Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-03 / 154. szám
Diákok között Őszibarack szüret a Paksi Konzervg Öröm a szülőnek, jó szoktató a diáknak, ha üdülése előtt, vagy nyaralás után, a vakáció idején munkalehetőséget találnak. Szerencsések a paksiak, mert náluk van hova menni a munkát vállaló általános iskolásoknak és gimnazistáknak. Régi jó szokás Pakson a diákok nyári foglalkoztatása. Ma már egyetemisták, diplomások, szakmunkások is találhatók azok között, akik annak idején néhány hetes, vagy hónapos szezonmunkát vállaltak a konzervgyárban. Látogatásunk idején két műszakban, főként napi hatórás elfoglaltsággal 73 általános iskolás és 24 gimnazista dolgozik náluk. A gyár munkaügyi osztályának vezetője, Blanár András nvolc éve dolgozik az üzemben. Tőle érdeklődünk a diákok nyári foglalkoztatása felől. uzra. Az osztályvezető szívesen vállalkozik arra, hogy segítségével megtaláljuk a fiatalokat. Harmadik nyáron dolgoznak már itt idénymunkán Mezei Gyula és Kern László gimnazisták, illetve frissen maturált ifjú emberek. Fürgén tologatják a megy- gyesüvegekkel teli targoncát, e héten délelőttösök. Élénken tiltakoznak, mikor ér- kedlődöm tőlük, vajon a szülők javasolták-e nekik ezt a kereseti forrást. — Saját elhatározásunkból jöttünk. Mind a ketten versenykerékpárra gyűjtünk és ehhez nagyon jól jön a kereset — magyarázzák. Nagyon összetarthatnak, mindketten Zsámbékra jelentkeztek, ott szeretnének tovább tanulni. — Most tehát el is búcsúznak a gyártól? — Ejnye Gyurka... Nagyon elfáradtál? — szól kísérőnk, egy középtermetű fiúhoz, majd a ládák tetején trónoló fiatal lányt figyelmezteti a balesetveszélyre. Mind a ketten vita nélkül ugranak és dologhoz látnak. Úgy látszik, nekik még szokniuk kell az üzemi fegyelmet. — Nincs ám velük semmi baj, de azért szó nélkül nem lehet hagyni, a felnőttnek kell reagálni ■ magyarázza menet közben. Hatalmas, félig kész csarnokon megyünk keresztül. Ez lesz a feldolgozó üzem, részben még építik, de raktára már üzemel. Az állandóan működő, mozgó szalag mellett mintegy 30 diákot látunk, többségük lány. Gimnazistáik. Kezük nyomán gyara Faszának a szalagon a borsóval teli üvegek. Ezek a fiatalok hatórás munkaidőben dolgoznak, keresetük a teljesítmény szerint Középiskolás diáklányok munka közben a Paksi Konzervgyárban. Fotó: Bakó — Korlátozzák-e a felvételeket vagy korlátlanul tudják alkalmazni a diákokat a nyári szezonban? — Most még az előszezonban vagyunk, de később már nem utasítunk el Pakson senkit. A nagyobb csoportok nevelői felügyelettel fognak nálunk dolgozni. Üzemünk emellett Nagydo- rogon 27 diákot alkalmaz a paprikaszeletelésnél. Dunaföldváron is van lehetőségünk, azonban ott kevesebben lesznek, szívesebben mennek a tsz-társuláshoz, inkább vállalják a gyümölcsszüretet — tájékoztat a munkaügyi osztály- vezető. A konzervgyár szétszórt munkahelyein meglehetősen nehéz eligazodni, szükségünk van kala— Dehogy. Még égy hétig itt leszünk, majd felkészülünk a felvételire, és utána ismét visszajövünk dolgozni — magyarázzák egymást kiegészítve. Ök tehát itt töltik a vakáció jelentős részét. Munka után, délutánonként jut idő a strandolásra is. Az üzemben mindenfelé sok a fiatal. A diákok inkább kisebb létszámú brigádokban dolgoznak, de a felnőttek mellé osztották be az ipari tanulókat is. A nagyarányú építkezéssel járó kisebb-nagyobb akadályokon átvergődve keressük a lányokat. Útközben serényen dolgozó felnőtt munkásokkal és fiatalokkal találkozunk. De látunk mást is. Egy magas, ládából készült gúla árnyékában „lazító” fiúkra és lányokra bukkanunk. változik. Dömötör Lajosné raktárvezető- helyettestől érdeklődünk: — Okoznak-e gondot a diákok? — Nem mondhatom.. Igyekszenek, szorgalmasak. Nem csalódtunk bennük — válaszol. — Úgy tudjuk, szívesebben doigotsnak tettjesítménybérben. Mennyit tudnak keresni? — Érthető, mert serkenti őket a szorgalmasabb munkára a várható nagyobb kereset. Volt olyan, aki hatórás napi munkával egy hónap alatt megkeresett 820 forintot is — mondja Dömötömé, akinek szintén van egy lánya. Hozzánk lép egy kis termetű, élénk tekintetű asszony, ö a művezető, Haág Józsefné. — Én azt tartom, jó, ha időben megszokják, hogy a pénzért meg kell dolgozni — mondja, e elégedetten nézi a serényen munkálkodó lányokat és fiúkat. — Kik a legügyesebbek? — Sokan vannak, szinte elég felsorolni. A fiúk közül Horváth Béla, Kunfalvi János, Szentesi Tibor, a lányok közül meg a Gerendái Klári, a Székely Judit, (ő a Szovjetunióba készül, arra gyűjt) és a Suhai Katalin a legszorgalmasabb, a legügyesebb, de dolgosak mindannyian — sorolja Haág Józsefné. Másutt kaprot tépnek, az üres rekeszeket rakják össze a diáklányok. A Paksi Konzervgyárban sokféle könnyű, diáknak való munkát tudnak adni nyaranta a vakációzó tanulóknak Üdülés előtt, vagy nyaralás után, egészen augusztus 20-ig foglalkoztatni tudják ebben az üzemben az általános és közép- iskolás diákokat. Mennyire igaza van a művezetőnek! „Jó, ha időben megszokják, hogy a pénzért meg kell dolgozni”. SOMI BENJAMINNÉ Megérkezett az első idei búzaszállítmány Kedden délelőtt a hartai Űj Élet Termelőszövetkezet zsákokkal megrakott teherautója után gördültek be a ferencvárosi malom feldíszített udvarára a Bicskei Állami Gazdaság, a besenyszögi Kossuth Tsz, a Palotási Állami Gazdaság, az üllői Kossuth Tsz és a Herceghalmi Állami gazdaság gabonával teli kocsijai: megérkezett a fővárosba az első idei búzaszállítmány. A rakományt a hagyományok szerint ünnepélyesen fogadták. Ott volt a gabona átadásánál dr. K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára és a fővárosba Putics József, az ÉDOSZ főtitkára is. Az ország idei gabonatermését jelképező első búzaszállítmányt Leitheizer Imre, a hartai Űj Élet Tsz elnöke és Rédli István, a Herceghalmi ÁG. főmezőgazdásza adta át. Kazareczki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes köszöntötte az ország kenyeréről gondoskodó termelőket, a mezőgazdaság legnehezebb, legfontosabb feladatát ellátó dolgozókat, az aratókat. — Az egész ország nagy figyelemmel kíséri ezekben a napokban a mezőgazdaság munkáját, — mondta — különösen most, amikor a mostoha időjárás következtében a termés kisebb a tavalyinál. Ezért mindent el kell követni, hogy a kisebb mennyiség ellenére hazai termésből lehessen fedezni az ország gabonaszükség- letét. A múlt évben egy hónapig tartott a betakarítás, most ez az idő megrövidül. Ehhez a műszaki feltételek megvannak, egyebek között ezerrel több kombájn dolgozik a földeken. A gabona-szak ma jól felkészült a termés fogadására. Naponta mintegy 600 va gon gabonát vesznek át. Az ünnepi beszéd után a miniszterhelyettes átveMe a gazdaságoktól az első búzaszállítmányt. A bátai November 7 Termelőszövetkezetben folyik az őszibarack szedése. A kétszázholdas gyümölcsös, melyből jelenleg 120 hold a termőterület, kiváló termést ad, melyet csaknem teljes meny- nyiségben a konzervgyárba szállítanak. Fotó: Bakó Válasz olvasóinknak: Lesz elegendő víz Tamásiban A közelmúltban lezajlott közvélemény-kutatás alapján túlzás nélkül mondhatjuk: az egész megye „vizet kér”. Legutóbb Tamásiból, az Orion-üzem dolgozóitól érkezett ezzel kapcsolatosan levél. „Tavaly júniusban, amikor elkezdtünk dolgozni, már sejtettük, hogy baj lesz a vízzel. Arra azonban nem gondoltunk, hogy ekkora gondot fog okozni. A gyárban jelenleg mintegy 150—160 munkás dolgozik, s közülük a legtöbb elég piszkos munkán. Nagyon szép öltözőnk, zuhanyozónk, mosdónk van, azonban mindez hiába, mert a legfontosabb, g viz hiányzik. Nem is szólva a mellékhelyiségekről, amelyeket víz hiányában egyáltalán nem tudunk használni. ügy érezzük, jogos a kérdés: mikor lesz már végre elegendő víz Tamásiban, illetve az üzemben?” — írják levelükben többek között a tamási Orion-üzem dolgozói. A kérdés jogosságát mintegy alátámasztják a telepvezető, Mihályi István szavai is: — Tragikus a helyzet: 20—30 literes kannákban hordjuk a vizet a gimnáziumnál lévő artézi kúttól. A műhelyekbe műanyag mosdókat vettünk, de ez még a legalapvetőbb tisztálkodási követelményeknek sem felel meg. Sajnos, úgy néz ki, hogy nincs megoldás. „Szerencsénkre” legyezi mondva, az ipari ' víz biztosított. Az előállott helyzetre való tekintettel a felsőbb vezetés úgy döntött, hogy a most épülő, második gyáregységben nem a korábbi tervekben szereplő galvanizálóműhelyt, hanem újabb megmunkáló-, illetve szc-a-' '"-•"■helyt alakítjuk ki. mive1 I i.domású a galvanizálóműhely nagy vízigénye. Tudomásom szerint a közelmúltban befejezték egy kút fúrását és hamarosan hozzákezdenek a másikhoz is. Pelcz Mihállyal, a községi tanács vb-titkárával ott kezdtük a beszélgetést, ahol az Orion-üzem vezetőjével befejeztük, vagyis a közelmúltban fúrt kútról, illetve annak üzembe helyezéséről kértünk felvilágosítást. — Tamási község napi vízigénye mintegy 1000 köbméter, ezzel szemben csupán 600 köbméter áll rendelkezésünkre. Az újonnan fúrt kút napi 240 köbméter vizet fog biztosítani, hasonló teljesítményű lesz a másik kút is. Vagyis a két kút üzembe helyezése után megszűnik a községben a vízhiány. Ezen túlmenően anyagi fedezetünk van egy esetleges harmadik kút fu- ratására, amelynek már ki is jelöltük a helyét. Ama az újonnan fúrt kút bekötését illeti, jelenleg folyik a tervdokumentáció készítése. Előreláthatólag azonban csak jövőre érezteti majd kedvező hatását a község vízellátásában az újonnan fúrt két kút. Mint látjuk, a község viezetői jól ismerik a problémát, amelyet, mint a ffv.ti nyilatkozatból is kitűnik, elsődleges feladatnak tartanak enyhíteni. illetve megszüntetni. (szigetvári) (Népiíjsá" 3 1.968. július 3.
