Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

€ickck űfo UtcCUfU A nyári szünet két hónapjának egyformán örül a gyermek, a szü­lő, a pedagógus. Derekas munka jutalma a május végén, június elején mór türelmetlenül várt vakáció. Akik kapják, megérdem­lik a pihenést, a több szabadsá­got. Egy-egy nyár úgy hat gyer­mekeinkre, mint gombára az eső. Megnövekednek, megerősöd­nek, a sok levegő és napfény egészséges barnára színezi őket. A vakáció várva várt időszaka jelentős a gyermek fejlődésében, de ez az az időszak egyúttal, amely — az utóbbi évek tapasz­talatai alapján summázva — a legtöbb játék közben bekövetke­zett gyermekbalesetet tarthatja számon. Nincs olyan hét, amely­re ne jutna egy-egy figyelmez­tető, gyermekbalesetről szóló hír, ami arra int, hogy annyi szem­párral kell vigyáznunk, ahány járókelő csak rója az utcákat, te­reket, kirándulóhelyeket és víz­partokat. Nemrég olvastunk, hallattunk arról a tatabányai kisfiúról, akit a transzformátorház magasfe­szültségű vezetéke. alól mentett meg a bámész és passzívan ször- nyülködő tömegből egyetlen fér­fi. A gyerek megmenekült a ha­lálos áramütéstől, de olyan égési sebeket szenvedett, hogy fel­gyógyulva is élete végéig cipeli magával a játékos kaland em­lékét. A szülőt megnyúzni ? Hallani vélem a fellebbezhetet- len felnőtti háborgást, ami vala­hányszor a más gyerekét ítéli nevelő célzatú megnyúzatásra. A másét, mert „az enyém az nem olyan”. — Vigyázzon mindenki a köäy­kére! — Mi közöm hozzá, ha a szomszéd fia a templomtornyot máss zá'"meg! — Az ón gyerekem nem csi­nál ilyet, tud magára vigyázni, mert állandóan azt hallja otthon, hogy a nagy játszadozás köz­ben is érheti baj. — Azt a szülőt kellene meg­nyúzni, aki hagyja, ho,gy csa­tangoljon a gyereke! No tessék, nemcsak a gyereket, a szülőt is! Hát igen. ítélkezni tudunk a leghamarabb, pedig az lenne az egészségesebb dolog, ha előbb cselekednénk. Nem hallottam még szülőről, aki arra biztatta volna gyermekét, hogy fiacskám keresd a bajt, nyomorítsd magadat meg! Olyanról sem, aki arra buzdí­totta fiát-lányát, hogy menjen csatangolni. A gyermek a játék hevében feledkezik meg a sok­szor hallott és tudott tilalmakról. Még a szófogadatlanságért járó büntetésről is. Nem számol a já­ték esetleges vesz'Mveivel. Elgu­rult, elröpült játékszereit meg­próbálja visszaszerezni, akár transzformátorházra kell másznia érte. akár nagy forgalmú útra szaladnia, önfeledt vigyázatlan­ságával hívja ki maga ellen a veszélyeket. Ha nem ezek len­nének a jellemzői a vakációzó gyermekeknek, nem is lenné­nek gyerekek, hanem koravén, se felnőttek, se gyerekek. Ezek­kel a tényekkel számolva kelle­ne érvényesülnie a felnőtti fe­lelősségtudatnak. ami bizony gya­korta húzódik vissza a kényel­messég csiga házába. A ..nem az én gyerekem, nevelje apja. any­ja” elmélet nagvon sok felnőtt ember magatartását határozza meg mostanában egészen addig, amíg saját gvermeke nem kerül olvan helyzetbe amelytől megóv­hatták vo'na az idegenek. Feltéte­lesen persze, ha rászólnak a gve- rekre. De a többséé nem szól. F,z+ kipróbáltam, és ílven próbát tehet bárki, aki a késő délutáni órákban végi aséfc&l a város né­.Tr u i *»-n. Kiscsikós zabol átlanság ­A gyerekek, akik a tanévben egymáshoz szoktak, játék közben is a közösségben érzik magukat a legjobban, összeverődnek még kicsit a vacsora előtti órákban is. Röpül a labda, dobják rúg­ják. És a labdának nincs szeme, nem kormányozza fegyelmezett értelem, meg sem áll az úttest közepéig. És mindig van fürge, fürgék között a legfürgébb, aki se lát se hall és rohan a labdáért, vagy más elszabadult játéksze­rért. Sokáig nem tudtam nézni őket, kivárni hogy más szóljon. Az elrobogó járművek vezetői is csak alig lassítottak, nyilván men­tükben mondták el azt a néhány nem éppen kedves szót, amit ilyenkor szokás. Az első szeren­csés úttestre rohanás után rá­szóltam a társaságra. Lekicsiny­lő vigyor, vállrándítás a válasz. Azt gondolják magukban, mit érteik én a játékhoz és az ő ügyességükhöz! Tisztában vagyok vele, hogy amint befordulok a sarkon, megmozdul ez a most dacba merevedett élőkép, szerep lói újra játékba merülnek. De ha még rájuk dörmögnek néhá- nyan, csak megmarad valami a kemény kobakokban és keresnek veszélytelenebb teret a játékuk­nak. A szülőik többsége dolgozik. A naonak legalább a fele veszélyes időszak. Nem mindenütt van nagymama, felnőtt testvér, a gyermek őrizetére megkérhető szomszéd. Ezért kell, hogy fele­lősség dolgában a miénk is le­gyen a más gyereke. Nincs ártal­matlan játék, kivált most nincs, amikor még új és friss a vaká­cióadta szabadság, s a gyerekek kiscsükós zabolátlansáegí'l hab­zsolják a szünidő kínálta örö­möket. Engedjünk zöldutat i gyermeki örömöknek, de ne fe­ledkezzünk meg egy percre sem. hogy vigyázni a mi dolgunk, fel nőtteké. — li — Befejezik a szekszárdi kertmozit Javában folynak a szekszárdi kertmozi átépítési munkálatai. Dunaújvárosból megérkeztek a hatalmas acélelemek, melyeket a helyszínen hegesztenek össze és emelnek fel hét és fél méter magasságba. A szerelési munkák előreláthatólag egy hetet vesz­nek igénybe. E munkákkal egyidejűleg folyik a csővázas székek összekapcsolása is. Fotó: Bakó Jenő S VISSZH^NQ?^É'^ ÉfÍlÍp A Tolna megyei Népújság 1968. május 21-i számában hír jelent meg „Áthelyezik és korszerűsítik a vasútállomást Pak­son” címmel. Az írással kapcsolatban a KPM Vasúti Főosztály 112.710/1968. 1. C. sz. rendelkezése alapján az alábbiakat közlöm szíves tudomásul. Paks állomás mikénti korszerűsítésének kérdésében dön­tés még nem történt. A Nehézipari Minisztérium gazdasági megfontolásból az előzetes tárgyalások során, a paksi atomerőmű alapberuhá­zásának terhére, járulékos beruházásként vállalta a Duna- földvár—Paks közötti vasútvonal felújítását, továbbá Paks állomás korszerűsítését és bővítését. Ezzel kapcsolatban fel­merült Paks állomás áthelyezésének gondolata is egyik vál­tozatként. A közelmúltban azonban a NIM írásban bejelentette, hogy az 1968. január 1-ével életbe léptetett új beruházási szabályok értelmében a járulékos beruházás fogalma meg­szűnt és véleményük szerint az említett munkákat a KPM- tárcának saját erőforrásai terhére kell végrehajtania. A vitás kérdések rendezésére a két tárca között — az OT. és a PM. bevonásával — egyeztető tárgyalások folynak. Mind­addig, amíg a beruházás kérdésében végleges döntés nem történik, Paks állomás áthelyezése ügyében nyilatkozni ér­demben nem lehet. A cikk nyilvánvalóan téves tájékoztatáson alapult, ezért a fent említett KPM-rendelkezésnek, megfelelve, javasolom és kérem annak helyesbítését. DR. SZABÓ TIBOR az igazgatóság vezetője _____________________________(Magyar Államvasutak lg. Pécs) Á llami vállalatok, mezőg azdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem: Megbízás esetén, gyors átfutási idő alatt vállaljuk KÚTFÚRÁSI MUNKÁK KIVITELEZÉSÉT — Csőkút-kivitelezési mun kát 350 m mélységig, — Talajmechanikai és hidrogeológiai fúrásokat 100 méter mélységig; — Rövid gépi fúrt cölöpözéssel készült alapozásokat (Higway rendszerrel) max. 330 m mélységig, — Vízszintes átfúrásokat, utak, vasutak alatt 450-től 850 mm átmérőig. Közmű és Mélyépítő Vállalat 5. sz. Főépítés vezetősége. Budapest. VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/e. Tel.: 127—014. (327) tizenötezer üveg hűsítő — mégsem jut minden szomjas embernek tórdi strandon vasárnap délután, s hétfőn egész az áruellátás javít A szekszárdi strandon vasárnap délután, s hétfőn egész nap nem lehet üdítő italt vásárolni. * A szekszárdi keselyűsi csárdánál ünnepnek számit, ha az utas üa'itő italt, szódavizet tud fogyasztani. * Több mint négyszáz munkás dolgozik a Duna és a Siá ár­területén, a zsilip földmunkáit végzik. Az ivóvíz rossz. Ide sem tudnak hűsítő italt szállítani. A Tolna megyei Szesz- és Üdí­tőitalipari Vállalat központi tele­pén Ivancsik Lajos igazgató és Balázs András a beszélgető part­nerünk. — Igazgató elvtárs, hogy stíl-. szerűek legyünk, kérek egy üveg hűsítő italt. — Ma, akár kilencezer üveggel is adhatnék, ugyanis a napi ter­melésünk több mint kilenc és fél ezer üveg Citromos és Erdei üdítő ital. — És még sincs jó néhány he­lyen, az emberek nem tudnak vásárolni, szomjukat oltani ebben a kánikulában. Mi ennek az oka? — Nem rajtunk múlik — mond­ja a műszaki vezető. — Aki tő­lünk rendel, az másnap megkapja az italt. Előfordul igen gyakran, hogy valamelyik faluból a járat előtti napon beszólnak, hogy ren­dezvény lesz a községben — lako­dalom, búcsú, évzáró stb. — kér­nek a szokásos mennyiségen felül háromszáz üveg citromos italt, másnap már ott tesszük le, ahova rendelik. Valóban, ebből a kis özemből szinte a fél megye hűsítő italát tudják adni. És a jövő? Június 25-én rendelték el a kétműszakos termelést. Mintegy tizenötezer üveg italt, * n4p»-nta hatezer üveg szódavizet gyártanak ettől a naptól. És néhány hét múlva két új italféleséggel bőví­tik a választékot: szamóca és jaf- ía-szörp lesz alapja az új hűsí­tőnek... És egyre várják az új szörpféleségeket. Amint valame­lyik konzervgyár új szörpöt tud adni — természetesen nagy meny- nyiségben — azonnal rendelnek belőle, elkészítik a költségvetést, és máris küldik az üzletekbe az új italt. — Jó a kapcsolatunk a keres­kedelemmel, a vendéglátóipar­ral — mondják a vállalat veze­tői — ma niár a múlté, amikor rendelést küldtek a boltokból. Az a gyakorlat^ hogy egy kör­zetbe elindítunk négytonnás te­herautóval üdítő italt, és minden boltos, kocsmáros annyi italt vesz le, amennyit akar. Ha nem fogy el a rakomány, mint történt ez most hétfőn (június 24.), akkor embereink visszahozzák az italt. S öt nap múltán újból megy já­ratunk, összeszedi az üres üvege­ket, és ismét „szabad merítése” van a boltosnak hüsiből, szódából. Éppen ezért tartjuk furcsának, hogy van néhány olyan hely, ahol nem lehet vásárolni üdítő italt. Mindenesetre a vállalat vezetői felettes hatóságaikat megkeresik az áruellátás javítására, uj javas­latokkal. Például ajánlatot, tesz­nek, hogy hétfőn a strandon, a kubikosoknak a gáton, bizományi rendszerben adhassanak el üdítő italt. Példáinak hozzák majd, hogy a lengyeli szakiskolában heten­ként ezerötszáz üveg hűsítő italt adnak el, ott megoldotta a veze­tőség, a diákok kérése alapján, e fontos ital árusításának problémá­ját. Azonban a vállalatnál nemcsak hűsítő, hanem melegítő italokkal is foglalkoznak. Az idei gyümölcs gyűjtése most kezdődik el. Van még a múlt évről kilehcszáz má­zsa vegyes cefre, ezt kifőzik pá­linkának. S azután — a gépek javítása után — hozzákezdenek az idei barack, maid szilva fő­zéséhez. Most a nyári szezonban azon­ban az üdítő ital a sláger. Napon­ta négy tehergépkocsi járja a Szekszárd környéki falvak bolt­jait, kocsmáit, ízletes, friss üdítőt visznek. S az volna célszerű — éppen a megye ellátása érde­kében—, hogy egy vállalatra bíz­nák a hűsítő ital termelését, el­osztását. Mert sajnos, bármennyi italt is készítenek a szekszárdi üzemben, csali oda szállíthatnak, ahova korábban is, amikor még az ellátási körieteket kialakítot­ták. Kár, hogy még a nyár elején il­letékes szervek nem vizsgálták fe­lül az ellátási körleteket, az eze­ket ellátó termelőegységeket... Akkor minden bizonnyal a vál­lalat igazgatója nem csak a köz­ponti telepen tudna korlátlan mennyiségben üdítő italt ajánlani, hanem jobb lenne az ellátás a megye egész terűiét én. ej-

Next

/
Thumbnails
Contents