Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
Nemcsak a név változott Sokan talán észre sem vették, hogy a vállalat nevében egy szó kicserélődött, és az „ellátó” helyére az „ériékesítő” került. Sokkalta inkább érzik, tapasztalják a tartalmi változást az üzletfelek. (Üzletfelek — ezt a nagyon régi kifejezést majdhogynem újból meg kell tanulni). Az Országos Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári alközpontja — az általános elveiknek megfelelően —, új alapokra helyezte termeltető és értékesítő munkáját. Ennek egyik új vonása volt az, hogy mozgóboltjával közvetlen eladóként jelent meg Tolna, Baranya, Somogy és Bács megye nagyobb helységeinek piacain, vásárain. Már kereskednek — Korábban csak a vetőmagboltokon, földművesszövetkezeti boltokon keresztül láttuk el a termelőket konyhakerti ég egyéb magvakkal. Ez számunkra kényelmesebb volt. de néha kellemetlen is. Miért? Előfordult, hogy egyik-másik boltos az előző évről megmaradt magot adta el, amikorra már vesztett a csiraképeisségéből. ÉSs ha nem kelt ki rendesen a sárgarépa, a háziasszony minket szidott — mondja Miklósi László iiőagro- nómus. — Az idén már má is kereskedünk. A mozgóbolt mellett bekapcsoltuk az árusításba a termelőszövetkezeteket is; összeírták, melyik tagnak milyen vetőmagokra van szüksége, és ennek alapján egy tételben szállítottuk ki. Az ilyen, együttes megrendelésekre árengedményt is adtunk. Jelentősebbek a változások a termeltetésben. Míg a korábbi években megyei, járási terv határozta meg a gazdaságok számára a termelendő növények területét, addig most a hatósági befolyás helyére a két fél megállapodása lépett. — Ami a jövőt illeti — mondja Miklósi László —. megszűnik a jogszabályokkal, utasításokkal zsúfolt, sokoldalas szerződés. Az új csak utal a jogszabályokra, a lényege a két fél megállapodása lösz. Mindenesetre a termeltetési irányt az értékesítés lehetőségei szabják meg. A jelenlegi Villanymotorok, villamos kéziszerszámok és egyéb villamos gépek tekercselését: javítását vállalja a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. Postán utánvéttel való szállítást is vállalunk. Tolna, Ságvári E. u. 1. sz. Telefon: 141. (105) A Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ / számlálót, férfi segédmunkát és takarítónőt. Számlázónál a géppel írni tudás szükséges. Jelentkezés a vállalat telephelyén Dávid Ottóné munkaügyi előadónál. (100) keresletnek megfelelően szinte korlátlan mennyiségben köthetünk üzletet a termelő gazdasá. gokkal borsóra, olajlenre, repcére, napraforgóra, lencsére Egy jugoszláv cég például még az év folyamán 100 vagon hajdinát vásárolna tőlünk, amelyet nagyon jól meg lehet termelni tarlóvetásben, másodvetésként A partneri kapcsolatnak eddig még nem tapasztalt tanújelét adja most a vállalat, hogy enyhítse a gazdaságok várható aszálykárát. Enyhítik az aszálykárt — Felügyelőink az elkövetkező napokban juttatják el a gazdaságokhoz az értesítést, egyes termények árának változásáról, úgy is mondhatom, a szerződés módosításáról. — Miután az aszály miatt terméskiesésekkel kell számolnunk, vállalatunk úgy határozott, hogy az étkezési borsót a szerződésben rögzített 400 forint helyett 420 forintért, a takarmányborsót 350 forint helyett 400 forintért vesszük át. Emellett a zsizsik- telenítósért — ha a gazdaság helyett mi végezzük el — az eddigi, mázsánkénti 15 forint helyett 10 forintot vonunk le. A káposztarepce árát 520-ról 550 forintra, az olajlen árát 670-ről 700 forintra emeljük, a szarvas- kerep árát 2000-ről 2500 forintra. Előrebocsátom, hogy ez az árváltozás csak az idei évre vonatkozik a vállalat idei eredményének terhére. No, és még any- nyit; az eddigi, 98 százalékos tisztasági követelményt is mérsékeljük egy százalékkal. — Ezt a kockázatot azért vállaljuk, hogy továbbra is megtartsuk termelő partnerként azokat a gazdaságokat, amelyekre eddig is építettünk. — Tehát vannak már olyan üzemek, amelyekkel több éves kapcsolata van a vállalatnak? +- Igen. Mondhatnánk úgy is, hogy kialakulóban vannak az olyan törzs-gazdaságaink — elsősorban most a Tolna megyei termelőszövetkezetekre gondolok —, mint a kocsolai. az érté- nyi, a bogyiszlói, a mözsi, a tolnai, a bátaszéki, az izményi, a bonyhádiak, a tamásiak, az iregszemcseá, vagy az ozorai. És tapasztalható’ már bizonyos spéci alizálódási folyamat; a tamási járáisban kialakulóban van az olajlen-termelés, a bonyhádiban, a szekszárdiban a borsó. a lucerna. Ezek a gazdaságok már a megfelelő agrotechnikával termelnek, intenzíven folytatják a vetőmagtermesztést. — Ozorán például háromszáz holdon termelnek borsót. Itt a közvetlen haszon — tehát a borsóból származó árbevétel — mellett számolnak a közvetett gazdasági haszonnal is. Tolna megyében a borsó után vetett búza 3—4 máasás többlettermést hoz. Egymásra utalva — Az egymásrautaltság tehát kétségtelen. A már meglévő kapcsolatokat hogyan tudná úgy gyümölcsöztetni a vállalat, hogy mindkét fél számára nagyobb legyen a haszon? — Mint már mondottam, az értékesítést a piac határozza meg számunkra is. Hogy mást ne mondjak: a nyugat-európai időjárás legalább annyira érdekel bennünket, mint a hazai. A jövőben gyorsabban kell reagálnunk a keresletre. Elképzelésünk az; ha valamilyen vetőmagot a számítottnál jobb áron tudunk exportálni, a plusz ár egy ^ részét visszafizetjük a termelőknek. Bíborherét, fehérherét, szarvaskerepet például most minden mennyiségben szállíthatnánk nyugati exportra. Sajnos, Tolnában ezekből úgyszólván egyetlen hold sines. ‘ Bl. íevéÜÓÁ kittedéi Lapunk olvasói körében immár közismert a Megyénk levéltárából című rendszeres összeállítás. A közvélemény-kutatásunk azt igazolta, hogy ez a rovat nagyon népszerű. Nem is csoda. Az embereket érdekli a múlt, szívesen idézi fel mindenki a történelmi emlékeket akkor is, ha azok nem haladták még meg az emberöltő távlatát, tehát az élmények személyesek, de akkor is, ha már évszázadok fátyla borul rájuk. Illik tudni, hogy mikor uralkodott Mária Terézia, s mi jellemezte a Magyar Tanács- köztársaságot, mert az általános műveltségnek ez nélkülözhetetlen tartozéka. Az emberek rájönnek, hogy nem lehet politizálni, nem lehet köz életi tevékenységet kifejteni széles körű történelmi tájékozottság nélkül. Aki ennek hiányában próbálja magyarázni korunk bármelyik jelenségét, vagy körvonalazni a jövőt, az nem jut érdemle stb. Egy új tudományos munkatársra & kaptak státuszt. Amint ismeretes, a levéltár a régi vármegyeháza emeletének északkeleti részében kapott helyet, raktárainak egy része azonban az alagsori részben található. Valamikor itt volt a vármegye börtöne. Az egykori börtöncellák mo6t levéltári raktárhelyiségek, tonnaszámra sorakoznak bennük a régi aktakötegek. Történelem tehát maga az épület, de történelem a benne őrzött levéltári anyag is. Hogy mennyi ez a történelmi anyag s mi az értéke, azt természetesen nem lehet pontosan kifejezni matematikai adatokkal. Dr. Puskás Attila igazgató is csak ilyen adatra szorítkozhatott tájékoztatójában: — Háromezer-hatszázhatvankét folyóméter polccal rendelkezünk a különféle helyiségekben, s az iratanyag súlya hozzávetőlegesen 10 vagonnyi. Érdemes idézni azt is, ami a szakemberek körében már hovatovább közhelynek számít: „A Tolna megyei Levéltár anyaga az egyik leggazdagabb az ország megyei levéltárai közt”. Különösen értékes a XVIII. és XIX. századból őrzött iratanyag, de bőven akad dokumentum a korábbi évszázadokból is. A Mohács előtti időkből 197 oklevelet őriznek, s ebben tobt» Árpád-kori is akad. A legrégebbi oklevél 1270-ben keit. V. István király megerősíti benne IV. Béla egyik adománylevelét. Az oklevél anyaga természetesen kutyabőr, s a kor szokásának megfelelően gyönyörű iniciáléval kezdődik az írás. Megtalálható a levéltárban Bon. fini 1545-ös bázeli kiadása. A benne lévő rengeteg érték — történelmi magyarázat — feltárása még a jövő feladata, de énnek érdekében már megtették az első lépéseket. Egy vaskos atlasz 1741-ből. Súlya akkora, hogy egy kisebb gyermek el sem bírná. A szövege német nyelvű nyomtatás, a színanyaga azonban kézi munkára A legrégibb kézirat. ges eredményre, rendszerint megreked a szólamok szintjén. Ebből következik, hogy a levéltárak szerepe nemhogy háttérbe szorulna, inkább nő, mert hiszen éppen ezek az intézmények őrzik a múlt emlékeinek jelentős részét. Nem véletlen, hogy Tolna megye társadalmi életében is mind megbecsültebb a levélA tiasz 1741-ből. utal. A világ legkülönbözőbb földrajzi vonatkozásai találhatók meg benne. Aki azonban csak halványan is fel tudja idézni a tár. A megyei tanács például jóval többet áldoz anyagiakban is a levéltárra, mint amivel az korábban rendelkezett. A megyei levéltárak időközben átszervezés következtében az országos centralizáltság helyett megyei tanácsi hatáskörbe kerültek. Ezzel részben éppen áz volt a cél, hogy anyagilag is nagyobb alapot biztosítsanak számukra. A Tolna megyei Levéltárban így sikerült nagy összegű.qpénzt biztosítani az első könyv megjelentetésére. Ez tanulmányokat tartalmaz a megye történetéből, s ezt az első könyvet rendszeresen követik majd az újabbak. Újabb helyiségeket kapott a levéltár, s pénzt biztosítottak ezek átalakítására, berendezésére. Eddig nem volt kutatószoba, most azt is tudnak majd létesíteni. 1 Erre nagy szükség van, hiszen ma már nagyon gyakori, hogy nemcsak a megyebéliek közül ko pogtatnak ide be adatokért, hanem az ország legkülönbözőbb részeiből — Pécsről, Tiszántúlról mai »atlaszok valósághű vonalait, annak feltűnik a régi atlasz megannyi torzítása. A kettő külön- bözete jól illusztrál ja a tudomány és technika, gyors fejlődését: kétszázvalahány évvel ezelőtt még egész máshol folyt a DuA Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz Szekszárdon Fürdőház u. 12. sz. alatt (a szőlőszakcsoport pincéjénél) felvevőhelyet létesített, ahol mindennemű kádáripari termék javítását és új termékek gyártását vállalják. Bővebb felvilágosítás a helyszínen. (38) na, mint most: ha egy mai térképpel fednénk, a Duna valósággal keresztezné a Du nántúlt. Viszont ez a két évszázad elég volt ahhoz, hogy a Duna medre a térképek szerint is oda kerüljön, ahol a valóságban van. Vagy például a csillagképek.. Eszerint a csillagok közt még angyalok röpködnek. A mai térképekről hol vannak már az angyalok! Ez az atlasz egyébként ritkaság számba megy az egész világon. Nem hiszem, hogy valaki meg- saccolta, de mázsányi tételeket tesz ki a különféle forradalmakra, tömegmozgalmakra vonatkozó anyag. Liszt Ferenc-emlékek éppúgy találhatók a levéltárban, mint a Napoleon elleni hadjáratra vonatkozó, a szekszárdi bor története ugyanúgy végigkísérhető, mint az első szekszárdi középiskola megépítésének huzavonája, a Tolna megyei boszorkányperekre éppúgy fény deríthető, mint a bordélyházak életére. A bírósá-» gi perekhez, telekkönyvi vitákhoz A Ronfini. nem egyszer a levéltár elsárgult kötegeiből keresnek elő egy-egy aktát. Mindez persze azt is jelenti, hogy az anyag zöme olyan állapotban van, hogy meg is található benne, amire a kutatónak szüksége van, minden a véletlenre bízott időrabló keresgélés nélkül. Pedig ez „csak” megyei levéltár. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Törökországban például rendezetlen a nagy állami levéltárak anyaga, s a történészek nem tudják hasznosítani a fontos európai vonatkozásokat sem — r.em kétséges, hogy a szekszárdi levéltár rangjához is méitó állapotban van. Az persze más kérdés, hogy ez több évtizedes munka eredménye. A levéltár anyaga napjainkban is állandóan szaporodik. Törvények szabályozzák, hogy a külön féle hivatalokban képződő iratanyagot mennyi idő múltával kell átadni a levéltárnak. Mert valamikor ez, is történelem lesz majd. BODA FERENC Foto: Bakó Jenő A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz Dombóvár, Pincehely, Kocsola, Regöly építés- vezetőségeikre építőipari szak- és segédmunkásokat Fizetés teljesítménybérezés alapján. Távol lakóknak munkásszállást és különélőéi pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet a dombóvári és pincehelyi építésvezetőségen. ( (92)
