésében is további a Pártalapszervezetek munkájá- légkört mutatja, ha ez a vi- eredményeket tudunk felmutatni. nak­takészség a legfontosabb kérdé- Ez röviden összefoglalva jelenti Ha a pártalapszervezetek min- I sek előbbrevitelere irányul. Az uj azt, hogy az ideológiai kepzesre dig a döntő láncszem megoldásé gazdasági mechanizmusban na- az eddigieknél nagyobb gondot ra, időben való felvetésére for' gyón fontos, hogy a dolgozok el- fordítsunk, hogy jól szervezett dítják fő figyelmüket ezzel J I sődlegesen a párttagok a kor- pártélet legyen (ami jelenti min- pártdemokrácia kiteljesedésé? és mányhatározatok. rendelkezések den párttagnak elsődlegesen az az aktív pártélet érvényesülését, jó, vagy rossz ol- alapszervezetben végzett munka- ‘ílbontakozasa‘ dalait összehasonlítsák a min- kötelezettségét, a párttagok idő- dennapi gyakorlattal. Ez fontos ben való tájékoztatását, vélemé- jelenlegi bonyolult helyzet a azért is, mert az új gazdasági nyeik, felvetéseik megbecsülését, part alapszervezeteitöl, VeZetősé- mechanizmusban a helyi szervek őszinte továbbvitelét és bevonásu- Éleinktől, a kommunistáktól több önállósága nagymértékben foko- kát a feladatok megvalósításába politizálást,- erőteljesebb politikai zódott. — egyszóval a kollektív vezetés tevékenységet követel vállala­. megvalósítását.) tünkön belül. A lenini normák­Ha az alapszervezetekben nincs nak, azok érvényesülésének elsőd­megfelelő vitakészség, a beszá- aradics elvtárs felveti, hogy we szerepe van pártunk noli­molók, előterjesztések felett nem II vannak demagóg hatású, ...... . ,P. ,P alakul ki egészséges vita, vagy "* maradi nézetek, melyek tikajanak megvalositasaban és ve­éppen passzivitás mutatkozik, ezt szerint egyes fizikai munkások ^tő szerepének erősítésében, a tényt sohasem szabad leegysze- nem sokra értékelik a nem fizi­rüsíteni, egyetlen tényezőre visz- kai dolgozók, esetenként a veze Azélesedik és erősödik a I szavezetni. Az új gazdasági me- tők munkáját, vagy éppen ellen- ^ pártdemokráeia, alapszer- | chanizmusban a problémák és félnek nézik a gazdasági veze- W vezeteink a választások óta azok megoldásai bonyolultabbak, tót. A cikk szerinti felvetés ilyen önállóbban dolgoznak, jobban iga- mint a régi „egyszerűbb” gazda- formája a kérdésnek egyik oldala zodnak területük sajátosságaihoz, sági mechanizmusban. Ez szűk- esnem is csak így kell felvetni c s a mindennapi életben támasz­segszeru, hiszen a gazdasági élet, problémát, melynek gyökere a „ ,__, ,____. ... . , a gazdasági viszonyok valójában nagyobb anyagi elismerésben kodnak a kommunisták és a pár­igen bonyolultak, ezek erőszakos van. Az új gazdasági mechaniz- ionkívüliek véleményére. Mind- leegyszerüsítése káros. musban a differenciált jövede jobban meghallgatják észrevéte­Ezekből folyik, hogy a párt- lekmtet^n^r^k h'? ye?.etett<:k leiket ** íavuslataikat, sok eset" tagság tudatosságának fejlesztő- vállalatunknál is loltak’ hangok ^ hasznOSÍtják azokat‘ se az ídeoloeiai képzés rendkf- - _____ s e, az ideológiai képzés rendkí­vül fontos a bonyolultabb körül­a vezetők nagyobb jövedelmével A közlekedéspolitikánk terén vui ionios a ponyoiunanp Korúi- . . -------------, " m enyek közötti tisztánlátáshoz Sges érzelmeket kelted Ez^ ellenben vannak més hiányossá nak'nS0 ?aradinak *s demagógnak ' mon- S°k: a mi ^szervezetünk ve­nk?7 yt l ^e t 68 dott megnyilvánulásban nemcsak zetőségének többet kell foglalkoz magát a megnyilvánulást kell lát- nia a vállalat sajátosságából fa- Passzívitást okoz, ha az elkép ™ink, hanem okait keil keres- kadó közlekedéspolitikai néz^tek­zelesek, határozatok nem kerül- nunk. Ezen okok kereseseben . nek kellő időben a párttagság- eSy>k tényező az is, hogy az új hoz, vagy a beszámolót éppen a gazdasági mechanizmus országos Kommunistáinknak a minden- taggyűlésen hallják először a be- propagandája előbb és csak fel- napi életben nagyobb segítséget számolóban felvetett problémák- színesen jutott el a dolgozó tö- . kai együtt. Ilyen esetekben, vagy megekhez, a pártalapszervezetek !f ad?10k ? + S ilyen gyakorlat esetén a párttag- nem tudtak a kérdésekre me'- g‘ vezetesenek> a tudutiormálas súg nem érzi magáénak a fel- . , f , térén; adatokat, úgy érzi, hogy a prob- fetelo válaszokat aam, a part­lémákat nélküle oldják meg és tagság nem kellően és nem min­nem is vonják be megfelelően denben volt megfelelően tájéko­az ügyek intézésébe. zott, nem vitatta meg megfelelő- 'TTn?'“ a . . , . , , t, ■ „ nek> hogy behatóbban foglalkoz­pártmunka minősegének «1 a kerdeseket. Ilyen es hason- , fizakmáhói adódó javításához jobban és bát- ló jelenségek oka tehát a párt- 3 szakmábo1 adodo rabban kell hozzányúlni, demokrácia kiszélesítésének, a A partbizalrru halozatimkban a ... , .... fő tendencia a bélyegeladás és a centralizmus és demokrácia he- taggyűlésre való mozgósítás volt. 'yes értelmezésének és gyakor- A pártcsoportbizalmiak ezen lati megvalósításának hiányossá- túlmenően nemcsak a fonti re- gaiban is keresendő, szórtok ellátása, hanem a tudat­formálás, a tájékoztatás is fel- Gyakran tapasztalni nálunk a adata. Az emberrel való törődést bátorság hiányát is a bírálatban és a szemlélet megváltoztatását Néha kommunisták szeme láttá­mi vagyunk az utazókö­zönségért. Ez lenne a feladat főnöksége­inken a pártszervezet vezetőségei­:oz- ne- I velő és tudatformáló tevékeny-1 séggel. KLEMM VNTAL párttitkár 11-es AKÖV, Szekszárd kell elősegítenie. ,. ra egész súlyos hibák történnek. A szemlélet formálása, az üj ....__ . ______ g azdaságirányítási rendszer célí Nem jeleznek időben, ha egy-egy kitűzéseinek, eszközeinek, lénye- gazdasági kérdésben érzik felelős- gének széles körű tudatosítása ségüket. Megengedhetetlen, hogy Népújság 3 Kö&zortfjük a vasutasokat Az idei, — sorrendben 18. — vasutasnap különös je­lentőséggel bír. Most ünnepeljük ugyanis a vasút fennállá­sának 100. évfordulóját. Az elmúlt évszázadot méltán ne­vezhetjük a vasút diadalútjának, hiszen a vasút közlekedé­sünk fő ütőerévé vált ezen idő alatt. A vasutasnapon azoknak szól az elismerés, akik a si- nek végtelen országútjait járják éjjel, nappal, ünnep- és hétköznap, akik a vágányokat építik, vagy akik felelősség- teljes beosztásukban őrködnek a forgalom biztonsága felett. A vasút dolgozóinak jelentős része ezen a napon is munkával ünnepel, mivel a vasúton folyamatos a munka. Az egyes szolgálati helyeken, vasúti csomópontokon ün­nepségeken emlékeznek meg a vasutasnapról. Ezek az ün­nepségek méltó kifejezői a vasutashivatáis iránti, fokozott megbecsülésnek. Ezen a napon adják át a munkában élenjáróknak a „Kiváló vasutas’’ és „Érdemes vasutas” kitüntetéseket. Ezen túlmenően sokan kapnak „Kiváló dolgozó” oklevelet és jelvényt, még többen részesülnek pénzjutalomban. Az anyagi és az erkölcsi megbecsülés bizonyítja, a vasutas dolgozók az év minden szakában helytálltak őrhelyükön. A vasutasnapd ünnepségek egyben centenáriumi ün­nepségek is, amelyeken megemlékeznek azokról, a hosszú évtizedeket szolgáló vasutasokról is, akik az elmúlt év­században ugyanolyan becsülettel helytálltak, mint ma, ké­sei utódaik. Azokra emlékeznek, akik elindították diadal- útjára a vasutat. S azokra, akik ezen diadalutat végig­járták, mint vasutasok. Megyénkben mintegy hatezer vasutas dolgozik a külön­böző szolgálati főnökségeken. S hadd tegyük mindjárt hoz­zá: minden elismerést megérdemelnek, becsületes, nem egy­szer hősies helytállásukért. Ennek a munkának lesz méltó elismerése a vasutasnapi ünnepségeken kiosztott kitün­tetés és jutalom, azoknak a dolgozóknak, szocialista brigá­doknak, akik a legutóbbi vasutasnap óta kiváló munkát végeztek. Őket köszöntjük ma, akik nélkül ma már szinte el­képzelhetetlen az élet országban és világban egyaránt. Őket ünnepeljük, akik időt és fáradságot ném sajnálva dol­goznak, azért, hogy minden és mindenki eljuthasson a ki­tűzött célhoz. A 18. vasutasnapon szeretettel köszöntjük megyénk, or­szágunk vasutasait, akiknek munkájukért elismeréssel adózunk ezen a júliusi vasárnapon. Kívánjuk, hogy a holnap munkájában éppen olyan be­csülettel álljanak helyt, mint az elmúlt évben, évtizedben, évszázadban. 1968. július 14.!

Next

/
Thumbnails
Contents