Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-19 / 168. szám
T Fél évvel az egyesítés után A szükségszerűség érlelte Tolnai kutyák sikere Balatoniöldváron Miért nincs egyesület a megyében ? Egy idő óta ismét Decs került az érdeklődés középpontjába. A legnagyobb sárközi község mindig, mindenkor érezhető befolyást gyakorolt a többi községre, a környék gazdaságára, kultúrájára. Decsnek volt a legnagyobb területű határa, itt voltak a legélesebb ellentétek a társadalmi viszonyokban. Nem volt véletlen, hogy annak idején négy termelőszövetkezet is alakult. Később kettő egyesült, de az egészep a múlt évig meglevő három szövetkezet tagságát más-más beállítottságú emberek alkották. Számtalan esetben tudatosan kialakított, vagy ösztönösen kialakított előítélettel kellett megbirkózni a község vezetőinek — még olyankor is, amikor a három szövetkezet párttagságát, pártszervezetét kellett közös nevezőre hozni, egységes állásfoglalást kialakítani. Néhány év gazdasági eredményei — és nagyon sok energiát felőrlő politikai munka — után végül is megértek a feltételek a három szövetkezet egyesítésére, a megye egyik legnagyobb közös gazdaságának kialakítására. Ezek után érthető az általános érdeklődés; mi ment eddig és mi megy most végbe Decsen ? Az egyesítés politikailag, gazdaságilag és társadalmilag is szükséges volt, és ez a szükségszerűség érlelte meg az elhatározást: tovább nem szabad várni. Korábban mindhárom termelő- szövetkezetnek szüksége volt a gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges, ráadásul elég nagy ösz- szegű beruházásokra. A párhuzamosan folyó beruházások mindegyikre külön-külön terheket róttak volna a jövőben, és nem elősegítő!, hanem akadályai lettek volna a gazdaságfejlesztésnek. Az olyan meghatározók, mint az önköltség, az értékesítés, a természeti adottságok, a munkaerő szinte kényszerítette a decsieket az egyedül célravezető megoldásra. A múlt évben megalakult, majd ez év január 1-től hivatalosan is megkezdte működését a Sárközi Egyetértés Tsz, közel nyolcezer hold földterülettel, amelyből 6837 hold szántó. Az őszi munkákat még külön-külön végezte mindhárom szövetkezet — a vetésszerkezet kialakításában figyelembe véve a talajadottságokat, a munkaerőhelyzetet —, de úgy, hogy az beleilleszkedjék az egyesített szövetkezet tervébe. A főbb növények közül 2077 holdon búzát, 617 holdon takarmánygabonát, 1046 holdon kukoricát, 115 holdon napraforgót termelnek, egyéb ipari növényt 356 holdon, és 165 holdon kertészkednek. Nagy volt az izgalom megyeszerte az úttörők között, gyülekeztek a járási székhelyeken a Fadd-Damboriba induló pajtások. Kényelmes autóbuszok hozták őket: délre már együtt volt a táborban a teljes létszám 215 leendő őrsvezetőnek vált 10 napra hajlékává a tábor. Az elhelyezkedés után ünnepélyes megnyitóra sorakoztak tel. Mint mindenütt, itt is az első este csendesedtek el legnehezebben a pajtások. A második nap már meghatározott program szerint kezdődött, hangzottak az utasítások: reggeli torna, mosakodás, sorakozó, zászlófelvonás, reggeli. Kilenc órakor kezdődött az oktatás. Jól esett a finom ebéd a sok fárasztó munka után. öt óráig pihenő, fürdés következett, öt órától daltanulás, játék zászlóbcvonás, vacsora és fél tízkor takarodó. A tábor vez-4:l'^rrn számítottak: éjjel egy órakor gyorsan támadt villámlás, dörgés, szél verte fel a csenAz elmúlt fél év után természetesen még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert az egyesítés közgazdasági hatásai csak később jelentkeznek. Ami most mérhető, az eddigi és a várható termés- eredmények alakulása. Remény van arra, hogy a legtöbb növénynél túlhaladják a tervezett átlagokat — igaz, hogy rendkívüli erőfeszítésekre volt szükség. Kora tavasz óta üzemeltetik valamennyi öntözőberendezésüket — számszerűit nyolcat —, amelyek az idei időjárási viszonyok között nem annyira a termésnövelést, mint a termésmentést szolgálják. Elsősorban a kertészetben, amelynek területét az előzőhöz képest növelték, éppen a felvevőpiac és a munkaerő figyelembevételével. A művelési formák kialakításakor ugyancsak a meglevő adottságokat vették figyelembe. A gépesítés foka egyes növényeknél ugyanis lehetővé teszi a teljes gépi művelést — a gabona-, és a takarmánytermesztésben — míg a kapásoknál az eddigi, részes művelési forma a legcélszerűbb — ezt egészítik ki a mind szélesebb körben alkalmazandó ösztönző módszerek. A munkadíjazás alapja a pénz- beni részesedés, amely alapmunkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. A tagság év közben havonta nyolcvan százalékos előleget kap — a vezetők 70 százalékot — a kiegészítő részesedést pedig a gazdasági-pénzügyi terv alakulásától függően fizetik ki. Amennyiben a tervet teljesíti a szövetkezet, munkadíjra összesen 13 796 000 forintot fizetnek ki, amely egy dolgozó tagra számítva 19 350 forint, egy munkanapra számítva 98 forint. A pénzügyi terv alakulására különösen nagy hatással lehet a kenyér- gabona terméseredménye; értékesítéséből több mint hétmillió forintot terveztek. Érthető, hogy a tagság most izgalommal várja a termésátlagok alakulását. A távlati tervek arra irányulnak, hogy a tagság részesedését biztosítsák; ezért szerepel 170 holdas szőlő-rekonstrukció, 11 millió forintos saját beruházással és 19 milliós állami hozzájárulással. Ezt szolgálják olyan melléküzemágak, mint a lucema- liszt-készítő üzem, a seprűkötés, a téglaégetés, a drótfonatkészítés, és a kertészet többlethozamát feldolgozó tartósító üzem. A gazdasági tervek megvalósítása mellett, azzal együtt a tagság tudatát is formálni kell; lerombolni számos, begyökeresedet, gyors intézkedések hangzottak: A körletet elhagyni, először a személyi holmikat vinni, utána a takarókat és matracokat — utasítottak a raj vezetők. Az egész sátortábor 15 percen belül biztonságban volt. A költözködés után azonnal megeredt az eső. . . Reggel ötre a vihar elállt, visszavonultak a pajtások a sátrakba. Hét órától ismét folytattuk az előírt feladatok végrehajtását. A sportvezető tanár, Bácsalmási László vezetésével lelkes kis sportegységek is kialakultak ágazatonként. Labdarúgás, kézilabda, pingpong és sakkszakkörökben folytak a játékok. Az eredményeket a tábori vezetők még este értékelték, az első három helyezettet oklevéllel jutalmazták. A raj vezetők magas elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek, színes, érdekes foglalkozásaikkal növelik a gyermekek tudását. CSÁSZÁR TSTVAN levelező meg deti nézetet, csökkenteni az emberek közti, mentalitásbeli különbséget, a nagy célhoz megnyerni a hitetlenkedőket, az ag- gályoskodókat. A tudatformálásban a legnagyobb tennivaló a pártszervezetre vár; amelynek az egyesüléskor 48 tagja volt, jelenleg már 51, de többek felvételi kérelme van elbírálás alatt. A pártszervezet, a párttagok szavának súlya van; nap mint nap keresik kérelmekkel, panaszokkal, tanácsokkal a pártvezetőséget, a párttagokat. Több esetben előfordult, hogy a párttagok taggyűlés elé terjesztettek pár- tonkívüliek által felvetett kérdéseket. A Sárközi Egyetértés Termelő- szövetkezetben még vannak kiforratlan gazdásági módszerek. Az egyesítés csupán kezdeti lépés, olyan keret, amelyet a jövő követelményeinek megfelelő tartalommal kell megtölteni. A vezetők hozzáértése, a tagság szorgalma, többre törekvése ígéret lehet arra, hogy az egyesítésadta keret valóban megtöltődik a megfelelő tartalommal, a gaz- gaságfejlesztés tágabb lehetőségeivel, nagyobb eredményeivel. Bl. Hosszú éveken át folyt a harc, hogy Tolna megyéinek legyen egy olyan korszerű, nagy kapacitású építőipari vállalata, amely képes az egyre jelentősebb beruházások megvalósítására. A Komlói Állami Építőipari Vállalatra esett a választás, ennek kellett Tolna megyeivé válni. Az új vállalat alapítása arra az időre esett, amikor a beruházások megvalósítása, a megye fejlesztése éppen az építőipari kapacitás hiánya miatt szinte stagnált. Nagy gond volt az új vállalat elhelyezése. Néhány provizórikus megoldás — egyes főépítésvezetőségeket a város különböző pontján helyeztek el, a vállalat, egy része hosszú ideig még Komlón működött stb. — után lehetővé vált, hogy kialakítsanak egy központi telepet, hogy véglegessé tehessék a vállalat Tolna megyei honosodását, ugyanakkor a nagy beruházásokhoz elkészítsék a szükséges vertikalitást, a különböző melléküzemeket. A szekszárdi Tarcsay utca végén, huszonnyolc hwldnyi területet kapott a vállalat. Erre a területre készítette el a rendezési, beépítési tervet Molnár István, a vállalat műszaki osztályvezetője. Ez a terv ma már nemcsak rajzokban él, hanem mód van rá, hogy az érdeklődők félig megvalósult állapotban tanulmányozzák. Mert az a helyzet, hogy máris számos építész, tervező, üzemszervezéssel foglalkozó szakember keresi fel a vállalat központi telepét, tanulmányozza az itteni megoldásokat. MILYEN IS A KÖZPONTI TELEP? Első és legérdekesebb hasznosságáról nem is beszélve, az iparvágány lehetővé teszi, hogy közvetlen a telepre érkezzék az építőanyag. Az iparvágány kétfelé ágazik, kocsirendező vágányrész — kihúzó — könnyíti meg az érIdeális környezetben rendezték meg vasárnap Balatonföld- váron a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (M EOEj július havi kiállítását. A „sztárparádénak” nagyszámú látogatója volt A legnagyobb érdeklődés a német boxer kutyák iránt volt. Örömmel tölt el, hogy mind többen jelentkeznek megyénkből is faj tiszta kutyákkal, különböző kiállításokon, ahol szép helyezést is érnek el. Például Sós Ferenc (Tamási) és Bóka János (Szakály) német boxer kutyáival „nagyon jó” minősítést kapott. önkéntelenül is felvetődik' az emberben a kérdés: miért nem talál otthonra megyénkben is a MEOE egy szakosztálya? Biztosan akadna lelkes taglsága, mivel tudomásom szerint igen sok kutyatenyésztő van megyénkben is. A szakosztály létrehozásával szervezettebb lenne a tenyésztés is, jobb lenne a tenyészállatok kiválasztása stb. A „Kutya” című folyóiratban olvastam, hogy a MEOE munkájának elismeréseként a Kutya- tenyésztők Nemzetközi Szervekező vagonok rendezését, ki- és berakását. A telep nyugati részét lezárja a most épülő mosdó—öltöző— munkásszállás—üzemi konyha— iroda, délről, keletről kerítés határolja, míg északi oldalon helyezték el, a Tarcsay útból leágazón egy kis „utcából” a főbejáratot. A főbejáratnál az üzemi portaépület, a szállítási részleg, a rendészet kapott helyet. Innen széles betonút vezet a központi telep területére, melyen több komplexumot helyeztek el. A legszembetűnőbb az A NAGY CSARNOK, melyben a lakatosüzemet helyezik el. A tizennyolc méter széles „nagy hajót” kétoldalt kis hajók zárják le. Lehetővé tette ezt az érdekes megoldást, hogy nem mindig lehet olyan építőelemet kapni, amilyen kívánatos vblna. A 18 méteres elemekhez kellett igazítani az egész üzemépületet, így az oldalhajókban elhelyezték a kisegítő üzemeket, műhelyeket, speciális részlegeket. A lakatosüzem teljes elkészülte után évente harmincmillió forint értékű munkát tud produkálni. A lakatosüzemhez csatlakozóan építették a tmk-s, a karbantartó műhelyeket is. ötletes megoldás: a futódaru nemcsak a lakatosüzemet, hanem a tmk-részleget is kiszolgálja. A gépjárműjavítás, a nagy daruk javítása ugyancsak lehetséges ebben az ötletes elrendezésű műhelyben. E lakatosüzem másik igen figyelemre méltó érdekessége a helykihasználás. A rendelkezésre álló betonelemek miatt egyes műhelyek, irodák, WC-k túlságosan magasak lettek volna. A tervező javasolta: süllyesszék le néhány melléküzem talaját, és így fölötte még hasznosítani tudják a teret. így/a garázsok fölött kéziraktárt, a WC-k fölött irodát tudtak kialakítani. zete (FCI) amelynek ma már 35 tagállama van, dr. Sárkány Pál személyében, a MEOE elnökét választották a nemzetközi szervezet alelnökinek. Amikor a kutyatenyésztés ilyen magas nemzetközi elismerést kapott, úgy érzem nem tűnik utópiának az, ha megyénkben is felvetődik egy szakosztály megszervezésének kérdése. Természetesen itt nem fentről jövő intézkedésre gondotok', hanem meglátásom szerint a megyei kutyabarátok összefogására, valamint egy megyei szintű központi irányításra lenne szükség. Helyesnek tartanám ha a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség, vagy a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági osztálya számba venné a tenyésztőket és elősegítené azok társadalmi szintű egyesülését, szakosztály formájában. Bízom abban, hogy felvetésem megértésre talál a megyei tanács említett szerveinél, valamint a sportbarátok körében is. A telep másik nagy komplexuma A RAKTÁR. Tízmillió forinton felüli készletet tudnak tárolni az építkezésekhez szükséges minden anyagból. A szegtől, a munkaruháig itt minden van. A készlet — speciális helyzetről lévén szó — tökéletesebb, mint nagykereskedelmi vállalatoknál. A raktárban ugyancsak két szintet alakítottak ki. A helykihasználásnak ez a módja már csak azért is figyelemre méltó, mert az üzemek legtöbbjénél a raktárakat csak olyan magas polcokkal építik, hogy az ember még létra nélkül tudjon rajta dolgozni. A fedett raktárhoz — az iparvasút ide is beér — csatlakozik egy nyitott raktárrész, majd egy fészer. Itt tudnak any- nyi anyagot tárolni, amely a vállalat működéséhez elégséges. Kiegészíti, illetve hozzátartozik az egész telepközponthoz A BETONELEM ÜZEM. Itt olyan mennyiségben és választékban tudnak készíteni különleges betonárukat, melyek az építkezésekhez szükségesek. Természetes, hogy az építkezések kiszolgálására korszerű betonvas szerelőcsarnok is épült. Nem a távoli jövő, hogy a telep tovább bővüljön. A terv rögzíti a majd felépítendő további üzemeket is. Az asztalosüzem idetelepítése Dombóvárról már kész üzemcsarnokokba történik. Készül a kazánház is, amely hőenergiával látja el az egész telepet. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepe újdonság a szakemberek számára. A különböző részlegek. üzemek csatlakozása nemcsak harmonikus, hanem gazdaságos, célszerű is. A tervezőnek sikerült olyan építőipari központi vertikális telepet alkotnia, amely a szakmában minden bizonnyal figyelmet kelt.- Pj Úttörők a Fadd-dombori táborban GYÖNGYÖSSY JÖZSEF Koppányszántó Harmincmilliós lakatosüzem — Korszerű betongyár — Raktár: a szegtől a munkaruháig Épül a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepe
