Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

j tára ,J> da Vin. XVIII. évfolyam, 166. szám ÄRA: 80 FILLÉR Szerda, 1968. július 17. Búzatermesztési rekord az aszályban Az eddigi legnagyobb termés Dalmandon Jövőre holdanként 30—35 mázsát akarnak elérni HURRÁ, BALATON! Valószínűleg senki nem gondol­ta volna, hogy éppen ilyen körül­mények között, amikor csapadék- hiány miatt sínylődtek a földek, rekordtermés születik kenyérga­bonából. Dalmandon ez történt: Vas István igazgató tájékoztatása szerint fennállása óta a legnagyobb búzatermést takarította be az állami gazdaság. Annyira száraz volt a föld a dalmandi határban, hogy a zöld búza meggyulladt május 29-én a vasúti töltés mellett. Már nagyon fonnyadt, félszáraz volt a vetés. Tävaly október 1-től 1968. július 1-ig mindössze 250,8 milliméter csapadék hullott a gazdaság terü­letén. Érdemes megemlíteni ösz- szehasonlításként, hogy míg 1966 első félévében 421,6 mil'iméter eső áztatta a gazdaság földjeit, 1967-ben 330 milliméter, az idei esztendő első felében mindösz- sze 167,9 milliméter. Ilyen körül­mények között kizárólag a jó munka ered­ménye a nagy búzatermés. azt a követelményt, hogy a kom­bájnolás után azonnal megtörtén­jék a szalma letakarítása és a tar­lószántás, illetve tarlóbuktatás. Ezzel is őrzik a talaj nedvesség- tartalmát, évről évre. Jelenleg úgy áll a helyzet ebben a tekin­tetben, hogy az aratás befejezése után már alig maradt szalma és szán- tatlan, illetve tárcsázatlan te­rület. Az egyes munkák teljesítése kö­zött tíz százalék különbség is alig van. A talajerő pótlása ugyancsak nagy számokat mutat Dalmandon. Az elmúlt esztendőben félmillió mázsa istállótrágyát adtak a föl­deknek, az egész terület 28,3 szá­zalékának. Műtrágyából is meg­adják az optimálisnak nevezhető adagot. A következő évi kenyér- gabonából ezer hold intenzív bú­za lesz. Az állami gazdaságok or­szágos mozgalmába a Dalmandi Állami Gazdaság is benevez. Vas István igazgató azt mondja, ezer holdon 30—35 mázsás ták megválasztása miatt a búza érése nem egy időben következik be, hanem fokozatos, és ez ugyan­csak döntő jelentőségű. Az okok közé kell végül még azt is sorol­nunk, hogy az utóbbi években rendszeresen járnak külföldi ta­pasztalatcserére is a Dalmandi Állami Gazdaság vezető szakem­berei. Kukorica- és búzatermesz­tés tanulmányozása céljából vol­tak a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Románia és Jugoszlávia különböző kísérleti intézeteiben. G. J. (Riport Lábtempó gyakorlása, szárazon... a Fonyód—bélatelepi úttörőtáborról az 5. oldalon.) Meghaladta a félmillió holdat az országosan öntözött terület Takarékosan kell bánni az öntözővízzel TOlRA MEGYEI^ vnJBS PHÖlETáHífiZ OCTE30BEEB l _a^magy^sz°cialista munkáspárt tolna megyei bizottsága és a megyei TANÁCS LAPJA Röviden három okkal magyaráz­ható: a kitűnő talajmunka és ve­tés, beleértve a vetési mélység ideális megvalósítását is, továbbá a jó talajerő, a sok trágya és vé­gül a fajták megválasztása. Az elmúlt három esztendőben 21 millió forintot költött a Dal­mandi Állami Gazdaság trakto­rokra és munkagépekre. A korsze­rű gépesítés lehetővé tette, hogy a korábbi évekénél is jobb, szinte tökéletes legyen a talajmunka és a betakarítás. A határidőket is tudták tartani. Tavaly ősszel 1200 hold búzát kukoricaföldbe vetet­tek, szakítva ezzel a monokultú­rás termesztéssel. Két évvel ez­előtt talajhasznosítási tervet ké­szítettek a gazdaság vezetői ab­ból a célból, hogy ne ismétlődjék a búza búza után, illetve a kuko­rica kukorica után való termesz­tése. A Szkoroszpelka nevű szovjet búzafajtát kukorica után vetették 815 holdon és 18.85 má­zsás átlagtermést értek el ebből a gázából. Tehát az egyszeri szán­ták, az aránylag kései vetés és az, hogy a talaj nem pihenhetett, a már említett okok miatt nem je­lentett hátrányt. Természetesen nem ez a terméseredmény a leg­jobb, hiszen í-'-JkV az egész gabonatermés átlag­hozama (beleszámítva az ár­pákat és a zabot is) 22 má­zsánál nagyobb. A nagyfokú gépesítettség lehető­vé tette, hogy többször megszánt­sák a búzavetés előtt azokat a táblákat, amelyekért nem kukori­ca volt az elővetemény. Maximá­lisan betartják a gazdaságban átlagtermést akarnak elérni. Meghökkentő számok ezek, de az elmúlt év már bebizonyította ugyanezeknek az elképzeléseknek a realitását a kukoricatermesz­tésben. Hasonlóan az intenzív ku­koricatermesztéshez, a búzának is igen nagy adag, holdankiiü 10—12 mázsa vegyes műtrágyát adnak. A fajta megválasztása ugyancsak nagy szerepet ját­szik. Érdekes kísérleteket folytatott a gazdaság különböző búzafaj­tákkal I960 óta. San Pnstore fajta olasz búzát és Szkoroszpel- kát is termesztett minden esz­tendőben és természetesen Be- zosztaját is vet régóta. A San Fastore 1966-ban egy táblán 38 mázsát adott holdanként. Az idei terméseredmények közül kiemel­kedik 28,82 mázsás átlaggal egy tábla szovjet Bezosztaja 1-es faj­ta és csaknem pontosan ugyan­ilyen eredménnyel egy San Pas- tore tábla. Az idei fajtakísérle­tek ugyancsak beszédes számsort produkáltak. Két szovjet, két olasz, két jugoszláv és egy fran­cia búzafajtát próbáltak ki: leg­jobb eredményt, holdanként 25,52 mázsát a Libellula nevű olasz fajta adott, legkevesebbet, 20,22 mázsás átlagtermést pedig a Moisson nevű francia búza. Má­sodik és harmadik helyen a Szkoroszpelka és a Bezosztaja áll. Feltétlenül hozzátartozik a ki­váló eredmények eléréséhez, hogy a gazdaság kombájnvezetői nagy szorgalommal és hozzáértéssel dolgoznak, így a szemveszteség a lehető legkevesebb. Igaz, a faj­Kedden a MÉM-ben dr, Soós Gábor mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes sajtó- tájékoztatót adott az öntözéses növénytermesztés helyzetéről és problémáiról. Bevezetőben hangsúlyozta: egy év alatt az átlagosnál hozzávető­leg 180—220 millimétemyi csa­padékkal hullott kevesebb, ami a sokévi átlagnak 50—60 száza­lékát teszi ki. Ilyen körülmé­nyek között ugrásszerűen nőt­tek meg az igények az öntöző­berendezéseket értékesítő keres­kedelmi szerveknél, amire nem volt példa a hazai mezőgazdaság történetében. Az AGROTRÖSZT az első félévben 54 000 csövet ér­tékesített, míg tavaly az egész évben 44 000-re volt szükség a hazai mezőgazdaságban. Jelenleg 24 000 öntözőcsőre és 10 000 szó­rófejre adtak le, egyelőre — a raktári készletek tekintetében — fedezetlen megrendelést. Az érdekelt szervek az öntö­zési kérdések összehangolására most operatív bizottságot alakí­tottak. Gyors munkával alig egy hét alatt felmérik az alapanyag­ellátás és a gyártó kapacitás várható alakulását és ennek megfelelően intézkednek. Előre­láthatólag öt-hat hét alatt lehet enyhíteni a jelenlegi cső- és al­katrészhiányt. Az operatív bi­zottság felhívja a figyelmet arra is, hogy ebben a rendkívüli helyzetben, ahol lehet, a fő víz- szolgáltató berendezések műkö­dését a napi 16 óráról növeljék 20—24 órára, hogy ezzel iis több víz jusson a felhasználókhoz. Fő feladat továbbá, hogy az öntö­zést kiterjesszék mindazokra a területekre, ahol már berendez­kedtek a mesterséges csapadék fogadására. Az ilyen terület szágosan 754 000 holdat tesz ki, ebből jelenleg több mint félmil­lió holdat öntöztek meg. Ugyan­akkor be kell kapcsolni a helyi, még kihasználatlan vízforráBokat is a hálózatba. A miniszterhelyettes befejezé­sül elmondotta: a vízügyi szer­vek mindent megtettek a mező- gazdaság megsegítésére. A tava­lyihoz képest kétszerte nagyobb teljesítménnyel, jelenleg másod­percenként 200 köbméter vizet ad­nak és a szivattyúk a szokásos 800 üzemóra helyett a legtöbb helyen már 1200 órát teljesítet­tek. 900, eredetileg más célra szánt belvízi szivattyú is az ön­tözőtelepeket szolgálja ki. \ víz­készletek rohamos apadása •— például a Tisza 27 centiméterrel alacsonyabb a július eleji átlag­leszerelési Genfben kedden délután újra összeült a 17. hatalmi leszere­lési értekezlet, amely március 14-én napolta el munkáját. Ez volt a 17. hatalmi értekezlet 381. munkaülése. Johnson elnök az értekezlethez intézett személyes üzenetében, amelyet Foster amerikai küldött ismertetett, üdvözölte a Szovjet­unió leszerelési javaslatait. nál — arra figyelmeztet, hogy rendkívül takarékosan kell bán­ni az öntözővízzel. Máris első­fokú vízhasználati korlátozást kellett elrendelni a Balatonon, és ha nem érkezik csapadék-után­pótlás, a Tiszán és a Körösön is hasonló intézkedésekre kerülhet sor. Ez lényegében azt jelenti, hogy csak azok a növényfélék — például a zöldségek — kaphatnak mesterséges csapadékot, amelyek egyszerűen nem nélkülözhetik a nedvességet és a vízelvonás rendkívül súlyos károkat okozna. Idén a vízügyi szervekkel egyet­értésben az ilyen növényi kultú­rák közé sorolták az intenzív kö­rülmények között termesztett kukoricát és az öntözött műtrá­gyával javított réteket és legelő­ket is. (MTI) értekezlet atomsorompó-szerződés jelentősé­gét, amelyet eddig hatvannál több ország írt alá. Roscsin em­lékeztetett rá, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok megállapodott: tárgyalásokat kez­denek a támadó és védelmi cé­lokat szolgáló rakétarendszerek korlátozásáriak kérdéséről. — A Szovjetunió álláspontja szerint jelenleg a legfontosabb feladat az atomfegyverek alkal­mazásának betiltása, — mondot­ta. Roscsin nagykövet, a szovjet or- ! küldöttség vezetője méltatta az Megnyílt a genfi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents