Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

FÓKUSZ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui Szemelvények külföldi újságokból A BŐSÉG FELÉ „Budapesten a társadalmi ran­got három dolog jelzi: a televízió, a mosógép és a személygépkocsi. Televíziója jóformán majdnem mindenkinek lehet. A gépkocsik sokkal újabb típusúak, mint Prá­gában. Az eipberek főként kelet­német Wartburgot, vagy csehszlo­vák Skodát vásárolnak, de a kül­földön élő rokonok a magyarok­nak gyakran küldenek Volkswage­neket és FIAT-okat. Budapestet és a Balatont, Közép-Európa legna­gyobb tavát, közútíiálózat. köti ösz- sze. s az utak másutt is jó álla­potban vannak. A kommunista országokból milliószám érkeznek látogatók a Balatonhoz, de a Ba­laton Budapest saját tava, s fő­ként akinek kocsija van. olyan gyakran mellet oda hétvégére, amilyen gyakran csak akar. Noha a bőség még teljesen nem érkezett el, remény van. Az em­berek szórakoznak, szeretnek el­üldögélni és beszélgetni. Az ope­rai zenekar tagjai fehér nyakken­dőt viselnek. Uj eszpresszók és kávéházak nemcsak a forgalmas útvonalakon épülnek. Vasárnap reggel a falusi templomok zsúfolva vannak ünnenlőbe öltözött embe­rekkel. s a férfiak mind kalapot viselnek.*’ (The Guardian) AZ OLASZ MEZŐGAZDASÁG STRUKTURÁLIS VALSAGA „A három hektár földdel ' ren­delkező parasztok nagy része igen .szerényen él, vagy másutt is mun­kát vállal. Ezek a családok nyo­morúságos ' körülmények között tengődnek. És ez nemcsak a délre vonatkozik. Mindazonáltal ez a súlyos helyzet elsősorban délen és a szigeteken öltött drámai jel­leget. mert itt a paraszti lakos­ság többnyire 20 000—30 000 lakosú városokban él, amelyek maximá­lis 10 000—15 000 hektár területtel rendelkeznek. Az utak és n csator­názás nem kielégítő, hogy másról ne is beszéljünk. Az egyes mező­gazdaságilag hasznosított területek gyakran több kilométer távolság­ban feküsznek egymástól. A legsürgősebb teendő a tago­sítás lenne. Olaszországban mint­egy 4 millió hektár földet lehetne tagosítani. A tagosításra vonatko­zóan azonban semmiféle törvényt nem hoztak és nincs megfelelő hatóság, amely ezzel foglalkozna.” (Die Tat) A DOLLÁR LEÉRTÉKELÉSE ELKERÜLHETETLEN Az ..arany-pool”-hoz tartozó or­szágok beleegyeztek a kettős aranyár-rendszerbe, így az arany­árak emelkedése, s ebből kifolyó­lag az amerikai dollár leértéke­lése most már csak idő kérdése lett. Bár az arany ára hivatalosan 35 dolláf marad unciánként, tehát változatlan az 1934-ben megállapí­tott árhoz képest. — a „szabad aranyár” hosszú időn át ingadozni fog az arany termelési költségei­nek megfelelően. Minthogy azon­ban a termelési ár pillanatnyilag magasabb az arany hivatalos á»-- szintiénél. a .szabad á’'” szükség- szerűen meghaladja a hivatalosan megállapított 35 dollárt. Jelenleg az arany szabad ára un­ciánként 40 dollár körül mozog, ami azt jelenti, hogy egy ame­rikai dollár értéke egy uncia arany harmincötöd részéről a negyvened részére csökkent. Az Egyesült Államok kormánya nem tehet úgy, mintha ezt még min­dig nem vette volna tudomásul. Az Egyesült Államoknak tehát előbb vagy utóbb le kell értékel­nie a dollárt. (The Japan Times Weekly) A THE TIMLS A MOSZKVAI NAGYÁRUHÁZRÓL A moszkvai nagyáruház a Szov­jetunió egyik legnagyobb kereske­delmi létesítménye, amely mint­egy 2000 embert foglalkoztat. Na­ponta 80 000 vásárló keresi fel és a vásárlók száma bizonyos napo­kon 130 000-re is felszökik. Az áruháznak megvannak a ma­ga termelőüzemei. amelyek ka­lapokat, női és férfiruházati cik­keket, félkész ruhákat és öltönyö­ket állítanak elő. A termelési részleg 500 embert foglalkoztat, többek között ipar­művészekét, akik új mintákat ter­veznek. A műhelyek termelése az össz-áru forgalom 5—6 százalékát teszi ki és ez lehetővé teszi a vásárlók- ízlésének és igényének tanulmányozását. Az utóbbi években a vásárlók ízlése megváltozott, igényesebbek lettek és jelenleg egy sor áru­cikk között válogathatnak. Igv például az áruház több ezer kész- ruha-modellt ad el. Nem tart rossz minőségű árucikkeket, de előfordul, hogy bizonyos cikkek „nem fogynak”, ilyenkot minden esetben azonnal értesítik a gyártó vállalatot. (The Times) HOGYAN KÖSSÜNK JÓ ÜZLETET? ,,Igy folytassuk le a • .telefon­beszélgetést : Egy rosszul lefoly­tatott telefonbeszélgetéssel tönkre lehet tenni a drága újsághirdeté­sek hatását. Ezért telefonáljunk helyesen. * 1 ■ 1. Ne kezdjük a beszélgetést így: „Halló, ki beszél?”, hanem mond­juk be értelmesen és világosan a nevünket, vagy cégürtket. 2. Ha hirdetésre várunk telefo­nokat, akkor ez a hirdetés legyen előttünk az asztalon. írósz^rszám- mal együtt. 3. Figyeljünk oda. 4. A vevőt mindig nevén szólít­suk. így a beszélgetés közvetle­nebb. 5. Tartsuk rendesen- a hallga­tót. kellő távolságban a szánk előtt. így tárgyaljunk a vevővel: 1. A helyes módot meg kell tanulni. Aki lassan beszél, rend­szerint lassan is gondolkozik'. Megfordítva: gyorsan beszélő em­ber számára idegesítő, ha kényel­mes lassúsággal válaszolnak neki. 2. Mellőzzük beszédünkben a fellengős szavakat és fordulato­kat. 3. Ne várassuk a vevőt hosz- szabb ideig a telefonnál, ha va lakit oda kell hívnunk. Szóljunk többször a készülékbe, hogy meg­győződjünk, a másik fél még nem tette le a kagylót és mondjunk néhány barátságos szót, (Sok üz­let azért nem jött létre, mert a vevő megunta a várakozást a te­lefon mellett és letette a kagy­lót.) Ha sokáig kellene várnia, ésszerűbb, ha megkérdezzük a számát és visszahívjuk, ha az ál­tala kívánt szakember megérke­zik a telefonhoz. 4. Az udvariasság mindig fon­tos. Sohase felejtsünk el jónapot kívánni, megköszönni a hívást és viszontlátást mondani.” (Deutsche Baumschule) ő CSAK TUDJA! BESZÉLGETÉS OTTO SKORZENY VOLT SS-EZRGDESSEL „Vietnam kérdésében mindig azt mondtam amerikai barátaim­nak, hogy ha így folytatják to­vább ezt a háborút, sohasem nyerhetik meg. Partizánok ellen nem lehet reguláris hadsereggel harcolni — oda partizánok kelle­nek. Mi, németek ezt a saját költségünkön tanultuk meg Viet­namban az amerikaiaknak com- mandosokat kellene felhasznál­niuk, tehát különleges osztagokat, amelyek ugyanolyan módszerek­kel és ugyanolyan körülmények között harcolnának, mint a Viet­•3ng. Az angolok is ezzel a mód­zerrel verték le a malnysiai ge- i-’’nesapatokat.” , (Europeo) Nyolcvan százalékos illúzió — Kategorizálás az építőipari vállalatnál — A teivfegyelem nyereséget ígér — Differenciálás a III-as kategóriában A III-ASBAN NAGY A reség tehát 1,5 millió forint. A FLUKTUÁCIÓ következőiképpen alakul a kate­góriánkénti csoportos átlagrésze­Az első esetnél a vállalati nye­sedés: Kategória Létszám t Össznyereség Csoportátlag I. 12 64 000 5 300 II.. 208 474 000 2 280 III. 2237 962 000 430 Az a bizonyos nyolcvan száza­lék, mint felső határ, csupán il­lúzió. Nem valószínű, hogy egyet­len vállalat is elérné ezt a pla­font, hogy az első kategóriába tartozó dolgozóinak évi fizetésük 80 százalékát volna képes nyere­ségrészesedés gyanánt kifizetni. Az új kollektív, szerződésekben megjelölt kategorizálásról van szó, amely szerint a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói 80, 50 és 15 százalékos arányban részesedhetnek a vállalati nyere­ségből. A számok megbűvölték az em­bereket! Ez igen! Ez a rendszer csak a vezetők. — az I. és a Il-es kategóriába tartozók üdvösségét szolgálja csupán! Hasonló mon­datok azonban csak azokon a munkahelyeken hangzanak el, ahol nem ismertették kellő mér­tékben magát a rendelkezést, an­nak várható következményeit, számokkal bizonyítható hatását. BÉRFEJLESZTÉS — RÉSZESEDÉS De! Az I. és Il-es kategóriába tartozók létszáma stabil. Év köz­beni változás, szinte alig fordul elő. Úgy 98 százalékban jogosul­tak nyereségrészesedésre éppen ezért. A III. kategóriába tarto­zóknál más a helyzet. E kate­góriába tartozók között nagy a fluktuáció. Közülük kerül ki úgy egy év alatt 110O kilépő. Ebben az esztendőben a vállalat 1500 új embert vesz fel. A nyereségré- szesedósi szabályzat értelmében így tehát á III. kategóriába tar­tozóknak mintegy 50 százaléka kaphat év végén részesedést. így a III. kategória végleges csoport­átlaga duplájára emelkedik, 860 forintra. Ide tartozik még az is, hogy- táblázatunkon a részesedés kifizetésének csoportátlagát tün­tettük fel. A csoportátlagon be­lül differenciálási lehetőségek vannak. A differenciálásra annál nagyobb a. lehetőség, minél töb­ben tartoznak a kérdéses kate­góriába. Természetesem egyik ka­tegóriára eső összegből a másikba átvinni nem. lehet. Az I-es és a Il-es kategóriában a kevés lét­szám miatt kisebb a lehetőség ar­ra, hogy ki-ki munkája szerint lényeges különbséggel kapja majd a részesedést. Az igazi differen­ciálásra a III-as kategóriában van lehetőség. Magasabb részesedés fizetésével tudjuk megbecsülni a törzsgárdatagokat. ANYAGI FELELŐSSÉG ÉS GARANTÁLT BÉR Nézzük mit mutatnak a szá­mok a második példa esetében, tehát akkor, ha a vállalat mond­juk 700 000 forinttal túllépné ter­vezett béremelését a III-as kate­góriában. Ebben az esetben a ki­fizethető nyereség (különböző adókat, s a béremeléssel járó egyéb kiadásokat figyelembe vé­vé) csupán 700 000 forint volna. Ebben az esetben így alakulna a fenti táblázat: Kategória I. II. III. Létszám 12 208 2237 össznyereség 30 000 220 000 450 000 Csoportátlag 2500 1060 200 — Két tanfolyamot is tartot­tunk vállalatunknál — mondja Chrenóczy László, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke. — Az egyiken osz­tályvezetők. főépítésvezetők és építésvezetők vettek részt, a má­sikon pedig művezetők és tech­nikusok voltak a hallgatók. A tanfolyam keretében az új gaz­dasági mechanizmus rendelkezé­seit ismertettük. Ezen belül be­széltünk az új részesedési alap felosztási rendszeréről is, meg­mutatva annak összefüggéseit az átlagbér alakulásával. Az építés­vezetők, művezetők termelési ér­tekezleteken továbbították a hallottakat, így a vállalat vala­mennyi dolgozóját sikerült tájé­koztatnunk. A tárgyalóasztalon kartontab­lók, rajtuk számok sokasága. A szemléltetést szolgálták az okta­tás alkalmával. — A vállalati nyereségrészese­dési összeg egy fix szám — ma­gyarázza a tablót Dékány Károly, a vállalat főkönyvelője. — Ha vi­szont bérfejlesztésre többet hasz­nál fel a vállalat, az év végi ré­szesedés jelentősen eltér a ter­vezettől. Az új részesedési rend­szerben három kategória van. Az 1. és a II-ba fix fizetéses dolgozók tartoznak, náluk év közben bér­emelést az igazgató nem ad. A vállalati tervezések stádiumában figyelembe vett átlagbér egész évben állandó marad. Eltérés csak a III. kategóriában adódhat. Ebbe a kategóriába tartozóknál a vállalati tervek 1,6 százalékos béremelést írtak elő. így azután két eset lehet­séges. Ha betartja a vállalat a tervezett bérszínvonalat, eléri a kívánt nyereséget. (Ez a feloszt­ható nyereségrészesedés az Ál­lami Építőipari Vállalat esetében várhatóan 1,5 millió forint). A másik eshetőség: ha a vállalat a tervezett fizetésemeléseken kívül is hajt végre átlaffbéremelést, (Ha csupán 1.2 százalékos ez a bér­emelés, az már 700 000 forintot tesz ki vállalati szinten.) Ez csökkenti az év végi felosztható nyereséget. A két esetet szemlé­letesen mutatják be a kartonla­pok számoszlopai. — Különösebb magyarázat nél­kül is kiderül, hogy az I. és a Il-es kategóriába, tartozók a III-as kategória előnyére kifejezetten rosszul járnának ebben az eset­ben. Hiszen a várható vállalati nyereség mintegy felét kizáróla­gos joggal csak a III-as kategó­riába tartozók élveznék. Közü­lük is mindenki.. Az a munkás, aki fegyelmezetlen, akinek iga­zolatlan hiányzása van, s akit újonnan vesznek fel éppen úgy, mint az a dolgozó, aki évek óta becsületes munkása a cégnek. Ilyen körülmények között a vál­lalat természetesen és szigorúan az előre meghatározott tervekhez köti magát. — Még azt szeretném hangsú­lyozni, senki se felejtse el: az I-es és Il-es kategóriába tartozók fizetésük megfelelő arányában felelősek a vállalat megfelelő gazdálkodásáért, míg a III-as ka­tegóriába tartozók bére garantált, független a vállalat eredményei­től. NYERESÉG, MINT TAVALY — Hogyan tudja fokozni a vállalat nyereségét? — Különböző közgazdasági szabályozók terelik a vállalatok tevékenységét a helyes irányba. A vállalati nyereséget a termelé­kenység növelésével lehet fökoz­Tepést, kártolást, fonást9 paplan kártolását is, hasz­nált kötött áruk újra foná­sát közületeknek, magáno­soknak bérmunkába válla­lunk. Levélcím, anyag átvétele és kiadása Kaposvár, Tanács­háza u. 10., és szentbalázsi Zöldmező Termelőszövetke­zet Szentbalázs, Somogy me­gye. (196) ni. De nem a végtelensegig! Min­den vállalatnak, gondolkodnia keli a jövője, felől is. A termelékeny­ségét a termelési szerkezet meg­változtatásával emelhetjük: ter­melékenyebb építési módokat kell bevezetnünk, korszerűbb épületszerkezetekkel megtervezett munkákat kell vállalnunk. — Miként alakulhat majd az idei részesedés kifizetése a múlt évihez viszonyítva? — A már emlegetett másfél millió nyereségrészesedést meg kell hoznia a vállalatnak. Ez nem fiktív szám, ha reálisan nézzük és elemezzük helyzetünket, ek­kora összeggel minimálisan szá­molhatunk. így a III-as kategó­riába tartozók, körülbelül annyi nyereségre számíthatnak, mint az elmúlt évben. Az I-es és a Il-es kategóriába sorolt dolgozók ré­szesedése kevesebb lesz a tava­lyinál, már csak azért is, mert e két kategóriába soroltak prémi­umkerete jelentősen csökkent ez évben. A vállalatvezetés törek­vése, hogy az I-es és Il-es kategó­riákban dolgozók éves reáljövedel­me is elérje az 1967. évi szintet. Ebben az esetben a III-as kategó­ria tagjainak részesedése a tava­lyinak mintegy másfélszerese len­— Az új részesedési alap fel­osztási rendszer jobb. mint az előző. A vállalati kollektív szer­ződés egyéb megkötések mellett kimondja: csak az a dolgozó jo­gosult nyereségrészesedésre, aki annak kifizetésekor is a vállalat­nál van. Ez és az egyéb megkö­tések jelenlegi munkaerő-gazdál­kodási rendszerünkön is próbál­nak változtatni. Magasabb nyere- reségre csak a becsületesen, jól dolgozók számíthatnak. MÉRY ÉVA Népújság 9 1968. jútius 21«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents