Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

Tíz nap a jövőben Audió-vizuális nyelvoktatás Doni bori ban Felviláglik a vetítőberendezés megjelenik egy kép a képernyőn, s vele párhuzamosan magneto­fonról hallatszik a pontos és tisz­tán érthető orosz szöveg. Kép és szöveg... kép és szöveg... A ta­nár kezében kis szerkezet, irá­nyító gombokkal ellátva. Bár­melyik képnél megállásra kész­tetheti a berendezést, vagy visz- szairányíthatja azt néhány kép­kockával, esetheg előre rendelhe­ti. A gyerekek — húsz hetedik, nyolcadik osztályos kislány a megye különböző részéből, azok 'akik az orosz tanulmányi ver­senyeken a legjobb eredménye­ket érték el — először csak egye­sével felállva elismétlik a hal­lott szöveget. Később a tanár megálljt parancsol a gépnek, s különböző kérdéseket tesz fel, s feleletet vár a hallgatóktól. Csak oroszul beszélnek, magyar szó itt ritka. Az új szavak elsajátításá­ban segítségre vannak a képek, kiküszöbölődik a fordítás. Nyári tanulás Audió-vizuális nyelvoktatás fo­lyik. Intenzív munkát követel a tanártól és a tanulóktól egy­aránt. Állandó figyelmet kíván, folyamatos megértést követel; le­hetőleg senki se veszítsen el egyetlen lánaszemnyit sem az óra menetéből. — Nyáron iskolai munka? — Húsz általános iskolás van Dombon ban a táborban, a leg­jobb oroszosok a megyéből. A tíznapos tanfolyamot két tanár, Vajnai János és Betlehemi Antal vezeti. Mindketten paksiak. Vaj­nai János már évek óta hasonló módszerrel oktatja az orosz nyel­vet a paksi gimnáziumban, né­Érettségizett lányokat ápolónői munkakörbe felveszünk A szakképesítés megszerzé­sét munka melletti tanfo­lyam keretében biztosítjuk. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti irodáján. (Me­gyei Kórház, Szekszárd.) o (246) Műanyag ponyvák PVC cső vázas hajtató alagutak azonnalra is kaphatók. Műanyagüzem Pécs, Nagy­postavölgy 39. Telefon: 7—04. (304) A Bonyhádi Cipőgyár felvesz 8 Altalanos ISKOLÁT VÉGZETT fiúkat, cipőipari tanulónak. Jelentkezés a vállalat okta­tási vezetőjénél. (320) hány osztály számára. Betlehemi Antal általános iskolában tanít. Ez a tíznapos tanfolyam, amely­nek lebonyolítása a KISZ segít­ségével és TIT-es közbenjárással történik, kísérlet. A pedagógu­sok pontos naplót vezetnek az orosz nyelvű tábor munkájáról, s egy tanulmányban készülnek be­számolni tapasztalataikról — mondja dr. Vadas Ferenc, a TIT megyei titkára. — Az érdeklődés roppant nagy az itt végzett mun­ka iránt. Az „orosz tábor4* — Hogyan telik itt az élet? — Gyorsan — harsogják kó­rusban a lányok. — Délelőtt ta­nulunk, délután meg pihenünk, szabad programunk van, készü­lünk a mi itteni VIT-ünkre. Le­veleket írunk, orosz nyelvű új­ságokból fordításokat készítünk. Csak az a baj, hogy keveset sü­tött a nap, s keveset fürödhet- tünk.. — Nem rossz ilyenkor nyáron tanulással tölteni az időt? — Óh, ez nem olyan, mint az iskolában. Nagyon érdekes! Éne­keket tanulunk, filmeket nézünk, s minden új leckét magunk is eljátszunk. Jó volna ha az isko­lában is így tanulnánk az ide­gen nyelvet. — Filmeket nézték?. Például milyent? — Tegnap Osztrovszki jról vetí­tettek. A szöveget a tanár urak mondják, természetesen oroszul. — S megértettétek? — Van ámít nem, áz igaz. De a körülötte lévő szövegből tu­dunk következtetni. — Nagyon érdekes ez itt! — kapja el a szót egy másik gye­rek. — Zászló le- és felvonásnál mi oroszul jelentünk. Az esti mű­sorok alkalmával, mi oroszul énekelünk. Elvben, mi vagyunk az orosz nyelvű tábor... — Hogy-hogy elvben? — Állandóan csak orosz nyel­ven szabadna beszélnünk, még egy­más között is. De hát ez termé­szetesen nem megy! Ha nincse­nek ott a tanár urak, rátérünk a magyarra, az könnyebben megy... Romantikaóia Néhány nap alatt nem lehet csodát művelni, hiszen a lányok csak tíz napig voltak a dombori tábor orosz nyelvű lakói, s csak napi négy-négy és fél órát for­dítottak nyelvtanulásra. A két pedagógus a közelmúltban járt a Szovjetunióban, egy nemzetkö­zi táborban, a Fekete-tenger partján. Milyen tapasztalatokkal tértek onnan haza? — Elsajátítottunk olyan nyel­vi kifejezéseket, amelyeket az élet és nem az irodalmi nyelv teremt, amelyeket könyvekben nem találunk meg. És megismer­kedhettünk az orosz élet ritmu­sával, hangulatával — mondja Vajnai János. — Mit tudtak itt ebben a táborban hasznosítani az ott látottakból? — A programot a Fekete-ten­ger parti táboréhoz hasonlóan állítottuk össze. Felhasználtuk a speciálisan jellegzetes orosz kife­jezéseket. Hiszen nem lehet csu­pán szóról szóra lefordítani sza­vakat. mert attól az szellemében magyar marad. A jellegzetesen nemzeti hangulatot is igyekez­tünk megteremteni e kis tábo­ron belül. Bevezettük például a romantikaórát, ami annyit je­lent, hogy lefekvés előtt úgy egy órányit sétálnak a gyerekek. És sok dalt tanultunk. Ebből sajá­títottak el néhányat a kislányok. Intenzív önállóság — Mi újat adott a pedagógus­nak ez a tíz nap? — A gyerekeknek is elmond­tuk a bemutatkozásnál — kezdi Betlehemi Antal r-, hogy ők se­gítőtársaink. Vajnai kollégám ugyanis gimnáziumban tanít. Hogy ilyen életkorú gyerekekre milyen hatással vannak a gépek, a technikai berendezés miként befolyásolja munkájukat, arról még nem volt neki sem tapasz­talata. A módszer a gyerekeket önállóságra kényszeríti. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a tanuló feltalálja rríágát'' benne. Beszélni tanítjuk így a hallgató­kat, akik nem is hallgatók, ha­nem állandó intenzív közremű­ködői az órának. Intézi vek, nemcsak cselekedeteikben, ha­nem lélektanilag is. — Azt hiszem az oktatás jö­vője ez az út. Én a francia mód­szer híve vagyok — mondja Vaj­nai János. — Tetszés szerint, amit a gyerekek képességei ha­tároznak meg, uralkodhatom a gép fölött, ás a gyerekek fölött is. A módszer francia, a program pedig, amellyel lebonyolítják az órákat, jugoszláv. A jövő útja ez kellene, hogy legyen. A hoz­zá szükséges technikai felszere­lés, nem kíván túlzottan nagy anyagi befektetést. Elérhető az iskolák számára. Felkészült pe­dagógusokra van még szükség és használható, jó programokra. Hogy a tanulók miként véleked­nek az audió-vízuáliis nyelvokta­tásról? Akik megkóstolták azok így: — Jó volna, ha az iskolá­ban is így tanulnánk az idegen nyelvet! MÉRY ÉVA Valószínűleg méltánylandó paksi fogyasztási szövetkezet ki­fogása. Arról van szó ugyanis, hogy Gerjen község zöldség- és gyümölcsellátása folyamatosság szempontjából nem tekinthető megoldottnak. Amikor ezt a Tol­na megyei Népújságban szóvá tettük, a paksi fogyasztási szö­vetkezet elnöke válaszlevelében arra hivatkozott, hogy korábban a gerjeni közös gazdaságnak sem fizetődött ki standot üzemeltetni a községben, mert általánosságban a lakosság döntő többsége háztáji földterülettel rendelkezik és ön­ellátó. Ez tulajdonképpen igaz. Most csupán az a kérdés, hogy végeredményben kell-e törődni azzal az öt, tíz, vagy tizenöt csa­láddal, aki értelmiségi vagy ipa­ri foglalkozást űz és nem önellá­tó? A válasz egyértelmű: kell. S ilyen szempontból most már a kérdés megyei jelentőségű, hi­szen a községekben a gyógyszeré­szek, az orvosok, a kimondottan ipari foglalkozást űző emberek, hátrányos helyzetben vannak. Mégsem kívánhatja tőlük senki, hogy a legközelebbi járási szék­helyre vagy Szekszárdra utazza­nak be, ha zöldborsót, friss zöld­ségfélét vagy gyümölcsöt akarnak fogyasztani. Milyen megoldás kí­nálkozik ott, ahol a fogyasztási szövetkezet vagy a termelőszövet­kezet végeredményben elfogad­ható gazdasági okok miatt nem képes néhány család érdekeit szem előtt tartva személyzetet fenntartani és zöldség-gyümölcs- standQt üzemeltetni? Valószínűleg szóba jöhet bizo­nyos keretek között, indokolt eset­ben, a magánkiskereskedelem fel­élesztése. Az ellátásért felelős il­letékesek ezzel nem képviselné­nek rossz ügyet, sőt ellenkezőleg, jó szolgálatot tennének, hiszen az ellátatlan lakosság ellátását old­hatnák meg. Minden bizonnyal akadna egy-egy vállalkozó kedvű, csökkent munkaképességű ember, olyan, aki hajlandó lenne a tör­vényes rendelkezéseknek megfele­lően, működési engedélyt kérni: zöldséget és gyümölcsöt árusíta­ni. Nincs értelme megijedni ettől a lehetőségtől. A lényeget kell tekinteni. Azt, hogy valamilyen módon a községekben élő és dol­gozó ellátatlan lakosság igényeit is ki kell elégíteni. — ir — Kinek éri meg? VISSZHANQ Űjabb mély furatú kutak épülnek Tamásiban A Tolna megyei Népújság július 12-i számában leközölt Javas­latok Tamási vízellátására ’ című cikkre, melyet Gressai Sándor, a Tamási Gépjavító Állomás -főmérnöke írt, az alábbi választ adjuk: A cikkben leközölt helyzetkép Tamási vízellátásával kapcsola­tosan a valóságot tükrözi. Tamási községben a vízigényhez képest a rendelkezésre álló mély furatú kutak vize kevésnek bizonyult. A vízellátás helyzetét súlyosbította az aszályos meleg időjárás és emiatt jelentkező házikert-öntözés. A község jelenlegi ivóvíz­készlete q, lakosság szükségletét fedezné, azonban annyi vízzel nem rendelkezünk, hogy a szárazság következtében a házikertek locso­lását is _ a vízmű biztosítsa. Ezt a helyzetet mérlegelve a végrehajtó bizottság a tanácsülés döntése alapján a községben átmenetileg megtiltotta, az ivóvíz kerti locsolásra történő felhasználását. Ez a rendelkezés némi eredménnyel járt, azonban a házikeHek öntözésének teljes visszaszorítását nem tudtuk elérni. A cikkben javasolt vízszolgáltatás szabályozása”, amikor a cikk megjelent, már gyakorlatilag megoldott volt a községben. A végrehajtó bizott­ság intézkedése nyomán az egyes utcák, tolózárjainak szabályozásá­val különböző időkben biztosította a község egyes részeinek víz­ellátását, ugyanakkor az üzemek vízszükségletéi az éjszakai órák­ban biztosította a vízművel. E célt annál is inkább igyekeztünk megvalósítani, mert a vízmű feladata elsősorban a lakosság ivó* vízzel való ellátása. A javaslatok között szerepelt a megépült új kút mielőbbi rá- kötése is. Az új mély furatú kút rákötési munkálatai az újságcikk megjelenésekor folyamatban voltak, és ezek a munkák július 25- ével befejeződtek. A mély furatú kút rákötése folyamán sajnos olyan problémák adódtak, melyek a munka menetét megnehezítet­ték, lassították, de végső soron a rákötés megoldódott. A megépített és rákapcsolt 240 köbméteres kút vizének felhasználása Után bízunk abban hogy a község jelenlegi ivóvízigénye e helyzet megváltozta­tásában nagy mértékben besegített az időjárás megváltozása, mert a házikertek öntözése is a többszöri esőzések folyamán minimálisra csökkent. Lényeges segítség lesz még a község vízellátása szempontjából; hogy a tanács fejlesztési alapjából ez év augusztusában még egy mély furatú kút építését és rákötését tervezi. Az a véleményünk, hogy a második mély furatú kút vizének felhasználásával a község ivóvízellátása biztonságos lesz. A távlati tervek szerint a község még egy harmadik mély furatú kút építését tervezi, ezenkívül a tamási Vörös Szikra Tsz az új tehenészeti telep vízellátása érde­kében egy mély furatú kutat fog építeni. A fentiek alapján a már meglevő mély furatú kutak és a tervezettek vízhozama a község ivóvíz-ellátását legalább tíz évre biztosítani fogjákt GULYÁS TIBOR vb-elnökhelyettes 32 vagonos tsz-hűtőház Az ország termelőszövetkezetei közül elsőnek a kiskunlacházi Kis­kun Tsz-ben építettek hűtőházat. Azonban a 25 vagonos hűtőház kicsinek bizonyult, ezért most megkezdték egy nagyobb kapacitá sú, 32 vagonos hűtőház építését. Ez több hatalmas kamrából áll, amelyekben a termékeket mínusz 2 fokig tudják majd hűteni. Már a jövő évre is biztosítva van a munka a faipari vállalatnál A Szekszárdi Faipari Vállalat álló — garnitúra is. Ennek ter- sorozatban gyártja a „Béke” kár- vei már elkészültek, a prototípust pitozott szobagarnitúrát és a „Va- még az év vége előtt bemutatják ria” heverőt a kereskedelem ré- a kereskedelemnek, hogy jövőre szére. A vállalat igen szeren- már folyamatosan szállíthassanak, esés helyzetben van — nyilván pontos szállításaival, jó minőségű termékeivel érdemelte ki — nem­csak erre az évre van lekötve a teljes kapacitása, hanem a BÚ­TORÉRT szerződést kötött a vállalattal az egész, 1969-es év termelésére is. A jövő évben is „Béke” garni­túrát és „Varia” heverőt szállí­tanak a BUTORÉRT-nek, de sze­repel a programban egy új tí­pusú — ugyancsak hét darabból Hídépítő Vállalat szekszárdi kirendeltsége FELVÉTELRE KERES gyakorlott gyors- és gépírót. Jelentkezés: Szekszárd, Bo­gyiszlói út 1. sz. alatti épí­tésvezetőségen az irodaveze­tőnél. (308)

Next

/
Thumbnails
Contents