Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

**Vvtára úűardó da Vi­* vaAG PHOtETAItfÄl ESYEmUETEH Töt NA MEGYEI^ m NÉPÚJSÁG (í A MAGYAR' SZOCIA-WSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG?E,'TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 150. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1968. június 28. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Szovjetunióira A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének és a Szov­jetunió - kormányának meghí­vására csütörtökön délelőtt magyar párt- és kormánykül­döttség utazott baráti látoga­tásra a Szovjetunióba. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára vezeti. A delegáció tagjait Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Timár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügymi­niszter és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a kül­döttséghez. Moszkvába érkezett kormányküldöttség A delegációval együtt utazott F. J. Tyitov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Czinege La­jos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai: Pullai Árpád, a Központi Bizott­ság titkára. Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a kormány­nak számos tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a politikai élet több más vezető személyi­sége. Jelen voltak a búcsúztatásnál N. N. Szikacsov követtanácsos, ideiglenes ügyvivő vezetésével a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tagjai. (MTI) a magyar párt- és szovjet állam alapítójának sírjá­nál. A fehér és vörös szegfűből összeállított koszorú szalagján ez a felirat állt: „A nagy Leninnek — a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége”. A Lenin-mauzóleum megtekin­tése után Kádár János és a dele­gáció tagjai megtekintették Gaga- rinnak, a hősi halált halt szovjet űrpilótának és Szerjoginnak, a vele együtt tragikusan elhunyt berepülő pilótának a Kreml fa­lában elhelyezett sírját. A magyar delegáció azután ko­szorút helyezett el az Ismeretlen katona sírján is. Jelen volt I. Ko- lesznyikov, a moszkvai helyőrség katonai parancsnoka. A délutáni progvv . > befejezése­ként Kádár Jánossal az élen a magyar vendégek látogatást tet­tek a Kremlben, ahol Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke együttesen fogadta küldöttségün­ket. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A magyar—szovjet barátság Aligha kell magyaráznunk, hogy e cikkünk jelmondatnak be­illő címe nem) ünnepi frázis sem Magyarországon, sem a Szovjet­unióban, hanem a két ország, a két nép mindennapi életének gyakorlata. De mint mindennek, a mi barátságunknak is vannak ünnepnapjai. Ilyen a mostani is, amikor párt- és kormányküldött­ségünk Kádár János vezetésével szovjet földön tartózkodik, hogy ismét ország-világ előtt demonst­rálja testvéri együttműködésün­ket, egyetértésünket és összefor- rottságunkat. Az alkalom csábít a magyar— szovjet barátság egész történeté­nek felidézésére, az oroszországi polgárháború magyar internacio­nalistáinak helytállásától a ha­zánkat felszabadító szovjet had­sereg harcáig, az új élet megindí­tásához adott szovjet segítségtől az ellenforradalom leveréséig, a gazdasági, a kulturális, valamint a politikái együttműködés leg­újabb tényéig. De a küldöttsé­günk látogatása, s a szovjet párt- és állami vezetőkkel küszöbönál­ló tárgyalásai elsősorban — ter­mészetesen — a jelen, sőt a jövő kérdéseit vetik fel. Ily módon először is azt, hogy milyen nem­zetközi helyzetben kerül sor ezekre a találkozásokra, s mely területeken nyílik lehetőség párt- és kormánydelegációnk legfőbb küldetésének teljesítésére: a ba­rátság és az együttműködés to­vábbfej lesztésére. Ami a külső körülményeket il­leti, ezek között változatlanul a legfontosabb s a helyzetet legin­kább meghatározó az Egyesült Államoknak a vietnami nép el­len vívott háborúja. A vezető nyugati hatalmak legtöbbje sú­lyos belső válsággal küzd, ugyan­akkor kiélesedik a kommunista pártok, a haladó erők küzdelme a jobboldal visszaszorításáért, a demokráciáért, a békéért. Ebben a helyzetben fokozott je­lentőségre tesz szert valamennyi haladó erő összefogása, minde­nekelőtt a nemzetközi kommunis­ta mozgalom sorainak egyesítése. Elmondhatjuk, hogy az MSZMP — akár csak az SZKP — minden tőle telhetőt megtesz a nemzet­közi kommunista egységtörekvés előmozdítása és erősítése végett. Ez a ' mostani látogatás, amikor pártunk és az SZKP vezetői ta­lálkoznak. maga is része ennek a folyamatnak, mert erősíti, előre­viszi a nemzetközi kommunista mozgalom két osztagának cselek­vési egységét. Nincsen olyan elvi kérdés, amelyben ne lenne egyet­értés pártjaink között. Ez az alapja, kiindulópontja a mostani moszkvai tanácskozásnak, amely — bizonyosak vagyunk benne — fontos hozzájárulás lesz testvér­pártjaink további eredményes együttműködéséhez. Az SZKP és az MSZMP, a szovjet és a magyar kormány ed­dig is, s joggal hisszük, a jövő­ben is nagyszerű példáját adta és adja az imperializmus ellen, a harcoló Vietnam megsegítéséért, a haladásért, a béke ügyét be­folyásoló nemzetközi kérdések megoldásáért való egybehangolt fellépésnek. Mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek, s a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának. A kölcsönös előnyökön s a közös kötelességvállaláson nyugszanak ezek a rendkívül fontos nemzet­közi szervezetek. Múlhatatlan, hogy amikor a magyar és a szov­jet vezetők most országaink test­véri kapcsolatainak további elmé­lyítéséről cserélnek véleményt, szóba kerüljön az a mindkét fél által oly sokszor kinyilvánított szándék: tovább erősítjük védel­mi szövetségünket, s még inkább elmélyítjük a KGST-ben is meg­valósuló gazdasági együttműködé­sünket országaink, s a szélesebb szocialista közösség javára. De a magyar—szovjet barátság nemcsak tárgyi viszonyok, kap­csolatok rendszere. Népeinket erős érzelmi szálak fonják össze, s ez utóbbiak szempontjából a Kádár János vezette magas szintű küldöttség látogatására, a Szov­jetunió különböző vidékein való utazásaira, az emberekkel való ta­lálkozásaira ismét kiemelkedő szerep vár. Emlékszünk még, mi­csoda lelkesedéssel fogadta Moszkva, Taskent, Irkutszk. Bratszk népe öt esztendővel ez­előtt K^dár Jánost és útitársait. Emlékszünk a virágerdőkre, a nagyszerű gyűlésekre s egyéni ta­lálkozásokra, amelyek során a magyar vendégek a barátság kö- veteléseinek felbecsülhetetlen ér­tékű missziót teljesítettek. Meg­győződésünk, hogy a mostani lá­togatás, ha lehet, még magasabb hőfokra hevíti népeink baráti ér­zéseit. Ezekkel a gondolatokkal kívá­nunk sikeres munkát párt- és kormányküldöttségünknek. Az SZKP Központi Bizottságá­nak és a szovjet kormánynak a meghívására csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára vezetésé­vel Moszkvába érkezett a ma­gyar párt- és kormányküldöttség. A fellobogózott vnukovói re­pülőtéren a magyar küldöttség tagjait Leonyid Brezsnyev, Gen- nagyij Voronov, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij, Mihail Szuszlov, Viktor Grisin, Konsz­tantyin Katyusev és más hivata­los személyiségek fogadták. A magyar küldöttség július 4- ig tartózkodik a Szovjetunióban. Moszkván kívül látogatást tesz Volgográdban és az észt főváros­ban, Tallinban. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség csü­törtök délután megtekintette a Lenin-mauzóleumot. Delegációnk koszorúval rótta le kegyeletét a ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés ipari bizottsága Molnár Ernő elnökletével csütör­tökön — a Parlament gobelin- termében — tartott ülésén meg­hallgatta Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter beszámolóját. Megjelent az ülésen Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyűlés elnöke is. — Idén, az eltelt öt hónap ta­pasztalatai szerint — mondta Bon­dor József — az építő- és építő- anyagipar területén folytatódik a fejlődés. Január—május hóna­pokban a tárca tervét 9,6 száza­lékkal magasabb hányadban tel­jesítette, mint az előző év ha­sonló időszakában. A lakásátadások megfelelő ütemben haladtak, 280 lakással többet adtak át eddig az idén. mint tavaly januártól május vé­géig. Fontos feladata a tárcának a nagy beruházások befejezése. Ti­zenöt nagy állami beruházás be­fejezése szerepel az idei teryben, s a jelek szerint ez valóban meg is történik. Ugyanakkor elhatá­rozták 15 kiemelt beruházás kivi­telezésének a megindítását is . Az országgyűlés ipári bizottsá­ga az 1967. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló jelen­tést is megtárgyalta, s a jelen­tést elfogadta. Hz amerikaiak kiürítik a Khe Sanh-i támaszpontot Csütörtökön reggel gyorshír­ben jelentették a saigoni ame­rikai tudósítók, hogy az ame­rikai parancsnokság közlése szerint Khe Sanh támaszpontot kiürítik. A támaszpont kiürítéséről szóló jelentést a saigoni amerikai kato­nai szóvivő hivatalosan a követ­kezőképpen indokolta: Két jelentős változás állott be Vietnamban az év kezdete óta a katonai helyzetet illetően. Megnö­vekedett a szövetségesek hadere­je, a csapatok mozgékonysága és tűzereje, ugyanakkor — ismerte be a valódi okot a szóvivő — megnőtt az ellenség ütőereje, megváltoztatta taktikáját, na­gyobb erők állnak rendelkezésé­re. Az AP tudósítója megjegyzi, hogy első alkalommal adnak fel ilyen körülmények között egy nagy katonai támaszpontot, és ez a lépés propaganda-szempontból nagy visszaesést jelent a „szövet­séges ügy” számára. Az amerikai tudósító a továb­biakban éles szavakkal bírálja ezt a határozatot és hivatkozik arra, hogy a felelős amerikai had­vezetők „itt is (mármint Saigon­ban) és az Egyesült Államokban is egész télen át azt hangoztatták, hogy ezt a támaszpontot minden­áron tartani fogják”. Hozzáteszi, hogy a Khe Sanh-i harcok csupán az amerikai parancsnokság beval­lása szerint 2500 katona „kiesé­sét” eredményezték. Az UPI kommentárja szerint hatezer amerikai katonát vonnak ki Khe Sanh-ból, amelyet egész egyszerűen „feladtak”. A vissza­vonuló amerikai csapatok meg­próbálnak annyi hadianyagot ma­gukkal vinni, amennyit csak le­het, rendkívül nagy mennyiség azonban a helyszínen marad. Vi­gaszképpen annyit tett hozzá a tengerészgyalogosok szóvivője, hogy a hadianyagot a lehetősé­gekhez képest felrobbantják. A Baltimore Sun saigoni tudó­sítóját megtorló intézkedésiként meghatározatlan időre megfosz­tották újságírói előjogaitól és a saigoni amerikai parancsnokság­nál érvényesített megbízólevelé­től, mert a kitűzött határidő előtt 48 órával közölte, hogy aa amerikai fegyveres erők kivo­nulnak a Khe Sanh-i támasz­pontról. Az embargó megsértése miatt volt kénytelen az ameri­kai parancsnokság nyilvánosságra hozni a katonai műveletet, mi­előtt az befejeződött volna. Tran Quy Phong dél-vietnami képviselő, a nemzetgyűlés 90 tagja nevében sajtónyilatkozatot tett, s ebben kijelentette, a kép­viselők követelik, hogy az Egye­sült Államok pontosan megha­tározza, milyen álláspontot fog­lal el a párizsi megbeszéléseken.

Next

/
Thumbnails
Contents