Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

Miért drága a panellakás ? II. Mi számít tényleges költségnek ? Az üzemben tartónak részletes költségvetést kell készítenie a fűtési idényre a lakások fűtésé­nek és melegvíz-ellátásának vár­ható költségeiről. A költségeket felosztják majd tizenkét egyenlő részletben — a lakbérrel együtt — befizetik a lakók. A Jűtési idény végén elszámolás készül a tényleges költségekről, akinél túlfizetés mutatkozik, a különbö­zeiét visszakapja, aki kevesebbet fizetett be, kiegyenlíti a külön­bözeiét. Az üzemben tartó a tény­legesen felmerült költségeket számolhatja el. Ehhez járul még — a kezelési költségek fedezésére — a költségek 4 százalékát meg nem haladó átalányösszeg. Vastagon fogott a ceruza Szinte kivétel nélkül minden panelházi lakó magasnak tartotta az elmúlt idény költségeit és az új költségvetést is. Vitatták — és vi_ tátják —, hogy ténylegesen annyi költség merült volna fel, mint amennyit a vállalat felszámított és még inkább vitatták a követke­ző idény költségvetését. A terve­zett költségek általában 15—20 százalékkal meghaladják a múlt évi, a vállalat által produkált „tényleges” költségeket. A válla­lat „vastag ceruzával” számolt, „apait, anyait” beleadott, hogy ezáltal növelje nyereségét, vagy csökkentse másutt keletkező vesz­teségeit A vállalat vezetői kezdetben ragaszívodlak az eredeti elszá­moláshoz, illetve költségvetéshez, később azonban sok tekintetben kénytelenek voltak meghátrálni és ahol feketén-fehéren bebizo­nyosodott a „téves” számolás, korrigálni. Részben elfogadható az az érvelés, hogy a vállalatnak nincsenek még tapasztalatai a központi fűtésről, a régi vezetés — féléve új emberek kerültek a vállalat élére — szinte kibogoz­hatatlan káoszt hagyott hátra. Nehéz azonban elhinni, hogy minden tételnél tévedés okozta volna a jogosnál jóval magasabb összegek beállítását. A fűtési bizottságok mindenek­előtt az eltüzelt szén mennyisé­gét kifogásolták. Volt, ahol egy vagon koksszal többet számították fel, mint amennyit ténylegesen — a lakók beköltözése óta — eltü­zeltek. Az esetek többségében azonban ma már egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy meny­nyi szén érkezett ténylegesen a lakóházakhoz. Az F/l-nél pél­dául a fűtési napló — amelybe a fűtő naponta feljegyezte az eltüzelt szén mennyiségét — csaknem hat vagonnal keveseb­bet mutat, mint a TÜZÉP-szám- lák szerinti szánmennyiség. A szénszállítmányokról rendszerint úgy értesült a fűtő, hogy éjszaka felébresztették, hogy itt a szén és az AKÖV kocsija máris oda­billentette a rakományt a ház fa­lához. Rendszerint közvetlen va­gonból rakták teherautóra, mér­legelés nélkül, utólag még azt sem lehet megállapítani, hogy Somogy és Tolna megye álta­lános iskoláinak alsó tagozatos nevelői, szakfelügyelői és mun­kacsoport-vezetőinek egyhetes továbbképzése, a tanítók nyári akadémiája hétfőn megkezdődött Kaposváron, a tanítóképző inté­zetben. Tolna megyéből harminc meghívott vesz részt a korszerű pedagógiai, nevelési törekvése­ket ismertető és megvitató elő­adássorozaton, amit tavaly kezd­tek meg, s a kétéves program szerint most az általános okta­annyi autórakomány jött-e, amennyi elindult. A számlázás alapja a vasúti fuvarlevél voit. Szénszállítás nagyban — fűtés kicsiben A szénárakat már inkább le­hetett ellenőrizni. És itt fura dol­gok derültek ki. Mindenekelőtt az, hogy a TÜZÉP-számlákon az egységárak tartalmazzák a köz­úti fuvart is, a vállalat pedig kü­lön tételben még egyszer felszá­mította a fuvarköltséget. Aztán differenciák vannak az egység­árakkal is. A TÜZÉP — attól függően, hogy kinek adja el a szenet, kis, vagy nagy tételben hozza-e forgalomba, különböző egységárakat számíthat fel. Az egyik ilyen kiinduló egységár az úgynevezett pályaudvari telepi ár. Ha a telepén árusít, kis té­telben, lakosság részére, ezt má­zsánként 2,20 forinttal növeli. Ha lakóháziak központi fűtéséhez ad el vagontételben szenet, akkor a pályaudvari telepi árhoz 1,50 jön. Érthető a felsőbb árhatóságok döntése, hiszen kis tételű eladás­nál be kell fuvarozni a telepre a szenet, apránként kell mérle­gelni, eladni, az árát beszedni stb míg a lakóházak központi fűté­séhez akár a vasúti rakodóról közvetlenül lehet folyamatosan szállítani, jóval kevesebb mun­kával, ráfordítással. Nos, a TÜZÉP kivétel nélkül kicsibeni eladási egységárat számolt, sőt: van olyan tétel, amelynél a ki­csibeni árat tetézte meg másfél forinttal. Akad olyan tétel, ahol a 2,40-es közúti fuvar helyett 4,40-et számolt. A panelházakhoz tehát drágábban adta a szenet, mint amenny iért öt-tíz mázsás té­telben eladja a lakosságnak. Jellemző a városgazdálkodási vállalat nagyvonalúságára, hogy mindvégig kritikátlanul elfogadta a TÜZÉP által számlázott egy­ségárakat. Mindaddig, amíg a fű- tési bizottságok szóvá nem tet­ték, nem is próbált utánanézni a különféle árszabályozási rende­letekben annak, hogy jogosan számlázza-e azt az egységárat a TÜZÉP, amit számláz. Parázs vita folyt napokon ke­resztül a salak körül: kié a la­kók költségén vásárolt, a lakók költségén eltüzelt szén salakja. A vállalat szerint az az államé, a vállalat rendelkezik vele. Né­melyik fűtési bizottság próbálko­zott az értékesítésével, hogy leg­alább az elszállítás fuvarköltsé­gét viselje az a vállalat, amelyik elviszi. Ezt leállították és az el­számolásba 3 forintos mázsán- kónti. költséggel beállították a salakfuvart. A lakók érzékenyen reagáltak erre, hiszen köztudo­mású, hogy a. városban tucatnyi vállalat van, amelyik örömmel el­szállítja. sőt még esetleg fizet is érte. Márpedig ha a salakot in­gyen elviszik, akkor az már sem. A gazdaságirányítás új rend­szerében megszűnt az újítások és találmányok kötelező, ingye­tási és nevelési elvi kérdések után ezek gyakorlati megvalósí­tásáról, a módszertanokról folyik eszmecsere. Többek között: a korszerű, számtanoktatás kísér­leti módszerei a logikus gondol­kodásra váló nevelés szolgálatá­ban címmel hangzik el előadás, a zenehallgatás jelentősége az alsó tagozatos ének-zene okta­tásban, valamint: hogyan bizto­sítja a testnevelés oktatása a gyermri- egészséges fejlődését — témakör szerepel még a prog ramban. miképp sem lehet a fűtést terhe­lő költség. A bérköltségeknél nemigen akadt vitatnivaló, azon­ban érdekesség hogy az egyik fűtő a kifüggesztett elszámolás­ból tudta meg hogy mennyit kellett volna kapnia. Amikor a fűtési bizottság szigorúan ragasz­kodott az elszámolásba beállított bértételek kifizetésének igazolá­sához, sebtében elszámolták és kifizették a differenciát, „vissza­menőleges” hatállyal — múlt év októberétől — adva béremelést. Lehetne olcsóbb is Mindmáig eldöntetlen kérílés— legalábbis Szekszárdon — hogy a fűtői munkabér utón kell-e il­letményadót fizetni, vagy sem. Az illetményadó-rendelet felsorol­ja azokat a tevékenységeket, amelyek illetményadó-mentesek, ahol éppen az árak alacsony szinten tartása céljából nem ter­helik illetményadóval a béreket. Idetartozik a házkezelői tevé­kenység is. Logikus, hogy ha a vállalat nem fizet illetményadót a házfelügyelők, sőt az igazgató, műszaki vezető, adminisztrációs személyzet után, akikor a lakókat közvetlenül terhelő fűtői mun­kabérek után se fizessen. Mégis, az elszámoláskor a fűtői béreket 25 százalék közteherrel (SZTK- járulék és illetményadó) terhel­ték meg. A múlt évben be is fi­zették, az idén azonban — várva a végleges döntésre — nem. A la­kókkal azonban megfizettetik. (Pécsett, az ingatlankezelő válla­lat főkönyvelője egészen termé­szetesnek tartja, hogy a fűtés is házkezelés, és ők kizárólag az ingatlanközvetítéssel kapcsolatos bérek után fizetnek illetmény- adót.) Nem valószínű, hogy az állam, amikor egyelőre a lakos­ságnak a lakbérrel és egyéb szol­gáltatásokkal kapcsolatos kiadá­sai szintjének stabilizálására tö­rekszik, lakónként több, mint 100 forint adót fizettetne évente a fűtő munkabére utóin. Jelenleg ugyanis egy-egy lakás fűtési költ­ségeit mintegy évi száz forinttal emeli meg az llletmónyadó. A tényleges költségek tehát jóval alacsonyabbak, mintameny- nyit a vállalat el akart számolni. A különbözet egy részét jóvá kel­lett írnia, illetve vissza kell fizet­nie, a másik rész pedig olyan Ki­fizetésekből származik, amelyek — a vonatkozó rendeletek alapo­sabb áttanulmányozássá után — nem merülhettek volna fel. Az el­múlt évi elszámolás felülvizsgá­lata tehát egyértelműen azt mu­tatja, hogy a központi fűtéses la­kóházak bére nem szükségszerű­en olyan magas, mint amilyen. Olcsóbb lehetne. nes tapasztalatcseréje. A válla­latok. intézetek, szövetkezetek bevált újításaikat és találmányai­kat felkínálhatják eladásra más vállalatoknak. Az újítások adás­vételéhez segítséget nyújt az Or­szágos Találmányi Hivatal is, az­zal, hogy a szeptember 6-án kezdődő Budapesti Őszi Vásáron megrendezi az első magyar újí­tási, találmányi és ipari minta- börzét. Ezen valamennyi válla­lat részt vehet. A börzén kiállít­hatnak modelleket, maketteket működési vázlatokat, min tap.-'' dányokat. Magánszemélyek is részt vehetnek a börzén, olya: ipari mintákkal és találmányo' kai, amelyeket eddig még ne1 hasznosítottak. Aki a börze részt kíván venni, az július 10 ig jelentkezhet az O'szágos Ta­lálmányi Hivatalban. (MTI) Tanítók nyári akadémiája Kaposváron (Folytatjuk.) JANTNER r Újítások és találmányok börzéje Budapesti hözépish^Asok A XI. kerületi egyhetes napok egy-egy szervezet szervezésében 130 fiatal vett részt táborozáson Domboriban. Az itt töltött örökítettük meg képriportunkban. A szórakozás mellett az elméleti felkészülést sem hanyagolták el Befut a járőrverseny egyik csapata Egy fontos napirend: az ebéd Foto; Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents