Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
fi megye távlati fejlesztéséről Interjú Szabópál Antallal, a megyei tanács vb-elnökével — Az Ipartelepítés perspektívája •— Közel 6000 új munkahely — A belterjes mezőgazdaságért — A fiatalok foglalkoztatottságáról A közelmúltban lezajlott közvélemény-kutatás 6Qrán többen tettek fel a megye sorsát érintő közérdekű kérdéseket, amelyekre Szabópál Antaltól, a megyei tanács vb-elnökétöl várnak feleletet. A kérdések skálája oly széles körű, hogy azokra kimerítő választ egyetlen interjú során lehetetlen volna adni. Ezért a közeljövőben több alkalommal közölt interjúsorozatban válaszol a megyei tanács vb-elnöke az érdeklődőknek, ilyen problémákra, mint a megye úthálózatának megépítése, a vízellátással kapcsolatos intézkedések, a hét végi pihenőhelyek — köztük a Csörgető — kialakítása, a megye lakáshelyzetének várható alakulása. Ez az interjú a megye távlati fejlesztéséről szól. — Melyek a megye távlati fejlesztési terveinek jelentősebb részei? — Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy a hozzám intézett kérdések olyan jellegűek, amelyek általában foglalkoztatják megyénk lakosságát, s hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a megye párt- és tanácsi szerveit is. Ezt a találkozást örvendetesnek tartom. — Megyénk fejlesztését érintő távlati elképzeléseket húszéves tanulmányterv rögzíti, amely 1963-ban készült. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1865. decemberében tárgyalta Tolna megye fejlesztésének irányelveit s határozatában hosszabb távra megszabta a megye fejlődésének irányát. Ennek alapján 1966-ban a megyei pártértekezlet, majd azt követően a megyei tanács is konkrét határozatokat hozott a megye fejlesztését illetően. E határozatok alapján készítettük ed megyénk harmadik ötéves tervét, s fogtunk hozzá ez évben a negyedik ötéves terv összeállításához. — Megyénk mezőgazdasági jellegű, s az elmúlt évek ipari fejlesztése ellenére még ma is az ország egyik iparban legszegényebb megyéje. Érthető tehát, hogy a legnagyobb problémát jelenti a foglalkoztatási gondok megoldása a megye iparának fejlesztése útján, ezért a megye távlati fejlesztési célkitűzéseiben is a legfontosabb helyet az iparfejlesztése fogladja el. A Politikai Bizottság már említett határozata edvileg kimondja, hogy: „A megye további fejlődése érdekében indokolt az ipar fejlesztésének második ötéves tervben előírt ütemét fenntartani, és a lehetőségekhez mérten, továbbfejleszteni. — Hogyan néz ki a megye iparosításának perspektívája? — A második ötéves tervben az iparfejlesztés során mintegy 5000-rel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma megyénkben. A harmadik ötéves tervben célul tűztük ki a foglalkoztatottak számának mintegy öt-hatezerrel való növelését. A harmadik ötéves terv eddig eltelt éveiben megvalósult iparfejlesztés, valamint a hátralévő évek ismert programja azt igazolja, hogy a fejlődés üteme gyorsabb, mint a második ötéves tervben volt. A harmadik ötéves terv hátralévő éveiben az ismert fejlesztéseken kívül sor kerül még a Fővárosi Cra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi üzemének, az Orion Rádió- és Televíziógyár tamási üzemének, valamint a Szekszárdi Vasipari Vállalatnak és a Szekszárdi Nyomda Vállalatnak a bővítésére. Ezekkel az üzembővítésekkel több mint ezer ember részére biztosítunk új munkalehetőséget. A fentieken túlmenően a Budapesti Láng Gépgyár Dombóváron, a Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalat pedig Szekszárdon létesít új üzemet. Mindkét üzem szintén ezer-ezer munkahellyel járul hozzá a tervek szerint az iparban foglalkoztatottak számának emelkedéséhez. A meglévő kereteken bélül mintegy 5—600-zal növelhető még a Szekszárdi Mechanikai Üzemek Gyárának létszáma. Ezenkívül folyamatban van több üzem. így például a Tolnai Selyemgyár rekonstrukciós terveinek elkészítése. — A ktsz-ek fejlesztése szintén komoly lehetőséget biztosít a foglalkoztatási gondok enyhí1- tésében. Ennek figyelembevételével döntött a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban úgy, hogy a dombóvári vegyesipari és vasipari, valamint a tamási vegyesipari ktsz-ek fejlesztéséhez mintegy hatmillió forintos tanácsi támogatással járul hozzá. A harmadik ötéves terv során a Gazdasági Bizottság 1967. évi határozata alapján a tanácsi alapból 65—70 millió forint támogatást nyújtunk iparfejlesztési célra. — Az Országos Tervhivatal tlámogatásával hozzáfogtunk Dombóváron az iparosításra kijelölt övezet teljes közműterveinek elkészíttetéséhez. Ezeket a közműveket — beleértve villany, víz, csatorna, út, vasút — állami költséggel építenénk meg. hogy ezzel is vonzóbbá tegyük a budapesti üzemek számára a letelepedést. — Megyénk lakossága előtt ismeretes kormányunk azon döntése, hogy a Magyarországon épülő első atomerőmű építésének helyét Tolna megyében, a Duna mentén, Paksnál jelölte ki. Az atomerőmű megépítése — gondolok itt a beruházás kivitelezésére — mintegy háromnégyezer embert foglalkoztat majd. — A fenti terveken kívül a megye párt- és tanácsi vezetői további tárgyalásokat folytatnak egyes fővárosi üzemek vezetőivel a megye iparának fejlesztése érdekében, amelyekről korai lenne még nyilatkozni. Azonban megígérhetjük, hogy megegyezés esetén tájékoztatjuk a megye lakosságát. — Miiyen irányban várható a megye mezőgazdaságának alakulása? — Mint már említettem, megyénk ma is mezőgazdasági jellegű, éppen ezért távlati terveinkben is igen fontos helyet fog1 ' el a mezőgazdaság fejlesztése, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának javítása, az állati és növényi hozamok emelése A mezőgazdaságban továbbra is a belterjes irányú fejlesztés szerepel a távlati terveícben, jobban t; gyedembe véve a megye adottságait. a megyén belül is az eltérő természeti adottságokat. — A mezőgazdaság távlati fejlesztési tervein belül hangsúlyoznám az erózió elleni védelemmel összhangban sorra kerülő szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukcióját, melynek megvalósítása huzamosabb időt vesz igénybe. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. ezen belül a megyében ki- tenyésztett nagyobb tejhozamú bonyhádi tájfajta elterjesztését. amelyre külön terv készült. Fontosnak tartjuk a tervszerű mezőgazdasági szakember- és szakmunkásképzést is. — Milyen elképzelései vannak a fiatalok munkába állításáról? — E kérdés szorosan összefügg az előbbiekben már vázolt ipari és mezőgazdasági fejlesztési célkitűzésekkel. Néhány dolgot azonban érdemes megemlíteni. Először is azt szeretném megjegyezni, hogy az elképzelések, akár a megye fejlesztéséről, vagy a fiatalok munkába állításáról van szó, nem egyéni elképzelések, hanem kollektív párt- és tanácsi vezető testületi döntések alapján születtek. A fiatalok elhelyezkedésének problémáival a közelmúltban a kormányszervek is foglalkoztak, s a kormány határozata alapján a megyei pártós tanácsi szervek is tárgyaltak. Megyénkben a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az elmúlt évek fokozottabb ütemű iparosítása következtében javultak. A sokat emlegetett demográfiai hullám következményeként az általános iskolákból kilépők száma emelkedő tendenciát mutat. Ezért megyénkben hogy a tovább nem tanulók száma ne növekedjék az elmúlt évekhez viszonyítva növeljük a továbbtanulási lehetőségeket, elsősorban a szakmunkásképzés keretében, így míg 1967-ben 1950, addig az idén 2250 gyereket vesznek fel a szakmunkásképző intézetek. Tekintettel arra, hogy a gimnáziumokból szakképzetlenül kilépő, tovább nem tanuló fiatalok elhelyezkedésével van a legtöbb probléma, a középiskolai képzésen belül is növeljük a szakmát adó szakközépiskolák arányát. Ennek az elképzelésnek az alapja Dombóváron vasútforgalmi, Szekszárdon egészségügyi szakközépiskolai képzés lesz. , A különböző iskolatípusokból szakmunkásként távozó fiatalok elhelyezkedése általában megoldott és az ismertetett ipartelepítési elgondolások szerint a jövőben is biztosított lesz. Az általános iskolákból évente mintegy 4—500-an, a középiskolákból szakképzetlenül mintegy 400-an kerülnek ki, akik nem tanulnak tovább. Ez a szám a jövőben sem fog változni. Az elhelyezkedni szándékozók számára a mezőgazdaságban általában korlátlan lehetőség van. Problémát jelent a középiskolákból szakképzetlenül kikerülő fiatalok elhelyezkedése, mivel igényeik gyakran meghaladják a lehetőségeket. Hogy megfelelő munkahelyeket biztosítsunk a fiatalok számára, annak érdekében a jövőben is mindent elkövetünk, arra azonban nem vállalkozhatunk, hogy túlzott igényeket is kielégítsünk. — A távlati fejlesztési tervben milyen elképzelések szerepelnek még? — A megye távlati fejlesztési terveiben szerepel a lakásprobléma megoldása, erről azonban később részletesen is beszélünk majd Egyéb területeken, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével összhangban, a távlati tervek a megye és első sorban Szekszárd, Dombóvár, valamint a többi járási székhely, s azt követően a nagyobb vonzáskörzeti központok kommunális ellátásának, kereskedelmi és szállodai hálózatának fejlesztését tűzi ki célul. Szerepel a tervekben továbbá a megye úthálózatának további fokozatos korszerűsítése — erről is később lesz szó —, az egészségügyi és kulturális ellátás javítása. — Szeretném elmondani, hogy a fenti célkitűzések reálisak, megvalósításukra a lehetőségek és az anyagi eszközök adottak. A tervek megvalósításához hozzájárul a megye lakosságának aktív közreműködése, szorgalmas munkája, mellyel sajá* életkörülményeit teszi jobbá. Két hét NAPSÜTÉS ÍJ óvá utazik a nyáron? — ** tettem fel a kérdést sok ismerősnek az elmúlt napokban. A válaszok között szerepel balatoni nyaralás terve, vakáció vidéki nagyszülőknél, külföldi út, és számtalan egyéb cél, de kaptam ilyen feleletet is: „Nem tudom. Majd befőzök, vagy csinálok egy alapos nagy- takarítást, mint tavaly...” Év közepe van, először jelentkezik egy komolyabb fáradtság a szervezetben. Ezt már nem foghatjuk a tavaszi vitaminhiányra, hiszen, ha gyérebben is, mint azonos időszakokban, a piacokon már megjelent a zöldáru, sok gyümölcs is van. Nem is a táplákozásunk az oka, inkább a munka megismétlődő folyamata, amelyet bármely területen végzünk is, ha nem jár együtt tartalmas kikapcsolódással, okvetlenül negatív irányban befolyásolja kedvünket, teljesítőképességeinket. Alkotmányunk biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez való jogát — szögezzük le számtalanszor. Évről évre épülő új üdülőink a tárgyi biztosítékai, hogy intézményesen legalább a kiváló dolgozóknak, kiemelkedő eredményt elérő embereknek államunk lehetőséget nyújt a pihenéshez. Meg is telnek szakszervezeti és vállalati üdülőink, mégis, ha csak ilyen formában tölthetnék szabadságidejüket a megye dolgozói, nagyon kevesen mondhatnák: élveztem a nyarat. A nyarat, a napsütést, _ amelyet ilyenkor már vágyakozva nézünk az irodák, géptermek ablakain keresztül. Fény- és zöldigényünk van, vágyódunk a szabad természet után, statisztikai adatok is kimutatják, hogy a városi ember idegrendszerét mennyire igény, be veszi az állandó zaj. A környezet csendességével egyenes arányban hogyan javul a közérzet? Amikor a szabadságukat otthon töltő emberektől azt kér deztem, hogy miért nem terveznek legalább egy rövid utazást, a legtöbben így válaszoltak: sokba kerül. Két hét idegenben, vagy akár három nap is, valóban felboríthatja a család anyagi egyensúlyát, ha erre csak az utolsó hónapban gondolunk. Most még csak június van, az első meleg napjai a nyárnak. Augusztusig, legkésőbb szeptemberig azokban az otthonokban is összegyűlhet a nyaralási költség, ahol nem tervezték be már év elején. A nyári befőzések, a lakás kifogástalan rendje megéri-e, hogy az ismétlődő feladatokból soha ne kapcsolódjunk ki? A két műszak, a munka . utáni tanulás, napjaink megismétlődő gondját képezi. Bár életrendünket sokban igazítottuk megnövekedett feladatainkhoz, és a ma emberét a mozgás, az alkotókészség jellemzi,^ valahogy nem értünk az erőnkkel való gazdálkodáshoz. Nem tanultuk meg kímélni önmagunkat, és nem élünk mindig megfelelően a fizetett szabadság nyújtotta pihenési lehetőséggel. Június elején vagyunk. Időben átgondolhatjuk, hogy mi kerül többe: kétheti pihenés, vagy az év végére már valóban kimerült szervezet gyógykezelése? M. L Ai építői, napi PROGRAM Ma megyeszerte ünnepük az építőipar munkásait, mérnökeit. A két legjelentősebb építőipari vállalat ünnepségét Domboriban tartja. Az anyaggyártó iparban szombaton tartottak ünnepi megemlékezést. Ma mintegy kétezer építőipari dolgozó ünnepel, szórakozik Domboriban. A tanácsi építők saját üdülőjükben tartják a júniálist. Délelőtt ünnepi beszéd hangzik el, majd kitüntetések, jutalmak átadására kerül sor. Egész nap gazdag, változatos műsor szórakoztatja az építőket. Az állami építőipari vállalat dolgozói a dombori hajóállomás melletti térségen tartják ünnepségüket. Az autóbuszokkal érkezőket az úttörőzenekar fogadja, itt is ünnepi gyűlés, jutalmak kitüntetések átadása, majd sport- és kulturális műsor lesz. Délután a három megye kőműveseinek vetélkedőjét értékelik. Mindkét eseményre, a vállalatok kü- lönautóbuszokat indítanak a szekszárdi központi pályaudvarról, illetve a megyében lévő építésvezetőségekről. A Mecseki Ércbányászati Vállalat IIL sz. bányaüzeme föld alatti munkára 18—40 éves korig férfi munkaerőt keres vájár, segédvájár, csapatcsillés, lakatos és villanyszerelő szakmunkás, továbbá fúrási, szállítási segédmunkás munkakörbe. Csökkentett munkaidő! Kereseti lehetőség havi 2000—450i. Ft között! Évenként növekvő összegű hűségjutalom! Napi egyszeri ingyenes étkezés. Pécsett modem, kényelmes munkásszálló. Jelentkezés: Kővágószőllős, III.-as üzem (autóbusszal 20 perc nyire Pécstől) munkaügyi csoportjánál. (»)
