Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

Miért drága a panellakás?! Koreai vendégek a megyében 111. Hogyan lehetne olcsóbb'? Magyar-^- koreai baráti est Döbröközön Az elmúlt fűtési idény eredeti elszámolása szerint az F/l-es pa­nelház egy-egy 2,5 szobás laká­sának fűtési és heti hatnapos me­legvíz-szolgáltatási költsége — négyszemélyes családnál — ha­vonta mintegy 430 forint. A vál­lalat által már elismert reklamá­ciók alapján ez 400 forintra csök­ken, a 192 forintos lakbérrel együtt tehát nem éri el a havi 600 forintot. Figyelembe kell azonban venni, hogy a lakók jú­niusban költöztek be, a téli fűtés költségei 10 hónapra oszlottak el, ezt a jövőben 12 hónap alatt kell befizetni. Ha az egyéb — a múlt évre már nem teljes egészében korrigálható — tételeket is figye­lembe vesszük (tüzelőárak, illet­ményadó stb.) még alacsonyabb lenne a költség. Azért mérvadó az F/l-es, mert ez az első panelház, csaknem egy egész évi tapaszta­lat áll mögötte. Még egy tényező, ellenkező elő­jellel: az elmúlt tél szokatlanul enyhe volt és nem mindig lehet számítani ilyen időjárásra. A tü­zelőanyagnál tehát — ésszerű tar­talékolással — a tavalyi tényadat­nál többet kell beállítani (ameny- nyiben tényadatnak vennénk a csak TÜZEP-számlákkal igazolt mennyiségeket). A következő idényre szóló költ­ségvetés azonban lényegesen meg­haladja a múlt évi költségeket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a ház lakóinak havonta ugyan­annyit, vagy valamivel többet kel­lene befizetni, mint amennyit ta­valy, attrkor tíz hónapra oszlott el az egész évi költség (és ami­ből most vissza is kapnak párszáz forintot). Mivel indokolható ez az emelkedés? — A vállalat vezetői szer;nt rendet csinálnak a panelházaknál, egységes normatívák szerint szá­molják a költségeket, a tüzelő­anyagot, fuvart stb. És „inkább kapjanak "vissza párszáz forintot a szezon végén a lakók, minthogy utólag kelljen bevasalni tőlük na­gyobb összegeket”. Mit mond a költségvetés? — Azt, hogy a ceruza most még vastagabban fogott fuvardíj csökkentésére (de akkor miért állították be a költségve­tésbe?), sőt végül is olyan meg­állapodás született, hogy eltekint a salakfuvar felszámításától, ha akad vállalkozó szekszárdi szövet­kezet, vagy vállalat, amely hajlan. dó elvinni a salakot. Legfeljebb a fűtési bizottság egy tagja anyagi felelősséget vállaljon arra az esetre, ha a salak pár napig ott­marad a ház mellett és rendbír­sággal sújtanák a vállalatot. De térjünk vissza a szénfuvar­ra. Mint kiderült, a vállalat a megyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztályának, mint árhatóságnak döntésére hivatko­zott. Ám ez az utasítás világosan kimondja, hogy lakossági egyedi házhoz szállításra vonatkozik, ami­kor TÜZÉP 'tárolótelepről (nem pedig vasúti vagonból) kis tételben fuvarozzák a szenet. Nyilvánvaló, hogy a vagontételű szállításra, amikor a szén be sem kerül a TÜZÉP-telepre, hanem a pálya­udvaron rakják teherautókra, a billenőautó a ház mellé „rakja , nem kell 50, de még 15 métert sem kosarazni, vagy többször át­lapátolni, más árszabály vonatkoz­hat. A berakást — mázsánként a tavalyi egy forintért, most is szí­vesen vállalják a fűtők. Semmi­képp sem kerülhet tehát többe a fuvar és a berakás 2,40 -(- 1, h 0,10 (SZTK-járulék) forintnál, te­hát 3,50-nél. A különbség az évi 200 tonnánál 9000 forint és ha ehhez hozzávesszük a költségve­tésbe beállított 4800 forintos salak- fuvart, pusztán a szállítási költ­ségnél 13 800 forint többlet mutat­kozik. (Lakónként évi 460 forint!) Uj tétel a „melegvíz-szolgáltatás vízdíja” einten beállított 8000 fo­rintos előirányzat Azzal, hogy a panelházak vízfogyasztása meg­haladja azt, amit a lakbérben be­fizetnek és január 1-től a víz köb­métere 1,16 forint helyett 1,40-be kerül. A vízdíjat — átalányt — egy 1952-es tanácsrendelet szabá­lyozza, mint ahogy a lakbéreket is egy ez időben kélt szabályren­delet alapján számítják ki. Nyil­vánvaló, hogy ha itt a vállalatnak jogos igénye van, Az előirányzott szénáraknál ugyanaz a differencia, mint ko­rábban. Változatlanul belterületi telepi — tehát kicsibeni — TÜ- ZÉP-egységárakat állítottak be. Kérdés azonban, hogy egyelőre Ez egyébként nem jelentős tétel. van_e erre mód, hiszen tizenhat A fuvarköltség-előirányzat azon- évvel ezeiótt a lakások előállító­ban több mint duplájára emelke- költsége is jóval alacsonyabb dett. Hogyan? volt ésa lakbérek megváftoztatá­Az AKÖV tavaly három forin- sa __ beleértve annak különféle t ért fuvarozott mázsánként, az tartozékait — egy általános Teri­idén — január 1-től kezdve — dezés keretében történhet meg. fi- 2,40-ért. A városgazdálkodási vál- gyelembe véve számos más vo- lalat ezzel szemben mázsánként natkpzást, így az egyéb árak és öt forint fuvarköltséget állított a bérek megváltoztatását is. be. Tavaly a fűtő lapátolta be a A fűtés tehát lehetne olcsóbb széntárolóba a szenet, mázsán- -s A vállalatnak arra kellene tö­ként egy forintért, az idén a vál- re‘kednie, hogy minden lehetősé- lalat három forintért akarja „be- „et megragadjon a költségek hordatni”, még nem tudja kivel, csökkentésére és elsősorban neki A szén minden mázsáját tehát kellene kritikával fogadni a drá- nyolc forint fuvar- és behordási gul£st előidéző „új árakat”. A költség terhelné. Ugyanannyi, költségek csökkentésének számos mint amennyiért bármelyik szék- módja van. A központi iránvel- szárdi maszek fuvaros — aki la- vek, utasítások ennek jegyében kossági szénszállítással foglalko- s2üíetnek meg. A tavalyihoz ké- zik — köteles a város területén, pest csökkent a közúti teherfu- öt mázsánál nagyobb tételek ese- varozási tarifa, az AKÖV tavaly tében házhoz szállítani és ötven károm forintért fuvarozott má- méteres távolságon belül behor- zsanként, az idén 2,40-ért. Az új dani, „bekosarazni” a szenet. árszabályzat kategórikusan ki- És ha már így nyolc forintra mondja, hogy a lakóházak köz­jött ki a szénfuvarozási, berakási ponti fűtéséhez a pályaudvari te- költség, akkor a salak elszállítása lepi árhoz 1,50-et, nem pedig is nyolc forint. Lakónként 20 2,20-at kell adni (koksznál mi- mázsa salakot számítva, egy la- zsánként 16.— forint engedményt kó tehát 160 forintot (4 százalék nvúitani). A bérjárulékok össze- kezelési költséggel növelve 166,40 tétele megváltozott. Tavaly 10 forintot) fizetne egy évi salak el- százalék volt az SZTK-iárulék, szállításáért. Egy teherautó-fuvar- 15 százalék az illetménvadó. Az ral két lakás salakját lehet el- idén 17 százalék az SZTK, 8 vinni, a vállalat tehát egy fu- százalék az illetményadó. Am varért, amivel a salakot a saját azok a vállalatok, smelvek illet- telepe feltöltésére, vagy eladásra ményadó-mentesek, továbbra is elviszi, 332,80 forintot kapna. Üz- 10 százalék SZTK-járulékot fi- letnek nem is olyan rossz! zetnek, éppen azért, hogy a já­Az igazsághoz tartozik, hogy a rtilék növelése ne okozzon ár­vállalat az első tárgyalások után emelkedést az illetményadó-men- hajlandónak mutatkozott a salak- tes tevékenységeknél. Ha tehát a rendeletet kellene megváltoztatni az ilyen intézkedések ellenére mégis emelkedik a központi fű­tés ára, az kizárólag helyi „kez­deményezések’'’ terhére írható. Az így keletkező többlet-„költségek” aztán különböző csatornákon ha­ladva átalakulnak az érdekelt vállalatoknál nyereséggé, majd egy részük valószínűleg tovább alakul — prémiummá. Vállalat — kontra lakóközösség A vállalati számvitel és a re­vízió konstrukciója olyan, hogy nemigen mutatja ki a különféle csalafintaságokkal szerzett nye­reséget. Bevett szokás, hogy egy vállalat — ha másiknak számláz — megnyomja a ceruzát. Igen- ám. de a számlát kapó vállalatnál is hozzáértő emberek vannak és értenek a piros ceruza kezelésé­hez. Irgalmatlanul kihúzzák a jogtalanul felszámított tételeket. A központi fűtésnél a „másik fél” a lakóközösség. Sőt. a rendelet szerint a lakók egyénileg állnak szemben az üzembentartóval. És nem minden házban található jo­gász, közgazdasági, vagy számviteli szakember, aki biztosan kezelné a piros ceruzát, ismerné, vagy legalábbis fel tudná kutatni a különféle rendeleteket. Furcsa helyzet: Ha egy ital­bolt csaposa féldeci kevert helyett négy centilitert mér, eljárnak el­lene. Itt pedig hosszas utánjárás­sal lehet csak elérni a jogtalanul felszámított tételek törlését. Az Állami Kereskedelmi Felügyelő­ség hatásköre nem terjed ki — legfeljebb csak a TÜZÉP-árak erejéig — az ilyesfajta lakossági szolgáltatásra. Egyszerűen nincs szerv, amelynek kötelességei kö­zé tartoznék az ilyen elszámolá­soknak, költségvetéseknek az ér­dekelt lakosság védelmében tör­ténő felülvizsgálása. Meggondo­landó, hogy talán a szakszerve­zetek hozhatnának létre szakem­berekből álló bizottságot, amely a problémát figyelemmel kísér­hetné és megnyugtató módon el­lenőrizné, hogy valóban a tény­leges fűtési költségekkel terhe­lik-e meg a házak lakóit. Panel­ház, központi fűtéses lakás ugyanis egyre több lesz. A városgazdálkodási vállalat az utóbbi hónapokban komoly erőfeszítéseket tett, hogy’ ennél a szolgáltatásnál megszüntesse a különféle lazaságokat, biztosítsa, hogy a tüzelőszállítmányok rend­ben, hiány nélkül el is jussanak a házakhoz. Igyekszik meghatá­rozott rendszert bevezetni a fű­tésnél, normatívák alapján elő­írni, hogy milyen átlaghőmér­sékletnél, mennyit fűtsenek stb. Nyilvánvaló, hogy ezeket az in­tézkedéseket nem kifogásolják a lakók. Csak az nem tetszik, hogy a fűtési költségeket is igyekszik a vállalat „felsrófolni”. Nem is lenne vita, ha a mindenkori tény­leges költségeket számítaná fel és nem próbálkozna különféle fo­gásokkal — a jogos 4%-on felül is — többletnyereséghez jutni. Ha ez a szemlélet megszűnik a vál­lalatnál, nyilván elkerülhetők lesznek azok a „viharok”, ame­lyek már hetek óta dúlnak a központi fűtéses házak lakói és a vállalat között. Mint arról már tegnapi szá­munkban hírt adtunk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban világszerte szolidaritási ak­ciókkal támogatott harci hóna­pot hirdettek, június 25 és július 27 között. Ebbe a mozgalomba megyénk dolgozói is bekapcso­lódtak. Ebből az alkalomból Szekszárdra érkezett Li Dong Szón, a KNDK magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a követség több munkatáras. Rövid szekszárdi tartózkodás után vidékre indul­tak a vendégek. Baráti est ün­nepségére Döbröközre érkeztek, ahol megjelent és felszólalt K. Papp József,' a megyei párt­bizottság első titkára, országgyű­lési képviselő. * Halk duruzsol ássál falja a kilo­métereket a Gsajka és a Volga. A nagykövet, Csaj bók Kálmán, megyei népfronttitkár és Kedves Henrik, szekszárdi általános is­kolai igazgató, az MSZBT, Or­szágos Tanácsának tagja beszél­get. A vendégek szeretnének egy családot is meglátogatni. Kedves Henrik javaslatára Majoson megállnak egy háznál; Szőts Gáspár bányász otthonánál. A bányász szülei a termelőszövet­kezet tagjai. Szőtsék nem számí­tottak vendégekre, a meglepetés azonban hamar feloldódik, és a hagyományos magyar vendég­szeretethez méltón fogadják az érkezőket. Készségesen mutatják otthonukat. A koreai vendégek elismerés­sel szemlélik e kis faluban a modern, fürdőszobás, televízió­val, rádióval, háztartási gépek­kel felszerelt házat, no meg az udvaron az autót. • A következő állomás a Len- gyeli Mezőgazdasági Szakiskola, ahol Csaba János, a tangazdaság főagronómusa és munkatársai üdvözldk a vendégeket. A baráti beszélgetés közben részletes tá­jékoztatót kapnak az iskola no1 A MÉSZÖV igazgatósága szer­dán délelőtt ülést tartott, s a többi közt megvizsgálta a ter­mékforgalmazás új rendjének el­ső félévi tapasztalatait. Az elő­terjesztésből és a vitából kitűnt, hogy a szövetkezetek nagy erő­feszítéseket tettek az áruellátás javítása érdekében. Uj módszer, hogy egyes szövetkezetek már árubeszerző ügynököt alkalmaz­nak. Ilyen ügynököt egyelőre a hőgyészi, dombóvári és a duna- Cöldvári szövetkezet foglalkoztat, de másutt is érdeklődnek e mód­szer iránt. A beszámolóból azon­ban az is kitűnt, hogy az ellá­tás színvonalában nem követke­zett be lényeges változás. A sza­bad ármozgás következtében csak igen kis mértékben szűkült a hiánycikkek köre. Többen hang­súlyozták az ülésen a szövetke­zetek közti kooperáció szüksé­gességét: az áruellátás megjaví­velési, képzési feladatairól, ered­ményeiről. Elmondják a vendé­geknek a volt főúri kastély szimbolikus érdekességét, hogy 365 ablakával, 52 szobájával, 12 kéményével és négy bejáratával egy év napjait, heteit, hónapjait, s a négy évszakot jelképezi. Döbröközön már tömeg várja a vendégeket. A tanácsháza ter­mében alig fémek el. akik üd­vözölni, köszönteni akarják őket. Takács Vendel tanácselnök, G. Kovács István termelőiszövetke­zeti elnök a köszöntés után ala­pos tájékoztatást — később helyszínit is — ad a község tár­sadalmi és gazdasági fejlődésé­ről. Meghátóak Tapaszti Gyulá- né néhány mondatos szavai: „Mi is anyák vagyunk, s teljes mér­tékben a koreai anyákkal ér­zünk. Üdvözíletünket küldjük nekik”. A nagykövet ölébe kapja az egyik kisgyereket, megöleli, megcsókolja. • A barátsági estre zsúfolásig megtöltik a döbrököziek a mű­velődési ház nagytermét. Ott vannak többen is a megye, a járás. a község vezetői közül. Ott van Cserép Imre, a dombó­vári járási pártbizottság titkára, Gyuricza István, a dombóvári járási tanács elnöke. Kovács Fe­renc párttitkár megnyitó iszavai után Kedves Henrik mond ün­nepi beszédet, majd Li Dong Szón nagykövet beszédét mond­ja el magyarul An Min Szíj kö- vetségi titkár. Felszólal K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, aki egy küldöttség­gel a közelmúltban járt Koreá­ban. Személyes élményei alapi­ján beszél a koreai nép küzdel­meiről, életéről, problémáiról, eredményeiről. K. Papp József szavai után a dombóvári táncegyüttes szín­vonalas műsorával ért véget a baráti találkozó. SKÁLÁI ENDRE tásónak, de más feladatok meg­oldásának is az egyik legfonto­sabb előfeltétele az együttműkö­dés. Az ülésen foglalkoztak a SZOVTERV-kirendeliség mun­kájával. A szövetkezeti tervezési feladatok decentralizálása jegyé­ben tavaly Tolna megyében is tervező kirendeltség alakult. En­nek a hatáskörét időközben ki­terjesztették a beruházási fel­adatok ellátására is. Most érté­kelték a részleg működésének ta­pasztalatait. E kirendeltség meg­szervezésével sikerült közelebb hozni a gyakorlati élet követel­ményeihez a tervezést és a be­ruházást. Gyorsabban készülnek el a különféle tervek, előbb meg­kezdhetik a kivitelezést. Viszont bírálták is a kirendeltség mun­káját a viszonylag magas terve­zési költségek miatt. A MÉSZÖV igazgatóságának ülése Kínálkozik még egy lehetőség: A 2/1966-os ÉM-rendelet módot nyújt arra, hogy a fogyasztókö­zösség — ha a lakók többsége kéri — saiát kezelésbe venné a közoonti fűtőberendezés üzemben tartását Nem ártana megpróbál­ni és tán sikerülne is megmutat­ni. hogyan lehet olcsóbban fűteni. JANTNER JANOS * Hibaiaazítós 266 panasz A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységében fontos ' szerep jut a dolgozók panaszügyei in­tézésének. Az erről szóló és a közelmúltban megjelent jelentés szerint a panaszügyek többsége az anyagi érdekeltséggel — mun­kabér, prémium, nyereségrésze­sedés — munkaviszonnyal és a szociális juttatásokkal kapcsola­tosak. A vizsgálat megállapította, hogy egy év alatt szosok a felsőbb szervekhez for­dulnak — elsősorban a Rádió és Televízió —. holott ügyük ér­demben! intézése munkahe­lyükön. vagy lakóhelyükön nyer végső elintézést. Éppen ezért, állapítja meg a vizsgá­lat, a jövőben ezen a területen nagyobb feladat hárul a szak- szervezeti bizottságokra. Az SZMT-hez, illetve a megye­bizottságokhoz az elmúlt évben napunk tegnapi számába értelem- zavaró sajtóhiba került. A 3. oldalon a ..Miért drága a panellakás?” című cikk második közcíme helyesen: „Szénszállítás natívban — fizetés ki­csiben’’ (.., „Sütés kicsiben’ helyett). a panaszok túlnyomó többsége iogos volt, és azok orvoslása meg is történt. Még ma is gyakori jelenség azonban, hogy a pana­266 panasz érkezett. A legtöbb (74) a mezőgazdasági szakmából, míg a legkevesebb (1) a vasuta­soktól.

Next

/
Thumbnails
Contents