Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
25 éve történt A Békpnp^ '-öni^niából: t,Magyarok! A Szovjetunióban €S e^<ci/Ur(/tuc^ K.ULOnai vereségek, az elpusztított német városok mutatják, hogy a hitlerizmus veresége nem a jövő elképzelése, hanem a jelen valósága. Hitler rendszere elvesztette minden katonai és politikai erejét, már csak a nyers erőszak és a csatlós államok segítsége tartja fenn. Az olasz példa bizonyítja, hogy Hitlerék nem képesek többé megvédeni sem távoli hódításaikat, sem közeli szövetségeseiket. Hitler az olasz népet végzetes szerencsétlenségbe döntötte, és magára hagyta. Többi szövetségesére, Magyarországra is hasonló sors vár. A magyar nép követeli az azonnali különbékét! Csak ez mentheti meg Magyar- országot. Kállay a német megszállás ürügyével tért ki a követelés teljesítése elől. Ez Kállayék politikai vakságát, a magyar nép és hadsereg lebecsülését és félrevezetését jelenti. Hitlerék védekező harca is sikertelen már — támadásra nem is gondolhatnak. Hadseregének további szétforgá- csolására, országunk megszállására képtelen. Magyarország megtámadása a hitlerizmus bevallott csődje, öngyilkossága lenne.” (Sokszorosított röpirat, 1943 júliusából., Bp. törvsz. XXI. 4613/ '1944.) Megjegyzés: 1943 tavaszára a Kállay-kormány minden erejét arra koncentrálta, hogy a KMP harckészségét csökkentse, a párt vezetői és legjobb aktivistái börtönben voltak. A szociáldemokraták is azt követelték a kommunistáktól, hogy az illegális tevékenységgel hagyjanak fel. Hogy mind a kormányt, mind a szociáldemokratákat félrevezessék, a KMP kimondta feloszlását, azonban Kádár János és Kállai Gyula vezetésével új pártot alakítottak Békepárt néven. A párt első röplapja a fentiekkel kezdődik. Figyelemre méltó a külpolitikai helyzet helyes felmérése: Valóban, ha a hadsereg, a felfegyverzett nép lépett volna fel a különbéke érdekében, Németország katasztrofális helyzetbe jutott volna. Kállayék azonban sem ekkor, sem az 1944. évi márciusi napok idején sem gondoltak arra. hogy a fegyvert a tömegek kezébe adják és így sikerült később is az ország megszállása. nap minden órájában ostromolja lisztért, ennivalóért. A mai napon az éhség annyira gyötörte az 5—6 gyermekű anyákat, hogy valóságos forradalmat idéztek elő a községházán s a közigazgatási jegyző irodáját valósággal meg- ostromolták, ugyannyira, hogy délben már csak csendőri fedezettel mehetett haza. Tekintettel arra, hogy községünk lakossága az éhséget már tovább nem bírja, tisztelettel kérjük, miszerint méltóztassék odahatni, hogy a vásárlási igazolvány azonnal kiadható legyen, s az ellátatlan lakosság szeptember 30-ig járó gabonaszükségletét azonnal megkaphassa a Haditermény itteni albizományosától, mert nagyon félő, s csak órák kérdése, hogy a lázadás vérengzéssé nem fajül.” (Pestmegyei főispán: 1918—5797. szám.) I Megjegyzés: Kivételesen egy távoli község jegyzőjének jelentését idézzük. Már többször utaltunk arra, hogy az első világháború az ország gazdasági erejét túlzottan igénybevette, s háborús szükségletek kielégítése, az amúgy rossz időjárás és a munkaerőhiány a szó legszorosabb értelmében nyomort teremtetf. Lajosmizse Budapesthez közel fekszik, az akkor mintegy tízezer lelkes községből sokan dolgoztak Pesten. Ebben az időben, 1918 júliusában az elégedetlenség, a békevágy vezette a pesti proletár- tömegeket, nemrég múlt el nagy politikai sztrájk. A nyomornak ilyen frappáns megnyilvánulása, melyet hűen tükröz a jegyzői jelentés, előreveti a közeli hetek eseményeinek árnyékát. 100 éve történt A tamási főszolgabíró jelentéséből: „Járásom területén és főleg Tamásiban is a követválasztási mozgalmak izgatottságai majdnem teljesen lecsillapulván a katonaságnak, mint assistentiá- nak (segítségnek) Tamásiban való maradására ugyan tovább a szükség fenni nem forog; miután azonban a katonaság elhelyezésére nézvést hozott megyei határozat folytán annélkül 1-ső májustól kezdve a téli állomások változtatván a Tamásiban levő schvadronnak (századnak) a járás valamelyik községébe kell áthelyeztetnie, nehogy a katonaság is ok nélkül ide s tova való mozgósításnak lévén kitéve ezáltal újonczai és remontai (katonai szolgálatra igénybe vett polgári ló, melyet betanítanak) kiképzésétek. megyei közönség elé terjeszteni: miként a jelenleg Tamásiban a csendfenntartása végett áthelyezett század addig is, míg véglegesen megállapított nyári állomását elfoglalja, Tamásiban hagyassák...” (792/1868. alisp. szóm, 939. sz. tamási főszbírói jelentés.) Megjegyzés: Ez a teljesen lényegtelennek látszó irat is új, érdekes adatot tartalmaz. A kiegyezés utáni követválasztás, — bár ez a kifejezés túlzottan régies, mert az 1848-as népképviseleti országgyűlés megválasztása után a korábbi követeket képviselőnek nevezték, — ezek szerint nem is zajlott le olyan békés körülmények között, mint a kiegyezés békés hangú okmányaiból kitűnik. A két szemben álló párt: a 48-asok és a 67-esek alapvető ellentéte az Ausztriával való kapcsolatok, a magyar hadisereg és a magyar nyelv körül volt legélesebb. Ozora és környéke ezek szerint hűen ápolta a szabadság- harc emlékeit. A másik és szintén lényeges mondanivalója az iratnak, hogy a katonatartás, szállásadás igen súlyos adóteher volt. Az okmány további része arról beszél, hogy a lakosság terheinek egyenlő elosztása végett ezt a huszárszázadot olyan községben kell elhelyezni, ahol az emberek és lovak tartósa a lakosságnak nem jelent aránytalan terhet. Ekkor még kevés laktanya volt, s a katonaság egyik községet felélve ment a másikba. Régen történt Tevel községről, az Egyed-féle összeírásból: „Ad. 1. 1600-ik Esztendőben még Teveli határ csupa Erdő- ségbül és Bozódságbul állott, némely Rátzok a határ terjedésben jó ideig az Erdőségben tanyáz- tak; annakutánna 1712 Esztendőben Sváb Országbul úgy neve- zenedő Svartzvaldbul, Duna- sching Vára körül, most Baade- ni Fő Hertzeg hatalma alatt lévő Birodalombul csoportosan bé költözvén szállottak meg; kik is magukkal Mák Heinrich nevű papot hozták és egész élete fot- táig Svábul a Lelki Tanítást és Prédicatiót tellyesítette. Ad. 2. Most számlál Magyar, Sváb és Sidó lakosokat, kik között a Svábság legnagyobb számmal vágynak és naprul napra szaporodnak. Ad. 3. Mostani viselettyük a Földmíveseknek inneplöi széles kerekű kalap, világos kék posz- tóbul készült dolmány forma felöltő, sárga bőr térdik való bu- gyogó, német saru, vagy kapcza és czipő, a mindennapló pedig szűr, térdig való vászon bugyo- gó, hasonlóképpen saru, vagy kapcza és czipő. Télen pedig fa- czipőt különben részszerént erős, részszerént középszerű, nagyobb része gyönge termetűek; barna, szölke színűek, a magyar nyelvet éppen nem gyakorolják és beszéllik!'. (Egyed-féle 1829. évi összeírás, 45 lap Tevel község jelentése.) Megjegyzés: Legutóbb már idéztünk ebből az összeírásiból, most egy új településű község anyagából vettünk ki szemelvényt. A jelentést Ugróczi Jó- zse/ „Tevel és Kovácsi Hites Jegyzője” készítette. DR. PUSKÁS ATTILA 50 éve történt A lajosmizsei jegyző jelentése „Lajosmizse község ellátatlan ben késleltessék, az Ezredes Ur- lakossága több mint két hete ke- ral tartott értekezlet folytán azon nyer nélkül van s irodáinkat a véleményemet van szerencsém a Újságpapír (makulatúra) eladó 4,—Ft/kg Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárdi, Béla tér I. Vízalatti masszázs EGÉSZSÉGÜNK A vízgyógyászat egyik- speciális esete a vízalatti masszázs, mely a fürdővíz sokirányú gyógy célját más módszerekkel kombinálva hasznosítja. A képen latható esetben a gyógyvízzel töltött kádban fekvő beteg testét elektromos vibrátorral »tapogatják végig«. Szokásos még a vibrátort erős sugarú fecskendővel helyettesíteni, mely a víz alatt a beteg tagjait, izmait masszírozza. Mindkét módszer bőrizgató hatású és előnyösen befolyásolja a vérkeringést is. A vízal&tti masszázs a lcgmcdeinetb és a leghatásosabb gyógymódok közé tartozik csaknem valamennyi izületi bántalom esetén. Hasznos tudnivalók a fejfájásról A fájdalom — így a fejfájás is — egyidős az emberiséggel. A régi egyiptomiakról, az indián néptörzsekről is tudjuk, hogy gyötörte őket a fejfájás; Ők ezt inteni, illetve démoni eredetűnek tartották. Az ókori művészet is gyakran ábrázolta a fejfájást, rendszerint úgy, hogy a félig ember. félig madár alakú lény éles csőrével szaggátta az ágyat. A fájdalmat a fájdaiomérző idegvégződés útján érzékeljük; ezek sűrűsége változó a különböző szervekben. Minden fájdalominger a gerincvelőn át halad, majd átkap- csclódik az agytörzsbe és az agykéregbe. Itt történik a fájdalomélmény felismerése, és a különböző erősségű ingerek eiKülönítése A fájdalom helye szerint koponyán kívüli és belüli fejfájást különböztetünk meg. A koponyán kívüli a fájdalom mechanizmusa szerint ér- vagy izomeredetű lehet Az előbbit az érfalak tágulása váltja ki. mely állandósulhat, vagy az izmok tartós összehúzódása okozza; ennek következtében az izomban oxigénhiány jön létre, amely fokozza a fájdalmat. Míg az éreredetű fájdalom heves, lüktető, az izomeredetűre a tompa, tarkótáji fájdalom jellemző. A koponyán kívül keletkező ér eredetű fejfájás legjelentősebbje a migrén. Keletkezése még ma is bizonytalan: szerepet játszhatnak allergiás tényezők, a belső elválasztási mirigyek rendszerének, a só- és vízháztartásnak a zavara, de még az öröklés is. A roham kiváltásában a lelki tényezők is jelentősek: az ilyen beteg a környezeti hatásokra könnyen reagál, túl érzékeny, szorongó, letörésre hajlamos. A fájdalmat a kitágult erek lüktetése okozza. A tulajdonképpeni fejfájás rohamot, az értágulatot érgörcs előzi meg. amikor az agykéreg megfelelő területén oxigénhiány lép fel, s ígv jön létre a látás, hallás, ízérzéc zavara, (illetve a hányás, hasmenés stb.), a migrénes roham jellemző bevezetői. Hasonló a migrénhez az a fejfájás. amely konfliktusok talaján, vagy megfeszített munka utáni időszakban lép fel. A vérnyomás ilyenkor emelkedik, az erek ösz- szehúzódnak. majd a pihenés, az ellazulás időszakában kitágulnak A fejfájás másodlagos is lehet, azaz átterjedt, amikor a szemet az orr-melléküregeket, a fület vagy az egész szervezetet érintő általános betegség okozza, de bármely betegség idézhet elő fejfájást. Közöttük nagyon jelleg zetes a zöldhályogot, (glaukómát) idéző fejfájás, amikor heves szem- gödri és halántéktáji fájdalom lép fel. Külső okoktól is eredhet fejfájás, különösen a különféle mérgek: a szénmonoxid. az alkohol a baktériummérgek, a gyógyszerek hatására. Sokféle ok sorolható fel, amely mind a fejfájás kiváltásával vádolható. S éppen ez a sokféleség teszi meglehetősen gyakori kellemetlenséggé. Lehet ártalmatlan, — legtöbbször az is —, de sokszor súlyos betegségek előtünete. £ppen ezért makacs (egy-két tabletta fájdalom- csillapítótól nem múló) esetben érdemes orvoshoz fordulni. A súlyosabb esetek gyógyításánál a beteg és az orvos szoros együttműködése szükséges, és mindkét részről türelmet igényel. Fontos, hogy a beteg higgyen orvosában és ne veszítse el a gyógyulásba vetett hitei-, ha kezelése nem azonnal eredményes, hiszen minden fejfájás egyedi probléma. ) Influenzagyógyítás permetezéssel Közismert, hogy az influenza (grippe) nagyon veszélyes betegség Az egész világon kutatnak hatásos oltóanyag után. mellyel védekezni lehetne ellene. Amerikai orvosok nem a vérbe adták be a vakcinát, hanem bepermetezték az orrba, garatba, ötszáz önként jelentkező betegen végeztek kísérleteket, melynek eredményeként kimondhatták az eredményt: a permetezéssel, inhalálással alkalmazott szérum sokkal hatáso-. sabb, mint a vérbe adott injekció. A kezelés természetesen teljesen fájdalommentes. Húsz páciens közül tíz permetezett szérumot kapott. Gyors gyógyulásuk bizonyította, hogy az így bejuttatott ellenanyag leküzdötte a vírusokat. Az injekcióval kezelt másik tíz beteg közül csak kettő gyógyult meg hasonló gyorsasággal. Az új módszer kezdeményezője azt állítja, hogy mivel az influenza nem a vér. hanem a légzőszervek megbetegedése, a vírus először ezeket a szerveket támadja meg. A permetezés és inhalálás ott segíti elsősorban az ellenanyagok hatását. ahol a fertőzés keletkezett. A betegek bizonyára jobban fognak «»rülni a permetező kezelésnek mint az injekció szúrásának. A yogik tudománya Van-e orvosi magyarázat a yo- gilt tudományára? Az mdiai orvosok szerint a varázslók, a fakí- rok és a yogik nem születnek adottságokkal, nem földöntúli lények, csupán rendkívüli akaraterejükkel uralkodnak testük felett. Mutatványaik híreiében tehát akaraterejük áll. lgv például azok a yogik, akik -.megállítják szívdobogásukat«, nem tesznek mást, mint azt. hogy ösz- szehúzzák mellkasizmaikat. Hosz- szú kísérletezésekkel, visszaszorított oxigénfogyasztással azt is elérik hogy koporsóban hosszabb időn át élnek, látszólag lélegzés nélkül; egyébként üibb órán túl ezt nem bírják. Természetesen a yogik körül van még ki nem derített rejtély. Az akaraterő bravúrja tellett, még mindig sok a csalás ravasz furfang. bár az ilyen szemfényvesztők száma egyre kevesebb.
