Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-07 / 158. szám
ozekoz-'1 Kői -je ona J?» T&LR 'A MEGYEI, VBJK5 PEOLETASIÄ1 EGTESOUETEK > NÉPÚJSÁG MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI ÍAllA'CS LAPTA . ■ XVIII. évfolyam, 158. szám ARA: 1 FORINT Vasárnap, 1968. július 7. Hz első az Bt évből... Megállapodás 1973-ig — A nagydorogi kombájnosok kezdeményezése Tavaly annak idején beszámoltunk arról a kezdeményezésről, amelyet a nagy dorogi Uj Barázda Tsz kombájnosai indítottak. A szövetkezet és három kombaj- nos — Kishonti Jenő, Juhász János és Fiaskó Antal — megállapodást kötött arra, hogy az újonnan vásárolt gépeket 1973-ig veszik át, azzal a felelősséggel, hogy fűdarabjavítás nélkül dolgoznak velük — és amennyiben ezt a feltételt teljesítik, a termelőszövetkezet személyenként 10 000 forint prémiumot fizet ki. A megállapodás ezenkívül kiterjed a felhasznált üzemanyagra — megtakarítás, avagy túlfogyasztásra —, balesetmentes munkára, a munkavédelmi szabályok betartására. Az üzemanyag-, az alkatrész-, illetve a javítási költségekben öt éven keresztüli megtakarítás után a szövetkezet a tízezer forinton felül további prémiumot fizet. A nagydorogi kombájnosok e megállapodásnak megfelelően kezdték meg az idei aratást. Elöljáróban még el kell mondani, hogy mindhárman képzett szakemberek, képesek arra, hogy megfeleljenek az eléggé szorosra szabott feltételeknek. Jó iskola volt számukra a nagydorogi gépállomás. Kishonti Jenő például mint traktoros és mint kombáj- bos is, mindig a legjobbak között szerepelt. A szövetkezet és a kombájnö- ’ sók megállapodásának az is különös jelentőséget ad, hogy az idei év az első, amelyben a szövetkezet csak a maga erejével végzi az aratást. — Amíg a felkészülésnél tartottunk, sokat idegeskedtem — mondja Glázer Pál, a szövetkezet elnöke. — De most, miután a negyedén már túl vagyunk, nyugodtan ki merem jelenteni: 1955 óta még egyetlen évben sem volt ilyen nyugodt az aratás. Pedig nem kevés, 2200 hold az aratnivalónk. Kitűnően felszerelt kombájnszérűnk van, és bőségesen tárolóterünk is. — Arról nem is beszélek, hogy lényegesen kevesebb erő kell az aratáshoz, mint tavaly. — Nyilván kevesebb termést kell betakarítani... ? — Nem csupán amiatt — eddigi átlagtermésünk 9,5 és 17,8 mázsa között váltakozik — hanem például olyan dolgok miatt is, mint a termés elszámolása, nyilvántartása, és a szállítás, jobb megszervezése. Tavaly például nyolc járművünket kötötte le a gabonaszállítás, most viszont győzi négy is, pedig a 3 kombájntól napi tíz vagon termést kell elszállítani. így négy gépet nyertünk más munkákhoz. És a kombájnok még ez ideig egyetlen percet sem álltak pótkocsihiány miatt. — Sokat jelent az aratásra megállapított teljesítménybér is; a kombájnosok külön 3000 forint célprémiumot kaphatnak a minőségi munkáért — eddig nem is volt kifogás a munkájuk el- leh. Ugyanígy megvan az ösztönzés a 'többieknek is. .— Egyébként úgy számoljuk, július 20—25-re végzünk teljesen az aratással, hiszen 700 hold jut egy-egy kombájnra. Az egyetlen, ami a termelőszövetkezetet szorítja az aratásban a tarló letakarítása. Nem* megy olyan ütemben, mint szeretnénk — bár a nagydorogi határban már jócskán látni feltárcsázott táblákat is. — Van ugyan bálázógépünk annyi, hogy közvetlenül a kombájnok után takaríthatják fel a szalmát, csak nem tudjuk mi lesz, ha elfogy a bálázódrót. A megrendelt 60 mázsa helyett csak harmincat kaptunk — mondja a szövetkezet elnöke. Mentségükre legyen mondva, az országban mindenütt úgy „szorít a cipő", mint Nagydoro- gon. Amit a nagydorogi kombájnosok kezdeményezéséhez, eddigi munkájához még hozzá lehet tenni: a versenylehetőség. Hétszáz hold jut egy-egy kombájnra. .. Az idei aratásnak eddigi szépséghibája, hogy h kombájnosok teljesítménye nem kap olyan nyilvánosságot, mint a korábbi években. A nagydörogiak talán ebben is kezdeményezők lesznek. BI. Megkezdődtek a CSKP kerületi gártkonferenciái Prága, Halasi György, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton reggel megkezdődött a CSKP kilenc kerületi szervezetének pártkonferenciája, valamint a prágai városi pártértekezlet. A kerületi konferenciák fő feladata megválasztani a CSKP XIV. rendkívüli kongresszusának másfél ezernyi küldöttét, valamint állást foglalni és javaslatokat tenni a megoldásra váró legfontosabb kérdésekben. A kerületi konferenciák mindegyikén jelen van a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége is.. Alexander Dübeek, a CSKP KB első titkára vezeti a. központi bizottság küldöttségét a keletszlovákiai pártszervezet kassai konferenciáján, amelyen 500 kül- ■ dött vesz részt. Pénteken éjjel fejeződött be Pozsony városi pártkonferenciá- ja, itt .31 küldöttet választottak meg a rendkívüli pártkongresz- szusra, 65 küldöttet pedig a Szlo vált Kommunista Párt rendkívüli kongresszusára. Mindkét kong- . resszusra küldöttnek jelölték Va- 1 sil Bilakot, az SZLKP KB első titkárát, Gustav Husak miniszterelnök-helyettest és Ladislav No- vomesky írót. Több határozatot fogadtak el, s állást foglaltak 'amellett, hogy az SZLKP rendkívüli kongresszusát augusztus 29-én tartsák meg. Jugoszláv lapok és a csehszlovákiai kétfrontos harc Azokból az elemzésekből, amelyeket a jügo&zláv lapok a csehszlovákiai helyzetről adnak, mind világosabban kirajzolódik, hogy jugoszláv részről egyetértenek a CSKP KB elnökségének vonalával és helyeslik a csehszlovák kommunisták kétfrontos harcát. Ilyen szellemben tért vissza legutóbbi Számában a belgrádi Kom- muniszt, a „Kétezer szó” címmel megjelentetett ismert' felhívásba és „álradikális kalandorkodásnak” nevezte a dokumentum szerzőinek azt a javaslatát, hogy a csehszlovák .társadalom problémáinak megoldását sztrájkokkal és tüntetésekkel kell sürgetni. A JKSZ hetilapja szerint az ilyenfajta re. ceptek csak arra alkalmasak, hogy zavart keltsenek és Hátráltassák a CSKP akcióprogramjának megvalósulását, . ( . A Komuniszt egyébként alapvetően elhibázottnak ítéli-meg a „Kétezer seó’* szerzőinek és aláíróinak a jelenlegi csehszlovák helyzetről adott értékelését. Hibás következtetéseik forrása az az állításuk, hogy a' demokratizálási folyamat lelassult. A JKSZ sajtó- orgánuma'szerint ez onnan ered, hogy „nem vesznek tudomást •azokról az igen jelentős változásokról, ' amelyek a . Haladó erők jóvoltából 'mentek végbe a pártban, a politikai rendszeren belül‘és az ország, politikai életében általában”. ' Az új politikai vezetés fokozott felelősségérzete áll "szemben- a „Kétezér :szó” számos aláírójának jóindulatú „politikai romanticiz- müsáVaF' — ez a -szefribeállítás kíséri végig azt az • ismertetést, amelyet a Borba és a Politika szombati számában ad Smrkovs- Jsy legutóbbi nyilatkozatáról. Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány ÍZ. paragra* fusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1968. július 11-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Nemzetközi szövetkezeti nap Ma, a 46. nemzetközi szövetkezeti napot ünnepük szerte a világon. Az ünneplés, a megemlékezés hazánkban szinte minden családot érint, mert alig van olyan család, amelyik valamilyen formában ne lenne érdekelt a szövetkezésben. A mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, a takarékszövetkezetek tagjai, továbbá egyéb szakszövetkezetek tagjai ünnepelnek ezen a napon, amelynek lelkesítő gondolata az emberi szolidaritás, a kölcsönös összefogás, — az összefogással szebbé, jobbá tenni a saját életüket és a jövőt, gyermekeink számára. 123 évvel ezelőtt a Rochdale-i 28 szövőmunkás szövetkezeti társulása adott alapot és mutatta meg, hogy a szövetkezés gondolata megvalósulhat, élhet, fejlődhet. Magyarországon csaknem száz évvel ezelőtt voltak már kezdeményezések szövetkezetek alakítására, a dolgozó kisemberek részéről, de ezek kevés eredménnyel jártak. 1886-ban alakult meg az első hitelszövetkezet Károlyi Sándor kezdeményezésére. 1898-ban alakult az első fogyasztási szövetkezet, a hangyaszövetkezet, majd ezt követte 1904-ben a munkás- mozgalom segítségével az általános fogyasztási szövetkezet. A múlt század 80-as éveiben a kisiparosok alakították meg az ipari szövetkezetét. Tehát a szövetkezeti gondolat hosszú időre nyúlik vissza, de valójában csak a második világháború után, a felszabadulást követően bontakozhatott ki, A felszabadulástól 1948-ig a szövetkezeti mozgalom belső forrongása, kristályosodása volt a jellemző, 1948—61-ig megerősödött, nagyarányú fejlődésen ment keresztül, majd számbelileg is sokat gyarapodott a mezőgazdasági szövetkezetek megalakulásával. T . A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a magyar nép történelmi tettet hajtott végre, a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. Évről évre növekedett a termelés, bővült a termékek választéka és meny- nyisége. Az előrehaladást bizonyítja a következő néhány számadat: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az 1967. évi zárszámadás/ alapján 41303 a tsz-tagok száma, 352 024 ka- tasztrális hold összterületen gazdálkodnak, 2 303 466 000 forint álló- és forgóeszköz tulajdonosai és 2 008 387 000 forint halmozott termelési értéket állítottak elő. Nagy részük van abban is, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét az utóbbi években megtermelik, az állami gazdaságokkal együtt. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek eredményei az 1967. évi mérlegek alapján: 99 437 tag, ebből takarékszövetkezeti tag 31 752. Részjegyalap 9 459 000 forint, gazdálkodási eredmény 42 663 000 forint. Bolti kereskedelmi forgalmuk 1 136 000 000 forint, vendéglátó áruforgalmuk 189 000 000 forint. A takarékszövetkezetek 1Ö8 millió forint betétállománnyal és 3 750 000 forint gépkocsinyeremény-betét- állománnyal rendelkeznek. A kisipari szövetkezetek az 1967. évi zárszámadás alapján 7800 tagot számlálnak, és 505 millió fórint értékű árutermelést, építőipari munkát, illetve . szolgáltatást végeztek. Nagyban segítettek a megye foglalkoztatásában, 1100 ember részére teremtettek munkaalkalmat. > A szövetkezetbe tömörült dolgozók nemcsak a gazdasági mutatók szerint értek el sikereket. Jó eredménynek értékelhető az ideológiai és kulturális nevelésben - elért' munkájuk. Szinte a falvak kulturális központjaivá fejlődtek, és még jobban ki fognak fejlődni. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével hatalmas lehetőségek állnak a szövetkezetek előtt: a szövetkezeti tagok ónyagl és kulturális igényelitek kielégítésében, szervezettségük, demokratikus vezetésük és vállalatszerű gazdálkodásuk folyamatos fejlesztésében^ társadalmi feladataik teljesítésében.'Néhány szövetkezet igen jól kezdte a gazdasági alapok kihasználását, de nem minden szövetkezet tűd még élni a lehetőségekkel. feladatunk a helyes kibontakozást segíteni, bátorítást adni. Olyan anyagi javakat előállítani, értékesíteni, melyek a hazai és külföldi igényeket egyaránt kielégítik. Olyan anyagi javakat termelni, amelyek elősegítik ,az .élet-, színvonal emelkedését, választékkal és gazdaságos, olcsó termeléssel. Nyugodt, békés munkánkat a, különböző országokban kialakult, háborúskodásra, kész állapotok nem'teszik biztonságossá. Az USA vezető körei ma is egy kis nép hazájában haj-. fanak végre súlyos, agressziót, falvakat semmisítenek meg. A világ békészerető, szövetkezetbe tömprült dolgozói mélységesen elítélik az USA háborúját és uszító politikáját, és sokoldalú anyagi támogatásban részesítik a vietnami népet. ' A világ népeinek jó munkával. • sikerekkel mutassunk példát. A szövetkezeti mozgalomban dolgozni nem csak kötelesség,- hanem felemelt érzés is. SZŰCS LAJOS
